Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-01 / 204. szám
íglná stec-'tBi népüjsaö 1363. szeptember 1. A gabonavita: gépállomások a jVvfi évi több kenyérért Különös örömmel olvasom a Népújság azon cikkeit, amelyek az őszi kalászosok elvetésének problémáival, a jövő évi kenyér biztosításával foglalkoznak. Sajnos az idén sokunknak kellett pirulnunk idei eredményeinkért. Gondolok itt azokra, akik a mezőgazdaság vonalán dolgoznak. Ráadásul még nem is volt elég önkritikánk, mert amit lehetett igyekeztünk áthárítani az időjárásra, noha részben ez is befolyásolta terméseredményeinket. A megyei pártbizottság határozata erősen rámutatott azokra a hibákra, amelyek ismétlődésével nem juthattunk előbbre, és felhívta a figyelmet a termelés technológiájának tökéletes betartására. És, hogy ez a párthatározat jobb talajra talált, mint a tavaly elvetett mag, bizonyítja elsősorban a megyénk határának a képe, mert elmondhatjuk, hogy amióta nagyüzemileg gazdálkodunk, ebben az időszakban enpyi és ilyen gondosán megművelt terület még nem volt. Mezőgazdáink már eddig is lelkiismereti kérdéssé tették e nemes ügyet. Ezt bizonyítják az új termés érdekében tett alapozó munkák és azok a megjelent cikkek is, amelyekre mondanivalóm elején céloztam. Megelégedéssel mondhatjuk, hogy ebből az előkészítő munkából a gépállomások is kivették részüket. A tennivalókat összevont főmezőgazdászi és főmérnöki értekezleten, tárgyaltuk meg. A legnagyobb fontosságot elsősorban az őszi munkák végzéséhez szükséges munkagépek, óe főleg a vetőgépek tökéletes és időben való kijavításának tulajdonítottuk. Ezen munkagépek javítását határidőhöz kötöttük és a gépek kijavítását szemlék megtartásával ellenőriztük. A szemlét a megyei tanács, gépállomások igazgatósága és a gépállomások műszaki gárdájából alakított szemlebizottság tartotta. A gépállomások dolgozói itt bebizonyították, hogy megértették a kenyérgabona-termesztés fontosságát. Nem hagyja el gépállomás területét olyan vetőgép, amely ne lenne tökéletes, amelyen osorosz- lyák egymástól való távolsága, a csoroszlyacsúcsők éle, a súlymennyiség biztosítása, az oldalsó tárcsák lemezelése, a vetőelemek tökéletessége, vagy a maglevezető csövek működése ne lenne biztosítva. A gépállomások főmezőgazdászait köteleztük minden egyes vetőgép újbóli leforgatására. A leforgatások végrehajtásához bevontuk a brigádvezetőket és brigádszerelőket is. Amely vetőgépnél eltérés mutatkozik, új vetés beállítást magyarázó táblával látok el. A vetési munkák végzésére a legjobb traktorosokból, vetőbrigádokat szerveztünk, akiknek. kioktatását a gépállomások vezetői elvégezték. A kioktatás kiterjedt a vetőgép beállítására, haladási sebességére, a vetőmélységre, a vetőmagszükségletre, a csatlakozósor beállítására nyom- keresővel, vagy nyomjelző alkalmazásával és a vetőgép munka- közbeni ellenőrzésére. A gépállomások laboratóriumvezetői folyamatosan és ingyenesen végzik a termelőszövetkezetek vetőmagvainak eaerszem- súlymérését és a vetőmag csiraképességének megállapítását. Úgy érezzük, hogy időt és fáradságot nem kímélve megtettük a tőlünk telhetőt és a közös összefogás eredményeként a jövő évi aratás megadja a megelégedett választ Beödök Gyula mb. főmezőgazdász Gépállomás! Igazgatósága Érdelcközösséfi Ezerkétszáz ipari tanuló ünnepélyes tanévnyitója Szombaton a délelőtti órákban ünnepségei tartottak a szekszárdi 505. sz. „Ady Endre" Helyiipari Iskola diákjai, nevelői. Fél 10 órakor kezdődött az ünnepélyes tanévnyitó. Az ünnepség előtt elosztották az iskola diákjait osztályokba, így a hetven szakma ezerkétszáz tanulója 45 osztályban kezdj meg hétfőtől a szakmatanulást, illetve folytatását, 55 tanár és szakoktató segítségével. Az ünnepélyes tanévnyitón Bacsó Miklós igazgató elmondotta. hogy az intézet fennállása óta több ezer kiváló szakmunkást adott a megye iparának. Számosán közülük már magasabb beosztásban. irányítóként dolgoznak, megyei és országos szerveknél. Több olyan szakoktató és tanár van jelenleg is az intézet állományában, akik itt sajátították el a szakmát, itt váltak kiváló szakmunkásokká, tanárokká. Az idén egy — eddig nem oktatott — új szakma tanulását kezdi 70 fiatal öt gépállomáson: a mező- gépszerelő szakma iránt nagy az érdeklődés, nagy szükség van a mezőgazdasági gépekhez értő fiatalokra. Ezért is fordít ilyen nagy gondol az intézet e szakmára. Az intézet igazgatója ismertette az első éves ipari tanulókkal az intézet rendjét, fegyelmét, szólt a követelményekről és ismertette a fiatalokkal azokat a kulturális és sportolási lehetőségeket, melyeket az intézet tanulóinak nyújt; elmondotta azt is. hogy az elmúlt évek során milyen szép eredményeket értek el sport- és kulturális megmozdulásokon az intézet fiataljai. Ezek követésére hívta fel a mostani tanulók figyelmét. Az ünnepélyes tanévnyitón az intézet KISZ-titkára is szólt a fiatalokhoz, s kérte őket, hogy lelkiismeretesen tanuljanak, jó szakmunkásokká váljanak, fogadják meg szakoktatóik, tanáraik tanácsát, intelmét A tanévnyitó részivevői egyperces néma felállással emlékeztek Lőrincz János harmadéves villanyszerelő tanulóra, aki üzemi baleset áldozata lett. A szekszárdi iparitanuló-iskola kihelyezett hét iskolájában holnap. hétfőn lesz a tanévnyitó, ahol több mint ezer tanuló kezdi meg az 1963—64-es tanévet. A KGST-NEK IS, a „közös piacnak” is vannak barátai, s vannak, akik ellenzik. Nem lehet azonban vitába szállni a tényekkel, a statisztika adataival: a KGST nemzetközi súlya folytonosan nő, keretei tágulnak, tevékenysége mind sokoldalúbbá válik és bővül, szabályzata pedig lehetővé teszi Európán kívüli országok csatlakozását, ha egyetértenek a KGST céljaival és elveivel. így lett tagja 1962-ben a Mongol Népköztársaság. Már az 1962. júliusában tartott moszkvai tanácskozás levonta az elméleti következtetést, hogy a szocialista országok nemzetgazdaságának a közeledése egymáshoz — objektív törvényszerűség, ami termelőerőik gyors fejlődéséből és életbevágó érdekeik azonosságából ered. Az idén júliusban tartott tanácskozás újabb lépés volt a múlt évben kijelölt úton: újabb eredményekről számolt be a hosszúlejáratú programok kiszélesítése, a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés, a kollektív gazdaságok működése terén. Nyugati bírálók szerint a különböző országok ott „integrációnak” nevezett gazdasági erőfeszítéseit csupán a szabad piac gazdasági viszonyai mellett lehet összehangolni. Az élet megcáfolta ezt a véleményt. 15 évvel ezelőtt, amikor a KGST megalakult, a mai tagállamok villamosenergia- és acéltermelése körülbelül egy szinten volt a fejlett európai országok ..hatosának” a villamosenergia- és acél termelésével. 1961- ben pedig — az ENSZ adatai szerint — a KGST országainak ipari termelése kétszerese volt a „közös piac" országai ipari termelésének. 1962-ben a KGST országai az acél- és a villamos energia termelésében. 1 l./2-Szer, a szénben kétszer, kőolajban 15-ször annyit termelt, mint a „hatok”! A fejlődés üteme is meggyőzően mulatja a KGST-ben társult szocialista országok és — a társulás életképességeit. Az elmúlt. 10 évben kétszer olyan gyors ütemű volt az iparosítás, mint a tőkés országokban, tavaly a KGST országaiban 9. az európai kapitalista országokban viszont csupán 4 °:i)-kal emelkedett a termelés. A tapasztalat megcáfolta a „szabad piac” híveinek azt az „elméletét” is. hogy a KGST országainak együttműködése nem lépi át a szokásos technicizmus határait, nem küzdi le a nemzeti el határol tsá got és kétoldalú kapcsolatokra támaszkodik. — Az elAz. É. M. Betonelem gyártó Vállalat Pécsi Beton áru gyára 2—3 éves gyakorlattal rendelkező 2 ifi építőipari technikust valamint 1 ffi műszaki rajzóiét alkalmaz. Jelentkezés a vállalat főmérnökénél. Pécs. | Siklósi út 10. (133) íutogénés vilianyhsgesztS lakatosi felveszünk . karbantartónak. Fizetés megegyezés szerint, felvételre jelentkezni, lehet a Sütőipari Vállalat központi irodájában. Rákóczi u. 10. (183) ső időkben a KGST abban segített a tagállamoknak, hogy fejlesszék kereskedelmüket, majd amikor ezek az országok tervgazdálkodásra tértek át, segített ösz- szehangolni a gazdasági terveket: előbb az áruszállítások, majd a tervek egyes ágainak az összehangolása, végül a közŐ6 tervek perspektívája voltak tehát az együttműködés fokozatai az elmúlt 10 évben. Az 1906—1970-es, soron következő ötéves tervek már a teljes koordináció jegyében készültek. A TERVEKET KOORDINÁLNI nem könnyű. Különbözhetnek a szempontok. A szocialista táboron belül azonban nincsenek kibékíthetetlen ellentétek, nincsenek egymással konkuráló csoportosulások: „gyenge” és „erős” partnerek. A nemzetköziség, egyenlőség és baráti kölcsönösség eszméje segít megoldani a felmerülő problémákat a közjó érdekében. Azoknak, akik „súrlódásokról’ és „ellentétekről” beszélnek, válasz volt az idén júliusban tartott tanácskozáson a KGST tagállamai részéről tanúsított teljes egyetértés a feLmerült kérdések szemléletében, megítélésében. „Technicizmu6nak” és „nemzeti elhatárolódásnak” lehet-e nevezni azt a sokoldalú és közvetlen termelési- műszaki együttműködést, amelyet a Szovjetunió és aí NDK a vegyipar, az NDK és Lengyelország a barnaszén feltárása, Románia, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország a cellulózé feldolgozása terén fejt ki együttesen? öt országot kapcsol össze a „Barátság” olajvezeték Magyarország, az NDK, Lengyel- ország és Csehszlovákia már korábban összekapcsolt energiarendszerébe bekapcsolódott Nyugat- Ukrajna energiarendszere is. Magyarországra pedig megindult a szovjet vUIarncsenergia-szállí- tás. A sokoldalú együttműködés más irányába például létrejött a közös tehervagon park, a közös elszámolás rendszere, szervezés alatt van a gazdasági együttműködés nemzetközi bankja, megvan a szabványosítás nemzeti intézete, Prágában megkezdte, működését az egyesült energiarendszerek központi diszpécser-irányítója. A . szocialista országok tapasztalata az, hogy erőfeszítéseiket összehangolva, a munkamegosztásban mindegyikük [»tendálja megsokszorozódott. Az eredményt mutatják a számok: 1962-ben a KGST országai között 14 %-kaI nőtt a kereskedelmi forgalom, s a kölcsönös szállítások mellett mindegyikük külkereskedelme is 10 0/o-kal növekedett. A gépek és gépi berendezéseit szállítása maga 21 %-kal emelkedett. A SZUVERENITÁS a szocializmus viszonyai közt nem jelent gazdasági élzárkózottságot. Maga az a tétel is, hogy „támaszkodjunk saját erőinkre”, épp a nemzetgazdaság. teljességét kihasználó koncepcióhoz vezet, a szocializmus teljes kiépítésének a koncepciójához, ami pedig magának az ország népének az ügye. De az is természetes, hogy a Szovjetunió, amely — mint az első szocialista ország a kapitalista környezetben — saját erőivel-volt kénytelen kiépíteni gazdasági életét, most, amikor kialakult a szocialista világrendszer hatalmas területe összes természeti gazdagságával a baráti népek oldalán áll. Az elkülönülés, elhatárolódás a szocialista országok egységes- gazdasági rendszerével szemben tehát rövidlátásra vallana, azt nem igazolná semmiféle elmélet* ellentmondana annak az objektív tendenciának, amely természetszerűleg érvényesül a nemzetgazdaságok kölcsönös közeledésében egymáshoz. Az elkülönülés visszavetné az illető országot a fejlődésben. Ésszerű tehát a moszkvai értekezlet résztvevőinek az a meggyőződése, hogy „minden egyes ország nemzetközi feladata kihasználni belső tartalékait és lehetőségeit, együttműködni a gazdasági kapcsolatok további fejlesztésében* erősíteni a szocialista országok egységét és összeforrottságát — a proletár nemzetköziség elve alapján”. Törvényszerű az is. hogy d béke és a jószomszédi viszonyok erősítése érdekében a más társadalmi rendszerű országokkal is fejlődjék a KGST-országo'k kereskedelmi kapcsolata. E fejlődő kapcsolatot. jól jelzi az a tény. hogy a tőkés országokkal lebonyolított külkereskedelem 1962- ben 9 °0-kal nőtt. a gazdaságilag gyengén fejlett országokkal folytatott kereskedelem emelkedése 19 % volt. A moszkvai értekezleten megállapodtak abban, hogy javasói- ják az ENSZ-nek. hívjon össze nemzetközi értekezletet a kereskedelem kérdéseinek megtárgyalására, hozza létre a nemzetközi kereskedelem szervezetét, amelyben képviselve legyen minden világrész minden országa. Mark Maksiimov Készülnek a termelési tervek — Uj derítőtelep — Húszmilliós program a szekszárdi vízellátás megjavítására — Sütőüzem épül Bátaszéken Bertha Kálmán tervosstályvezető nyilatkozata A megyei tanács tervosztálya a megye gazdasági életének egyik fő idegközpontja. Egyebek közt itt készülnek a megye termelési tervei. Ebből következik aztán, hogy az osztály munkája ezernyi szállal kapcsolódik a különféle gazdasági szervekhez. Itt készítik elő a megye tanácsi beruházásait, az osztály szakemberei gyakorolnak ellenőrzést kivitelezés közben, majd veszik át műszakilag az új létesítményeket. Sokoldalú, szerteágazó munkát végez az osztály. A sok közül kiválasztottunk néhányat és azzal kapcsolatban kérdést intéztünk az osztályvezetőhöz, Bertha i Kálmánhoz. — Pillanatnyilag mi az osztály legjelentősebb munkája? — A következő évi termelési tervjavaslat készítése a megyére i vonatkozóan. Ehhez éDDen most fogtunk hozzá. A megyei tanács végrehajtó bizottsága szeptember 10-én már tárgyalja a terv- javaslatot és addigra természetesen össze kell azt állítanunk. Az előző évek gyakorlatához viszonyítva az idei tervezésnél az az új, hogy körülbelül egy hónappal korában készítjük el, mint szoktuk. Az elkészítéshez rendelkezésre álló idő ugyan nem több a szokásosnál, de az mégis jelentős, hogy korábban készül, mert így kellő időben ismertté válnak a feladatok. — Mi nehezíti leginkább a tervezést? — Meglehetősen sok a bizonytalanság. Az idei évben rendkívül sok nehézséget okozott a szokatlanul erős tél, a sok szállítási kiesés és egyéb nem várt zavar. Ez mindenekelőtt az építőipart zavarta meg. Az első félévi teljesítés eredményei márismertek, de a második félévi nem* hiszen annak még az első hónapjaiban vagyunk. Nyilvánvaló a sok lemaradás, de kétséges az is, hogy abból mit lehet pótolni az év végéig, márpedig a következő évi tervnek az idei teljesítésből kell kiindulnia. Mindenesetre igyekszünk úgy tervezni, hogy az minél reálisabb legyen. — Jelenleg milyen nagyobb beruházást készítenek elő? — Egy hónapon belül elkészül a szekszárdi új szennyvíz-tisztító beruházási programja. Ez 15 milliós beruházást jelent. Az új derítőtelep a Kertvárostól délre* körülbelül másfél kilométer távolságra épül meg, s ide vezet a most készülő főgyűjtő csatorna. A régi dérítőtelep nem megfelelő, a jelenlegi szennyvizet sem tudja megfelelően kittszúitapi*
