Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
r A paksi, tamási szekszárdi járásban befejezték a vetést n ion ■ncf A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam 250. szám. ARA: 60 FILLÉR. Péntek, 1963. október 25. I (5. o.) Megoldódott a Sarki fény rejtélye (4. o.) CSAK FOLYTATOM (5. o.) OM ... J Szélesedtek nemzetközi kapcsolataink Egészségesen fejlődik társadalmi és gazdasági életünk Csütörtökön délelőtt összeült az országgyűlés Az ülésen részt vett Dobi István, a népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Mün- nich Ferenc, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülésen jelen voltak az országgyűlés meghívására baráti látogatáson hazánkban tartózkodó jugoszláv parlamenti küldöttség tagjai, élükön Zvonko Brkics-csel, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szkupstinájának alelnöké- vel. Az ülésen részt vett Mangalin Dugerszuren, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője, és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Meleg szavakkal köszöntötte a jugoszláv parlamenti küldöttséget és a Mongol Népköztársaság külügyminiszterét, majd bejelentette, hogy 36 képviselő nyújtott be interpellációt. Dr. Pes- ta László jegyző ismertette az interpelláló képviselők névsorát és az interpellációk tárgyát. Az országgyűlés az elnök javaslatára úgy határozott, hogy az interpellációk elmondására és a válaszadásra szombaton kerül sor. Vass Istvánná ezután megemlékezett a közelmúltban elhunyt Kaszapovics András képviselőről, aki a Horthy-korszakban uradalmi cseléd volt, s a felszabadulás után munkájával, a mezőgazdasági termelésben elért eredményeivel országszerte ismert nevet szerzett magának. Az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg Kaszapovics András nevét és egyperces néma felállással adózott emlékének. Az elhalálozással Baranya megye és Pécs megyei jogú város választókerületében megüresedett képviselői helyre Papp János pótképviselőt hívták be. Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: 1. A népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója; 2. A Minisztertanács beszámolója az ország gazdasági helyzetéről; 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója: 4. Interpellációk. • A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő Bevezetőben az Elnöki Tanács külügyi tevékenységét ismertette, s kiemelte, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt héten megerősítette a részleges atomcsend-egyezmény- hez történő csatlakozást. Bejelentette, hogy miután a szerződés ratifikációs iratainak letétbehelyezése Moszkvában, Londonban és Washingtonban — a kezdeményező három nagyhatalom kormányánál — azóta megtörtént, az Elnöki Tanács a szerződést október 23-i hatállyal törvényerejű rendelettel kihirdette. A továbbiakban rámutatott, hogy népköztársaságunk csatlakozását a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról kötött szerződéshez minden békeszerető magyar állampolgár örömmel, megnyugvással fogadta. Ez a szerződés a nemzetközi bó- keharc első, államközi szerződésben foglalt eredménye. — A Moszkvában aláírt részleges atomtilalmi egyezményt — folytatta Kiss Károly — az első jelentős lépésnek tekintjük a békeszerető népek követeléseinek gyakorlati megvalósításában. A háborúk nélküli világ megteremtéséhez még hosszú és nehéz út vezet. A szocialista tábor világméretű erőfeszítései és eddigi eredményei azonban a béke megvédésével kapcsolatosan reménytkel- tőek. Meggyőződésünk, hogy a béke erőinek már a közeljövőben sikerül újabb eredményeket elérniök. Nemzetközi kapcsolataink szélesedéséről szólva Kiss Károly beszámolt arról, hogy az Elnöki Tanács önálló és független államként elismerte az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságot, Kuwait államot, a Jemeni Arab Köztársaságot, Ruanda Köztársaságot, a Burundi Királyságot és Ugandát. Felvettük a diplomáciai kapcsolatot a Dahomey Köztársasággal, a Kambodzsai Királysággal, a Laoszi Királysággal és a Tanganyikai Köztársasággal. Népköztársaságunk nagykövetség felállítását határozta el Algírban, a Bolíviai Köztársaság fővárosában, La Pazban pedig követséget létesítünk. A Magyar Népköztársaság követségét nagykövetségi rangra emeltük a Görög Királyságban, a Jemeni Arab Köztársaság és a Svájci Államszövetség viszonylatában. A nepáli, a mali, a kambodzsai, a görög és a svájci diplomáciai képviseletek vezetői — akik a közelmúltban adták át megbízólevelüket — első ízben kezdték meg hazánkban tevékenységüket nagyköveti rangban. — Diplomáciai kapcsolataink jelentős bővülése mellett tovább szélesedtek kereskedelmi. tudományos és egyéb kapcsolataink a világ szinte minden részével — folytatta Kiss Károly. Ezt bizonyítja, hogy az Elnöki Tanács 21 nemzetközi szerződés megkötéséhez járult hozzá, illetőleg hét nemzetközi szerződéshez történő csatlakozást határozott el és 21 szerződés kihirdetésében hozott döntést. — A tanácsok feletti felügyeleti jogkörének gyakorlása közben az a járási tanácsok szintjén emelkedett a vezetés színvonala, jelentősen megszilárdult a szocialista törvényesség, erősödtek a tanácsok tömegkapcsolatai. A rendelet-alkotó munkáról szólva Kiss Károly egyebek között kiemelte: Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet fogadott el a tankötelezettségről, az alsófokú, valamint a felsőfokú oktatási intézményekről. E rendeletek további előrelépést jelentenek az iskolareform megvalósításában, az új szocialista oktatási törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. A tankötelezettségről szóló rendelet alapján hazánk történetében először határoztuk meg 10 évben a tankötelezettség időtartamát, s ez már előre mutat a közoktatás további kiszélesítése, a kötelező középiskolai oktatás felé. Az Elnöki Tanács titkára ezután méltatta az alsófokú oktatási intézményekkel kapcsolatos törvényerejű rendelet jelentőségét, amely egyebek között a gyakorlati oktatás kérdéseit rendezi. A beszámoló ezután megemlékezett a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendeletről és az Elnöki Tanács kegyelmi ügyek elbírálásával kapcsolatos tevékenységéről. Az Elnöki Tanács az egyéni kegyelmi ügyeket is a humanizmus és a megbocsátás szellemében bírálta el. Kiss Károly részletesen szólt az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra területén dolgozó kiváló munkások, parasztok, és értelmiségiek kitüntetéséről, majd az állampolgári ügyek intézéséről szólott. — A Magyar Népköztársaság súlyának, tekintélyének növekedését bizonyítja az is, hogy egyre több külföldön tartózkodó honfitársunk kívánja visszaszerezni magyar állampolgárságát. Sok szétszakadt család hosszú évek után kívánja állampolgárságát rendezni, s emelkedik a magyar- és külföldi állampolgárok közötti házasságok száma is. Helyt adtunk azok visszahonosítási kérelmeinek, akiket az 1920- as évek végén kezdődött gazdasági válság külföldre kényszerített, s távollétükkel állampolgárságukat elvesztették, de vissza kívánnak térni hazájukba, vagy külföldön magyar állampolgárokként kívánnak tartózkodni. Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Ugyancsak jóváhagyólag vette tudomásul a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentést, amelyet a képviselők az ülésszak előtt írásban megkaptak. ft Minisztertanács beszámolóiét Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, j a M nisztertanács elnökhelyettese ismertette Tisztel Országgyűlés! Az ötéves terv harmadik évében járunk. A kormány szükségesnek véli, hogy gazdasági életünkről, gazdaságpolitikánkról, eredményeinkről és gondjainkról, tennivalóinkról beszámoljon az országgyűlésnek és népünknek. A kormány a gazdasági életet úgy irányítja, hogy minél eredményesebben váltsuk valóra pártunk VIII. kongresszusának határozatait. Teendőink konkrét progElnöki Tanács örömmel tapasz- ramja a népgazdasági terv talta, hogy különösen a megyei és ' hangoztatta bevezetésül Fock Je/<? Ó nő. Az ötéves terv végrehajtásának csaknem hároméves tapasztalata bizonyítja, hogy a célok helyesek, megalapozottak, reálisak. Gazda ságvezetési irányelveink helyesek. Népgazdaságunk eredményesen fejlődik, gazdasági életünk felfelé ívelő. Az életkörülmények javulnak. 1961—62-ben az ipari termelés — az ötéves terv időarányos részét valamelyest meghaladóan — 21.1 százalékkal emelkedett. Az 1963. évi terv az előző évhez képest további mintegy 7 százalékos növekedést írt elő. Az éveleji nehézségek ellenére is várható, hogy a tervet teljesítjük. Iparunk továbbfejlődése szempontjából jelentős eredmény, hogy a vegyipar, a villamosenergia-ipar fejlődése gyorsabb volt, mint amit az ötéves tervben számításba vettünk. Ennek megfelelően nőtt részarányuk. Különösen előnyös, hogy a vegyiparon belül az átlagosnál is gyorsabban emelkedik a műtrágyák és műanyagok termelése. A gyógyszeripar termelése 1962-ben több mint 90 százalékkal múlta felül az 1960. évit. A kohászat fejlődése viszont nem teljesen kielégítő. Komolv elmaradás van a Dunai Vasmű hideghengermű-beruházásánál. A kohászoknak gyorsítaniok kell iparáguk fejlődését, hogy jobban elősegíthessék a népgazdaság más ágainak előrehaladását, űz előirányzottnál gyorsabb volt a gépipar fejlődése Bár a gépipari termelés fejlődé-» sének üteme meghaladja a szocialista ipar termelésének átlagát, a gépipar kiemelt ágazatainak termelése nem növekedett megfelelően. Az ötéves ten'ben a gépipari tei'melés 63—64 százalékos emelkedését irányoztuk elő úgy, hogy a műszergyártást meg kell háromszorozni, a híradástechnikai iparág és a szerszámgépgyártás termelését pedig mintegy kétszeresére kell növelni. E három kiemelt iparág közül csak a híradástechnikai ipar növekedése volt gyorsabb a terv- ben előírtnál. Ahhoz, hogy a híradástechnikai ipar gyorsan fejlődjék, mint minden iparágnál, itt is követelmény a gyártmány- fejlesztés gyorsítása. Akadályozza a fejlődést, hogy egyes alapvető anyagok és részegységek hazai előállítása még nem megfelelő. A kormány határozatokat hozott új üzemek és laboratóriumok létesítésére, valamint külföldi licencek és gyártó- berendezések vásárlására, hogy az elmaradásokat rövid időn belül behozhassuk. A híradás- technikai ipar dolgozói használják ki a kormány nyújtotta segítséget és emeljék még magasabbra iparáguk nemzetközileg is elismert műszaki színvonalát. A műszeriparon belül, — hogy kedvezőbb szerkezet alakuljon ki, — az egyes elavult és gazdaságtalan termékek gyártását leállították. Ez átmenetileg akadályozta ugyan a termelés növekedését, de feltétele volt a gazdaságos, magas műszaki színvonalú (Folytatás a 2. oldalon) .-if
