Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-12 / 213. szám

Í963. szeptemEer 12. fQESÄ WEGTFÍ WEfŰJSAO Tito jugoszláv elnök meghívására Kádár János elvtárs nemhi­vatalos látogatásra Jugoszláviába utazott. A képen: Kádár János és Apró Antal elvtársak a különvonat ablakában. (MTI Foto *— Bartal Ferenc felvétele) Hétezer szövetkezeti lakás készül az idén Államunk egyre nagyobb ösz- szeget fordít a saját erőből ott­hont teremtők támogatására. Az építési hitelakció kezdetén évi 180 millió forintot folyósított, az idén már egymilliárd kétszáz- millió forintot tesz ki az építési kölcsönök összege, ezenkívül több százmillió forint hitelt kap­nak a készlakást vásárlók is. A múlt évben 1 milliárd 670 mil­lió forintos kölcsön segítségével 27 491 családi ház, szövetkezeti és öröklakás készült, s talált gaz­dára. > Az építési kölcsön-akeió külön­böző formáinak eredményeiről, azok várható fejlődéséről az Or­szágos Takarékpénztár illetékes főosztályán tájékoztatták az MTI munkatársát. — A saját otthon megteremté­sének egyik legnépszerűbb for­mája ma már a szövetkezeti la­kásépítkezés. öt éve alakult ki ez a módszer, s azóta 13 500 ilyen lakás épült; 5100 Budapesten, 8400 pedig vidéken. Az idén előreláthatólag 7000 szövetkezeti lakás építését fejezik be. Vidé­ken Miskolcon -500, Pécsett 340, Debrecenben és Győrött 300—300 Szegeden 280 lakást adnak át. Ezenkívül még mintegy 30 kisebb nagyobb városban, ipartelepen teremtenek otthont szövetkezeti lakásokban. A tervek szerint jövőre 10 350, lí>65-ben pedig 12 650 ilyen lakást építenek. Ennél is újabb építkezési meg­oldás a társasház és a sorház, amely rövid idő alatt lett nép­szerű. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban a kétszintes sorházak, a négylakásos, vala­mint a 2—3 emeletes társashá­zak azért is kedveltek, mert mindegyikhez kis kert is tarto­zik. Ebben az évben előrelátha­tólag 300 sorház, társasház-lakás készül el különböző vidéki város­ban. Sok ezren szeretnének örökla­káshoz is hozzájutni, az igénye­ket' azonban még nem tudják kielégíteni. Az elmúlt öt év alatt ötezer ■ öröklakást > építtetett az OTP, s idén mintegy nyolcszáz öröklakás készül el, a legtöbb Budapesten. Minisztertanácson foglalkozott az olasz kormány a dél-tiroli helyzettel Róma, (Reuter). Az olasz kor­mány szerda délelőtti miniszter- tanácsán a dél-tiroli helyzettel foglalkozott. Piccioni külügymi­niszter részletesen beszámolt az olasz—osztrák kapcsolatokról és az Alto Adige tartományban az utóbbi időben lezajlott esemé­nyekről. A minisztertanács után kiadott közlemény szerint a kormány el­határozta, hogy erélyesen tiltako­zik Ausztriánál az Alto Adigei- helyzettel kapcsolatban az utób­bi időben napvilágot látott „el­fogadhatatlan” hivatalos osztrák állásfoglalás miatt. Ezzel Kreisky osztrák külügyminiszterré célzott aki a múlt napokban élesen bí­rálta az olasz igazságszolgálta­tást, mert Trentóban felmentet­tek csendőröket, az olasz kor­mány által terroristáknak minő­sített személyekkel való kegyet­lenkedés vádja alól. Az olasz kormány elhatározta továbbá, hogy a tiltakozással egyidejűleg okmányokkal alátá­masztott, részletes nyilatkozat­ban fejti ki véleményét a vonat­kozó bsztrák álláspontról. A kor­mány állítása szerint Ausztria „nem hajlandó együttműködni a terrorista támadásokért felelős személyek bíróság elé állításában és megbüntetésében”. Leszögezi végül a közlemény, hogy az olasz kormány e sajnálatos ese­ményektől függetlenül továbbra is a vitás probléma megoldására törekszik és elvárja a hasonló magatartást Ausztriától is. A minisztertanács ezután más kérdéseket tárgyalt. Többek kö­zött törvényjavaslatot hagyott jóvá az európai gazdasági közös­ség és a 18 afrikai és M^-’as ál­lam új társulási szerződésének júliusban történt aláírásáról és ratifikálásra javasolta a szerző­dést. Világszínvonalon a magyar kukoricanemesítés és -termesztés Megnyílt a kukoricanemesítési és termesztési szimpozion a Magyar Tudományos Akadémián A Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében szerdán megnyílt a kukoricanemesítési és termesztési szimpozion, amely­nek szekcióüléseit a következő napokban a Martonvásári Mező- gazdasági Kutató Intézetben tart­ják. A hazánkban most másodíz­ben rendezett szimpozion ülésein a hazai szakembereken kívül részt vesznek Bulgária, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia. Lengyelor­szág, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió, to­vábbá Anglia, az Amerikai Egye­sült Államok, Ausztria, Francia- ország, a Német Szövetségi Köz­társaság és Olaszország küldöt­tei. Részt vesz a szimpozionon dr. Papp Endre, a jelenleg Ang­liában élő magyar kukoricaneme­sítő, akinek nevéhez az első bel- tenyésztéses magyar hibridek ki­alakítása fűződik. Dr. Mócsy János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia agrártudományok osztályának tit­kára nyitotta meg a szimpo- ziont, majd dr. Rajki Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági kutató intézeté­nek igazgatója tartott előadást kukoricakutatásaink helyzete és perspektívája címmel. Elmondotta, hogy a kukorica- termesztés területi arányát te­kintve a világon első, a hozam tekintetében pedig — az Ameri­kai Egyesült Államok és Olaszor­szág után — a harmadik helyen állunk. A mezőgazdasági vetéste­rület 25—30 százalékán termesz­tenek Magyarországon kukoricát, a terméshozam az 1931—40-es évek 18,7 mázsa hektáronkénti át­lagról — az 1959—62-es évek át­lagában — 24,2 mázsára nőtt. A kukoricanemesítésről és a ve­tőmagtermesztésről szólva az elő­adó elmondotta, hogy hazánkban az 50-es évek elején kezdődött a fajtahibrid, majd 1954-ben a bel- tenyésztéses hibrid vetőmagvak termesztése. Jelentőségük azért nagy, mivel az évtizedes hazai és külföldi megfigyelések szerint a beltenyésztéses hibridkukoricák mintegy 20 százalékkal nagyobb termést adnak a hagyományos fajtáknál. A legjobb martonvásári hibri­dek fajtaösszehasonlító kísérle­tekben kiállották a verseny^ a világhíres amerikai hibridekkel is. 1958-ban az összes kukorica vetésterületnek tíz, 1959-ben negyven, 1960-ban pedig már a 60 százalékát foglalták el a mar­tonvásári beltenyésztéses hibri­dek, s az idén a hibridek aránya elérte a 90 százalékot. Elterjedé­sük világviszonylatban egyedülál­lóan gyors volt, noha ugyanezek­ben az években nagymennyiségű hibridvetőmagot adtunk exportra is. A beltenyésztéses hibridek elő­állítására irányuló nemesítést ha­zánkban a 20-as évek elején Fleischmann Rudolf kezdte meg, majd — magánvállalkozásként — dr. Papp Endre 1935-ben Mind- szentpusztán fogott hozzá a bel­tenyésztéses hibridek előállításá­hoz. 1949-től dr. Papp ezt a fon­tos munkát már a martonvásári kutatóintézetben folytatta. Az első hibridmagüzem építé­sét 1956-ban kezdték meg az USÁ-ban járt mezőgazdasági kül­döttség vásárolta gépek felhasz­nálásával. 1958-ban hozzáfogtak a kukoricavetömag-szárító, tisztí­tó és kalibráló üzemek építésé­hez. Az idén már 20 600 holdon, mintegy 35 000 tonna hibridvető­magot állítanak elő 8 martonvá­sári hibridből. Ezzel sikerült meg­vetnünk alapjait a martonvásári hibridek hazai és külföldi elter­jesztésének. . Az előadó ezután a kukorica­nemesítés módszertani jellegze­tességeit taglalta, majd ismertet­te a kutatások, valamint a pal- lensterilitást célzó kísérletek ered­ményeit. A kukoricatermesztés agro­technikája a termelési tényezők és a termés összefüggésének vizs­gálatánál az előadó megállapítot­ta: helytelen nézet az, amely egy- egy ágrotechnikai tényező hatásá­nak tulajdonítja a tapasztalt ter­mésnövekedést. A gyakorlatban ugyanis több tényező kölcsönha­tásának eredőjeként jelentkezik a nagy termés. A vizsgálatok során megállapították, hogy a növény­szám növelésével párhuzamosan javul a kukorica alá alkalmazott műtrágya hatékonysága. Ugyan­akkor a nitrogénműtrágyázási kí­sérletek azt igazolják, hogy mai viszonyaink között a kukorica fejtrágyázása — legalább is az ed­digi módszerekkel — nem gazda­ságos. Megdöbbentő részletek a kínai huligánok nauski provokációiról Moszkva (MTI). Szeptember 7- én kínai állampolgárok megkísé­relték, hogy Nauski határállomá­son keresztül szovjetellenes pro­pagandaanyagot csempésszenek be szovjet területre, s amikor a vámőrség ebben megakadályozta őket, minősíthetetlenül durva provokációhoz folyamodtak. A szerdai szovjet lapok — a Prav­da, a Komszomolszkaja Pravda, a Trud és a többiek — szemtanúk beszámolói alapján részleteket ismertetnek a határállomáson történt példátlan botrányról. Kutakov, a nauski vámőrség parancsnoka elmondotta, hogy a botrányt 73 kínai egyetemi hall­gató és a vonstszemélyzet 19 tagja okozta. Amikor a vámőrök elkobozták az orosz nyelven ki­nyomtatott szovjetellenes irato­kat, Hsziao Ven-lin, a kínai vasutascsoport vezetője és a diá­kok a vámőröket a hálókocsi­fülkékbe zárták, majd mikrofon és hangerősítő segítségével orosz nyelven harsogták, hogy a szov­jet vámosok kifosztották a kínai utasokat. A szovjet kormányt sértegető kijelentésekkel vitát n kínai Pldötl rágalmai az afro­ázsiai szolidaritási tanács ülésén Nicosia (TASZSZ): Az afro­ázsiai szolidaritási tanács végre­hajtó bizottságának kedd dél­utáni ülésén az első felszólaló Csu Csi-csi kínai küldött volt. A kínai képviselő csupán a gyar­matosításra vonatkozó általános fejtegetésekbe bocsátkozott, s nem tett egyetlen konkrét javaslatot sem, amelynek célja az ázsiai és afrikai népek szolidaritásának megerősítése, vagy a nemzeti függetlenségért, illetve felsza­badulásért harcoló népek megse­gítése lett volna. A kínai küldött a fő tüzet a szocialista orszá­gokra, a békemozgalomra zúdítot­ta. Felszólalása elcsépelt rágal­mak gépies ismétlése volt. Bi­zalmatlanságot igyekezett kelte­ni a szocialista országokkal szem­ben, megkísérelte elszigetelni egy­mástól a nemzeti felszabadító mozgalmat és a békemozgalmat. Rá akarta kényszeríteni az ülés­szak résztvevőire az afro-ázsiai szolidaritásnak ellentmondó ál­láspontját. Lodojdamba, a Mongol Nép- köztársaság küldöttségének veze­tője felszólalásában erélyesen visszautasította a kínai képviselő szakadár álláspontját. A kínai küldött — jelentette ki — több mint 80 országot sértett meg, amikor árulásnak nevezte a Moszkvában megkötött részleges atomcsend-egyezményt. Aláírja-e, vagy nem írja alá az egyez­ményt, ez Kína ügye. Ugyanak­kor azonban senki sem engedi meg Kínának, hogy a független országok becsületébe gázoljon. Ezért a Mongol Népköztársaság küldöttsége követeli, vegyék fel a jegyzőkönyvbe, hogy az ülés­szak elítéli a kínai küldött nyi­latkozatát. A mongol küldött után felszó­laló indiai és kongói küldött is síkra szállt a moszkvai atom- csend-egyezmény mellett. Felszó­lalt még a délutáni ülésen Ma­rokkó, Kenya, Japán, Indonézia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és lóbb más ország képviselője. akartak provokálni az állomáson tartózkodó orosz munkásokkal és vasutasokkal. A szovjet határőrö­ket pedig ilyen kiáltásokkal igye­keztek fellázítani: „Katonák, ne engedelmeskedjetek tisztjeitek­nek, mert azok becsapnak benne­teket!” Mihajlov, állomásfőnök hozzá­fűzi ehhez a beszámolóhoz, hogy a.szovjet munkások és határőrök nem ültek fel a provokációnak, hanem nyugodtan, csendes meg­vetéssel figyelték a garázda handabandázást. A szemtanúk szerint a vonat, vezetékes rádióhálózatát is elfog­lalták a botrányhősök és két óra hosszat szovjetellenes „műsort” adtak, orosz nyelven uszítottak a szovjet kormány ellen. Később, este 22 óra 30 perckor 45 kínai diák berontott a vám­helyiségbe, ököllel félretaszította az őröket, elállt minden hivatali bejáratot. Itt „gyűlést” tartottak és kórosban kiabálták szovjet- gyalázó jelszavaikat. Hisztérikus üvöltözéssel olyan badarságokat hordtak össze, hogy a Szovjet­unió „titkos szerződést” kötött Csang Kaj-sekkel a népi Kína el­len. Szeptember 9-én a kínai huli­gánok elhatározták, hogy fokoz­zák a botrányt és a Moszkvából érkező vonatot is megállítják. E vonat kínai kalauzai ugyancsak megkísérelték, hogy csatlakozza­nak az állomáson dühöngő tár­saikhoz, de ez már nem sikerült nekik. A szeptember 10-ére vir­radó éjjel három óra felé a 92 üvöltő és hadonászó embert ki­toloncolták a Szovjetunió terüle­téről. Az esettel kapcsolatban Andrej Morozov, a szovjet vámőrség or­szágos főparancsnoka, újságírók­nak elmondotta, hogy kínai ál­lampolgárok hónapok óta rend­szeresen próbálkoznak propagan­daanyagok becsempészésével. A kínai rágalmazó brosúrákat nem­csak vonaton és repülőgépen, ha­nem csomagban, könyvkülde­ményben, levélben is csempészik. Több csomagban tealevél külde­mény alá, más esetekben bőrön­dök és csomagok kettős fedele kö­zé rejtik a brosúrákat. Ezek a hagyományos csempészfogások is azt mutatják, hogy a provokáto­rok tisztában vannak a szovjet vámrendelkezésekkel, s tudatosan sértik meg azokat.

Next

/
Thumbnails
Contents