Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

*>63. szepiemSer 1. fÖEffä MUSTÉI FfERRSM Kitüntetések a Bányásznap alkalmából A Népköztársaság Elnöki Ta-ben csaknem 400 000 tonna sze­nácsa a 13. bányásznap alkalmá­ból kitüntetéseket adományozott a legjobb eredményeket elért bá­nyaipari dolgozóknak. A kitün­tetések egy részét Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke szom­baton délelőtt adta át a Parla­ment kupolacsarnokában. Dobi István üdvözlőbeszédében hangsúlyozta, hogy bányászaink áldozatkész munkájukért egész népünk szeretetét élvezik. Most, a 13. bányásznapon is elismerés­sel szólhatunk azokról az ered­ményekről, amelyek bányászaink munkájához fűződnek. A szén­bányászat tavaly csaknem félmil­lió tonnával termelt többet, mint az azt megelőző évben. 1963. el­ső felében pedig 103,5 százalékra teljesítette tervét. Az előző év hasonló időszakához képest az üzemi átlagteljesítmény műsza­konként 40 kilogrammal növeke­dett és ma 13 kilogrammal ma­gasabb a tervezettnél. A szén­bányászok hősi helytállása a szi­gorú és hosszú téli időszakban gazdasági életünkben az utóbbi időszak egyik legfontosabb moz­zanata volt. Ez év első negyedé­net adtak terven felül az ország­nak. A tél során erősen megfo­gyatkozott készletek növelésére népgazdaságunk egymillió tonna terven felüli szén termelését kér­te a szénbányászoktól. A párt és a kormány felhívását megfogad­va a bányászok eddig csaknem 700 000 tonna szenet adtak és meggyőződésem ■— mondotta —, hogy az év végéig bányászaink az egymillió tonnából nemcsak a hátralévő mennyiséget terme­lik ki, hanem szükség esetén tar­talékok képzéséhez is hozzájárul­nak. A szénbányászathoz hason­ló, elismerésre méltó eredmények fűződnek az ásványbányászat, a kőolajbányászat és a bauxitbá­nyászat dolgozóinak munkájához is. Dobi István ezután a párt. a kormány és az egész magyar dol­gozó nép nevében ' köszönetét mondott odaadó munkájukért. A kora délutáni órákban a Ne­hézipari Minisztériumban Lévár- di Ferenc nehézipari miniszter további bányaipari dolgozóknak adott át kitüntetést. (MTI). Befejeződött a KGST szakembereinek rigai értekezlete Riga (TASZSZ). Pénteken Ri­gában befejezte munkáját a KGST szakembereinek nemzet­közi értekezlete. Az értekezleten a rádióizotóp-műszergyártás kér­déseiről tanácskoztak. A román küldöttség vezetője a tanácskozáson részt vevők véle­ményét kifejezve hangoztatta, hogy a szocialista országok szak­embereinek a litván fővárosban tett látogatása igen jó iskola volt, s kollégái nevében elisme­rését fejezte ki a litván mérnö­köknek és tudósoknak azért, hogy egész sor érdekes műszert teremtettek. Ez is azt bizonyítja — mondotta —, hogy a Szov­jetunióban sikeresen használják fel az atomot a békés termelő munka különböző területein. Sikeres szovjet—finn gazdasági tárgyalások Helsinki (TASZSZ). Helsinki­ben befejeződött a Szovjetunió és Finnország közötti kereske­delmi tárgyalások első szakasza. A barátság és a kölcsönös meg­értésben lezajlott tárgyalások második szakaszára október 14- én kerül sor Moszkvában. A két ország küldöttsége meg« vizsgálta a Szovjetunió és Finn­ország között lebonyolított keres­kedelmet ebben az esztendőben, 0^ w* ^ mm<m » w m w • s megállapította, hogy az 1963. évre szóló kereskedelmi árufor­galmi egyezményt sikeresen tel­jesítették. A két fél megegyezett abban, hogy az év végéig fenn­maradó időszakban megteszi a szükséges intézkedéseket a ke­reskedelmi egyezmény teljesíté­sének biztosítására, októberben pedig, a Moszkvában megtartan­dó értekezleten aláírják a jövő évre szóló új árucsereforgalmi egyezményt. ugyanakkor számolni kell a város fejlődésével, és szükséges új be­kötési lehetőségek megteremtése. Az új derítőtelep a mechanikai, kémiai és biológiai tisztítás fá­zisait egyesíti majd magába. Az új derítőtelepet úgy építjük, hogy később, kisebb munkával növel­hető legyen a kapacitása a város Szükségleteinek megfelelően. — Az ivóvízellátás javítására történnek-e intézkedések? Pár évvel ezelőtt szó volt ar­ról, hogy dunai vízzel olda­nánk meg a város vízellátási gondjait... — A dunai víz hasznosításáról valóban szó volt. Ez azonban le­került a napirendről több ok mi­att: A vízvezeték és tisztító meg­építése csak akkor volna gazda­ságos, ha legalább 10 000 köbmé­ter lenne a város napi fogyasz­tása. Jelenleg ennek még felét sem fogyasztja a város. Elvetet­tük a gondolatot azért is, mert a Duna vize annyira szennyezett, hogy azzal modern eljárásokkal sem tudnánk megfelelő ivóvizet előállítani, legfeljebb ipari fel­használású vizet. Más megoldást kerestünk — és találtunk. Már el is készült a megfelelő prog­ram. Húszmillió forintot költünk majd a munkálatokra. A 20 mil­liós programban szerepel a vas és mangántalanító berendezés el­készítése is, ami megszünteti egyebek közt a víz kellemetlen elszíneződését Hat új kutat fú­runk, tároló-medencét . építünk. A program több lépcsőben fog megvalósulni a következő évek­ben. — Milyen újabb fejlemények vannak a bátaszéki sütőüzem ügyében? — Már régebben felvetődött annak a gondolata, hogy szüksé­ges lenne Bátaszéken egy sütő­üzemet építeni. Ez tehermentesí­tené a szekszárdi üzemet, és a környéken jelentős ellátási javu­lást eredményezne. A gondolatot azonban le kellett vennünk a napirendről, mert nem volt hoz­zá megfelelő fedezet. Most újabb fordulat következett be: lehető­ség nyílt a bátaszéki üzem meg­építésére is. Megrendeltük a be­ruházási programot, előrelátha­tóan 4—4,5 millió forintot tesz majd ki az építési költség. Az építés megkezdése azon múlik, hogy mikorra sikerül elkészíte­nünk a megfelelő tervdokumen­tációt. B. F. Hruscsov és Tito moudott beszédet a veleojei nagygyűléséé (Folytatás az 1, oldalról) Eredményesek voltaik az utóbbi évek kölcsönös erőfeszítései, hogy kiküszöböljük és áthidaljuk a letűnt félreértések következmé­nyeit, hogy mi magunk is, mint felelős emberek, népeink jövője felé forduljunk. Ez nem jelenti azt, hogy már mindent megtet­tünk. Minden feltétel megvan azonban ahhoz, hogy kapcso­lataink még barátiabbak, még tartalmasabbak legye­nek. A továbbiakban Tito ismertette Hruscsov: a szovjet—jugoszláv 'együttmű­ködés többi eredményét, méltatta továbbfejlődésének lehetőségeit, a‘ kölcsönös látogátások jelentő­ségét. Beszédét a következő sza­vakkal zárta. „íme ezt akartam itt elmonda­ni Hruscsov elvtárs jelenlétében akit mi rendkívül nagyra becsü­lünk a béke megőrzése érdeké­ben tett érőfeszítéseiért, azért, amit eddig tett, mint forradal­már és államférfi a szovjet nép fejlődéséért. a Szovjetunió és Jugoszlávia barátságának és test­véri • -együttműködésének fejlesz­téséért.’’ A béke mindig a szocializmus leghűbb szövetségese volt Ezután Nyikita Hruscsov lé­pett a mikrofonhoz, megköszönte a vendégszerető fogadtatást. — Az önök országában minde­nütt dolgoznak, az élet forr. A nép gondolatai a jövő felé irá­nyulnak. A jugoszláv nép joggal lehet büszke arra, amit országá­ban a néphatalom éveiben terem­tett. A munkásosztály és a mű­szaki értelmiség kezével a gyá­rak egész sora épült fel. Hruscsov ezután ismertette a szovjet mezőgazdaság eredmé­nyeit- és problémáit, majd így folytatta: — A nép vagyonának és jólé­tének növeléséről gondoskodva gondolunk más dolgokra is, ne­vezetesen arra. hogyan mentsük meg azt, amit teremtettünk a háború tűzvészétől, hogyan őriz­zük és szilárdítsák meg a bé­két. , A termonukleáris világhábo­rú megakadályozásáért, a bé­kéért és szocializmusért ví­vott harc napjaink alapvető és' nemes feladata. Újból és újból láthatjuk, mi­lyen kincs a béke, e milyen mesz- sze vannak az élettől, a népek tői azok, akik a háborúra Vonat­kozó szavakkal zsonglőrködnek és a háborúban valamiféle esz­közt látnak a megoldatlan nem­zetközi kérdések rendezésére. Ezeknek az embereknek egyszer és mindenkorra meg kell érte- niök: a népek nem engedik meg, hogy hamuvá váljék az, amit évszázadokon át kitartó munká­val létrehoztak a boldogabb éle­tért. A béke megőrzése létfontos­ságú probléma a Balkán-félszi­get népei számára is, hisz ezek népek történelmük során so­kat szenvedtek. A balkáni szocialista államok létrejöttével a helyzet lényege­den megváltozott. Csökkent az imperialista provokációk hatásá­nak tere. A szovjet emberek nagy örömmel • állapítják meg, hogy a béke megszilárdításáért vívott harcban a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együtt küzd a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, minden békeszerető erővel. Rendkívül nagyra becsüljük a jugoszláv kormány és az egész jugoszláv nép erőfeszítéseit a termonukleá­ris világháború veszélyének ki­küszöbölésére. El kell monda­nunk, hogy sokat elértünk ebben harcban. Emlékezzenek csak vissza a tavaly októberben le­játszódott Karib-térségi esemé­nyekre. Minden jóakarattá em­ber örömmel fogadta a részle­ges atomtilalmi egyezmény meg­kötését. Ebben lényeges hozzájárulást láttak a békeharchoz, a ter­monukleáris háború megaka­dályozásához, s ezzel az ese­ménnyel valóra vált a né­pek egy lényeges követelése. Hruscsov, ezután méltatta a moszkvai egyezmény jelentősé­gét, s elismeréssel adózott az Egyesüli Államok és Nagy­Britannia kormányának, hang­súlyozva: az atomcsend-egyezmény új reményt kelt arra, hogy a jövőben megoldást találnak a többi vitás kérdésre is. Hruscsov így folytatta:----Persze, mi' nem hisszük azt. h ogy á részleges atomtilalmi egyezmény véget vet a. fegyver­kezési versenynek; felszámolja, a felhalmozott fegyverkészleteket. Mi realisták vagyunk. . A politi­kában elsősorban a konkrét hely­zet elemzéséből, a jelenlegi nem­zetközi helyzet irányzataiból in­dulunk ki. Volt idő, amikor a szocialista országok előtt felvető­dött a kérdés:’ élhetünk-e még legalább öt évet atomháború nélkül? Ez a kérdés felvetődött az egész nemzetközi munkás­mozgalom és minden háladó mozgalom előtt, mert az’ ame­rikai v jmperj^listiák az fegyverek terén elért monopó­liumokat’ felhasználva, nyíltan azzal fenyegetőzték, hogy meg­bontják a világbékét. Azóta csak­nem húsz békés esztendő múlott el. Ma mar egészen másként közelítjük meg az atomháború kérdését. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom arra a jelentős elméleti és gyakorlati következte­tésre, jutott; 'hogy napjainkban minden lehető­ség megvan a világháború megakadályozására, a békés egymás mellett élés elvének megvalósítására. Itt van az atomkísérletek be­tiltásának kérdése: a Moszkvában megkötött egyezményhez már az országok hatalmas többsége csat­lakozott. Amikor a legkülönbö­zőbb országok kormányának meg­bízottjai Moszkvában, Washing­tonban és Londonban aláírták az egyezményt, ezzel a világközvéle­mény előtt kifejezték pozitív ál­láspontjukat az említett egyez­mény iránt. Ezzel elismerték, hogy a világban megnövekedtek a békés egymás mellett élés erői, megnőtt a békés egymás mel­lett élés eszméjének befo­lyása. Emlékezzenek csak vissza, mennyire zavarba jöttek az ame­rikai imperialisták - táborának „veszettjei’1’ és a nyugati milita­risták; milyen ravaszságokhoz folyamodtak, hogy befeketítsék az egyezményt. Bonnak például több mint egy hétre volt szüksé­ge ahhoz, hogy végre felfogja: ha a Német Szövetségi. Köztár­saság kormánya nem hajlandó csatlakozni az egyezményhez, ak­kor az . egész világ , eűőtt véglege­sen lelepleződik, mint a termo­nukleáris háború híve. , , Az atompolitikusok leleplezték magukat a népek’ előtt, mint a termonukleáris háború nyílt véd­nökei. Elmondhatjuk, hogy ezek az emberek nemcsak országaik határán kívül nem élveznek tá­mogatást, hanem elvesztik híveir két saját országaikban is. . Felelőtlenül lépnek fel azok a politikusok .is,. akik arról beszél* nek, hogy a termonukleáris há-> ború egyáltalán nem ., szörnyű, .mert a kapitalista országok. rom­jain még magasabb civilizáció épülne. Ha .ezek a. vehetők "úgy tesznek, mintha közömbösek len­nének saját sorsuk iránt, akkori csak saját sorsukról döntsenek es ne játszanak az emberek tnil— hóinak sorsával; Hruscsov ézütán hangoztatta) hogy nem könnyű és nem sima ,a tartós béke felé vezető ;út. Egyes nyugati vezető körök Két­színű politikát - folytatnak, ném akarnak, lemondani a hideghábo­rú csődbe jutott pálinkájáról, A legagrésszíyabb. militarista körök új fordulatot akarnak ‘ adni .'az eseményeknek, és ez előtt nem szabad szemet .húnyrif, nem sza­bad szem elől téveszteni á mili­tarista mesterkedésék veszélyét. Azt talán felesleges külön hang­súlyozni, hogy ezek a mesterke­dések ellentétben állnak az ég<|sz emberiség reményeivel — jndn- dotta. — De napjainkban az im­perialisták már « nem dönthetnek maguk a népek sorsáról. A .vilá­gon ma már van olyan; erő, amely meg tudja fékezni az imperia­lista agresszorokat. Az imperia­listáknak meg kell érteniük, hogy ma’ már mások az erőviszo­nyok, -nem .lehet háborúval nneg- ’oldani az államok. Közötti ■ .vitás kérdéseket. Ha ilyen kérdések je­lentkeznek,•gzpkat békésen, tár­gyalások’ utján kell rendezni. Atni. a Szovjetuniót ^illeti, mi ké­szek vagyunk a nyugati hátál- makkal’ tárgyalni i minden kérdés­ről, amelynek megoldása ;meg- sz'lárdítahá a békét és bizton­ságot; erősítené’ a különböző tár­sadalmi , és politikai rendszérű országok békés együttműködését. ____ örömmel, állapíthatom meg. hogy atom-* ^fezektóri- ;a > 'kérdésekben «.«ugyan­ilyen álláspontot ’képviselem'; ju­goszláv kormány is. A''SZőÓialísfa*országók és "a" vi­lág kommunistái szakadatlan harcot folytatnak a nemzetközi helyzet javításáért — folytatta a szónok. — Elsőrendű feladatunk­nak tarjuk, hogy az emberiséget megmentsük a termonukleáris katasztrófától". Ez természetes és törvényszerű dolog. A béke mindig a szocializ* inus .leghűbb szövetségese volt és napjainkban a béke- harc jobban, mint valaha,, elszakí Ihat atlanul egybefo­nódik a szocializmusért ví­vott harccal. Az utóbbi időben a Szovjet­unió és Jugoszlávia testvérnépei­nek viszonya fejlődésének új szakaszába lépett. Erősödnek gazdasági, tudományos-műszaki, és kulturális kapcsolataink. Ajz alapvető -nemzetközi kérdések­ben kormányaink kölcsönös, meg­értést és egyetértést tanúsíta­nak. önök is. mi is harcolónk a békéért, a békés egymár.- mellett élésért, az általános és teljes leszererelésért, a gyarmati rendszer teljes felszámolásáért, a német probléma békés ■ rendezé­séért és más kérdésekért. Kor­mányaink ilyen álláspóntja a Szovjetunió' és- Jugoszlávia tár­sadalmi rendszerének' azonos szo­cialista jellegén, országaink né­peinek érdekközösségén alapul,’ A szocializmus és a kominu-_ nizmus építésének közös fel- ’ adata az az alap, amely meg­határozza külpolitikai irány­vonalunkat, ez az a tényező, amely meghatározza akcióink irányát és jellegét. Hruscsov beszédét így fejezte be: — Őrizzük és erősítsük mind­azt, ami egyesít bennünket.,'Őriz­zük és fejlesszük testvérnépeink évszázados barátságát! .Erősödjék és fejlődjék ,.a Szovjetunió: és a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság gyümölcsöző együttműködése! — Éljen a .béke!­— Éljen a kommunizmus!- '

Next

/
Thumbnails
Contents