Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-13 / 188. szám
I9Ő3. augusztus 13. tfOLWA MEGTEI NGPfiJSAQ 3 Az amerikai szenátus megkezdte a moszkvai atomcsend-egyezmény ratifikálását Washington (MTI). Hétfőn délelőtt az amerikai szenátus megkezdte a moszkvai atomcsend- egyezmény ratifikálásának eljárását. A szokásos eljárásnak megfelelően a külügyi bizottság hallgatja meg először a tanúkat, ezúttal azonban a bizottságot kiegészítették a hadügyi bizottság és az atomenergia-bizottság tagjaival. Első tanúként Rusk külügyminiszter jelent meg a bizottság előtt. Kedden McNamara hadügyminiszter tesz vallomást, majd a vezérkari főnököket, a CIA igazgatóját, tudósokat, professzorokat és más közéleti személyiségeket hallgatnak meg. A kihallgatások előreláthatólag 2—3 hétig tartanak, azonban washingtoni megfigyelők szerint nem kétséges- hogy a szenátus túlnyomó többséggel ratifikálni fogja az egyezményt. Az amerikai külügyminiszter, aki vasárnap délután érkezett vissza Washingtonba, — mint jelentettük — telefonon azonnal jelentést tett Kennedy elnöknek moszkvai és bonni tanácskozásairól. Szenátusi nyilatkozatában Rusk hangoztatta azt a komoly reményét, hogy a szenátus gyorsan ratifikálni fogja a moszkvai egyezményt. A legkülönbözőbb érveket hozta fel, hogy eloszlassa a szenátus egyes tagjainak kétségeit. Hivatkozott Truman és Eisenhower kormányának korábbi erőfeszítésére egy hasonló egyezmény megkötésére és ismertette a Kennedy-kormányzat által előterjesztett javaslatokat is. — Felvetődik a kérdés — mondotta ezután —, hogy ha három kormány is ilyen nagy súlyt helyezett a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről szóló egyezmény megkötésére, akkor miért halmozták fel a leghatékonyabb fegyvereket? A válasz erre a kérdésre abban a dilemmában rejlik, amely ma a világot veszélyezteti: az Egyesült Államoknak a legújabb technikai eljárások alapján készített leghatékonyabb fegyvereket kell készenlétben tartania, ugyanakkor azonban a Szovjetunió is rendelkezik ugyanezekkel a fegyverekkel. Tény, hogy egy nukleáris összecsapás mindent eltörölne a Föld színéről- amit az emberiség évszázadokon át alkotott. És a tényekkel szembe kell nézni. Senki sem gondolhat reálisan arra, hogy győzelmet arat egy nukleáris összetűzésben. A veszedelmek mind nagyobbak lesznek, amint több és több állam jut hozzá az atomfegyverekhez. Ezzel szembenézve kell a szenátusnak a jelenlegi egyezményt megvizsgálnia. Rusk ezután pontról pontra elemezve az egyezményt, hangoztatta, hogy az nem tiltja meg nukleáris fegyverek használatát háború esetén és nem tiltja meg a kísérletezést az atomenergia békés célokra történő felhasználásának érdekében. A ratifikálási eljárással foglalkozva hangoztatta: a csatlakozás az egyezményhez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok elismerne egy olyan kormányt, amelyet eddig nem ismert el. Határozottan kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem szándékozik elismerni az NDK-t, sőt, azt mondotta, hogy az elismerés ellen az egyezmény még további biztosítékokat is tartalmaz. Általában ugyanis minden nemzetközi egyezménynél egy olyan hatalmat szoktak megjelölni- amelynél a ratifikálási okmányokat letétbe lehet helyezni. Ebben az esetben három ilyen nagyhatalom szerepel. — A keletnémetek — mondotta — Moszkvában fogják aláírni az egyezményt, ezt azonban az Egyesült Államok hivatalosan nem fogja tudomásul venni. EnDobi István üdvözlő távirata a Középafrikai Köztársaság nemzeti ünnepére. Dobi István- az Elnöki Tanács elnöke a Középafrikai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte David Dacko köztársasági elnököt. Angol bányász-szakszervezeti küldöttség érkezett hazánkba A bányaipari dolgozók szakszervezetének vendégeként hétfőn hazánkba érkezett az angol bányász-szakszervezet Yorkshire-i területének küldöttsége. Elutazott hazánkból a finn agrárpárt küldöttsége A finn agrárpárt hattagú küldöttsége, amely Pekka Silvolának, a párt országos titkárának vezetésével a Szövetkezetele Országos Szövetségének vendégeként tíz napot töltött Budapesten és vidéken, vasárnap elutazott hazánkból. Megérkezett a Kambodzsai Királyság első magyarországi nagykövete Norodom Norindeth királyi I herceg, a Kambodzsai Királyság nélfogva az egyezmény az NDK- ra nézve kötelező lesz, anélkü., hogy az NDK jogokat formálhatna magának az elismerésre. Rusk azért foglalkozott ilyen részletességgel az egyezménynek ezzel a pontjával, mert bonni tárgyalásai során megígérte, hogy ilyen nyilatkozatot tesz és erre ígérte meg Adenauer csatlakozását az egyezményhez. Rusk foglalkozott azzal is, hogy bármely hatalom három havi bejelentési kötelezettség mellett visszaléphet az egyezménytől, ha az „veszélyeztetné az ország biztonságát”. Ezzel is az ellenálló szenátorok aggályait kívánta eloszlatni. Végül hangsúlyozta, hogy bár az egyezmény korlátozott, további nyereségek származhatnak belőle. Egyrészt a fegyverkezési verseny sokkal nehezebb lesz, másodszor az egyezmény meg fogja akadályozhi a nukleáris fegyverek elterjedését, harmadszor pedig megszünteti a levegő további radioaktív mérgezését. — De az egyezménnyel kapcsolatban a legfontosabb az — mondotta —, amit jelképez- és az, hogy milyen új ösvényeket nyit meg. első magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete vasárnap Budapestre érkezett. * Péter János külügyminiszter hétfőn fogadta a kambodzsai nagykövetet megbízólevelének közeljövőben történő átadásával kapcsolatban. A ghanai nagykövet búcsúlátogatásai Szarka Károly külügyminiszter-helyettes hétfőn ebédet adott J. G. Amamoó, a Ghanai Köztársaság közeljövőben távozó rendkívüli és meghatalmazott nagykövete tiszteletére. Péter János külügyminiszter hétfőn búcsúlátogatáson fogadta J. G. Amamoót, a Ghanai Köztársaság közeljövőben távozó budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn fogadta J. G. Amamoót, a Ghanai Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben végleg távozik Magyar- országról. (MTI) A közé lei eseményeiből A kísérleti atomrobbantások megtiltásának egészségügyi következményei A Magyar Távirati Iroda munkatársa tájékoztatást kért dr. Predmörszky Tibor kandidátustól, az Országos „Frédéric Joliot Curie” Sugárbiológiai és Sugárzásegészségügyi Kutató Intézet osztályvezetőjétől a kísérleti atomrobbantások egészségügyi következményeiről és e robbantások betiltásának várható hatásairól. Az emberiségre és az összes élőlényekre állandóan hat a természetes radioaktív anyagok sugárzása is, amelyet természetes sugárzási háttérnek hívunk. Ilyen módon egy év alatt annyi sugárzás éri testünket, amennyit sugárveszélyes helyen dolgozók egy hét alatt elviselnek, a tudomány mai állása szerint egészségük veszélyeztetése nélkül. A kísérleti robbantások következtében ez a természetes sugárzási háttér szerencsére csak csekély mértékben növekedett, ennek ellenére komoly aggodalmat keltettek a robbantások. Ennek több oka van. Először is az, hogy a sugárzásnak ez a megnövekedése az egész Földre kiterjedt, és hosszú éveken át terheli az emberiséget ha általánosságban nem is okoz konkrét megbetegedéseket, örökléstani kihatásai ma még kiszámíthatatlanok. A robbantásokhoz közel levő helyeken a sugárzás természetesen sokkal erősebb és ott közvetlen életveszélyt is okozhat. A legnagyobb veszélyt azonban az jelenti, hogy a háttérsugárzás említett növekedését zömében a veszélyes Stroncium 90 okozza, amely a táplálékkal beépül az emberek, főleg a kisgyermekek csontjaiba és hosszú éveken át kifejti káros hatását. Egy további jelenség, amely a nukleáris szeny- nyeződéssel kapcsolatba hozható, a leokomiás esetek, a fehérvérűség terjedése. Hazánkban — épp úgy mint az összes fejlett államokban — kezdettől fogva rendszeresen mérték a lehulló csapadék és a fali out rádioaktivitását. Ezek a tudományos mérések a külföldiekkel egyezően igazolták a robbantások és a radioaktivitás növekedése közötti összefüggést. Minthogy ma még gyógyszerrel nem lehet védekezni a radioaktivitás ártalmai ellen, igen fontos az ivóvíz és a tápanyagok szennyezettségének rendszeres ellenőrzése. Nálunk a tejen kívül több gyorsan növő zöldségféle — sóska, paraj, saláta — rádioaktivitását rendszeresen ellenőrzik, ezenkívül megvizsgálják az import halkonzerveket is, mivel a víz alatti robbantások alkalmával előfordult, hogy nagyobb halcsoportok súlyosan szennyeződhetnek, bár szinte csak elméleti az a veszély, hogy valaki sokszor egymás után erősen radioaktív halkonzervet fogyasszon. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy az atomcsendegyezmény után is egy ideig még szennyeződik földünk felszíne az eddigi robbantásokból még fennmaradt, a magaslégkörben keringő rádió- aktív hulladékoktól. Bizonyos idő után azonban ez a szennyeződés megszűnik, és a természetes háttérsugárzáson kívül legfeljebb az egészségügyi szempontból szükséges röntgen-vizsgálatok és besugárzások, sugárzó izotópok növelik az egyes emberek sugármegterhelését. NÉHÁNY SORBAN Húa * év után Eisenhower, az Egyesült Államok volt elnöke és a második világháború egykori vezérlő táborno ka bejárja azokat a nyugat-európai helyeket, amelyek a harcok idejéből emlékezetesek. E napokban Normandiában járt, ott, ahol az angol és az amerikai csapatok partraszálltak. A CBS vállalat dokumentumfilmet készít e látogatásról, mert hamarosan húszéves fordulója lesz a partraszállásnak. A filmben Eisenhower is megszólal, sőt mit több. ő a kommentátor, ő magyarázza az eseményeket. Nem ismerjük a szöveget, de mi Eisenhower helyében — persze egyebek között — a következőket mondanánk: ,.Kedves hölgyeim, és uraim! Itt állok azon a helyen, ahol csapataink partraszálltak, ahol az első napon az amerikai katonák fele elesett, vérével öntözve a földet. Akkor történt ez, amikor Párizsban Speidel náci tábornok volt a parancsnok, Berlinben Hitler barátságát élvezte Hensinger tábornok, hadosztályokat vezérelt Förtsch tábornok és az egyik náci minisztériumban dolgozott Glob- ke úr. Csapataink azzal a szent elhatározással szálltak partra, hogy nemcsak Hitlert pusztítják el, hanem a német militarizmust is és ezeknek az embereknek soha többé nem engednek fegyvert a kezükbe.” E szöveg pompásan beillene a dokumentumfilmbe, mégsem valószínű, hogy a volt elnök ezt mondja majd. A film ugyanis az ünnepélyes évfordulón nyilván elkerül Bonnba, ahol a díszes bemutatón jelen lesz a mai Nyugat- Németország sok rangos vezető embere, köztük Speidel, Hensinger és Förtsch tábornokok, valamint Globke úr. És megtapsolják majd a főszereplőt. Egy betű,,* Még emlékszünk a würzburgi orvos, dr. Herterich esetére, aki egy véletlen folytán kiderítette, hogy szú- kebb pátriájában bizony jobbára volt nácik ülnek a bírói, s egyéb elöljárói posztokon. Még emlékszünk az esetre, s ezért megüti a szemünket, hogy most a New York Herald Tribune-ban egy dr. Het- terichről olvasunk Bizonyára sajtóhiba: Herterich helyett Hetterich — megesik a nyomdában az ilyen tévedés. Hisz a történet is szinte azonos: névtelen fenyegető lelek özönét kapta a doktor, úgy, hogy végül elhatározta: kivándorol. Az Egyesült Államokba utazik. Itt kezdünk gyanakodni, hogy talán 'mégsem sajtóhiba okozta az egy betűnyi eltérést a würzburgi orvos nevében. Mert a mi dr. Herterichünk Svédországba készült. Nincs is tévedés: a würzburgi dr. Herterich és a würzburgi dr. Hetterich — valóban két különböző személy. S a történetük is csak a fenyegető levelektől kezdve azonos. A volt nácikat egyedül dr. Herterich leplezte le, a másik orvosnak, dr Het- terichnek csupán az a bűne, hogy — egy betű híjján az előbbinek névrokona. Az egyébként rendkívül alapos nácik ilyen kicsire nem néztek: miután Herterichet elüldözték Würzburgból. a név-, vagy talán vérrokonnak vélt Hetterich doktort vették kezelésbe. Sikerrel, mert az állandó fenyegetések hatására az orvos úgy döntött, hogy inkább szintén elhagyja Würzburgot. Igaz, neki még any- nyi ,,bűne” sincs, mint majdnem névrokbn kollégájának. Hacsak azt nem rójuk fel neki, hogy egy betű híjján ő is Herterich. A volt nácik würzburgi maffiájától kitelik, hogy a sérelmet, amit a leleplezésével okozott, nemcsak az „igazi” Herterichen bosz- szulják meg hetedízig- len, hanem még a név — sőt majdnem — névrokonain is. Elvégre — volt és aktív nácik ennél különbet is produkáltak már . . . (sp) Fekete szerződés Tizennyolc afrikai ország szerződést kötött az Európai Közös Piaccal. Egyezményüknek rengeteg pontja van, egyiket-másikat közgazdászok bogarásszák majd jóidéig. Egy pont azonban nagyon világosan beszél. A kölcsönök és a segélyek, amelyeket az afrikaiak kapnak, mindössze arra elegendőek, hogy egy-egy közepes üzemet építhessenek. A gyárak különben is európai részvénytársaságok kezében lesznek, amelyek rövid úton visszakapják majd — üzleti haszon formájában — a befektetett pénzt. Egy közepes üzem — nem azonos éppen a semmivel, de soknak, szenzációs adománynak igazán nem nevezhető. A tizennyolc ország mégis megkötötte ezt a szerződést, ami két dologra mutat. Az egyik: hiába minden, valamennyi népnek végig kell mennie egy bizonyos iskolán. Sem a könyvek, sem valamilyen távirányítás, mondjuk a sárga tenger partjáról nem lehet döntő, a tapasztalat útjait végig kell járni, meg kell tanulni, hogy mit érnek az ilyenfajta szerződések. A másik: rendkívül szegény országokról van szó. amelyek bizonyos fokig ki is vannak szolgáltatva a tőkeerős Nyugatnak. De ha kijárták majd az iskolát és megismerik az ilyenfajta kapcsolatokat, s ha meg is erősödnek egymás, és más földrészen lévő barátaik támogatásával — akkor sokkal előnyösebb szerződést kötnek majd a közös piaccal, vagy — talán már nem is lesz Európai Közös Piac. rr t Az Egyesült Államok kiutasítja Jimenezt Washington (UPI, Reuter). Az Egyesült Államok kormánya hétfőn bejelentette, hogy Marcos Perez Jimenez, volt venezuelai diktátort hamarosan átadja a venezuelai hatóságoknak. Venezuela washingtoni nagykövetét Rusk külügyminiszter tájékoztatta az Egyesült Államoknak erről a döntéséről. A venezuelai hatóságok azzal vádolják Jimenez volt államfőt, hogy hatéves uralkodása idején többrendbeli sikkasztást követett el. A volt diktátorra ezért 14 évtől 18 évig terjedő börtönbüntetést szabhatnak ki. Az amerikai külügyminisztériumban megjegyezték, ez az első eset, hogy az Egyesült Államok államfőt utasít ki az ország területéről. A venezuelai nagykövet kijelentette, hogy már megtették az előkészületeket Jimenez átvételére.
