Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-17 / 243. szám
1963. október 17. YOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Erhard az új nyugatnémet kancellár Mende az alkancellár — A revansista Krüger is bekerült a kormányba Az MTI telefonjelentése A bonni parlament szerdán délelőtt — a várakozásnak megfelelően — Ludwig Erhardot, az eddigi alkancellárt és gazdasági minisztert választotta Adenauer utódaként az NSZK új kancellárévá. A szavazásban részt vevő 484 képviselő közül 279 adta Er- hardra szavazatát, 180 Erhard ellen szavazott, 24 tartózkodott a szavazástól, egy szavazat pedig érvénytelen volt. Bár a szavazás titkos volt, politikai körökben feltételezik, hogy az Erhard ellen leadott szavazatok a szociáldemokrata képviselőktől származtak, a tartózkodást kifejező üres szavazólapokat viszont túlnyomórészt a CDU jobbszámyának azok a képviselői adták le, akiit ezzel akarták kifejezni tiltakozásukat. A CDU jobbszámyán ugyanis mérges duzzogást akozott Er- hardnak az a döntése, hogy az össznémetügyi minisztériumot kiadja a CDU kezéből és ezt az ultrák szemében oly fontos tárcát átengedi Mendeno’t, a Szabad Demokrata Párt elnökének. Erhard — mint már jelentettük — kedden megpróbálta rábeszélni Barzel eddigi össznémetügyi minisztert, hogy kárpótlásul fogadja el az áttelepültek ügyeivel foglalkozó minisztérium vezetését, Barzel azonban ezt nem vállalta. A CDU jobbszárnyának duzzogó magatartásában — mint politikai megfigyelők hangoztatják — már jelentkezik a kormányon belüli későbbi konfliktusok forrása. Mindenesetre azonban Erhard az első összecsapásnál határozottan járt el, s a szélsőjobboldali csoport tiltakozása ellenére sem volt hajlandó felborítani a szabad demokratákkal már megkötött megállapodást. Erhard szerdán délután tette le a parlamentben a kancellári esküt, kormánya listáját csütörtökön terjeszti Lübke köztársasági elnök elé, és a kormány tagjai csütörtökön délután teszik le a parlamentben a hivatali esküt. A kormányprogramot pénteken ismerteti Erhard a parlamentben. Bár az új kormánylistát hivatalosan még nem tették közzé, kiszivárgott értesülések szerint csak néhány poszton történik változás. Erhard utóda a gazdasági minisztérium élén Schmü- ok'er képviselő lesz, aki a CDU parlamenti frakciójának helyettes vezetője volt eddig, s tavasszal a kancellárutódlás körül vívott harcok idején a CDU-ban az úgynevezett „Erhard-brigád" vezetője volt, s igen erőteljesen kardoskodott Erhard kancellársága mellett. Mende, a FDP elnöke alkancellár lesz és ő veszi át az össznémetügyi minisztérium vezetését. Ennek fejében Mischnik eddigi attelepültügyi miniszter, aki az FDP tagja, kiválik a kormányból. Miután Barzel nem fogadta el Erhardt ajánlatát, és duzzogva visszautasította az áttele- pultügyi tárcát, e minisztérium vezetését Erhard Krüger CDU- képviselőre bízza. Krüger, aki az átelepültek szövetségének (a különböző revansista szervezetek központi csúcsszervének) elnöke, e minőségében sűrűn szerepel a revansista gyűléseken. Erhard e gesztusával nyilván csillapítani akarta a CDU jobbszámyának Barzel távozása miatti duzzo- gását — hangoztatják politikai körökben —, de ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy Erhard külpolitikailag súlyos tehertételt vállalt Krügernek, a revansista követelések egyik vezérszónokának, kormányába való felvételével. Ludwig Erhard életrajza Ludwig Erhard 1897 február 4-én született, a bajorországi Fürth városban. A frankfurti egyetem befejezése után, 1924-ben a jogi és társadalomtudományok doktora lett. 1930—1942-ig a Nürnbergi Piackutató Intézet élén állt, 1942-ben az Iparkutató Intézet vezetője lett. 1945 októberétől 1946 decemberéig a bajorországi gazdasági miniszter tisztségét töltötte be. 1947-től 1948-ig annak a pénz- és hitelügyi igazgatóságnak volt a vezetője, amely a pénzreformot készítette elő Németország nyugati, megszállt övezetei részére. 1948-tól 1949-ig az egyesített angol—amerikai övezet (Bizonia) gazdasági fő- igazgatóságának igazgatója volt. Az 1949. szeptemberében megalakult Adenauer-kormányban a gazdasági miniszteri tárcát kapta, amelyet mostanáig betöltött. 1949-től a Kereszténydemokrata Unió képviselője. 1957 október 30-tól a Német Szövetségi Köztársaság alkancellár ja. Ludwig Erhardot 1952. júliusában a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank nyugatnémet igazgatójává nevezték ki. Tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az Európai Gazdasági Közösség, valamint az Európa• Szén- és Acélközösség vezető szerveinek. Csatornát ás a Csík-brigád A 14 tagú Csík brigád a vadvízárokból öntözőcsatornát létesít, amely öt kilométer hosszúságú szakaszon húzódik. A három tamási termelőszövetkezet, a Vörös Szikra, az Uj Élet és a Széchenyi Termelőszövetkezet földjeit fogja ellátni vízzel. A csatornarendszert a Koppányvölgyi Vízgazdálkodási Társulás építteti. Vita az ENSZ-közgyűlés bizottságaiban Újabb javaslatok a béke biztosítása érdekében — Teremtsenek nemzetközi kereskedelmi szervezetet az ENSZ égisze alatt Szerdán délután az ENSZ- közgyűlés bizottságokban folytatta munkáját. A politikai bizottság a nap második felében az indiai küldöttség által javasolt napirendi pontot vitatta meg. Az indiai előterjesztés a nukleáris és termonukleáris fegyverkísérletek beszüntetésének szükségességét hangsúlyozza. PANDIT ASSZONY, india küldötte utalt arra, hogy a napirendi pont által szorgalmazott célkitűzés háromnegyed részét a Moszkvában aláírt atomszerződés révén már sikerült megvalósítani. A küldött ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Franciaország és a Kínai Népköztársaság nem írta alá a szerződést. Pandit asszony felszólította a közgyűlést, hasson oda, hogy minden ország aláírja a szerződést és járuljon hozzá az összes nukleáris kísérletek betiltásáról folytatott tárgyalások sikeréhez. Szudán képviselője kijelentette: az ENSZ fordítson nagy figyelmet arra a szovjet javaslatra, hogy a jövő évben a legmagasabb szinten hívják össze a leszerelési bizottság tagállamainak értekezletét. MOHAMED HASSZÁN, az Egyesült Arab Köztársaság küldötte kifejezte azt a reményét, hogy a moszkvai megállapodás nyomán az atomhatalmak megállapodásra jutnak valamennyi atomkísérlet beszüntetésének kérdésében. STEVENSON, az Egyesült Államok képviselője a moszkvai szerződést a második világháború után a leszerelés irányában tett legfontosabb lépésnek nevezte. Ezt a földalatti nukleáris robbantások betiltásának kell követnie — mondotta. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy kormánya továbbra is „határozottan'’ ellenez minden olyan moratóriumot. A kormány csapatai Kabilia központját, Tizi Ouzout szilárdan kezükben tartva, először elszigetelték a fellázadt területeket, majd fokozatosan felszámolták a lázadás fészkeit. Utolsónak október 11-én Michelet város, a lázadók főhadiszállása került a kormánycsapatok kezére. Ezzel a kabiliai katonai lázadást leverték. Ait Ahmed és El Hadzs ezredes néhány híve és katonája kíséretében a kabiliai hegyekbe menekült. A lázadás kitörésével egyidő- ben Marokkó az algériai központi kormány helyzetének gyengítésére ismét felvetette a Szahara egy részére vonatkozó területi követeléseit és annak ellenére, hogy az algériai kormány Tlem- cenbe határügyi tárgyalásokra küldöttséget irányított, Marokkó csapatokat vont össze az algériai határon, majd október 14-én hajnalban fegyveres erővel tört be j Algéria területére. amelyet nem vetnek szigorú ellenőrzés alá. Stevenson ez alkalommal is megismételte azt a kijelentést, hogy az Egyesült Államok csak akkor járulhat hozzá a. földalatti kísérletek , betiltásához, ha helyszíni megfigyeléseket végezhet. A' < politikai bizottság ülésén ezután 17 ország határozati javaslatot terjesztett elő. A javaslat indítványozza, tiltsák meg, hogy tömegpusztító fegyvereket juttassanak a világűrbe. A határozati javaslatot támogatja a Szovjetunió és áz Egyesült Államok is. A többi tizenöt ország szintén a tizenhéthatalmi leszerelési bizottság tagja. Kedden az ENSZ gazdasági és szociális bizottságában a szónokok egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy változtatásokat kell végrehajtani az iparosodott és gyengén fejlett országok gazdasági kapcsolataiban. Tunézia, Guinea és Tanganyika küldötte utalt arra, hogy indokolatlanul magasak az iparcikkek árai, míg aránytalanul nagymértékben csökkentették a nyersanyagokra és a mezőgazda- sági termékekre kiszabott árakat. ARKAGYEV, a Szovjetunió küldötte felszólalásában a fejlődő országok előtt álló nehézségekkel foglalkozott. Ezek közé tartozik — mondotta a szónok — az anyagi eszközök és az ipari felszerelések elégtelensége, a nyersanyagok árának csökkentése, a kapitalista országokkal folytatott kereskedelem problémája és a külföldi vállalatok túlsúlya egyes országok gazdaságában. Arkagyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a fejlődő országok között újtípusú gazdasági kapcsolatok születtek. A Szovjetunió önzetlen gazdasági és technikai támogatást nyújt több mint húsz országnak. Arkagyev hangsúlyozta, elérkezett az ideje, hogy az ENSZ égisze alatt nemzetközi kereskedelmi szervezetet teremtsenek. A szervezetnek az lenne a feladata, hogy foglalkozzék a nemzetközi kereskedelem problémáival és megvitassa az államok közötti kereskedelem normalizálásának és fejlesztésének lehetőségeit.
