Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-15 / 216. szám
1963. szeptember 15. Tolna megyei népújság Miért tart öt napig egy holdutazás ? va ér a Hold közelébe. Ha az I kilométeres indítási sebesség ese- indítási sebesség nagyobb, mint tén másfél nap alatt célba ér- 11,2 kilométer másodpercenként, nek. De mit csinálunk a célban, például 11,3 kilométer, akkor a Aki még emlékezett az 1959. évi híres szovjet Lunyik-kísérle- tekre, ez év júniusában érthetetlenül fogadta a Vosztok—5 űrhajósával, Bikovszkij alezredessel kapcsolatos bejelentést: ö az első ember, aki egyvégtében teljesítette a holdutazáshoz szükséges ötnapos időtartamot. Miért tart öt napig egy holdutazás? Parabola — hiperbola A zavart az okozta, hogy a Ltxnyik—1 a Naprendszer első mesterséges kisbolygója az indítás után 34 órával, 1959 január 3-án délután haladt pl holdközeiben, a Lunyik—2 pontosan 37 óráig tartó repülés után 1959. szeptember 13-án este a Holdnak ütközött. A Lunyik—3 meg éppen 50 óra múltán került holdközeibe, 1959. október 7-én, sőt az amerikai Pioneer—4 kereken két és fél nap — 60 óra — múltán keresztezte a Hold pályáját. Ahány kísérlet, annyi féle utazási idő, s ezekkel állítjuk szembe Bikovszkij 119 óráját, tehát egy óra híján öt teljes napi repülést. Melyik adat téves? Melyik számítás rossz? Tulajdonképpen mindenkinek igaza van, csak ismerni kell az égi mechanika mozgástörvényeit, a légellenállás és súrlódás mentes pályán való repülést, valamint azt az alapelvet, hogy a különböző indítási sebességekhez különböző alakú pályák, s ezekhez pedig más és más utazási idők tartoznak. Ha egy hordozórakéta pontosan akkora sebességet ér el, amennyi a Föld vonzóerejének végleges leküzdéséhez szükséges — ez kerekítve 11,2 kilométer másodpercenként — akkor parabola alakú pályán hagyja el a Földet, s éppen másfél nap múlpalya alakja mar hiperbola lesz és az utazási idő valamivel rö- videbb, mint például a Lunyik —1 esetében történt. Egy-két órás eltérést az is okozhat, hogy a rakéta eltalálja-e a Holdat, mert akkor az r utazás utolsó szakaszában a Hold vonzóereje gyorsító hatást fejt ki. Ez a tényező elmarad, ha a rakéta messze elkerüli a Holdat. Végül, de nem utolsó sorban figyelembe kell venni, hogy a kísérlet időpontjában a nem pontosan körpályán keringő Hold hol tartózkodik. Távolsága 354 és 404 ezer kilométer között váltakozik és a két szélső érték közötti kereken 50. ezer kilométeres eltérés az űrhajózásban nem hanyagolható el. Ha az űrhajókat a fentieknél kisebb sebességgel indítjuk, bár a Föld vonzóerejét nem győzik le, mégis eljuthatnak a Holdig. A legolcsóbb és a leglassúbb pálya A parabola, vagy hiperbola alakú pályákon közlekedő űrhajók a másodpercenkénti 11,2—11,3 Sam Hinghton amerikai ichtioló- gus különböző szakemberek megfigyelései alapján elkészítette 300 különböző tenger- és folyólakó állat átlagos élettartamának összehasonlító táblázatát. Kiderült, hogy sok hal kivételesen hosszú életű. A ponty átlagos életkora például 40 év,. a pisztrángé 24, a lazacé 19, a rájáé 14, a csukáé körülbelül 10 év. A compó és a veresszárnyú koncér átlagos életkora valamivel kevesebb 10 évnél. A rekordot méga nagy sebességgel érkező holdrakétával? A másfél tonnás- Lunyik—1 holdbéli lefékezéséhez (levegő nincs, szárnyakat, ejtőernyőket, légköri fékezést nem alkalmazhatnak) ugyanakkora rakéta kell, mint a földi indításhoz. Ez legalább 200 tonnás rakétatestet jelent, amelyből vagy 80 százalék az üzemanyag. Honnan vegyük ezt, amikor a hold- közelije érő test csak 1,5 tonna súlyú? Nyilván kisebb sebességgel kell indítani a holdrakétát, így az indítás meg az érkezés is ,,olcsóbb” lesz. Erre a célra szolgálnak az ellipszis pályán a lehető legkisebb, minimális sebességgel indított holdrakéták. A kisebb sebességgel indított test természetesen lassabban jut célba. A legkevesebb energia-befektetéssel járó pályát Hohmann- féle ellipszisnek nevezzük. Az ilyen pályán mozgó rakéta, másodpercenkénti kb. 11,1 kilométeres kezdősebességgel a Föld vonzóerejét nem tudja legyőzni (hiszen nem érte el a 11,2 kilométeres szökési vagy második kozmikus sebességet) kellő irányítás esetén mégis eljut a Hold közelébe, mint a Föld mesterséges holdja. Elnyúlt ellipszis alakú pályán halad az ilyen rakéta s az indítás után a sebessége gyorsan csökken, nem marad egyenletes, mint a közvetlenül a Föld körül keringő Vosztoké. Félúton a sebesség már kevesebb, mint másodpercenként 2 kilométer. Az út 90 százalékának megtétele után a sebesség a mélypontra jut, kisebb lesz, mint a hangsebesség. Ha a Hold távolsága 393 ezer kilométer, a fél- útig 30 óra alatt jut el a holdrakéta és újabb 80 óra múltán — ez összesen több, mint 4 nap — 355 ezer kilométer távolságban jár. A kis sebesség miatt most lényegesen gyengébb fékezést akkor kezdik, amikor a rakétát kb. 1000 kilométer választja el a Hold felszínétől az utazás 118. órájának 30. percében. A fékezés — ebben a példában — fél óráig tart és a rakéta éppen a 119. órában Holdat ér. Az első holdrakétákat a csekélyebb üzemanyag-felhasználás miatt 5 napos utazási idejű Hoh- mann-féle pályákon fogják indítani. Bikovszkij éppen ennyi ideig tartózkodott földkörüli pályán, bizonyítva, hogy az emberi szervezet kibírná a holdutazáshoz maximálisan szükséges időt. Az első ilyen kísérletre természetesen csak akkor kerülhet sor, ha a visszautazás ma még meg nem oldott technikai előfeltételeit is biztosítják. is a tokhalak viszik el, — néhány tokhal-fajta 10 évig is elél. Hasonlóan érdekes táblázatot tett közzé nemrégiben az egyik francia tudományos folyóirat. A táblázat a madarak életkoráról közölt adatokat. Néhány európai madárfajta átlagos életkora a következő: a papagáj átlag 24 évig él, a gólya 23, a fecske átlag 15 évig, a vadgalamb 13 évig, a veréb 10 évig, P. M. Gauser Károly a budapesti ZEISS Planetárium vezetője. Hány évesek a halak? A száj• és körömfájásról (Aphthae epizooticae) Cy. L. dunaszentgyörgyi olvasónk azt kérdezi, hogy milyen betegség a száj- és körömfájás, hogyan lehet ellene védekezni. A száj- és körömfájás kórokozója filtrálható vírus. A fertőzés forrása a beteg állat. Hasított körmű állatoknál (szarvas- marha, bivaly, juh, kecske és sertés) fordu1 elő. Terjedési módok: Közvetlen érintkezés, fertőzött takarmány, tej és tejtermékek, továbbá tárgyak (csecsemők szopó- kái) is közvetíthetik. Az ember a nyers termékek fogyasztása révén, vagy a beteg állatok kezelése közben fertőződik. A lappangási idő 3—8 nap. A betegség 1—2 napig tartó általános rossz közérzettel, fejfájással kezdődik. Majd hőemelkedés lép fel. Égő érzés a szájban, a nyálkahártya megduzzadásával. Ez a duzzadás eleinte vörös, majd gombostűfejnyi, kendermag, lencsényi, borsó nagyságú hólyagok képződnek rajta. Később a hólyagot fedő hám elpukkad és szürkés alapú, vörös szegélyű fekélyek képződnek rajta. Nagyfokú nyálkaképződés lép fel. A környéki nyirokcsomók megduzzadnak. Gyakran a bőrön is képződnek hólyagos kiütések. Leginkább az arcon, a kezeken, tenyereken, talpakon) a körmökön és az ujjak között. A beteget el kell különíteni, a használati tárgyakat folyamatosan fertőtleníteni kell. Megelőzés: A hasított körmű állatok preventív védőoltása. Védekezés: A nyers tejtermékek fogyasztásától való tartózkodás és a húsok kellő ideig való főzése és sütése. Az elhidegülés okai ,, Szomorú asszony" jeligére válaszoljuk: Panaszára, amelyben kétségbeesetten leírja, hogy az utóbbi időben, különösen amióta első gyermeke megszületett, férjétől, akit különben szeret, és becsül, teljesen elhidegült, s azóta a nemi élet részére teher és gyötrelem, az alábbiakban válaszolunk: Betegségének elsősorban okát kell megállapítani. Ez lehet testi, vagy lelki. A központi idegrendszer és a gerincvelő egyes betegségei, valamint bizonyos gyógyszerek (nyugtatok, kábítószerek, altatók, morphium, cocain, alkohol, stb.) okozhatják. Sokszor lelki okok váltják ki. Az érzés, ha a kellemes érzelmi reakció során intenzitásából (erejéből) sokat veszít, vagy megszűnik, a hangulat kóros nyomottságá- nak kísérőjévé alakul, s mint ilyen, a lelki betegségekre jellemző. Szekszuális téren önállóan lép fel és nemi hidegséget, frigiditást okoz. Betegségével mielőbb menjen idegorvoshoz, aki bajában nagy segítséget fog nyújtani. Mi az orsóférgesség, hogyan védjük meg gyermekeinket ellene? M. L. tolnai olvasónk az orsóférgesség kórokozójáról érdeklődik levelében és kérdezi, hogyan védjük meg gyermekeinket. A betegség okozója az orsógiliszta és a kutyában és macskában élő Toxocara. A földi gilisztához hasonlító, kerekded, halvány rózsaszínű állatok, amelyek az ember, leginkább a gyermekek belében élős- ködnek, s a megemésztett tápanyagokkal táplálkoznak. A fertőzés forrása a széklettel kiürült pete, ha az megfelelő hőmérsékletű, nedves talajba kerül. A kiürített pete közvetlenül nem fertőz, csak miután a külvilágban párheti érési folyamaton ment át. A nősténygiliszta napi kettőszázezer petét is termel, tehát kevés féreg esetén is nagy a széklet fertőzöttsé- ge. Terjedési módok: Az ürülékkel fertőzött zöldségfélék (saláta, földieper, zöldpaprika, stb.) fogyasztásával, a kutyával, macskával foglalkozó és a porban játszó gyermek kezéről a bélbe kerülő peték útján terjed a betegség. Ételeink fertőzésénél a legyek is nagy szerepet játszanak. A petéből kibúvó lárva a bél falán át, a véráram útján a tüdőkbe és bizonyos fejlődés után a vékonybélbe jut. Lappangási idő: A peték lenyelése után a szervezetben kettő hónap alatt fejlődnek ki az ivarérett férgek. Tünetek: Az orsósgilisztás gyermek étvágytalan, többször öklendezik. Hasi fájdalmai. vannak. Székszorulás vállűi.oLlk.' nála hasmenéssel. Nyugtalanul alszik. Fogát csikorgatja. Néha görcsök lépnek fel. Az arc felpuffad, az orrában csiklandozást érez. A giliszták a végbélen át szoktak eltávozni. Magas láz esetén a szájon és orron át is (menekülnek a süllyedő hajóról). Tömegükkel bólelzáródást okozhatnak. Több száz tartózkodhat a vékonybélben. Ha az epe-, vagy hasnyálmirigy-vezetékbe kerülnek, tályog lehet a következménye. A vakbélben is gyulladást okozhatnak. Bevándorolhatnak a hörgőkbe, ahol tüdő- gyulladást, ritkán fulladást is képesek létrehozni. Sokszor csalánkiütések, asthma és agyi-izgalmak is előfordulnak. Megelőzés: A nyersen fogyasztható zöldségfélék gondos lemosása. A konyhaksr- tek szennyvízzel való locsolásának és fa- ecaliával való trágyázásának eltiltása. A székletszóródás megakadályozása, zártűr- gödrű árnyékszékek használatának rendszeresítése. Ne játsszunk az állatokkal! Ne fogdossuk azok orrát, száját! Gyógykezelés: A beteget azonnal vigyük orvoshoz, aki szaktanácsával, s a megfelelő gyógyszer rendelésével a bélférgessé- get megszünteti. Teagyógyítás napjainkban Gy. i. olvasónk hosszú levelében arra kér feleletet, van-e gyógyhatásúk a teáknak? Egyre több gyógyult beteg bizonygatja, hogy gyógyulását, vagy panaszmentességét a gyógyteáknak köszönheti. A teagyógyítás egyik komoly előnye, hogy a teák hatóanyagtartalma mérsékelt és így hatásuk nem gyors, nem nyers, nem pillanatnyi, nem hirtelen átütő, hanem elhúzódó, lassú, szelíd, kitartó. A teák alkalmazása szabály szerint is kúra- jellegű. Huzamosabban akár hónapokon éveken át adhatók anélkül, hogy adagolásuknak a szervezet bármely kárát valla- ná, vagy akármilyen mellékhatásuk lenne. Ennek az úgynevezett idő-faktornak a jelentősége főleg az elhúzódó idült betegségük miatt joggal türelmetlenkedő betegek esetében hasznosítható. A másik komoly előnye a tea-kezelésnek, hogy a gyógyteáknak — elsősorban a hazai tea-keverékeknek — a hypno-szug- gesztív — tehát megnyugtató, rábeszélő, lelki gyógyhatásúkon kívül olyan bebizo- nyíthatóan komplex hatásuk van, ami főleg gyermekek, öregek, legyengültek és túlérzékenyek esetében kémiai gyógyszerekkel — tablettákkal, porokkal — de még gyógyfüvekböl készült kivonatokkal sem helyettesíthetők. A harmadik igen komoly haszna a gyógyteáknak, hogy egyénileg állíthatók össze és ha az orvos megfelelő botanikai., illetve hatástani tájékozottsággal rendelkezik, szinte művészi módon válogathatja, keverheti, javíthatja, ízesítheti, illatosíthatja, tehát hasznosságuk mellett kelleme- sítheti is a gyógyteákat. Egyes esetekben a teakúrát nem önálló gyógyeljárásként alkalmazzuk. A ta* pasztalat szerint a teakúra elősegítheti, fokozhatja, vagy tartósíthatja az egyéb gyógyszerek hatását. Ilyenkor adagolását kiegészítő, fokozó beavatkozásnak tekintjük. Végül azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a teafüvek — elsősorban a hazaiak — könnyen hozzáférhetők és házilag elkészíthetők. Csupán azt kell megtanulni, hogy a hatóanyag kivonása milyen eljárással a legcélirányosabb: meleg áztatással, forrázással, esetleg főzéssel, tartós forralással. Helytelen lenne példáuf, ha valaki a csipkebogyóteát forralással készítené, mert a tartós, magas hőmérsékletben a C-vitamin elbomlik és így a tea értékéből feltétlenül veszít. Nem helyes az sem, ha valaki azt mondja, hogy minden tea egyforma, ha teát javasol az orvos, mindegy, hogy milyen gyógyteát iszik. Minden gyógyted más, mindnek más a hatóanyaga és mindtől más gyógyeredmény várható. Ezért minden betegnek minden betegségre más és más teakeveréket kell összeállítani, ha betegsége teával egyáltalán gyógyítható. Mert nem minden betegség alkalmas tea- gyógyításra. Műhibát követne el az az orvos — például! — aki a tüdőgyulladásban szenvedő betegnek nem adna Penicillint, vagy egyéb nagyobb hatású gyógyszert, hanem gyógyteával kísérletezne. Ilyen esetben legfeljebb hurutoldó, nyugtató, vagy vitamindús erősítő tea adagolásáról lehet szó az antibiotikum mellett. De a veszély elmúltával bevezetett teakúra komoly hasznára válhat a lábadozóhak.
