Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-26 / 251. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁG SCIII. évfolyam 251. szám. ÁRA: 50 FILLÉR MEGYEI TAKACS LAPJA Szombat, 1963. október 26. Folytatja munkáját az országgyűlés Hozzászólások a Minisztertanács beszámolójához Az országgyűlés csütörtök délutáni ülését Vass Istvánná, az prszággyűlés elnöke nyitotta meg. A délutáni ülés első felszólalójaként Trautmann Rezső építésügyi miniszter ismertette az építőipar helyzetét, feladatait. —* Az Építésügyi Minisztérium kivitelező építőipara — mondotta többek között — gyakran szinte elháríthatatlan nehézségek ellenére, háromnegyed év alatt az éves terv 66 százalékát teljesítette. A háromnegyedévi termelési érték 6 százalékkal magasabb volt, mint 1962. hasonló időszakában. A tervteljesítést azonban gátolta, hogy kedvezőtlenül alakult a munkaerő-helyzet, akadozott az anyagellátás és a szállítás, egyes esetekben késedelmesen készültek el a tervek és nem voltak eléggé szervezettek az építkezések. Az építőipar felső irányításának átszervezése után egyik legfontosabb feladat a vállalatok vezetésének megszilárdítása, a kulturáltabb irányítómunka megszervezése. Az építőipar munkaerő-helyzetéről szólva a miniszter elmondotta, hogy a megnövekedett, feladatokhoz szükséges létszámot nem tudták biztosítani. A nehézségek ismertetése után a miniszter köszönetét mondott az építőmunkások tízezeréinek, a műszaki dolgozóknak és mindazoknak, akik áldozatos munkájukkal segítettek áthidalni a legnagyobb nehézségeket. Ezután elmondotta, hogy az állami építőiparban dolgozók jelenlegi létszáma és a szállítási kapacitás a IV. negyedévben 15 százalékkal több munka végzését teszi lehetővé, mint a múlt év azonos időszakában. Mindez azonban nem elegendő ahhoz, hogy az építőipar teljes egészében teljesítse idei tervét; a számítások szerint az 1963-as tervet 94 százalékra teljesíti az iparág. A rendkívüli nehészégek és a tavalyihoz képest nagyjából változatlan létszám ellenére még így is 7 százalékkal több építési feladatot végez el. mint 1962-ben. — A téli időjárás okozta nagyfokú termelési kiesés arra sarkalta az Építésügyi Minisztériumot, hogy az erők megfelelő koncentrálásával és a munka átcsoportosításával akadályozza meg e kiesésből eredő hátrányok tovább- gyűrűződését a népgazdaságban — folytatta. Elsősorban azokra a legfontosabb beruházásokra fordítottuk a figyelmet, amelyeknek elmaradása a népgazdaság számára különösen hátrányos lenne. Az Építésügyi Minisztérium vállalatai a kiemelten kezelt építkezéseket kevés kivétellel befejezték, illetve az év végéig átadják. Olyan jelentős termelő-kapacitások léptek üzembe, mint a Lenin Kohászati Művek kibővített nagykovácsoló műve. az oroszlányi hőerőmű 2-es számú gépegysége, az angyalföldi és a soproni hőerőmű, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár új részlegei, a békéscsabai hűtőház, a Tatabányai Cement- és Mészművek aknakemencés mészüzeme. Az év végéig átadják többek között a Berentei Vegyiművek PVC üzemének első részlegét, a Csepel Művek hideghengerművét a Fémlemezipari Művek sátoraljaújhelyi gyáregységét, a kecskeméti resze- lőgyáraí, a, pécsi porcelán- gyár, szigetelő üzemét. — Az építőipai anyagi-műszaki bázisának nagyarányú fejlesztését szolgálja a dunai cement- és mészmű novemberi üzembe- hélyezése, az orosházi új üveggyár öblösüveg üzemének, a berentei könnyűbetongyár gázbeton- gyárának, a pécsi födémpanelgyártó üzemnek és az alsózsolcai épületelemgyárnak részleges üzembehelyezése. A továbbiakban a miniszter elmondotta, hogy elkészült a kecskeméti Aranyhomok Szálloda, az egri szálloda, a hajdúszoboszlói gyógyüdülő, a tihanyi szálló. Az iskolaév megkezdése előtt 46 iskolaépületet adtak át. Felavatták a szombathelyi művelődési házat, és elkészült még sok száz egyéb létesítmény. Szeptember végéig több mint 11 000 lakás tadtak át,( s az év végéig a lakások további( ezreinek átadása várható. A miniszter hangsúlyozta azonban, hogy nem szabad mindenáron erőltetni a lakások év végi átadását. Az új otthonok jövendő lakói számára és a népgazdaság számára is sokkal hasznosabb, ha mintegy 2000 lakáson egy-két hónap késéssel ugyan, de megfelelően elvégzik a befejező szakipari és szerelő munkát. Ezzel el lehet ke-| rülni az erőltetett hajrámunkával járó rossz minőséget. Ezután Trautmann Rezső az építkezések minőségéről beszélt. móndotta, hogy ez gyakran joggal kifogásolható; előfordult, hogy helyenként nem szigetelnek megfelelően az ablakok. fel- púposodik a parkett, stb. Bizonyos javulás már tapasztalható, a garanciális javítások költsége az elmúlt időszakban lényegesen csökkent és jelenleg a költségeknek csak körülbelül 2 ezrelékét teszi ki. Az építőipar a jövőben még fokozottabban törekszik a hibák megszüntetésére. A jövő évi feladatokról szólva hangsúlyozta. hogy a legfőbb teendők közé tartozik az építési technológiák szakadatlan fejlesztése és az építőipari munkafolyamatok tervszerű gépesítése. Lehetőséget kapott az építőipar, hogy terven felül számottevően bővítse gépparkját ezzel növelje a térOktóber 25-ig a megye teljesítette vetéstervét Hetek óta nagy munka folyt a földeken Fáradságot nem, ismerve dolgoztak a traktorosok, a tsz-tagok, a közös gazdaságok, vezetői, szakemberei és a járási irányító szervek dolgozói. Az utóbbi napokban különösen nagy lendületet vett a munka. Főleg azóta, amióta egy héttel ezelőtt a dombóvári járás közös gazdaságai a vetést befejezték. Két héttel ezelőtt az optimális idő, a határidő 1 e.-rtása főleg a bonyhádi és a szekszárdi járásban volt bizonyta Sznkszárd városában pedig teljesen reménytelennek látszott a nagy munka idejében történő befejezése. Ennek ellenere sikerült. A szekszárdi járás termelőszövetke. zeteiben soha nem tapasztalt lendülettel behozták az elmaradást, gondos és pontos szervezéssel az erők megfelelő csoportosításával a vetési tervet már október 23-án teljesítették, Szekszárdon a Garay Tsz-ben október 10-én a tervnek még csak 20—22 százalékánál tartottak. S mégis le tudták küzdeni az akadályokat úgyannyvra, hogy a vetési tervet október 24-én szintén teljesítették. Ngyon sokat számított, hogy amikor a dombóvári járás közös gazdaságai a nagy munkával végeztek, nyomban az elmaradó bonyhádi járás segítségére siettek. A Dalmandi Gépállomás vezetőit és traktorosait ezért az elvtársias gesztusért mindenképpen dicséret illeti. Tegnap este már a Magyar Rádió is hírül adta, hogy Tolna megye állta a szavát, az itteni földművesek megtették a magukét. A vetésterv teljesítve van, a felemelt 5 százalékkal együtt. Ennek ellenére néhány közös gazdaságban terven felül most már, de még mindig vetnek. Az elkövetkezendő napok nagy erőpróbája. az őszi mélyszántás jó minőségben történő befejezése lesz. Köszönet a helytállásért Tolna megye tanácsa a pénteki ülésén hozott határozatában mond köszönetét mindazoknak a termelőszövetkezeti gazdáknak, gépállomást és állami gazdasági dolgozóknak, akik erejüket megfeszítve dolgoztak az őszi vetésterv teljesítése érdekében, s hozzájárultak ahhoz, hogy a megyei párt és tanács vb-határozatának megfelelően október 25-re a megye teljesíteni tudta vetéstervét. Ugyanakkor a megyei tanács határozatban kéri a megye szövetkezeti gazdáit, gépállomási és állami gazdasági dolgozóit, hogy ugyanilyen áldozatkészséggel állják meg helyüket a betakarítás és őszi mélyszántás terén is. melékenységet építési időt. és csökkentse az Rapai Gyula Baranya megyei képviselő hangoztatta: A baranyai tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy az elhangzott kormánybeszámoló tárgyilagos, hű képet ad az ország gazdasági helyzetéről. A beruházási politika alapjában helyes, de további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a beruházások megtervezése és kivitelezése koncentráltabban történjék. Baranya megyében az ipítőipar jelenleg több mint 470 helyen dolgozik. Fei kell venni a küzdelmet az erők szétaprózódása ellen, mert ebből sok felesleges kiadás származik. — Az is helytelen — mondotta a továbbiakban —, hogy a létesítményeket. gyakran nem adják át a tervben megállapított határidőre. Sokszor előfordul hogy az építkezés költségeit túlságosan alacsonyan tervezik meg és ezért sorozatosan utólag kell felemelni az építkezési hiteleket. Ezeket a hiányosságokat koncentráltabb beruházási poli tikával kell megszüntetni. A továbbiakban a korszerűbb építkezési módszerek meghonosí tását sürgette. Véleménye sze rint helyes lenne a pécsi panelüzem kapacitásának jobb kihasználása. — Nagyobb gondot kell fordí tan; — mondotta — a járulékos beruházásokra. Raktárali, magtárak, hűtőházak hiányában még mindig túlságosan sok ipari és mezőgazdasági termék megy veszendőbe. A népgazdasági érdek azt követeli, hogy a jövőben az eddiginél nagyobb öszegeket fordítsunk ilyen létesítmények építésére. Áz országgyűlés pénteki Az országgyűlés pénteki ülő- f sén folytatták a Minisztertanács beszámolója feletti vitát. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnölrá Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula. Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Róna: Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter szólalt fel. A miniszter tájékoztatta az országgyűlést a személy- és áruszállítás helyzetéről, továbbá arról, hogy milyen" intézkedések szükségesek a növekvő szállítási feladatok megoldására. Elmondta, hogy 1962-ben a MÁV személyforgalma ötszörösére, a távolsági autóbuszok íorgali ma pedig húszszorosára emelke- ' dett 1957-hez képest. A vasútról szólva a miniszter elmondotta, hogy tovább fejlődött Budapest és a nagyobb vidéki városok között a közvetlen és gyors összeköttetést biztosító „non stop” vonatok hálózata. Ezek a vonatok, mint például a Borsod, a Lillafüred és a Hajdu-expressz, hamar közkedveltek lettek. Szándékunkban van az ilyen típusú ösz- szeköttetést a főváros és valamennyi nagyobb vidéki város közötti forgalomra kiterjeszteni. Nem lebecsülendő eredmény az sem. hogy a vasúti közlekedésben végre túlléptük a „bűvös" 100 kilométeres óránkénti sebességet; a Borsod-expressz menetrendszerinti sebessége óránként 120 kilométer. Sajnos azonban elsősorban csupán a villamosított vonalakra és a nemzetközi vonatokra szorítkozik a nagyobb sebesség, mert egyes pályák és a vontatóeszközök egy részének elavultsága nem mindig teszi, lehetővé a sebesség nagyobb arányú növelését. Sok még a javítanivaló a menetrend- szerűségben és a forgalom szervezésében, és az utazás kulturáltságát is sokszor éri jogos bírálat, A személyszállításból mind nagyobb terhet vállal magára a közúti közlekedés, növekszik a távolsági autóbuszok és a magángépkocsik forgalma. Ezért kormányzatunk igen sokat tett a közúthálózat fejlesztésére. Az idén csaknem ezer kilométer utat építettünk át portalan burkolattal. Megépült a Budapest-tatabá- nyai E—5-ös jelzésű nemzetközi autóút, melynek továbbépítését Komáromon és Győrön át egészen az országhatárig, most tervezzük. Megkezdődött a Budapest —Székesfehérvár közötti autópálya építése, ezenkívül a Bécs— Sárvár—keszthelyi út építése, amely lehetővé teszi, hogy Ausztria felől két óra alatt lehessen elérni a Balatont. A harmadik ötéves tervben szerepel a Budapest—miskolci fő- közlekedési út teljes átépítése. Az eredmények ellenére az útépítés még nem tudja követni a közúti közlekedés gyorsütemű fejlődését, ezért további nagy erőfeszítésekre van szükség úthálózatunk korszerűsítésében. A miniszter hangoztatta, hogy a legnehezebb problémát az idén az áruszállítás jelénti. Már tavaly tizenkétszer annyi árut szállított a magyar vasút, a közúti közlekedés és a hajózás, mint 1937-ben. Az idén a feladatok még nagyobbak, a vasútnál további négy, a közúti közlekedésnél pedig 17 százalékkal nagyobb teljesítményt kell elérni, mint 1962-ben. A szállítási zavarokban a sok úgynevezett objektív okon kívül közrejátszottak a szállítás szervezésének hibái és a közlekedési berendezések egyes műszaki problémái. Előfordul, hogy felesleges, indokolatlan szállítások tetézik az amúgy is nagy feladatokat. Komárom megyébe például vasúton Miskolcról, Vácról és Beremend- ről szállítanak ugyanolyan cementet, amilyet Tatabányán is gyártanak, onnan viszont Borsodba és az ország más, távoli részeibe viszik az építőanyagot. Az ilyen keresztbeszállítások sajnos sok esetben jelentős szállítási kapacitást kötnek le és elvonják a szállítási eszközöket más fontos feladatoktól. Hasonlóképpen nehezíti a vasút munkáját a ki- és berakodások elhúzódása. — A minisztériumok, vállalatok. termelőszövetkezetek, állami gazdaságok nagy többsége most (Folytatás a 2. oldalon) -
