Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-29 / 228. szám
2 föEWS míGrm i*Erü iMö 1963. szeptember S$. Ä haza fegyveres őrzői A harcászati gyakorlaton, a« „ellenség” üldözése közben az Önjáró kétcsövű légvédelmi löveg korszerű átkelési eszközzel éri el a folyó túlsó partját. Több mint külkereskedelem Korszerű páncélozott gépjárművön, ködfátyol leple alatt bitóinak előre a felderítöb. A nemzetközi munkamegosz- többi típusokat importálni olyan ■cx tás nem ma kezdődik a országokból, amelyek ez ;ket álkülönböző országok között. A lítják elő, ugyancsak nagytermelő erők fejlődéséből adódó szériában. Egyébként ma már objektív szükségszerűségből kő- megvalósulóban van a traktor- vetkezik, hogy egyes országok a gyártás szakosítása a szocialista termelésnek azokat az ágait fej- országok között, a magyar gép- lesztik elsősorban, amelyekre a ipar a Budapesti Nemzetközi többieknél kedvezőbb adottsá- Vásáron bemutatott, világszín- gaik vannak. Ez árukból többet vonalon álló D—4—K traktort termelnek, mint amennyire a gyártja, belső fogyasztásnak szüksége van, a felesleget exportálják. A Paksi Konzervgyárban au- Cserébe olyan cikkeket hoznak ** gusztusban helyezték üzembe, amit más országokban ter- be a modem, automata para- melnek, előnyösebb feltételek mel- dicsomfeldolgozó-agregátot. Ez lett A technika fejlődése maga- a berendezés a magyar gépipar vai hozza azt is, hogy egy-egy terméke A Láng Gépgyár azért tennék előállítása akkor gazda- tudta kifejleszteni ezt a kor- ságos, ha abból minél többet szerű gépsort, mert nemcsak a állítanak elő. Akkor lehet — és hazai" konzervgyárakat látja el érdemes — fokozni a gépesítést, vele, hanem — már jóelőre fel- automatizálni a termelést, ha az mért igények alapján — sokat illető áruból sokra van szükség, exportál a több! szocialista or- tehái el lehet helyezni, el lehet szagba. A KGST-n belül ugyan- adní. is a magyar iparra szakosították A kapitalizmus kialakulásával az élelmiszeripari gépek jelen- rtíhamosan fejlődött a nemzet- tős részét. közi munkamegosztás, ami a A tudományos kutatómunká- Icülkereskedelemben realizálódott, bak egyre nagyobb a jelentősége A fejlődés, mint maga a kapita- a termelésben. Egyik ágban kelizmus is, ellentmondásos, ma- vesebb, a másikban több ráfordí- gán viseli a tőkés termelés ősz- tást igényel a kutatás, vannak szes jellemzőjét. Túltermelési vál- iparágak, ahol a technikai hala- ságok szakítják meg időnként, dás rendkívüli gyors, itt óriási az erőisebb, fejlettebb országoka anyagi eszközöket és szellemi erőt külkereskedelmen keresztül is kell tudományos kutatásra fordí- kizsákmányolják, maguk aláren- tani. Egyetlen ország sem képes delik a gyengébbeket, a nem- arra, hogy a tudomány^ minden zetközi munkamegosztás követ- területén, minden szakágában az keztében a gyengébben fejlett élvonalban haladjon, önként kí- országok gazdasága eltorzul ezek nálkozik a lehetőség: Kevés terü- fejlődése messze elmarad az Ietre koncentrálni nagy erőket, iparilag fejlett országok mögött. ®®etben a kiválasztott terüleA nemzetközi munkameg- t*31 jelentős eredményeket lehet osztásra — éppen a termelőerők, eléírni. Ez pedig csak úgy lehetsé- a technika gyorsütejpű fejlődése ffe®» ka kialakul a nemzetközi következtében — szükség van a munkamegosztás ^ a tudományos szocialista országok között is. kutatómunkában is. Ma jóformán nincs olyan ország _T , , , „ a világon, amelyik képes lenne jVemcsak belső szükségletre a termelés minden ágát világ- _ termel majd_ a most epuiu színvonalán fejleszteni. Termé- Szeltszárdi Meróműsaergyar sem. »szetesen a vezető ipari hatal- Termékeinek mar megvan a helye makinak — elsősorban a Szov- a szoc^a^s^a országokban. A gep- jetunióriak és az Egyesült Álla- csaknem valamennyi agat moknak — van a legnagyobb “gy fejlesztjük, hogy mar most lehetőségük, mind természeti figyelembe vesszük, milyen szűkadottságaik, mind a lakosság varhat2k a sz(^ialls^ főszámából adódó nagy belső piac ^gokban is És ennek megfele- következtében - a termelés ^lal^ijuk az i^rt Pel““ ÄäKäTSSS Határőr-járőr éjszakai portyán. <£ép; Bleich Rudolf és Balogh Dezső) leszteni. De a kisebb országok , , , , __. s zámára elengedhetetlen a nem- »artvaf?tf aka5tuk ~ zetközi munkamegosztás foko- egyébként tobb czer fele csapágy 2ÁS& van forgalomban — ezt a háromszázat a szocialista országok kö- sgyünfc egy hazai példát: 2»tti tervegyeztetések során sike- A magyar mezőgazdaság- j-Qit felére csökkenteni. Van ban legalább négy-ötféle trak- olyan csapágyfajta, amiből elértorra van szükség. Más vonó- jük a milliós sorozatnagyságot, erejű és egyéb „képességű” Nem kell bővebben magyarázni, traktorra van szükség a szán- mennyivel korszerűbb teehnikátáshoz, másra a növényápolás- vai, mennyivel gazdaságosabban hoz. Más követelményeket tá- tudjuk így előállítani a csapmaszt a traktor iránt a sík- vidék, mást a dombos vidék, 6tb. Képes lenne a magyar ipar mind a négy-öt fajta traktor előállítására? — Igen. Ha azonban mindenfajta traktor gyártására be akarnánk rendezkedni, és csak saját szükségletünkre gyártanánk traktort, akkor egyféle típusból aligha kellene évente egy-kétezemél több. Es éppen ezért nagyon drága traktorok lennének ezek. Köztudomású ugyanis, hogy a gépgyártásban — mint más gyártási ágakban is — a sorozatnagyság nagymértékben befolyásolja a termelési költségeket. A traktorgyártásban a gazdaságos sorozat- nagyságot tízezrekben számolják. ilyen sorozatnagyságot — ha csak belső szükségletre termelünk —, képtelenek lennénk elérni. ’ ■ ■ De ha az ötből kiválasztunk egyet, amiből egyébként a legtöbbre van szükségünk, ennek gyártását szervezzük meg, kezdve a típus kialakításától a sorozatgyártásig, és ebből a fajtából ellátunk több szocialista országot is, akkor e terméknél mind a gyártmány műszakigazdasági jellemzőit, mind a gyártási önköltséget tekintve, el tudjuk érni a világszínvonalat Ez esetben sokkal kifizetődőbb a ágyakat. A különböző műanyag- féleségekből is megvalósul a nagymértékű special izáció. A különféle műanyagokból két-három fajtát állít majd elő vegyiparunk, a tizenötféle műszálból háromnégy félét. Vajon rábízhatja-e a szocialista világgazdaság e munkamegosztás kialakulását egyedül a külkereskedelemre? Amikor csak utólag, a piacon derül ki, kell-e az árunk? — Nem. Előre, tervszerűen alakulhat csak ki a gazdasági együttműködés a szocialista országok között. Ezért kerülnek ma • előtérbe az együttműködés különböző formái, miközben a külkereskedelemben is rátérünk a magasabb formára, a kétoldalú helyett a többoldalú kapcsolatokra, elszámolásokra. Évek óta folyik a távlati fejlesztési, beruházási tér-' vek egyeztetése a kedvező hitel- nyújtás a szocialista országok között, a tudományos együttműködés. munkamegosztás, a tudományos eredmények, információk cseréje, a közös beruházások, vállalkozások. Épül a Barátság-olajvezeték, amelynek segítségével a Szovjetunió biztosítja a fűtőanyagban szegény szocialista országoknak — köztünk hazánknak is — kőolajszükségletük egy részét. Megvalósult már öt ország — Csehszlovákia, Románia, Lengyelország. Nyugat-Ukrajna é3 Magyarország villamosenergia- hálózatának összekapcsolása, amely már — a csúcsidőben jelentkező igények összeegyeztetésével — egymaga is jelentős energiamegtakarítást tesz lehetővé. Életbe lépett a szovjet—magyar alumínium-egyezmény, ami lehetőséget ad, hogy jelentős természeti kincsünkből, a bauxitból világszínvonalon állíthassuk elő a különféle alumínium-termékeket, A kínai vezetők — június 14-i nyilatkozatukban - és azt követően több alkalommal is —■ hangsúlyozzák, hogy a szocialista országoknak elsősorban saját erejükre kell támaszkodniók gazdaságuk fejlesztésében. Igen helytelen szembeállítani a két tényezőt, a saját erőre való támaszkodást és a szocialista országok gazdasági együttműködését, kölcsönös segítségét és lényegében a külkereskedelemre korlátozni e kapcsolatokat. Fejleszteni a saját gazdaságot, de úgy, hogy fejlődjön az egész szocialista világgazdaság. Szorosabbra fűzni a kapcsolatokat, megvalósítani a gazdasági együttműködés különböző formáit — köztük a külkereskedelmet is — csak ez vezet a világméretekben folyó békés gazdasági verseny megnyeréséhez. J. J. Áz É. M. 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz A. X budapesti munkahelyre NYUGDÍJAS kőműveseket fizetéskorlátozás nélkül (nyugdíj meghagyásával' az idevonatkozó új rendelet értelmében, továbbá KŐMŰVESEKET. ÉPÍTŐIPARI KÖNN YÜGÉPKEZEI ,Ö K ET és FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Vidékieknek tanácsigazolás, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Munkaruhát 6 hónapig nem .adunk. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth L. tér 13—15 földsz. Munkaerőgazdálkodás. (49) ' Földművesszövetkezeti gyakorlattal rendelkező bérssámfej fés- vesetőt keres VII.' típusú fmsz. azonnali belépésre... Fizetés: kollektív szerint. Jelentkezés Tamási: és Vidéke Körzeti Földművésszövetkezet Tamási. Útiköltséget .Csak felvétel esetén térítünk. " (165) Pécsi Közúti Üzemi Vállalat felvesz: Útépítésben . jártas mérnököt •építésvezetői, munkakör betol- -lésére, továbbá: technikust és munkavezetőt szekszárdi építésvezetőséghez. Jelentkezés: Pécs, Köz-. ! társaság tér 5.