Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-22 / 247. szám
2 TOT/V* MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. október »£. S’ Uj vezetőséget választott az aparhanti Vöröskereszt-szervezet Az elnöklő Técsi József tanár megnyitója után dr. Csáki László körzeti orvos, a helyi Vörös- kereszt elnöke az elmúlt évek munkáját ismertette. — Az alapszervezet jelentős helyet foglalt el a község életében. Az egészségügy, a tisztasági mozgalom fejlődése egybekapcsolódik a vöröskeresztes aktívák jó munkájával. Néhány év alatt Aparhanton rendbehozták a vakolatlan házakat, bekerítették a portákat. A fehérre meszelt házak, a tiszta utcák, a házak előtti virágoskertek széppé, barátságossá varázsolták a falut. A községben hét egészségügyi elsősegélynyújtó állomás működik, s ezek létrehozásában sokat segített a községi tanács. Az 1961—62-es téli oktatások alkalmával a község lakossága a gyógyszertár létesítésének szükségességét kezdte emlegetni. A lakosság társadalmi munkafelaján- lást tett s ezzel reális alapot teremtettek az építkezéshez. Ez nem volt elegendő, de nem riadtak vissza az anyagi áldozattól sem. Családonként évi 100 forint községfejlesztési hozzájárulást szavaztak meg a gyógyszertár építés céljára. Ehhez jött az a 25 000 forint jutalom, amelyet a Magyar Vöröskereszt Tolna me- gyi Titkársága és a KÖJÁLL értékelése alapján, mint a megye legtisztább faluja, 1961-ben kapott a község. A térítésmentes véradást az idén szeptemberben rendezték meg Aparhanton. Az 1400 lakosú községben a 14—60 éves korcsoportba a lakosság fele tartozik. A beszámoló feletti vitában a felszólalók a tennivalókról beszéltek. A vitát dr. Csáki László foglalta össze, majd bejelentette a vezetőség lemondását. Ezután választották meg az új vezetőséget. Az aparhanti Vöröskereszt- szervezet taggyűlésén tizenhárom vezetőségi tagot és három küldöttet választottak a járási értekezletre. Az aparhantiakat dr. Hegedűs Ádámné járási főorvos, dr. Csáki László, a falu körzeti orvosa és Minkéi Pétemé, a szervezet újonnan megválasztott titkára képviseli a járási értekezleten. Végül dr. Pánezél Gézáné, a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei titkára négy aktivistának az érdemes munkáért, kettőnek a jó munkáért kitüntetést, további tizenöt aktivistának oklevelet adott át jo munkájuk elismeréseként. A taggyűlés kedves színfoltja volt a műsor, amellyel az óvodások, az iskolások és a KISZ-fia- talok köszöntötték a résztvevőket. Szakkörökké szervezik át a falusi ifjúsági szövetkezeteket Megyénk csaknem' minden nagyobb községében megalakították évekkel ezelőtt az ifjúsági szövetkezetét. Az általános iskolások közül mintegy kétezren kapcsolódtak be a szövetkezet munkájába. Foglalkoztak szántóföldi növénytermeléssel, kertészkedéssel kisállattenyésztéssel. A FISZ-ek szervezésekor kitűzött célokat a kis közösségek teljesítették, hozzájárultak a szövetkezeti eszme fiatalok körében való elterjesztéséhez, a mezőgazdasági szakma megszerettetéséhez. Mindezeket a körülményeket mérlegelve, a közoktatási reform célkitűzéseinek megfelelően a KISZ Központi Bizottsága. az Úttörők Szövetsége, a Művelődésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ Igazgatósága együttes határozata alapján a falusi ifjúsági szövetkezeteket fokozatosan iskolai szakkörökké szervezik át. A falusi ifjúsági szövetkezetek átszervezésével kapcsolatban érintett megyei szervek, a főbb kérdésekben már megállapodtak. Eszerint az úttörőcsapatok, mint a mezőgazdasági szakkörök képviselői átveszik az ifjúsági szövetkezet berendezéseit, felszereléseit. Tanáraik irányításával gondozzák tovább a jelentős nyúl- állományt, gazdálkodnak azon a földterületen, melyet a termelő- szövetkezet, illetve a községi tanácstól kapott az iskola. Ugyanakkor illetékesek már most elkészítették a tervet az iskolák mezőgazdasági szakkörei munkájának kiszélesítésével kapcsolatban. Az elképzelések szerint már a most folyó tanévben megalapozzák az iskolai szakkörökön belül a méhészetet, a kisállat- tenyésztést és a málna-telepítést. A Földművesszövetkezetek Országos Szövetsége a Tolna megyében szervezendő általános iskolákban a szakköröknek tenyész- nyulakat, méhcsaládokat biztosít a szüksége« technikai felszerelésekkel együtt, továbbá gyökeres málnatöveket adományoz díjtalanul. R. £. Ä dunaföldvári helyzet a mezőgazda- Dunaföldváron ság szocialista I ________________ átszervezését n em követte oly mértékben a közös gazdálkodás fellendülése,' ahogyan azt annak idején az ági- ] tátorok a község dolgozó parasztságának elmondták és aminek már be is kellett volna következnie. Emiatt néhány zavarás felfogású ember csődről, a parasztság érdekeinek elárulásáról kezdett fecsegni és megpróbált híveket toborozni, ami viszont a dolgos és józan felfogású tsz- tagok körében nem sikerült. Azért sem sikerülhetett, mert nincs szó semmiféle csődről, inkább arról, hogy egyesek elfelejtették: a népnevelők nemcsak jó módról, munkáról is beszéltek, a közösségi élet törvényeinek betartásáról, a termelőszövetkezeti alapszabályok maradéktalan alkalmazásáról is beszéltek. Ez mind-mind előfeltétele a paraszti jómód megteremtésének. Az átalakulás, az új életformára való berendezkedés nem megy simán, ez tény. De Duna- földváron a közös gazdaságok megszilárdulását, a nagyobb jövedelem elérését, a fejlődés ütemét lassította és nehezítette a kispolgári, a kisparcellás kupéé felfogás erőteljes létezése. És ezt az utóbbit is fel kellett ismerni az ottani vezetőknek ahhoz, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak, tegyenek. Pár hónappal ezelőtt ilyen irányban kezdték tehát a járási és a községi vezetők a politikai munkát fokozni, meggyőző érvekkel bizonyították: a közös gazdálkodás fellendülését, a kívánt mértékű megszilárdulást főleg és elsősorban néhány felemás intézkedés lassította, e felemás intézkedések talaján megerősödött a kisparcellás életfelfogás és szóhoz juthattak népbo- londító mesékkel a rendbontó elemek. Ez volt a dunaföldvári helyzet, s ha késve is, de a tsz- tagok ezt felismerve észbekaptak és erélyes intézkedéseket, a törvények betartását követelik. A tsz-tagok zöme már régebben látta, hogy hol a hiba, de a hangoskodófk miatt ez a zöm nem juthatott úgy szóhoz, ahogyan a helyzet megkívánta volna. A szövetkezeti gazdák látták, hogy tulajdonképpen olyan helyzet alakult ki, hogy a becsületes és dolgos többség kezd rosszul járni, mert lábrakapott egy élősdi, hangoskodó kisebbség, túlméretezett háztájival, nagy szőlő- és gyümölcsös-bérlettel, lótartással, napszámos-tartással. Ez a kisebbség hangoztatta aztán leggyakrabban, hogy a tsz keveset fizet, pedig jórészt ennek a kisebbségnek volt köszönhető, hogy a közös valóban gyengén fizetett, azoknak is, akik becsülettel helytálltak. A párt- és a tanácsszervek az ott lévő aktívák felvilágosító munkája nyomán a tagok többsége most már nemcsak lát, követel is. Követeli a felemás intézkedések megszüntetését, így például a háztáji lovak összesze- dését, a bérletek megfelelő rendezését, és a zavaros fejű „beug- ratók” felelősségre vonását. Dunaföld váron megkezdődött és egyeth a munka üHWiiim#-. *mm* «wiwtüti» 'SWiMumii «unuuMsmo len pillanatig sem kétséges, hogy a dolgos tsz-tagok többsége kerül ki belőle győztesen, a szövetkezetek hasznára, a megszilárdulás javára. Az máris nagy politikai siker, hogy a szájhősök egyáltalán nem tudnak híveket toborozni. Az máris nagy eredmény, hogy azok az emberek, akik a közös munkából akarnak megélni, egyre bátrabban követelik a közösségi élet törvényeinek szigorú betartását. Mire gondolnak ebben az esetben a tsz- tagok? Valamennyi közös gazdaságban akadnak jópáran olyanok, akik úgy tagok, hogy kizárólag a háztájival törődnek, hozzátehetjük a túlméretezett, a jogtalan háztájival. Ezeket az embereket hiába hívják, legyen bármilyen . fontos a közös munka, akármilyen sürgős, annak tájára se mennek. Ehelyett piacoznak, fuvarozgat- nak, üzletelnek, bérmunkásokat alkalmaznak, s miattuk a termelőszövetkezetben, némely sürgős munka elmarad, késik, vagy minőségileg kifogásolható. Miattuk a szorgalmas dolgozók többsége sem találja meg a számítását. Fonák egy helyzet, s ez volt a helyzet tavaly is, tavaly előtt is, de az idén zárszámadáskor másként lesz. Azok a tagok, akik egész évben a termelőszövetkezetben dolgoztak, nem hajlandók a rövidebbet húzni. Egyre sürgetőbb a követelés: aki a közösnek kárt okozott, az fizessen. A szövetkezeti gazdák bizottságok megalakítását kívánják, ezek a bizottságok mérjék fel, hogy milyen kárt okoztak a közös munkától távolmaradók és ennek megfelelően kötelezni kell a hanyagokat az okozott kár megtérítésére. így a helyes és ezt diktálja a közösség igazságérzete. A kupec- kodás ideje lejárt. Jogosan há- borog az a tsz-tag, aki egész évben küszködik, fáradozik, mert «iuiwimw «winmum «imiwiiwi ’Mimi» «mnmm» «wmium» . «mumm» Látogatás a Rózsa utcában Vendégek jönnek — lármázták fel a Rózsa utcát a gyerekei?. Aki otthon volt kijött a házból. A bátaszóki Rózsa utcában a tulajdonképpeni cigánytelepen már nincs putri. Vályog-, vagy téglaházban laknak a telepiek, és ami még igen fontos, a házak környéke, ha szegényes is, de a legtöbb helyen tiszta, a házak körül öregasszonyokat láttunk. A fiatal asszonyok, a férfiak többsége dolgozni jár a tsz-be, vagy más munkahelyekre. A rendszeresen dolgozó báta- széki cigányok életének alakulását is befolyásolja a munka. A fiataloknak már nem jó úgy, ahogy öregjeik éltek. A régi putrik helyére ablakos házakat építettek. S a lakás állandó jellegét kihangsúlyozza a berendezés is, a tűzhely, az ágy, az asztal, de nem egy házban már szekrény is van Zom bori János a kádár ktsz- ben dolgozik, segédmunkás. A házatáján meglátszik, hogy gazdája rendszeresen keres. A fiatalokkal együtt él az öregasszony, de már a fiatalok is, ő is külön szobában lakik. A helyiségek kicsik, de tiszták. A házhoz egy kamrafélét építenek. Zombori Jánosáé savanyúságot ég paradicsomot rakott el télire. Egy hízón&kvaló röfög az ólban. Szükség lesz a kamrára Gyenis néni tsz-tag háza három helyiségből áll. Nős fia a MÉK-nél dolgozik, szalmapréselő. A nagyobb gyerekek iskolába járnak, a kicsinyek az óvodába, öltözködésük, ruházkodásuk nem különbözik a többi gyerekétől. Gyenis néni olyan tagja a tsz-nek, aki havonta 22 —25 munkaegységet keres. O teremti meg a család számára az élelmet egész évre. Teljesítménye után 280 kiló búzaelőleget kapott. A terményt nem adja el, s a tavalyi kukoricából az idén két sertést hizlal. Most már lehet 120 kiló egyik-egyik. Egyiket eladásra szánják. A családban még a régen kialakult matriarchális szokásoic érvényesülnek. A fiatalok keresménye az anya kezébe kerül, 6 takarítja meg a család keresetét Eddig összegyűjtött pénzüket, és ami hozzájön, a disznó árát, házhely vásárlására szánják. A Gyenis-család el akar kerülni a cigánytelepről. Házat szeretnének építeni. A házon lévő kék egészségügyi tábla azt tudatja, hogy a házban egészségügyi állomás van. Felelőse Varga Sándomé, született Gyenis Erzsébet. A fiatal- asszonyon látszik, hogy „kinőtte” már magát a cigánysorból. Annak idején öt osztályt végzett, s egy évvel ezelőtt elvégezte az elsősegélynyújtó tanfolyamot. Amikor a településen megsérül valaki, hozzá jönnek. A forgalom — mint mondja —, nem nagy. A településen egy-két évre visszatekintve nem fordult elő verekedés, szurkálás. Inkább a gyerekek keresik fel, ha elvágják a kezüket, vagy szögbe, cserépbe lépnek. Vargáné ellenőrzi a lakások tisztántartását, a gyerekek iskolába járását. Többször bemegy az iskolába, s a telepi gyerekek tanulmányi eredménye felől érdeklődik. A gyakori látogatások közel hozták az iskolához. Olyan gondolatok foglalkoztatják, elvégzi a hiányzó három osztályt, hogy meglegyen a nyolc általános iskolai végzettA fiatalasszonyon kívül a Rózsa utcában öt olvasó tagja van a községi könyvtárnak. A meséskönyv olvasásával kezdték, de Vargáné már „áttért” a komolyabb könyvekre. Esténként mostanában Tolsztoj: Feltámadás című regényét olvassa. A Rózsa utcai látogatást a szekszárdi járási és városi nőtanács, valamint a járási tanács művelődésügyi és munkaügyi osztálya szervezte. A járás hat olyan községéből, ahol nagyobb cigánytelepülések vannak, hívtak meg látogatókat. A látogatásnak az volt a célja, ahogy ezt Du- lai Károlyné, a nőtanács megyei munkatársa kihangsúlyozta, bemutatni tanulságképpen a báta- széki telepet, ahol a lakók többsége már rendszeresen dolgozik és munkából él. A munka átalakítja az embereket, s a látogatók személyesen győződhettek meg arról, hogy Bátaszéken az elmúlt néhány év alatt előrelépés történt az úgynevezett cigánykérdés megoldásában. A családfenntartók dolgoznak, a gyerekek iskolába járnak, és ami ezzel együtt jár, egyre jobban jelentkezik a kulturáltabb életmód iránti igény. POZSONYI IGNACNÉ munkájából, a termelőszövetkezetből szeretne megélni, s ugyanakkor látja, annak áll még mindig a világ, aki fütyül a törvényekre. aki üzletel, sír és panaszkodik, hogy milyen rosszul megy a sora, miközben ötvenezer forintokat rak a takarékba, vagy ötszobás villát épít, persze nem munkával, jogtalan és törvénytelen előnyszerzéssel. Úgy például, hogy Dunaföldváron számtalan tsz- tag két-három sőt négy hold szőlőt használ — s a tsz szőlőjét. A használat azon a jogcímen történik, hogy a gazdaságnak nincs még megfelelő ereje, valamennyi szőlőterületet közös művelésbe vonni, vagy szétszórtság, vagy más ok miatt. Ez így van. De kapjon minden tag legalább 4Ö0 —500 négyszögöl szőlőt, mert az semmiképpen nem tartható fenn. hogy aki a közössel nem törődik, az két-három holdat használ, a szorgalmas családoknak, pedig még egy négyszögöl sem jut, ebből az úgynevezett részes művelésből. Vagy van egyenlőség, vagy nincs? követő Időben előfordultak gyakorlatlanAz átszervezést Ságból eredő hibák is. Jóindulattal, de kevés hozzáértéssel a legnagyobb vigyázás mellett is történnek tévedések, botlások. Ennek következtében több termelőszövetkezeti tagot jogos sérelem ér. Ezeket a sérelmeket a vezetők ismerik és orvosolják. Hamarosan sor kerül arra is, hogy összehívják az idős parasztembereket és megbeszéljék velük a szociális problémákat, gondokat. Ez csak egy intézkedés a sok közül. De a jogtalan követelődzőnek nincs helye és a közös munkát elhanyagoló tsz-tagnak addig, amíg nem dolgozik nincs sok köyetelnivalója. Szerencsére ez a felfogás kezd uralkodóvá válni a községben. Néhány nappal ezelőtt a termelőszövetkezeti vezetők — négy tsz működik Dunaföldváron — együtt elemezték a gazdaságok helyzetét. A megbeszélésen Rév András, a járási pártbizottság titkára is részt vett, képviseltette magát a megyei pártbizottság is, s ott voltak a község vezetői. Helyesen alakult ki az az álláspont, hogy elsősorban és mindenekelőtt a szorgalmas tsz-tagok érdekeit, követeléseit kell szem előtt tartani, a törvények betartásával ezeket érvényre juttatni. Valóban, a tagok joggal várják el a vezetőktől a következetesebb cselekvést, mert tovább már nem lehet elnézni, hogy Dunaföldváron egyik oldalon a tsz- tagok egyrésze alig megy valamire, a másik oldalon egy réteg dologtalanul és jól él, spekulál és nevet a markába. Ez a réteg akkor és úgy sérti meg a szövetkezeti demokráciát, a közösség Írott és Íratlan törvényét, amikor és ahogy akarja. Itt van például a lóügy. Törvény ide. törvény oda, némelyik tsz-tag ugyanúgy lótulajdonos, mint volt egyéni gazda korában ... az is hozzátartozik, hogy az őszi mezőgazA helyzethez dasági munkák jól haladnak Dunaföldváron. A község jobban áll, mint a járási átlag. Ez is mutatja, hogy megfelelő járási és megyei segítséggel, az ottani tsz- ek belekerültek a megszilárdulás stádiumába. Ennek hamarább kellett volna megtörténnie, de ami elmúlt, azon ma már felesleges rágódni. A jelen és a jövő fontos. Ezt figyelembevéve jó és okos intézkedések születtek és vannak születőiéiben. Mindennél fontosabb persze a munka. De az sem elhanyagolandó, ami a munkához kedvet ad, vagy ami a munkától elveszi az emberek kedvét. Ezért foglalkoznak most az ott lévő elvtársak azoknak a káros dolgoknak a felszámolásával, amelyek bizony nem voltak kedvderltőek. Dunaföldvár kikerül a kátyúból. A dolgozó tsz- tagok jogos kívánsága, hogy gyorsan kerüljön ki. Szekulity Péter
