Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
1963. október 25. ÍTOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A Minisztertanács beszámolója az országgyűlésen (Folytatás a 2. oldalról) a minisztériumi és helyi vezetés jobb munkája, megvan a lehetőség a mezőgazdasági termelés gyorsabb és biztonságosabb növelésére. Fock Jenő ezután rámutatott: a népgazdaság fejlődését visszatükrözi a nemzeti jövedelem * alakulása. Az ipari és a mezőgazdasági termelés alakulása lényegében meghatározza a nemzeti jövedelem nagyságát, növekedését Hazánkban az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése gyorsabb volt a tervezettnél, a mezőgazdaságé lassúbb. így a nemzeti jövedelem két év alatt csaknem 11 százalékkal nőtt, ez megközelíti az ötéves tervben figyelembe vett ütemet. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme tehát kielégítőnek tekinthető; lényegesen gyorsabb, mint a tőkés országoké általában és biztosítja, hogy íej- lődcr'' \ lépést tartson a többi szoc a országgal. A nemzeti jövedelem emelkedése lehetővé teszi, hogy a fogyasztás, és a felhalmozás, a beruházás egyaránt növekedjék. Az ötéves terv első két évében a beruházások mintegy öt milliárd forinttal meghaladta az eredetileg számításba vett összeget. A beruházásokkal kapcsolatos előkészítő, tervező és kivitelező munkát fejlődés, fokozatos javulás jellemzi. A beruházási tervet azonban gyakran elaprózottan, kisebb, kevésbé fontos beruházásoknál teljesítik túl. Ugyanakkor néhány, a népgazdaság fejlesztési arányai szempontjából jelentős beruházás megvalósításának üteme — különféle szervezési okok, hazai és külföldi gépszállítási késedelmek miatt — elmarad a tervezettől. A lakásépítési tervet 1961- ben és 1962-ben túlteljesítettük. A lakóház-építési idő az előző évek 14—15 hónapos időtartamával szemben 11 j hónapra csökkent. Változatlanul hosszú azonban az ipari beruházások megvalósításának időtartama. A korábbi évekhez képest javult a beruházások üzembehelyezésének tervszerűsége, de még mindig nem kielégítő. Beruházási és ipartelepítési tevékenységünk fontos része Budapest ipari súlyának csökkentése, a vidék fokozottabb iparosítása. Intézkedéseink eredményeként Budapesten némileg csökkent a foglalkoztatottak aránya. 1960- ban az állami ipar dolgozóinak 45.1 százalékát foglalkoztatták a fővárosban, 1962-ben 44.2 százalékát. A tervek szerint ez az arány az idén tovább javul. A nagyobb beruházásokhoz igényelt létszámnövekedés 84 százaléka vidéken jelentkezik. Az iparilag elmaradott megyékre jut ipari beruházásaink több mint 28 százaléka a létszámnövekedés 52 százaléka. Ennek ellenére a kormány az előrehaladás ütemével elégedetlen. A beruházások előkészítésénél szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a főváros túlzsúfoltságának enyhítésére irányuló követelményeket a vállalatok és az irányító szervek, különféle okokból még mindig nem teszik következetesen magukévá. A vidék iparfejlesztése számunkra nem egyszerűen gazdasági kérdés; ez szocialista fejlődésünk egyik alapkérdése is. A mezőgazdaság fokozatos gépesítésével felszabaduló munkaerő foglalkoztatását, a termelőerők ésszerű területi elhelyezkedését így tudjuk megoldani. Az ipartelepítés feladatai világosak, pártunk VIII. kongresszusa ismételten aláhúzta ennek jelentőségét. A határozatok végrehajtására további intézkedések szükségesek, s ehhez jó alapot adnak a már eddig elkészült felmérések, az úgynevezett regionális tervek is. A kormány a közelmúltban újabb határozatokat hozott a területi tervezés továbbfejlesztésére. A megyei pártbizottságok és a tanácsok általában helyes kezdeményezésekkel segítik az ipari elmaradottság megszüntetését, a foglalkoztatottsági problémák csökkentését. Több megyében időben gondoskodnak a szakmunkásképzésről, közművesítésről, javaslatokat tesznek a helyi lehetőségek kihasználására. A kezdeményezéseket jobban kell támogatni. A beruházások és a termelési feladatok elosztásánál a vidéket előnyben kell részesíteni Budapesttel szemben. flz életszínvonal növekedése Fock Jenő ezután az életszínvonal alakulásával foglalkozott. Rámutatott: a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme 1962-ben — 1960-hoz viszonyítva — 3 százalékkal nőtt. őszintén meg kell mondanunk — mint ahogy erről már több alkalommal szóltunk — hogy eredetileg a reáljövedelmek gyorsabb emelkedésével számoltunk. A jövedelmeket azonban csak olyan mértékben emeljük, ahogy ezt a rendelkezésre álló fogyasztási cikkek mennyisége és összetétele megengedi. így biztosítható, hogy az áruellátás egyre bőségesebb legyen. Büszkén mondhatjuk, hogy hazánkban évről-évre javul az ellátás, gazdagodik a választék. Ebben az évben — terveinknek megfelelően — gyorsabb a reáljövedelmek emelkedése. Már az év elején több intézkedést hoztunk az életszínvonal emelésére: többek között leszállítottuk egyes fogyasztási cikkek árát, növeltük az özvegyi nyugdíjakat, a fizetett szülési szabadságot és hasonló intézkedéseket tettünk. Emeltük az átlagbéreket. Terveztünk egyéb központi intézkedéseket is az életszínvonal emelésére, s bár ezeket ebben az évben nem tudjuk megvalósítani, a reáljövedelmek növekedése a tervnek megfelelően az idén több mint 5 százalék lesz. Ezt részben az egyes mezőgazda- sági cikkek — főleg a zöldség- és gyümölcsfélék — tavalyinál lényegesen alacsonyabb fogyasztói ára és a tervezettnél gyorsabb átlagbéremelkedés teszi lehetővé. Már most bejelenthetem, hogy a Központi Bizottság javaslatára a kormány a jövő évi népgazdasági tervben előirányozza mindazokat az életszínvonal emelésével kapcsolatos központi intézkedéseket, | amelyeket — bár terveztük — eb- 1 ben az évben nem tudtuk meg-' valósítani. Ennek kapcsán először a MÁV és a posta dől-1 gozóinak bérét emeljük. A jövő évben növeljük a bérből és fizetésből élő kétgyermekes családok családi pótlékát is, sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére. Tovább növeljük azoknak a fizikai dolgozóknak a körét, akik csökkentett munkaidőben dolgoznak. Gazdasági helyzetünk nem ad lehetőséget más dolgozó csoportok bérének emelésére, noha tudjuk, hogy ez — többek között a pedagógusoknál, a kereskedelmi dolgozóknál — indokolt. Bízunk azonban abban, hogy ennek feltételeit 1965-re meg tudjuk teremteni. A parasztság fogyasztásának reálértéke az elmúlt két évben nőtt. A paraszti jövedelmeknek egyre nagyobb hányada a készpénzben fizetett munkaegységrészesedés. Az Idén szeptember végéig a munkaegység-előlegekre kifizetett összeg több mint 20 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. A paraszti jövedelmekben a készpénz-bevétel arányának növelése helyes folyamat. Ez ösztönöz az árutermelésre, s biztonságosabbá teszi a parasztság életkörülményeit. A lakosság jövedelmeivel összhangban emelkedik a kiskereskedelmi forgalom. Az idén háromnegyed év alatt havi átlagban 15 százalékkal több árut adott el a kiskereskedelem, mint 1960-ban. Jelenleg a forgalom összetételében az elmúlt évitől eltérő, kedvező tendenciák érvényesülnek. Lassúbbodott a bolti élelmiszer- forgalom növekedése, jelentősen nőtt az iparcikkek forgalma. A ruházati forgalom két éve tartó csökkenése megállt, sőt a ruházati cikkekből háromnegyed év alatt több mint 5 százalékkal nagyobb mennyiséget adtak el, mint tavaly az év azonos időszakában. Segíti a lakosság ellátását, a forgalom növekedését az egyre ki- terjedtebb áruhitelakció és a lakosság körében népszerű, rendszeressé vált szezonvégi kiárusítás. A legutóbbi szezonvégi kiárusítás során a lakosság több mint 100 millió forintot takarított meg. Hitellevélre 1963. első felében — az előző év azonos időszakához képest — 450 millió forinttal vásároltak többet. Ebből 210 millió forint volt a bútorvásárlás és 200 millió forint a tartós fogyasztási cikkek (televízió, motorkerékpár, stb.) vásárlásának értéke. A vásárlási kedv növekedésével együtt általában javult az áruellátás is, bár még sok vonatkozásban nem felel meg teljesen a lakosság igényeinek. Viszonylag bőséges volt a gyümölcs- és a zöldségellátás. A ruházati cikkek választéka még nem elég gazdag. Egyes más iparcikkekből — a bővülő választék ellenére — időszakonként kevés kapható a boltokban. A lakosság növekvő életszínvonalát mutatja az is, hogy a takarékbetétek — háromnegyed év alatt — 2,9 milliárd forinttal emelkedtek, s megközelítették a 11,7 milliárdot. Ezután arról szólott az előadó, hogy az elmúlt évi kedvezőtlen téli tapasztalatok alapján a kormány a jó téli felkészülés érdekében határozatokat hozott az energiahordozók termelésének fokozására, a tüzelőanyag-importra, az ellátás és a szállítás biztonságának növelésére. A szénbányászat termelési feladatát 1 millió tonnával emeltük. Ebből csaknem 800 000 tonnát szeptember végéig termeltek ki derék bányászaink, részben vasárnapi munkával. Arra számítunk, hogy november közepéig a bányászok teljesítik a terven felüli feladatot. A külkereskedelem szerződésben már biztosította az előírt szén- és brikett-importot. Az importáru folyamatosan érkezik. Mindenekelőtt a villamos- energiaipar és a közlekedés fűtőanyag-igényét kellett megnyugtatóan kielégíteni. Fokozatosan megszüntethető minden fennakadás a lakosság tüzelőanyag-ellátásában is, ebben azonban a lakosságnak is segítenie kell. Ez év második és harmadik negyedében a belkereskedelem 19 százalékkal több tüzelőt adott el a lakosságnak, mint az előző év azonos időszakában. Ennek ellenére több tízezren nem kapták meg a megrendelt tüzelőjüket, helyenként sorban állnak az emberek tüzelőért. A vásárlásoknak a szokásosnál kétszer nagyobb emelkedése arra utal, hogy a lakosság egy része az idén — az előző évektől eltérően — egész évi tüzelőanyagszükségletét a tél beállta előtt igyekszik biztosítani, sőt feleslegesen is tartalékol. Ez indokolatlan, és nehezíti az ellátást. Az időjárás — egyéb körülményekkel együtt — nehézségeket okozott a szállításban is. A népgazdaság minden területén érezhető, hogy a közlekedés az utóbbi időben nem zavartalan, s'zalli- tási feladataink az idén rendkívüliek. Az év elején — különböző korlátozások miatt — a szállítás egy része elmaradt. így tulajdonképpen április óta a vasúti és a tehergépkocsi-közlekedésben a forgalom a szokásos őszi csúcs- forgalom szintjén áll. Ez különleges intézkedéseket követel a vasúttól, a közúti fuvarozástól és a | szállíttatóktól, egyaránt. Elmond- I ' hatjuk, hogy a követelményeknek ' | eleget is tesznek. Erre mutat, hogy az év eleje óta felgyülemlett 3.2 millió tonna áruszállítási elmaradásból már mintegy 2.5 millió tonnát bepótoltak. Bízunk abban, hogy a továbbiakban is eleget tesznek a feladataiknak. Nagy problémáink vannak az építőipari terv teljesítésében. Az év eleji nehézségek, az energiaellátási és szállítási gondok, majd a munkaerő- hiány zavarokat okozott a munkában, s ez — párosulva a munkaszervezés, a vezetés, az irányítás fogyatékosságaival — számottevő lemaradáshoz vezetett. Ma már nyilvánvaló, hogy az építőipar a lemaradást nem tudja behozni, s így idei tervét nem teljesíti, annak ellenére, hogy év közben a kormány több intézkedéssel sietett az építőipar segítségére. Most mindenekelőtt az szükséges, hogy az erőket a kiemelt és befejezendő építkezésekre koncentrálják. A jövő évi lakásépítési terv teljesítésére úgy kell felkészülni, hogy az áthúzódó építkezések készültségi foka minél magasabb legyen. Elvárjuk az építőipar vezetőitől, hogy jobb munkaszervezéssel használják ki a rendelkezésükre álló lehetőségeket. Íz ipari átszervezés A továbbiakban Fock Jenő a gazdasági vezetés továbbfejlesztésének feladatai közül az ipar irányításának átszervezéséről szólt. Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy a jelenleginél kedvezőbb szervezeti feltételek jöjjenek létre a vállalatoknál a műszaki fejlesztés gyorsítására, a magas színvonalú technika és technológia alkalmazására, a korszerű, jóminőségű termékek gazdaságos előállítására. Mindenekelőtt tehát a termelés szervezetét, a termelést közvetlenül irányító vállalati vezetés munkáját kívánjuk javítani, intézkedéseinkkel korszerűen szervezett és vezetett nagyvállalatokat kívánunk megteremteni. A vállalatok szervezetének továbbfejlesztése mellett változik az ipar felső irányítása, a minisztériumi vezetés is. A minisztériumok a továbbiakban az eddiginél sokkal hatékonyabban foglalkozhatnak az ipar legfőbb kérdéseivel, megalapozott, távlati fejlesztési elgondolásra építve irányíthatják a vállalatokat. Az átszervezés a lehetőségek sokoldalú mérlegelését, a különböző szervezeti formák alkalmazását, a leghatékonyabb megoldások kiválasztását kívánta meg. A vállalatok összevonása nem öncél, nem mindenáron megvalósítandó feladat. Csak altkor hajtandó végre, ha a változtatás gazdasági előnyökkel jár, megteremti a gazdaságosabb termelés feltételeit. Az átszervezést úgy kell végrehajtani, hogy az egyetlen területen se zavarja a termelés és irányítás napi feladatainak megoldását, sőt mielőbb járuljon hozzá a fejlődés meggyorsításához. 1964. január 1-én végrehajtandó átszervezésekkel a minisztériumi iparban —■ az építőipar kivételével — az átszervezés lényegében befejeződik. A már átszervezett vállalatoknál fontos feladat az új szervezet megszilárdítása, a nagyobb egységnek megfelelő munkastílus kialakítása. Ez a feltétele annak, hogy mielőbb megvalósulhasson az átszervezés fő célja: a termelés, a termelőerők valóságos koncentrációja. A vállalatok összevonása csak a munka kezdetét jelenti. A koncentrálás, a termelési profilok helyes elhatárolása, a termelés ésszerű specializációja a következő évek tervszerűen megvalósítandó feladata. Ahhoz, hogy az új szervezet eredményesen működhessék, tökéletesítenünk kell a tervezés, az ösztönzés, a finanszírozás, az elszámolás rendjét. A kormány utasítása alapján az illetékes állami szervek e feladatok megoldásán már dolgoznak. Javaslataikat a jövő év első felében terjesztik a kormány elé. Gazdasági kapcsolataink Tiszteit Országgyűlés! Külföldi kapcsolataink további bővítése, népgazdaságunk fejlesztése szempontjából igen nagy jelentőségű, hogy hogyan veszünk részt a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdasági struktúránkra az a Jellemző, hogy a nyersanyagok jelentős részét külföldről kell beszereznünk, amiért mindenekelőtt késztermékkel fizetünk. 1962-ben az ipar árutermelésének mintegy egy harmada a kivitel céljait szolgálta Egyes iparágakban ez az arány még ennél is nagyobb. A külkereskedelem általában teljesíti népgazdasági feladatait, munkájával hozzájárul gazdasági fejlődésünkhöz. A gazdasági kapcsolatok bővítésével, az általában színvonalas és megbízható kereskedelmi tevékenységgel hozzájárul az ország nemzetközi elismerésének megalapozásához. Ebben az évben a külkereskedelem előreláthatólag teljesíti tervét. Különösen jelentősnek tartjuk. hogy az eddig eltelt háromnegyed év alatt, a tőkés piacokra irányuló kivitel tervét több mint 5 százalékkal túlteljesítette. Hazánk 108 országgal tart gazdasági kapcsolatot. Külkereskedelmi forgalmunknak több mint kétharmadát szocialista országok piacain bonyolítjuk le, itt a forgalom növelését összetételét alapvetően hosszúlejáratú államközi szerződések határozzák meg. Ezért e piacok számunkra nagy biztonságot nyújtaI Gazdasági kapcsolataink a szocialista országokkal számunkra egész fejlődésünk szempontjából alapvetőek. Saját tapasztalatunk alapján vagyunk arról meggyőződve. hogy népgazdaságunk szocialista fejlődése csak a testvéri országokkal együttműködésben mehet végbe. Fock Jenő elvtárs ezután részletesen beszélt az ipar és mező- gazdaság terén előttünk álló feladatokról. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett, majd Beresz- tóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatódott a tanácskozás. A vitában felszólalt Bondor József budapesti, Nagy Lajos Rács-Kiskun megyei képviselő, majd dr. Bartha Tibor képviselő, református püsp>ök kért szót. Felszólalt a vitában Balogh László Csongrád megyei, Bognár József Somogy megyei képviselő, majd Trautmann Rezső építésügyi miniszter emelkedett szólásra. Ezután az elnök Hodek József Komárom megyei képviselőnek adta meg a szót, ezt követően fjedig Rapai Gyula Baranya megyei képviselő szólalt fel. Az országgyűlés hétfői ülésszakán felszólalt még dr. Sivó József Somogy, Vendel Zoltánná Zala, Bódi László Csongrád, dr. Feszki István Szabolcs-Szatmár, Dezse Béláné Baranya, Csedreki László Hajdú-Bihar megyei, dr. Udvardi Károlyné budapesti, Fegyveres István Vas, dr. Zsig- mond László Vas, Fekécs Margit Békés, dr. Bélák Sándor Veszprém, Bartha András Heves megyei képviselő. Az országgyűlés ma tovább folytatja munkáját.
