Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-29 / 228. szám

2 föEWS míGrm i*Erü iMö 1963. szeptember S$. Ä haza fegyveres őrzői A harcászati gyakorlaton, a« „ellenség” üldözése közben az Önjáró kétcsövű légvédelmi löveg korszerű átkelési eszközzel éri el a folyó túlsó partját. Több mint külkereskedelem Korszerű páncélozott gépjárművön, ködfátyol leple alatt bi­tóinak előre a felderítöb. A nemzetközi munkamegosz- többi típusokat importálni olyan ■cx tás nem ma kezdődik a országokból, amelyek ez ;ket ál­különböző országok között. A lítják elő, ugyancsak nagy­termelő erők fejlődéséből adódó szériában. Egyébként ma már objektív szükségszerűségből kő- megvalósulóban van a traktor- vetkezik, hogy egyes országok a gyártás szakosítása a szocialista termelésnek azokat az ágait fej- országok között, a magyar gép- lesztik elsősorban, amelyekre a ipar a Budapesti Nemzetközi többieknél kedvezőbb adottsá- Vásáron bemutatott, világszín- gaik vannak. Ez árukból többet vonalon álló D—4—K traktort termelnek, mint amennyire a gyártja, belső fogyasztásnak szüksége van, a felesleget exportálják. A Paksi Konzervgyárban au- Cserébe olyan cikkeket hoznak ** gusztusban helyezték üzem­be, amit más országokban ter- be a modem, automata para- melnek, előnyösebb feltételek mel- dicsomfeldolgozó-agregátot. Ez lett A technika fejlődése maga- a berendezés a magyar gépipar vai hozza azt is, hogy egy-egy terméke A Láng Gépgyár azért tennék előállítása akkor gazda- tudta kifejleszteni ezt a kor- ságos, ha abból minél többet szerű gépsort, mert nemcsak a állítanak elő. Akkor lehet — és hazai" konzervgyárakat látja el érdemes — fokozni a gépesítést, vele, hanem — már jóelőre fel- automatizálni a termelést, ha az mért igények alapján — sokat illető áruból sokra van szükség, exportál a több! szocialista or- tehái el lehet helyezni, el lehet szagba. A KGST-n belül ugyan- adní. is a magyar iparra szakosították A kapitalizmus kialakulásával az élelmiszeripari gépek jelen- rtíhamosan fejlődött a nemzet- tős részét. közi munkamegosztás, ami a A tudományos kutatómunká- Icülkereskedelemben realizálódott, bak egyre nagyobb a jelentősége A fejlődés, mint maga a kapita- a termelésben. Egyik ágban ke­lizmus is, ellentmondásos, ma- vesebb, a másikban több ráfordí- gán viseli a tőkés termelés ősz- tást igényel a kutatás, vannak szes jellemzőjét. Túltermelési vál- iparágak, ahol a technikai hala- ságok szakítják meg időnként, dás rendkívüli gyors, itt óriási az erőisebb, fejlettebb országoka anyagi eszközöket és szellemi erőt külkereskedelmen keresztül is kell tudományos kutatásra fordí- kizsákmányolják, maguk aláren- tani. Egyetlen ország sem képes delik a gyengébbeket, a nem- arra, hogy a tudomány^ minden zetközi munkamegosztás követ- területén, minden szakágában az keztében a gyengébben fejlett élvonalban haladjon, önként kí- országok gazdasága eltorzul ezek nálkozik a lehetőség: Kevés terü- fejlődése messze elmarad az Ietre koncentrálni nagy erőket, iparilag fejlett országok mögött. ®®etben a kiválasztott terüle­A nemzetközi munkameg- t*31 jelentős eredményeket lehet osztásra — éppen a termelőerők, eléírni. Ez pedig csak úgy lehetsé- a technika gyorsütejpű fejlődése ffe®» ka kialakul a nemzetközi következtében — szükség van a munkamegosztás ^ a tudományos szocialista országok között is. kutatómunkában is. Ma jóformán nincs olyan ország _T , , , „ a világon, amelyik képes lenne jVemcsak belső szükségletre a termelés minden ágát világ- _ termel majd_ a most epuiu színvonalán fejleszteni. Termé- Szeltszárdi Meróműsaergyar sem. »szetesen a vezető ipari hatal- Termékeinek mar megvan a helye makinak — elsősorban a Szov- a szoc^a^s^a országokban. A gep- jetunióriak és az Egyesült Álla- csaknem valamennyi agat moknak — van a legnagyobb “gy fejlesztjük, hogy mar most lehetőségük, mind természeti figyelembe vesszük, milyen szűk­adottságaik, mind a lakosság varhat2k a sz(^ialls^ fő­számából adódó nagy belső piac ^gokban is És ennek megfele- következtében - a termelés ^lal^ijuk az i^rt Pel­““ ÄäKäTSSS Határőr-járőr éjszakai portyán. <£ép; Bleich Rudolf és Balogh Dezső) leszteni. De a kisebb országok , , , , __. s zámára elengedhetetlen a nem- »artvaf?tf aka5tuk ~ zetközi munkamegosztás foko- egyébként tobb czer fele csapágy 2ÁS& van forgalomban — ezt a három­százat a szocialista országok kö- sgyünfc egy hazai példát: 2»tti tervegyeztetések során sike- A magyar mezőgazdaság- j-Qit felére csökkenteni. Van ban legalább négy-ötféle trak- olyan csapágyfajta, amiből elér­torra van szükség. Más vonó- jük a milliós sorozatnagyságot, erejű és egyéb „képességű” Nem kell bővebben magyarázni, traktorra van szükség a szán- mennyivel korszerűbb teehniká­táshoz, másra a növényápolás- vai, mennyivel gazdaságosabban hoz. Más követelményeket tá- tudjuk így előállítani a csap­maszt a traktor iránt a sík- vidék, mást a dombos vidék, 6tb. Képes lenne a magyar ipar mind a négy-öt fajta traktor előállítására? — Igen. Ha azon­ban mindenfajta traktor gyár­tására be akarnánk rendezkedni, és csak saját szükségletünkre gyártanánk traktort, akkor egy­féle típusból aligha kellene évente egy-kétezemél több. Es éppen ezért nagyon drága trak­torok lennének ezek. Köztudo­mású ugyanis, hogy a gépgyár­tásban — mint más gyártási ágakban is — a sorozatnagyság nagymértékben befolyásolja a termelési költségeket. A traktor­gyártásban a gazdaságos sorozat- nagyságot tízezrekben számol­ják. ilyen sorozatnagyságot — ha csak belső szükségletre ter­melünk —, képtelenek lennénk elérni. ’ ■ ■ De ha az ötből kiválasztunk egyet, amiből egyébként a leg­többre van szükségünk, ennek gyártását szervezzük meg, kezdve a típus kialakításától a sorozatgyártásig, és ebből a faj­tából ellátunk több szocialista országot is, akkor e terméknél mind a gyártmány műszaki­gazdasági jellemzőit, mind a gyártási önköltséget tekintve, el tudjuk érni a világszínvonalat Ez esetben sokkal kifizetődőbb a ágyakat. A különböző műanyag- féleségekből is megvalósul a nagymértékű special izáció. A kü­lönféle műanyagokból két-három fajtát állít majd elő vegyiparunk, a tizenötféle műszálból három­négy félét. Vajon rábízhatja-e a szocialista világgazdaság e munkamegosztás kialakulását egyedül a külkeres­kedelemre? Amikor csak utólag, a piacon derül ki, kell-e az árunk? — Nem. Előre, tervszerűen ala­kulhat csak ki a gazdasági együtt­működés a szocialista országok között. Ezért kerülnek ma • elő­térbe az együttműködés különbö­ző formái, miközben a külkeres­kedelemben is rátérünk a maga­sabb formára, a kétoldalú helyett a többoldalú kapcsolatokra, el­számolásokra. Évek óta folyik a távlati fejlesztési, beruházási tér-' vek egyeztetése a kedvező hitel- nyújtás a szocialista országok kö­zött, a tudományos együttműkö­dés. munkamegosztás, a tudomá­nyos eredmények, információk cseréje, a közös beruházások, vál­lalkozások. Épül a Barátság-olaj­vezeték, amelynek segítségével a Szovjetunió biztosítja a fűtő­anyagban szegény szocialista or­szágoknak — köztünk hazánknak is — kőolajszükségletük egy ré­szét. Megvalósult már öt ország — Csehszlovákia, Románia, Len­gyelország. Nyugat-Ukrajna é3 Magyarország villamosenergia- hálózatának összekapcsolása, amely már — a csúcsidőben je­lentkező igények összeegyeztetésé­vel — egymaga is jelentős ener­giamegtakarítást tesz lehetővé. Életbe lépett a szovjet—magyar alumínium-egyezmény, ami lehe­tőséget ad, hogy jelentős termé­szeti kincsünkből, a bauxitból világszínvonalon állíthassuk elő a különféle alumínium-termékeket, A kínai vezetők — június 14-i nyilatkozatukban - és azt követően több alkalommal is —■ hangsúlyozzák, hogy a szo­cialista országoknak elsősorban saját erejükre kell támaszkodniók gazdaságuk fejlesztésében. Igen helytelen szembeállítani a két tényezőt, a saját erőre való tá­maszkodást és a szocialista orszá­gok gazdasági együttműködését, kölcsönös segítségét és lényegé­ben a külkereskedelemre korlá­tozni e kapcsolatokat. Fejleszteni a saját gazdaságot, de úgy, hogy fejlődjön az egész szocialista vi­lággazdaság. Szorosabbra fűzni a kapcsolatokat, megvalósítani a gazdasági együttműködés külön­böző formáit — köztük a kül­kereskedelmet is — csak ez ve­zet a világméretekben folyó békés gazdasági verseny megnyeréséhez. J. J. Áz É. M. 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz A. X budapesti munkahelyre NYUGDÍJAS kőművese­ket fizetéskorlátozás nél­kül (nyugdíj meghagyásával' az idevonatkozó új rendelet értelmében, továbbá KŐMŰ­VESEKET. ÉPÍTŐIPARI KÖNN YÜGÉPKEZEI ,Ö K ET és FÉRFI SEGÉDMUNKÁ­SOKAT. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést bizto­sítunk. Vidékieknek tanács­igazolás, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Munka­ruhát 6 hónapig nem .adunk. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth L. tér 13—15 földsz. Munkaerőgazdálkodás. (49) ' Földművesszövetkezeti gya­korlattal rendelkező bérssámfej fés- vesetőt keres VII.' típusú fmsz. azonnali belépésre... Fizetés: kollektív szerint. Jelentkezés Tamási: és Vidéke Körzeti Földművésszövetkezet Ta­mási. Útiköltséget .Csak fel­vétel esetén térítünk. " (165) Pécsi Közúti Üzemi Vállalat felvesz: Útépítésben . jártas mérnököt •építésvezetői, munkakör betol- -lésére, továbbá: technikust és munkavezetőt szekszárdi építésvezetőség­hez. Jelentkezés: Pécs, Köz-. ! társaság tér 5.

Next

/
Thumbnails
Contents