Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-08 / 210. szám
1963. szeptember 8. fOTNA MEGYEI NfiPŰJSAÖ Fény árnyék nélkül Új feladatok, érdekességek a nagy sebességek birodalmában Az űrhajók hadmozdulatait, manővereit automaták vezérlik, irányítják. Kézi vezérlést — bár erre minden űrhajóst megtanítanak — csak veszély esetén alkalmaznak, ha az automaták meghibásodnak. Vajon miért szükséges az űrhajók teljes automatizálása? A földi közlekedésben használt járművek vezetői saját testhelyzetüket főként látó- és tapintó szerveikkel, valamint egyensúlyérzékükkel állapítják meg. Föld körüli keringés esetén — a súlytalanság állapotában — a központi ideg- rendszer ezektől a szervektől nem kap helyes tájékoztatást (például az ülés nem „nyom”). Az űrhajós nem képes többé arra, hogy a kabinhoz viszonyított testhelyzetét felmérje. További bajt okoz, hogy a „fent” és „lent” — mint föld- felszíni fogalmak — gyakorlatilag értelmüket vesztik. A pálya mentén lassan forgó űrhajóban hol maga alatt, hol a feje felett látja a Földet. A „fent” és „lent” iránya szüntelenül cserélődik. Ha a föld körüli keringés megkezdése pillanatában a Föld az űrhajós alatt látszott, néhány másodperc múlva már oldalt, vagy éppen a feje felett látszik a Föld, s az az érzése, mintha az űrhajó elhagyta volna pályáját. Szubjektív érzéseket tolmácsoló bizonytalan érzékszervek helyett, sohasem tévedő automaták szükségesek, különösen a döntő pillanatokban (például a Földre való visszatéréskor). Több mint egy évszázaddal ezelőtt Angliában az első vasúti szerelvény megindításakor törvényt akartak hozni: a sínek mellé két oldalt állítsanak magas deszkapalánkot. mert az utasok a „ szédítő” sebesség miatt rosszul lesznek, ha az elsuhanó tájakat látják. Ma már csak mosolygunk ezen a történeten, mert tudjuk, hogy a legnagyobb sebességnek sincsen közvetlen élettani hatása, sőt a tájak sem suhannak el mellettünk. Minél messzebbre nézünk, a vonat ablakából, annál lassabban változik a táj képe. Mit észlel az űrhajós, akinek járműve éppen kétszázszor gyorsabban halad, mint a földi expressvonatok? Másodpercenkét nyolc kilométer — ez csak a földi közlekedésben sok. A világűrben nincsenek fák és kilométerkövek, így nincs mihez viszonyítani a sebességet, a Föld igen messze van, nem is beszélve a távoli csillagokról. Az űrhajós egyszerűen nem érzi járművének rendkívüli sebességét. Még az űrhajó alatt sem suhannak el a földi tájak. A rakéta hajtóműveinek kiégése után a kabinban uralkodó halotti csend, a fent és lent fogalmának megszűnése, a súlytalan állapot, a távolban csigalassúsággal forgó Föld a teljes nyugalom benyomását keltik. Éppen ezért az űrhajós számára úgy tűnik, hogy hajója teljesen mozdulatlanul lebeg a Végtelen térben. 6 Az űrhajóst más különleges jelenségek _______________ is zavarják. Ö rök éjszakában repül, s csak akkor veszi észre, hogy a Föld nappali félgömbje fölé került, ha véletlenül a látóhatár felé pillantva a Napot felkelni látja. Hiába pillant ki alkalmas helyzetben az ablakon, űrhajójának nincs árnyéka! A jelenség magyarázata igen egyszerű: gyakorlatilag üres térben repül, ahol levegő, por, vfzpá- ra, stb. híján a napfény nem szóródik — nincs világosság. Ha nincs világosság, akkor árnyék sem keletkezik, a fény hiánya nem érzékelhető. A rendkívüli sebesség egyik érdekes következménye, hogy az űrhajós — néhány kilométer távolságon belül — a hirtelen feltűnő tárgyakat (például egy pontosan szembejövő másik űrhajót, vagy repülő kődarabot, meteort) észre sem veszi. A jelenség azzal magyarázható, hogy a szembe haladó testtől elválasztó távolságot az űrhajó gyorsabban repüli végig, mint azt az űrhajós idegrendszere egyáltalában rögzíteni tudná. Lássunk egy példát. Tegyük fel, hogy egy űrhajó a Naphoz képest másodpercenként 40 kilométeres sebességgel halad, s ugyanilyen sebességű meteorral találkozik. A két test tehát másodpercenként 80 kilométeres relatív sebességgel közlekedik egymáshoz. Ha több száz kilométer távolságból észreveszi a Naptól megvilágított kődarabot, talán ki tud térni előle. Ha a meteor tíz kilométernél már közelebb van, észre sem tudja venni, mert az utolsó tized- másodpercben, mielőtt ideg- rendszere újabb képet közvetítene számára, megtörténik a katasztrófa, az összeütközés. Ilyen katasztrófa talán sohasem fog bekövetkezni, a példa csak elméleti jellegű, de jól rátapint a lényegre: kozmikus sebességek esetén az emberi szervezet reakció-képessege végtelenül lassúnak tűnik. különleges körülményei között hiányosan vagy megbízhatatlanul és lassan működő érzékszerveinket automaták helyettesítik. Ember és automata együttesen képes csak a világűr meghódítására. Gauser Károly a budapesti ZEISS Planetárium vezetője. Nemrégiben egy külföldi ásatásnál hajdani tűzhelyek nyomára bukkantak. Megsze- nesedett fakéreg és csontdarabok vallottak az egykor ott élt ősemberek településére. De vajon, mikor gyújtották a tüzet, ezer, ötezer vagy talán tízezer évvel ezelőtt? Ez a kérdés, az eltelt időtartam foglalkoztatta és foglalkoztatja ma is a tudósokat, nemcsak a régészet kutatóit, hanem az ásványi kincseket feltáró geológusokat is. Van-e olyan tudományos eszköz, amely erre pontos választ tud adni? A korszerű izotóptechnika, de főleg az izotóptechnikában használatos nukleáris műszerek, mérőkészülékek segítségével ma már a valóságos értéket egyre jobban megközelítő választ tudunk adni az eltelt idő hosszára ... A radioaktivitás — mint általában az közismert — abban áll, hogy egyes elemek láthatatlan, érzékszerveinkkel megállapíthatatlan, de mérőműszerekkel annál jobban érzékelhető sugárzást fejlesztenek. A radioaktivitással kapcsolatos jelenségek gyakran -a természetben előforduló elemek átalakulásával járnak együtt. Itt jegyezzük meg, hogy ugyanaz az elem (például kobalt, jód, vas, nátrium és sok másféle elem) a gyakorlatban többféle változatban előfordul — ezek a változatok, melyeket izotópoknak nevezünk, a bennük előforduló parányi részecskék, az úgy nevezett neutronok számában különböznek. De mennyiben Van közük az izotópoknak aZ időméréshez? A magyarázat egyszerű: a légkör nagy mennyiségben tartalmaz nitrogént. A légkör Elektronika 1 lés időmérési felső részeiben a világűrből érkező kozmikus sugarak „bombázzák” a nitrogénatomokat, azok elvesztik neutronjaik egy részét, és végső soron egyes nitrogénatomokból, szénizotópok (úgynevezett C 14-es izotóp) válik. Ez különleges szénféleség, a közönséges szénatomból abban különbözik, hogy több neutront tartalmaz. A C 14-es izotóp sajátossága, hogy enyhe radioaktív sugárzást bocsát ki. Az izotóppal a levegő oxigénje széndioxidot alkot, amelyet a növények szervezete felvesz, 8 ezáltal eljut az emberek és állatok testébe is. Pontos mérésekkel megállapították, hogy a C 14-es szénizotóp úgynevezett felezési ideje 5568 év. Ennyi idő alatt a radioaktiv atomok száma éppen a felére csökken. A felezési idő teremtette meg az alapját annak, hogy( az ásatásoknál fellelt maradványok életkorát meghatározzuk. A megszenesedett fadarabok és egyéb maradványok C 14 tartalma mindig radioaktiv sugárzást kelt. Ezt úgy nevezett proporcionális számlálóval, vagy Geiger—Müller csővel mutatják ki. Ezek a készülékek villamos jeleket küldenek a nukleáris mérés- technika fontos segédeszközei, az impulzusszámlálók felé. Ennek segítségével meghatározható a radioaktiv sugárzás erőssége, és megfelelő elektro-1 nikus berendezés összehasonlítja az ismert mintadarab valamint az ásatásnál talált maradvány sugárzását. Ezáltal kimutatható a maradvány életkora. Ugyanezzel a módszerrel határozták meg nemrégiben a neandervölgyi ősemberleletek életkorát, melyet 45 ezer évnek találtak. A C 14-es izotópokon alapszik napjainkban a különféle folyami hordalékok, üledékek korának mérése, aminek a talaj termőképessége szempontjából van kihatása. Ligeti György Depresszió ? Vagy valami más ? Lapunk szerkesztőségébe érkezett levélből idézzük a legfontosabb sorokat. (A többi lényegtelen, körülírása ugyanennek a témának): „Nincsenek anyagi gondjaim, feleségemmel jól élek. Depresszióban szenvedek. Legtöbbször semmi nem tud kizökkenteni rosszkedvemből, lehangoltságomból." A lehangoitság, rosszkedv oka sok minden lehet, még akkor is, ha tartós, vagy gyakran visszatérő lelkiállapot. Időjárásváltozás, frontátvonulás, éppen úgy okozhatja, mint az unalom. Akinek „nincsenek anyagi gondjai és feleségével iái él", még nem biztos« hogy érzékelni képes az élet sokféle szépségét, örömét. Negatív módon határozta meg, miben nem szenved hiányt. Lehangoltságára . magyarázatként találná, ha anyagi gondjai lennének és rossz lenne a házasélete. így egyszerűen nem érti, miért „deprimált"? Felületesség, olcsó fölényeskedés lenne elmarasztalni a levélírót. Valami baja van, valamitől nem érzi jól magát, ez kétségtelen. De az már nem olcsó fogás, nem üres frázis, ha vigasztaljuk: találja meg önmagát. Találjon örömet a munkájában, amelyről hallgatása bizonyítja, hogy nem terhes számára. Talán fokozni is lehet a munka-örömet, ha a napi teljesítménynél többre törekszik. Örüljön annak, hogy feleségével „jól él"; házasságuk példamutató lehet sok más embernek. Sok mindenről nem szól a levél. Annyi bizonyos, hogy írója nem „depresszióban szenved", nem beteg. Végére hagytuk, ami talán a legfontosabb: negyvenhét éves. Jószerivel alig van túl a mai átlagos életkor felén. Sorait azért elemeztük, mert nem ő az egyetlen, aki elhagyja magát; aki elfelejtette, hogy „az élet Szép, és élni érdemes". Betegség-e a kleptománia? Névtelen levél írója kérdi, milyen betegség a kleptománia, s lehet-e gyógyítani? A kleptománia beteges, kényszerszerű lopási hajlam. A kóros cselekvésnek indító okai a kényszerképzetek. Ezeket a kényszercselekvóseket, a kóros ösztönök közé sorolják. A kényszercselekvések legsúlyosabb alakja a kleptománia, amikor a beteg kényszerérzelmének csillapítása céljából lop. A pyrománia, amidőn ugyanezért gyújtogat. A kleptománia ellenállhatatlan erővel készteti a beteget, még olyan idegen tárgyak ellopására is, amelyre semmi szüksége nincs. Például: Ellop egy idegen zárból egy kulcsot, s azt percek múlva eldobja. Gyakran vágyón! helyzetükhöz képest aránytalan, kis értékű tárgyakat tulajdonítanak el és sokszor azokat önként vissza Is adják. Nem a lopott tárgy, hanem a lopás izgalma hajtja őket. A kleptománlós cselekedetet a betegnél nagy izgalom előzi meg. Erősen küzd á kivitel ellen, de a fellépő szorongás mégis kényszerítőén hat. Főleg dege- nerált, hisztériás és örökletesen (velénem- zetten) terhelt egyéneknél (inkább nőknél) fordul elő. Gyógyítása: idegórvösi kezelés. Ha a kényszercselekvés a beteg karakterével, etikai érzelmeivel ellenkezik, úgy a gyógykezelés legtöbbször sikerrel jár. Miért a legjobb táplálék a csecsemőnek az anyatej? D. D.-né tolnai olvasónk azt kérdezi, miért a legjobb táplálék d csecsemőnek az anyatej? 1. Mert az anyatej mindazokat az anyagokat (fehérje, zsír, szénhidrát, sók, vitaminok, védőanyagok... stb.) tartalmazza, amire a csecsemőnek szüksége van. 2. Mert a csecsemő gyomra az anyatejet tudja legkönnyebben megemészteni. 3. Mert az anyatej olyan anyagokat tartalmaz, amelyek a csecsemőt a fertőző betegségektől megvédik. 4. Mert az anyatej semmivel sem pótolható. 5. Mert egyedül az anyatej biztosítja azt, hogy a csecsemő minden tekintetben megfelelően fejlődjék és teljes értékű, egészséges emberré váljék. Gorkij írja: „Magasztalni kell azt az anyát, akinek szeretete nem ismer határt, s akinek az emlőin nevelkedik az egész világ". Mi a járványos májgyulladás? Varga Jánosné tolnai olvasónk kérdezi, mi a járványos májgyulladás, és hogyan gyógyítható? A járványos májgyulladás (hepatitis epl demica) fertőző jellegét, csak az utóbbi évtizedekben fedezte fel az orvostudomány. Nem is olyan régen ezt a betegséget, amelynek legszembeötlőbb tünete d sárgaság, az epevezeték elzáródásának tartották, amelyet bőséges, zsíros étkezés, gyomorrontás okoz. Az esetek kisebbik részében az epevezeték elzáródása (epekő, daganat, májzsugorodás, stb.) is előidézhet sárgaságot, de ez nem fertőző és nem járványos májgyulladás. A sárgasággal járó betegségek nagy többsége fertőzéses eredetű. Az ilyen betegséget nevezzük járványos májgyulladásnak. A betegség előidézője, a legparányibb kórokozók, az úgynevezett vírusok cse- portjába (A. és B. vírus) tartozik. A fertőzés forrása, a beteg ember széklete, torokváladéka és vére. Terjedési módok: A beteg ürülékével, váladékaival fertőződhet tik az ágynemű, fehérnemű, különféle használati tárgyak. Szennyeződhet a beteg, vagy az ápoló keze. A piszkos kéz és a legyek közvetítésével a fertőző anyag élelmiszereinkre kerülhet és újabb megbetegedéseket okozhat. Lappangási idő különböző, 15—35 nap között, leginkább 25 nap. Fontosabb tünetek: fejfájás, hasi fájdalmak, émelygés, hányás, hasmenés. Megelőzés: Minden étkezés előtt és WC-használat után kezet kell mosni I A gyümölcsöt és a nyersen fogyasztható zöldségét (zöldpaprika, paradicsom, stb.) áramló vízben, erős vízsugárral, alaposan mossuk meg. A közös borotva-használat tilos! (vérfertőzés)! A beteg környezetét gamma-globulin védőoltásban kell részesíteni, amely a betegség terjedését megakadályozza. ; Gyógyszer-e a méz? V. J.-né írja: Orvosnál voltam, $ kértem, írjon fel egy jó gyógyszert, mely egy Ismerősömnek használt. Af orvos ehelyett ajánlotta, egyek méiet. Hát a méz gyógyszer? A régi gyógyszerkönyvekben szerepelt „Mel depuratum" — tisztaméz és „Mel Rosarum" — rózsaméz néven. A népi gyógyítás és a régi receptek belsőleg mint édesítőt, nyálkaoldót, köptetőt és ilyen minőségében, mint köhögéscsillapítót használták, és dicsérték elsősorban. Azt mondták: elősegíti az emésztést- és erősíti a szervezetet. A lépesmézet hasmenés eile ni, székrekesztő gyógyszernek tartották. De a méz külsőleg is használatos volt. A száj kiütéseit, a nyelv sebeit rózsamézzel kenegették és nem egy kenőcsbe került azóta is méz. Ma a méz a gyógyszerkönyvből már kimaradt, de még mindig használják, főleg kenőcsökbe, zselékbe keverve. A méztartalmú Royal zselé és . a beszedésre kész mézkapszulák külföldön még ma is elég divatosak, különösen, amióta a B1, B2 vitamin és Pantotin-sav együttes hatását eredményes bőrápolószernek tartják, és amióta megjelent a köztudatban és o hírverésben a méhpem- pő. Emésztést javító, karbantartó hatását va- lószírtűleg a vas, a réz, esetleg a foszfor, a cukor és bizonyos kellően még nem tisztázott enzimhatások okozhatják. A foszfor és B vitamin nyugtató, a calcium gyulladáscsökkentő és egyes kutatók még azt is biionygatják, hogy baktériumstatikus és fitoncid-hatása is van, tehát a baktériumok szaporodását gátolja, illetve a baktériumokat öli. Karbahtartó, erősítő és gyulladáscsökkentő szerepe tehát tisztázott, úgy hogy a méz dicsérete nemcsak mondvacsinált szólam, hanem bizonyítható valóság. Az öregek, gyermekek és lábadozók táplálkozásában komolyan hászno- , sítható ez a könnyen emészthető, egyedül- ' álló, állati erédetű szénhidrát.
