Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-27 / 226. szám
1C.13. szeptember 27. TOLNA BÍGTI7 NEPÜJSAÖ Budapest dolgosói hitet tettek a nemsetkosi munkásssolidaritás és a béke mellett Brutyó János és Louis Saillant beszélt a munkásgyűlésen A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége csütörtökön délután münkásgyűlést rendezett a sertésvágóhíd nagycsarnokában, ahol nagy számban gyűltek össze a budapesti üzemek dolgozói. A nagygyűlésen Brutyó János, a SZOT főtitkára mondott beszédet. Bevezetőjében meleg szavakkal köszöntötte a nagygyűlés vendégét Louis Saillant-ot, majd így folytatta: ~ A magyar szakszervezetek egész nemzetközi tevékenységükben szilárdan és megingathatatlanul követik a Szakszervezeti Világszövetség nemes céljait. A nemzetközi proletariátus összefogása, egyesített ereje és szervezett küzdelme a nemzetközi politikai élet kedvező alakulásának egyik kiemelkedő tényezője. A nemzetközi munkásosztály harca elősegíti a Szovjetunió és a szocialista országok következetes külpolitikájának- sikerét. Annak a lenini politikának diadalát, amely a békét, a haladást, a nemzetközi proletariátus ügyét szolgálja. Ennek a politikának jelentős sikere volt a közelmúltban Moszkvában aláírt részleges atomcsend-egyezmény. A magyar szakszervezetek örömmel üdvözlik ezt az egyezményt és a világ békeszerető dolgozóival együtt magukénak, fáradhatatlan harcuk gyümölcsének vallják. A továbbiakban hangoztatta: a magyar szakszervezetek, a szervezett dolgozók szolidaritást vállalnak és minden támogatást megadnak , azoknak a munkástestvéreiknek, akik áldozatos, nehéz küzdelmet vívnak az emberhez méltó életért, a demokráciáért, a haladásért. Bizonyítja ezt az a megértés, támogatás is, amelyet országunk népe a spanyol dolgozók harca iránt tanúsít. Beszéde végén a belső építő munka legközelebbi feladatairól .szólott. Brutyó János után Louis Saillant emelkedett szólásra. — Rendkívül nagy öröm számomra, hogy a mai gyűlésen tolmácsolhatom önöknek a Szak- szervezeti Világszövetség szívből jövő harcos üdvözletét, amelyet egyben Budapest és az ország valamennyi dolgozójához intézünk. A nemzetközi munkásszolidarífással kapcsolatban órákon át számos témáról és számos országról lehetne beszélni. En azonban ez alkalommal három kérdésről szeretnék szólni: a spanyol dolgozók, a dél-vietnami dolgozók harca iránt megnyilvánult szolidaritásról és arról az egyetértésről, amely a világ munkásainak és munkásnőinek a békéért folytatott harcát jellemzi. — Jól ismerjük azokat az érzéseket. amelyekkel a magyar dolgozók a spanyol nép harcát kísérik. Ebben az esztendőben még nagyobb erővel, határozottsággal kell kifejezésre jutnia ennek a szolidaritásnak. A spanyol nép harca a szabadságért, jogaiért, nemcsak hogy nem gyengült meg, hanem még határozottabbá vált és még szélesebb körökre terjedt ki. Valamennyi európai országban és szakszervezetben egyre erősebbé válik az a felismerés, hogy valami új van születőben a spanyol ég alatt. — Szeretnék néhány szót a dél-vietnami dolgozók iránt megnyilvánuló szolidaritásról is mondani. A Szakszervezeti Világszövetség öktóber 20-ra konferenciát hívott össze Hanoiba, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosába, hogy megalakítsák a délvietnami dolgozók harcát támogató nemzetközi bizottságot. Nem szükséges részletesebben szólnom arról, ami jelenleg Dél-Vietnam- ban történik. A gyarmatosítás legvéresebb, legbrutálisabb megnyilvánulásainak sorát látjuk nap-nap után megismétlődni. — Mi a célja a Szakszervezeti Világszövetségnek ezzel a bizottsággal? Az hogy a világ minden táján mozgósítsa, szolidaritásra buzdítsa a dolgozókat, a népeket, a dél-vietnami dolgozók, a délvietnami nép mellett. Kiadjuk a jelszót: az amerikai imperialistáknak ugyanúgy el kell hagyniok Dél-Vietnamot, mint ahogy annak idején kiadtuk azt a jelszót, hogv a francia gyarmatosítók azonnal távozzanak Algériából. — Mélységes meggyőződésem, hogy a magyar szervezett dolgozók teljes mértékben támogatják a Szakszervezeti Világszövetség kezdeményezését. A továbbiakban arról a szolidaritásról szólt, amely a világ dolgozói között a békéért folytatott harcban megnyilvánul. — Augusztus 5-én megkötötték Moszkvában az atomfegyverkísérletek részleges betiltásáról szóló egyezményt. Ez kezdeti eredmény. A Szakszervezeti Világszövetség a moszkvai szerződést mint fontos lépést üdvözölte a békéhez vezető úton. Egy állomását jelenti a békéért folytatott harcunknak, azon az úton, amelyen haladunk, hogy kivívjuk a termonukleáris kísérletek teljes megszüntetését. E kérdéssel kapcsolatban arról Is szólnom kell, hogy De Gaulle kormánya visszautasította csat. lakozást a szerződéshez. Ez a lépés mély felháborodást, váltott ki a francia nép széles tömegeiben és nagy akció bontakozott ki a kormánynak ezzel az elhatározásával szemben. A francia kommunisták, szocialisták, katolikus irányzatú dolgozók — munkások, parasztok, értelmiségiek, — egységes akció-frcntba t*nr- rülnek De Gaulle kormányának e magatartásával szemben. Ez az akció a moszkvai szerződés létrejöttével még hatalmasabbá válik. A szerződés elősegiti, hogy Franciaországban kapcsolat alakuljon ki a különböző irányzatú szervezetek között, s azt is, hogy ez a kapcsolat szélesebb körűvé váljék, kiterjedjen a Szakszervezeti Világszövetséghez tartozó és a világszövetségen kívül álló szakszervezetekre is. Jelenleg tanúi lehetünk annak, hogy Ausztrália, Uj-Zéland, Chile, Peru, Columbia szakszervezetei, amelyek különböző irányzatokat képviselnek, egységes frontot alkotnak, 6 együttesen harcolnak azért, hogy megakadályozzák a francia atomfegyver-kísérleteket a Csendes-óceán térségében. — A világ szakszervezetei — csupán néhány kivételével — a moszkvai szerződés alapján további reménységet látnak abban a tekintetben, hogy világ- viszonylatban fokozzuk a békéért folytatott harcot, újabb eredményeket érjünk el védelmében. — Magyar dolgozók! A Szak- szervezeti Világszövetség nevében felhívlak benneteket, harcoljatok tovább velünk együtt a béke biztosításáért. Mi világszerte milliók és milliók vagyunk o>i!t szívünk mélyén reménységet táplálunk a béke iránt. De Gaulle mindenütt hűvös fogadtatásra talált vidéki útján Párizs, (MTI). De Gaulle köz-|jén „tömeg’’ benyomását keltsék. társasági elnök huszadik vidéki kőrútján csütörtökön Drome megyét látogatta meg. Itt is több beszédet mondott, amelyek alig tértek el előző napi orangei beszédétől. Az atomfegyverkezés szükségességét hangoztatta, mert — mint mondotta — ettől függ Franciaország jövője és nemzeti léte. Ismét megerősítette, hogy nem gondol visszavonulásra, mert még elég erőt érez magában munkájának folytatásához. A meglátogatott vidékek lakossága tömegesen követte az ellenzéki pártok, szakszervezetek, parasztszervezetek felhívását és nem jelent meg a köztársasági elnök fogadására. A közel húszezer lakosú Montellmarban nép- telen utcák fogadták De Gaullet A lakosság tüntető közömbös ségét De Gaulle sem hagyhatta szó nélkül, de azzal a kijelentéssel tette túl magát a kínos helyzeten, hogy „a lakosság távolmaradása nem számít, az egység, a nemzeti összefogás a fontos”. _________, ____ M i, milliók és milliók, világszerte, meghátrálásra fogjuk kényszeríteni az imperializmust! Mi, milliók és milliók hirdetjük jelszavunkat: a jövő a szocializmusé! A nemzetközi proletárszoIicPri- tás győzelmes zászlaja alatt haladjatok tovább magyar dolgozók a szocializmus, a béke, a demokrácia útján — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Louis Saillant. (MTI) Összeütközött két tehervonat a városföldi vasútállomáson Csütörtökön hajnalban 3 óra 30 perckor a Kecskemét felől érkező tehervonat a városföldi vasútállomáson 40 kilométeres sebességgel belerohant egy ott veszteglő másik teherszerelvényés kíséretét. A főtéren is igen | be amely peróleumtartályokat gyér közönség előtt mondotta el beszédét. Még fagyosabb volt a hangulat Cavaillonban: a 27 városi tanácsszállított. Az ütközés olyan heves volt, hogy 17 vagon teljesen összetört, s a pályatest is súlyosan megrongálódott. Az összeüttag közül mindössze nyolc jelent közés következtében két petró- meg, s a főtéren összegyűlt pár- j leumtartály kigyulladt a mozdony száz embert a rendezők terelték j szikrájától. A tűz gyorsan átter- össze, hogy a televízió képernyő- jedt a mozdonyra, amely teljesen kiégett. Az égő roncsokat a kecskeméti tűzoltóknak sikerült eloltaniok, még mielőtt a lángok átterjedtek volna az egész szerelvényre. Az eddigi vizsgálat megállapította, hogy az anyagi kár több százezer forintra tehető. A karambol emberéletet nem követelt; a robogó szerelvény mozdonyvezetője, segédvezetője és fűtője életben maradt. A szerencsétlenség okának és az anyagi kár pontos megállapításának vizsgálata folyamatban van. Legkésőbb fejezzük be október 31-ig a búza vetését A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet felhívása a mezőgazdasági üzemekhez „Termelőszövetkezetünk, a tiszaföldvári Lenin 6400 hold szántóterületen gazdálkodik, és évek óta a szántó 34 százalékán termel kenyérgabonát. A munkák meggyorsítása különösen sürgős ezekben a napokban, hiszen tartós, jó időre már alig számíthatunk. Egyre inkább szükséges, hogy az erőgépek éjjel-nappal, minden kedvező időt kihasználva dolgozzanak. Nemcsak saját gazdaságunk határában. hanem az ország több vidékét járva, lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy a talajok állapota. s általában a termelési adottságok jobbak, mint a korábbi években. Most már az a fontos, hogy a jobb minőségű munka mellett időben földbe kerüljön a vetőmag. Mi megtesszük a magunkét a jövő évi kenyérnek való biztonságos megtermesztésére és felhívjuk az ország valamennyi mezőgazdasági üzemét: csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz, s lehetőleg október 25-ig, de legkésőbb október 31-ig öt százalékkal teljesítsék túl kenyérgabona-vetéstervüket” — írja versenyfelhívásában a tiszaföldvári közös gazdaság. Megkezdődött a munka a sörgyárak malátaüzemeiben A nyárral véget ért a nagy sörfogyasztási szezon is. Az idei ellátási tapasztalatokat csütörtökön sajtótájékoztatón értékelte Varga Pál. a Magyar Országos Söripari Vállalat igazgatója. Mint elmondta, a korábbi évekkel ellentétben, egyre jobban érezhető a sörfogyasztásban az idény jellege. Az idei első negyedévben például a tavalyinál 145 000 hektoliterrel kevesebb sör is elég volt az igények kielégítésére, a második és a harmadik negyedévben azonban, ezen belül is május és augusztus között, nagymértékben megnőtt o,< fogyasztás. A nyári ellátás általánosságban kielégítő volt, csupán szállítási nehézségek miatt fordult elő helyenként, rövid ideig tartó zavar. A sörgyárak dolgozói pótolták az első negyedévi elmaradást és végeredményben a négy legmelegebb hónapban 200 000 hektoliterrel több sört kapott a kereskedelem és a vendéglátóipar, mint a múlt év azonos időszakában. Az egész mennyiségnek 39 százaléka, az igényeknek megfelelően palackozva, került a fogyasztókhoz. Jövőre nő a palackozott sOr aránya, mert Sopronban es Tatabányán újabb palackozó üzemet létesítenek A jövőévi, még jobb ellátás megalapozása már most megkezdődött a sörgyárakban. Első feltétel az elegendő és jó minőségű maláta. Az ehhez szükséges, mintegy hétezer vagon árpát teljes egészében hazai termésből kapja a söripar. Az új termésből máris megkezdődött a malátagyártás, s körülbelül a jövő év májusáig tart. Az egész évi termeléshez szükséges hatvan vagonnyi komlónak körülbelül kétharmadát szállítja a magyar mezőgazdaság, egyhar- mada import. A negyedik negyedév elején megkezdik a. főzőházak és más üzemrészek karbantartását, felújítását a sörgyárakban. Szakaszonként dolgoznak majd, hogy közben kielégíthessék a téli igényeket is. A tárgyalóteremből A szekszárdi járásbíróság Balogh István ideiglenesen Szek- szárdra bejelentkezett lakost bűnösnek találta jogtalan behatolás útján visszaesőként elkövetett lopás és lopással elkövetett tulajdon elleni bűntettben. Ezárt halmazati büntetésül 2 év és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, mellékbüntetésül pedig 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, s kötelezte a bűnügyi költségek megfizetésére. Balogh István már kétszer volt lopásért 2—2 évre elítélve. Még ez év július 19-én Szekszár- don csavarogva meggyőződött róla, hogy Mata Mihályéknál senki sincs otthon. A kapu bezárva lévén, a kerítésen átugrott, majd egy nyitvahagyott ablakon a szobákba hatolt be. Onnan evőeszközöket, jegygyűrűt, bizsukat és ruhaneműket szedett össze. Az ablakon kimászva még meglátogatta a bezárt fészert is, ahonnan sonkát, szalonnát, disznósajtot pakolt össze és vitt el. Másnap éjjel úgy látszik meg- szomjazött, mert 11 óra tájban Miklósi József tanyáját látogatta meg. Kibontotta a tetőt és a présházból egy 10 literes üvegben bort vitt el. * Ugyancsak kétszer volt már büntetve Mocsári János sárpilisi lakos is. Második büntetéséből szabadulva még egy félév sem telt el, újra kezdte. Ez év áprilisában, mint az AKÖV rakodója dolgozott. Május 28-án délben felvette a fizetést, s bejárt néhány ivóhelyiséget. Este, mivel esett az eső, teherkocsival akart szállására menni. Talált is nyitott gépkocsit és sluszkulcsot a parkírozó helyen. Az állomás előtt azonban megállt és Mester Ferenc, az AKÖV dolgozója nem engedte tovább, visszavitte a gépkocsit. Július 17-én a stradfürdőről jövet egy felvonulási épület ablakán mászott be, s ruhaneműket lopott, s ezeket eladta, hogy újra ihasson. Ezután ismét „elkötölt” egy teherkocsit, szállására hajtott. majd Sükösdre ment szüleit meglátogatni. Visszajövet Baján először nekiment egy eperfának, majd a Duna-hídon túl úgy csúszott az árokba, hogy nem tudott kijönni. Ezért a szekszárdi járásbíróság bűnösnek mondotta ki Mocsári Jánost kétszeres jogtalan használat, társadalmi tulajdont károsító gondatlanul elkövetett rongálás és jogtalan behatolás útján visz- szaesőként elkövetett lopás bűntettében. Halmazati büntetésül ezért 2 évi börtönre ítélte, 2 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és kötelezték a bűnügyi költségek megfizetésére. Meg keli fizetnie ezenkívül 15 napon belül az AKÖV-nek 1509 forint kárt. * Rávai János alsónvéki lakost kétrendbeli garázdaság—, amelyből az egyik folytatólagosan elkövetve —. bűntettében mondotta ki bűnösnek a szekszárdi járásbíróság. Ezért 5 évi börtönre ítélte. 2 évre a közügyek gyakorlásától tiltotta el és kötelezte a bűnügyi költségek megfizetésére
