Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
oaor 2 TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. október 25. A Minisztertanács beszámolója az országgyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) gyártmányok termelése növelésének. A gyártmányfejlesztés kezdeti eredményei biztatóak. Ma már olyan új gyártmányokkal jelentkezhetünk a piacon, melyek keresettek, mert korszerűségük és minőségük elismert. Az orvosi műszerek és gyógyászati berendezések részaránya az 1958. évi 10.8 százalékról 1902-ben 29.2 százalékra, a laboratóriumi felszerelésekkel és készülékekkel együttes részaránya pedig 15.1 százalékról 34.3 százalékra nőtt. A gépipar kiemelt ágazatainak fejlesztése közül a szerszámgép- gyártás területén mutatkoznak a legnagyobb problémák. A Kohó- és Gépiparj Minisztérium a gyártmányfejlesztési tervét nem teljesíti az új gyártmányok kibocsátása rendkívül vontatott. Az új típusok — az előirányzathoz képest — késéssel jelennek meg a piacon. A szerszámgépipar jó néhány világszínvonalon álló, a piacokon kelendő gyártmánnyal büszkélkedhet. Az iparág tehát képes kiváló termékek gyártására. Bízunk benne, hogy a jelenlegi hibák átmenetiek és a műszakiak- a tudósok, a mérnökök és a fizikai dolgozók összefogása, célratörő munkája meghozza a várt eredményt. Az ipar műszaki színvonalát a kibocsátott termékek korszerűségén és a gyártás során alkalmazott technológia színvonalán mérjük. Bizonyos fejlődés a műszaki színvonalban megállapítható, azonban lényeges előrehaladás a párt és a kormány által kitűzött feladatok végrehajtásában még nem következett be. A gyártmányfejlesztésre általában az jellemző, hogy már a feladatok kijelölése sem eléggé átgondolt: az új, korszerűbb gyártmányok kifejlesztésének ideje indokolatlanul hosszú; az új gyártmányok bevezetése, a tömeges gyártás elkezdése, az új technológia megvalósítása lassú, a műszaki propaganda- munka nem kielégítő. Alacsony a gyártmányfejlesztéssel foglalkozó műszakiak száma, ösztönzési rendszerünk sem elég jó. Az új gyártmányok kidolgozására irányuló kutatásban sok a párhuzamosság. Gyakori, hogy azonos, vagy hasonló feladatokat kutat több vállalat és kutató- intézet. Vállalatainknál és kutatóintézeteinkben sok olyan témával is foglalkoznak, amelyeket más baráti országokban már kikísérleteztek. A fölösleges párhuzamosságokat el kell kerülni, biztosítani kell a kutatások összehangolását. Az új gyártmányok konstrukciójának kidolgozásától és elfogadásától a sorozatgyártás megindításáig eltelt idő jelenleg lényegesen hosszabb, mint ameny- nyit a piaci igények változása megenged. A konstrukciót kidolgozó intézetek és a termelő vállalatok között mindezideig nem alakult ki megfelelő munka- kapcsolat. A felkészülés a sorozatgyártásra vállalatainknál megengedhetetlenül sok időt igényel. Sok területen a jelentős anyagi áldozatok árán kidolgozott gyártmányok hasznosítása késik, vagy végleg elsikkad. Nem megfelelő az új gyártmányok propagálása sem a külső, sem a belső piacokon. A továbbiakban Fock Jenő, a nem kielégítő gyármányfejlesz- •téssel foglalkozva rámutatott: Iparvállalataink a termelést irányító munkahelyeken aránytalanul sok mérnököt, műszaki képzettségű szakembert foglalkoztatnak. Ezáltal erőt vonnak el a fejlesztési feladatoktól, holott lehetőségeink és problémáink figyelembevételével sok helyen nem műszaki képesítésű káderek is megfelelnének. A szakemberekkel való gazdálkodás megjavítása újabb tartalékokat tárhat fel mind a műszaki fejlesztés, mind az irányítás javítására. Pártunk kongresszusa utasításainak megfelelően a második ötéves tervben az ipari termelés növekedését kétharmad-részben a termelékenység emelésével kell biztosítanunk. Az ipari termelés jelentős sikereként említhetjük meg. hogy a munkások és értelmiségiek munkája nyomán teljesültek a termelékenység emelésére vonatkozó előírások. Az említett problémák ellenére az ötéves terv első két évében az iparban 14 százalékkal nőtt a termelékenység. Az ipar egészében tehát a munkatermelékenység terv szerint nőtt. egyes minisztériumok, iparvállalatok azonban nem teljesítették a termelékenységi előirányzatokat. A Könnyűipari Minisztérium vállalatai a tervben előírt 63 százalékos aránnyal szemben 1960—62-ben 42 százalékot éltek el. Jelentős volt a fejlődés a Nehézipari Minisztérium vállalatainál, ahol a tér* melés növekedéséből a termelékenység emelésével elért arány a terv szerinti 70 százalékkal szemben több mint 80 százalék volt. Ebben az évben a termelékenység alakulása a tavalyinál valamelyest kedvezőtlenebb. A népgazdasági terv egész evre a termelékenység 4 százalékos emelésével számolt. Figyelembe véve azonban a tél által okozott súlyos nehézségeket, az idén eddig elért 3,7 százalékos növekedés nem lebecsülendő eredmény és egyben azt is mutatja, hogy az ipgr... vezetőinek jobb szervezőmunkájával ez évben is teljesíthető a termelékenységi elő1 irányzat. _Az elmúlt években az önköltség általában a tervezettnél jobban csökkent, Ebben az évben — legalább is az első félévi adatokból ez állapítható meg —, az ipar nem teljesíti a tervnek ezt az előirányzatát. Az év- eleji rendkívüli körülmények leginkább az önköltség alakulására hatottak kedvezőtlenül. Az ipari termelésben elért sikerekhez jelentősen hozzájárultak a a beruházások. Az elmúlt két és fél év alatt üzembehelyeztek mintegy napi 1180 vagon széntermelő kapacitást. Működik a „Barátság” kőolajvezeték, és a Magyarországot a Szovjetunióval összekötő villamos távvezeték. E két létesítmény a KGST-be tömörült szocialista országok testvéri együttműködésének rendkívül fontos alkotása, amelyek gazdasági életünk egyik fő problémája, az energiahiány enyhítéséhez nyújtanak lényeges segítséget. Az utóbbi években feltárt, számottevő energiaforrás, a földgáz hasznosítására megkezdtük a gázvezetékek kiépítését. Az alapanyaggyártó ipar fejlesztését szolgálta többek között, hogy az acél termelő-ka paci tás évi 160 000 tonnával, a hidegen hengerelt acélkapacitás 15 000 tonnával emelkedett. Megkezdte termelését a Székesfehérvári Könnyűfémmű Aluminiumhen- germűve, amely évi 8000 tonna aluminium-félkészterméket állíthat elő. A Kőbányai Könnyűfémmű évi 400 tonna aluminium- félkészterméket gyártó berendezést kapott. A Dunai Szalma- cellulozgyár ez évi üzembehelyezésével az ország celluloztermelő kapacitása 22 000 tonnával bővült. Két és félév alatt műtrágyatermelési lehetőségeink mintegy évi 270 000 tonnával bővültek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján — határidő előtt — felavatjuk ötéves teviink egyik legjelentősebb ipari alkotását, a több mint egymillió tonna cement termelését biztosító Dunai Cement- és Mészművet. Az országgyűlés előtt is szeretném megmondani, hogy a gyár felépítésében, a Német Demokratikus Köztársaság ifjúságával együttműködve, dicséretre méltó, lelkes munkát végeztek a fiatalok, a KISZ által szervezett brigádok. A KISZ fennállása óta egyik legkiemelkedőbb politikai sikerét érte el a gyár eredményes patronálásával. Terveinknek megfelelően jelentős beruházásokkal bővült a feldőlgozó-ipar kapacitása is, különösen a gyógyszeriparban és a gépiparban. Már termelnek Vácott a Televíziós Képcsőgyárban, az Esztergomi Relégyárban, Kecskeméten a Reszelőgyárban, Szombathelyen a Remix űj gyáregységében. Megemlítem, hogy a könnyűipar kapacitása évi 2515 tonna pamutfonal, 20 000 tonna farostlemez, 4200 garnitúra bútor termelésével bővült. Az élelmiszeriparban üzembehelyezték többek között a Békéscsabai Konzervgyár és Hűtőház új létesítményeit, amelyekkel mintegy 3200 vagonnal több konzervet és 500 vagonnal több mélyhűtött árut állíthatunk elő. Az ország közvéleményét — érthetően — erősen foglalkoztatja a vidék iparosítása. Itt az ország- gyűlésben is több alkalommal volt már erről szó. Mint az előzőekből is látható, az új beruházások telepítésében arra törekszünk, hogy ezt a követelményt teljesítsük. Az utóbbi években üzembehelyezett beruházásaink túlnyomó többsége vidéken van. összefoglalva az eddig mondottakat, iparunk komolyan fejlődött. A végbemenő változások jó irányúak, megfelelnek gazdaság- politikánknak. Gazdasági életünk sokrétűségéből, a feladatok bonyolultságából következik, hogy •'gés^ében kielégítőnek mondható fejlődésen belül negatív jelenségek is mutatkoznak. Figyelmünket az iparban a műszaki haladás gyorsítására, a termékek korszerűsítésére, minőségük javítására, a leggazdaságosabb gyártmányszerkezet kialakítására összpontosítjuk. Ez fontos feltétele a belső szükségletek- kielégítésének és az export fokozásának. II mezőgazdaságban jelentős változásokat figyelhetünk meg A korszerű nagyüzemi gazdálkodás objektív és szubjektív feltételei egyre jobban kialakulnak. Megváltozott a falu képe, javultak a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság munka- és életfeltételei. A termelőszövetkezetek egyre szervezettebben gazdálkodnak. Növekszik a parasztság öntudatos fegyelme és munkakészsége. Mindennek eredményeként a mezőgazdasági termelés — az elmúlt 3 évi szokatlanul kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — egyre kielégítőbben biztosította a lakosság élelmiszerellátását. A második ötéves terv első két évében a felvásárolt növényi és állati eredetű termékek mennyisége több mint 13 százalékkal növekedett. Az idén szeptember végéig mintegy 7 százalékkal több vágóállatot és állati eredetű termékeket vásároltunk fel, mint egy évvel korábban. Az elmúlt években a tervezettnél többet fordítottunk a mező- gazdasági termelés fejlesztésére, a korszerű szocialista nagyüzemi gazdálkodás anyagi feltételeinek megteremtésére. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez helyes volt. A többlet-beruházások nélkül az időjárás okozta károk lényegesen nagyobbak lettek volna. Véleményünk szerint a következő években is főleg a mezőgazdaság anyagi- műszaki bázisának erősítésére kell felhasználnunk terven felüli erőforrásainkat. Gyorsítjuk az élelmiszeripar korszerűsítését, a kapacitás és a tárolótér bővítését is. 1961-ben és 1962-ben a népgazdasági beruházások 17—18 százaléka közvelenül a mezőgazdaság fejlesztését szolgálta. Az ez évi terv előirányzatai szerint a mezőgazdasági beruházások aránya körülbelül 20 százalék lesz. Három év alatt mintegy 21 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére A jelentőö beruházások eredményeként évről évre növekszik a traktorállomány. Ez évben már több mint 53 000 traktor áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Növekszik a kombájnok és a kévekötő-aratógépek száma is. Az idén a kalászosok vetésterületének mintegy 85 százalékát takarították be géppel és ezzel elértük az ötéves terv végére előírt gépesítési szintet. A tervezettnél nagyobb mértékben növeljük az öntözött területek nagyságát is. így már 1963-ban e terület nagyobb volt, mint amennyit 1965-re terveztünk. A következő években még nagyobb területet öntözünk, hogy tovább függetleníthessük magunkat az időjárástól. Évről évre növekszik a mező- gazdaság rendelkezésére bocsátott műtrágya, növényvédő- és gyom- irtószer mennyisége, ezzel is biztonságosabbá válik a termelés és a hozamok növelése. Állami gazdaságaink az elmúlt években eredményesebben gazdálkodtak. Az állami irányító munkában a mezőgazdaság alapvető politikai és gazdasági problémájára, a termelőszövetkezetek megszilárdítására, gazdálkodásuk színvonalának jelentős növelésére összpontosíthattuk figyelmünket A kormány az elmúlt két évben, — többek között a 3004-es határozatok keretében — úgy fejlesztette a hitelrendszert és a jövedelemelosztás módszereit, hogy azok jobban ösztönözzék az áruértékesítést, segítsék a termelési, és a szociális-kulturális alapok növelését, fokozzák a közvetlen érdekeltséget a közös gazdaság eredményeiben, a gazdaság saját erőforrásból történő fejlesztésében. I gabonaellátásról és az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről szólva Fock Jenő hangsúlyozta: A mezőgazdasági termelés az idén — a múlt évihez képest — előreláthatólag mintegy 4 százalékkal növekszik. Ez azonban azt jelenti, hogy alacsonyabb lesz a tervezettnél. Különösen a gabonafélék termelésében jelentős az elmaradás. Ezért ebben az évben az elmúlt évieknél nagyobb gabona-importra szorulunk. Többen felteszik a kérdést: miért kell gabonát importálnunk. Erre röviden azt válaszolhatjuk, hogy a fel- szabadulás előttihez képest mintegy 10 százalékkal nőtt a lakosság száma. Ugyanakkor lényegesen kisebb területen termelünk gabonát, összefüggésben azzal, hogy a vetésszerkezet alapjában véve kedvezőbb, fokozódott a belterjesség. Míg az 1931—40-es évek átlagában a szántóterület 40 százalékán, csaknem 3.9 millió katasztrális holdon termeltünk kenyérgabonát, addig 1961-ben j csak 2.2 millió, 1962-ben 2.3 mil-1 lió katasztrális holdon, a két év átlagában tehát összes szántó- területünknek csak 25.2 százalékán termett kenyérgabona. A jobb talajmunka, a több műtrágya, a magasabb hozamú fajták elterjesztése eredményezte, hogy az aszály ellenére is nőtt az átlagtermés. Búzából például az 1931—40-es évek 7.9 mázsás katasztrális holdankénti átlagtermésével szemben az idén — a nem végleges adatok szerint — 9 mázsát takarítottak be. Az átlagtermés emelkedése azonban nem pótolta a vetésterület csökkenése miatti kiesést. Az idei — eredetileg tervezettnél nagyobb — behozatalnak más okai is vannak. Hibák történtek már a vetésnél is: sok helyen későn, a tervezettnél kisebb területen vetettek. Helyenként még az elemi agrotechnikai előírásokat is megsértették. A rendkívül kedvezőtlen időjárás ilyen körülmények között nagyon jelentős károkat okozhatott. A kemény tél, valamint a belvizek és árvizek következtében, kipusztult mintegy 150 000 hold kenyérgabona és mintegy 190 000 hold árpavetés. Ennek csak kis részét tudtuk pótolni tavaszi kalászosokkal. Átlagtermésünket nagy mértékben csökkentette az aratás előtti, hetekig tartó forróság. Mindez arra vezetett, hogy kedvezőtlenül alakult gabonatermelésünk eredménye. A kedvezőtlen időjárás miatt Európa-szerte — a szocialista országokban is — gyenge volt a gabonatermés. Ilyen körülmények között tőkés piacokról kell gabonát importálnunk. A szokásosnál nagyobb mértékű gabonavásárlás jelentős terheket ró külkereskedelmünkre, s így egész népgazdaságunkra. Ezért a népgazdaság minden területén az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítanunk az export-árualapok növelésére. Ahhoz, hogy az ideihez hasonló gabonaellátási problémák a következő években ne legyenek, a kormány szükségesnek tartja a gabona vetésterületének növelését. El kell érnünk, hogy a vetést mindenütt az agrotechnikailag legkedvezőbb időpontban, megfelelő talajelőkészítés után végezzék. Gondoskodnunk kell arról is, hogy a gabonafélék terméshozamának növelésére szánt műtrágyát valóban erre a célra használják fel. így az esetleges kedvezőtlen időjárást ellensúlyozhatjuk, s kellő biztonsággal növelhetjük a gabonatermelést. — Még rossz időjárás esetén sem szabad mégegyszer előfordulnia annak, hogy olyan nagyarányú gabona-behozatalra szoruljunk, mint ebben az évben. Egész népünk érdekében arra hivjuk fel a mezőgazdasági dolgozókat: tekintsék elsőrendű feladatuknak a gabonatermelést, ne kíméljék erőiket az ország gabona-ellátásának biztosításáért. A jövő évi gabonaellátásunk biztosítása is azt követeli, hogy gyorsítsuk meg az Időszerű őszi mezőgazdasági munkákat, a betakarítást, a talajelőkészítést, a vetést. A munkák időben elvégezhetők, ha minden szinten gondosabb lesz a szervezés, hatékonyabban lépnek fel az akadályok elhárításáért. összefoglalva a mezőgazdaságról mondottakat: a kormány úgy ítéli meg, hogy helyes volt az elmúlt években a mezőgazdaság fejlesztését célzó, sokoldalú segítség. Dolgozó parasztságunk is fokozódó odaadással végezte munkáját. A mezőgazdaság sajátos jellemzője, hogy a fejlesztésre fordított munka és anyagi áldozat nem azonnal, hanem a természeti adottságoktól is függően, későbbi években térül meg. Úgy véljük, hogy ha dolgozó parasztságunk növekvő munkaszeretetével, fegyelmével párosul (Folytatás a 3. oldalon.)
