Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-09 / 185. szám

X963. augusztus 9. tOLNA MEGYEI VÉPÜJSA3 3 A Komszomolszkaja Pravda válasza az Uj Kína hírügynökség ferdítéseire A Komszomolszkaja Pravda csütörtöki számában válaszol az Uj Kína hírügynökség kommen­tárjára, amely hamis fényben igyekszik feltüntetni a salvadori nemzetközi diákértekezlet jelentő­ségét és annak határozatait. A lap rámutat: a tanácskozáson részt vevő kínai képviselők min­denáron azt akarták elérni, hogy a különböző országok diákszerve­zetei hagyják abba az imperia­lista atomháború kirobbantása el­leni küzdelmet. Természetesen — jegyzi meg a Komszomolszkaja Pravda — az értekezlet résztve­vői ezeket az erőfeszítéseket úgy értékelték, mint a népekkel szem­beni bizalmatlanságot, mint a szocialista tábor erejének lebe­csülését és mint az imperialista provokációktól való pánikszerű félelmet. Amikor a Kínai Népköztársa­ság képviselői észrevették, hogy az értekezletre nem tudják rá­erőszakolni hibás irányvonalukat, erőfeszítéseket tettek, hogy sza­kadást idézzenek elő az értekezlet résztvevői között, mégpedig azzal, hogy a békemozgalmat szembehe­lyezzék a nemzeti felszabadító harccal. A lap ezután megállapítja: a kí­nai diákok hivatalos küldöttségé­nek nyomdokain haladva az Uj Kína hírügynökség tudatosan meghamisította a szovjet diákszö­vetség álláspontját, amikor azt ál­lította, hogy a szovjet diákküldöt­tek állítólag javasolták a leigázctt népeknek: hagyják abba a gyar­mati uralom elleni harcot és vár­ják meg az általános és teljes le­szerelést. Az Uj Kína' hírügy­nökség szándékosan összeváloga­tott idézetekkel azt a benyomást akarta kelteni, mintha egész sor ország képviselője vitába szállt volna a szovjet küldöttekkel. A lap végezetül leszögezi: a kí­nai országos diákszövetség képvi­selői a nemzetközi demokratikus diákmozgalom helyes álláspont­ját a saját „külön” irányvonaluk­kal akarták felcserélni. Az az irányzat — mint ismeretes —, el­lenzi a békés együttélést, a diák­ság egységét és a szovjet diák- szövetség küldöttsége ellen irá­nyul. A kínai vezetőknek azonban nem sikerült meggyőzniük az ér­tekezletet arról, hogy ez valóban forradalmi irányvonal. Az érte­kezleten nem sikerült a feketét fehérre változtatni, mire az Uj Kína hírügynöksége vállalta ma­gára ezt a kétes értékű feladatot. A BTA nyilatkozata a kínai kormány 31-i deklarációjáról Szófia (BTA). A Bolgár Táv­irati Iroda nyilatkozatot adott ki. A dokumentum bevezetőben hangsúlyozza, hogy a Bolgár Nép- köztársaság kormánya és egész népe forrón üdvözli és támogatja a légköri, kozmikus és vízalatti atomfegyver-kísérletek betiltásá­ról kötött moszkvai szerződést. A világközvélemény helyesli és támogatja a moszkvai szerződést — folytatódik a nyilatkozat — és az államok többsége kinyilvání­totta készségét a csatlakozásra. A népek tudják, hogy csak az álta­lános és teljes leszerelés képes elhárítani a világháború veszélyét és ezért örülnek minden lépésnek, amely e cél felé vezet. „A bolgár kormány és nép ép­pen ezért kategorikusan vissza­utasítja a kínai kormánynak az atomfegyver-kísérletek részleges betiltásával kapcsolatban elfog­lalt helytelen álláspontját, s a Szovjetunió kormányára szórt rá­galmait. A Bolgár Népköztársaság támogatta és támogatni fogja a Szovjetunió következetes békepo­litikáját és az augusztus 3-i nyi­latkozatában ismertetett helyes álláspontját.” A Szovjetunió a szocialista or­szágok biztonságának fő védelme­zője, s valamennyi nép támasza a békéért és szocializmusért foly­tatott harcban — hangsúlyozza többek között a nyilatkozat. — A kínai vezetők jól tudják, hogy a Szovjetunió birtokában lévő ra­kéta-nukleáris fegyver döntő sze­repet játszik a szocialista orszá­gok — közöttük a Kínai Népköz- társaság — szuverénitásának és területi épségének megvédésében, biztosítja a szocializmus és kom­munizmus győzelmének legked­vezőbb feltételeit.” A nyilatkozat ezután bírálja a kínai vezetők június 14-i levelét, amelyben „teljesen megvalósítha­tatlan illúziónak” nevezik az ál­talános és teljes leszerelést. A BTA nyilatkozata rámutat, hogy a kínaiak „mindent, vagy semmit” jelszava nem hozhat eredményt. A kínai vezetőknek a moszkvai szerződéssel kapcsolatos negatív állásfoglalása abból a tényből ered, hogy a béke és há­ború kérdésében eltértek a többi kommunista párttal közösen elfo­gadott állásponttól. A BTA nyilatkozata végül hangsúlyozza, hogy a bolgár kor­mány örülne, ha a Kínai Népköz- társaság kormánya nyugodtan és józanul ítélné meg a jelenlegi nemzetközi helyzetet, és ha előse­gítené a szocialista országok egy­ségének megszilárdításáért, a bé­kéért és a szocializmusért vívott harcot. Moszkva (TASZSZ) Vaszilij Kuznyecov, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének első helyettese csütörtökön díszebédet adott azok­nak a küldöttségeknek a tisztele­tére, amelyek az atomcsend-szer- ződés aláírása alkalmából érkez­Éleződik a belső vita Bonnban az atomcsend-egyezmény körül Bonn (MTI). Bonnban Rusk tika folytatására sürgették a kor- ződés ellen kell majd kiásni, amerikai külügyminiszternek vá- mányt, s arra ösztönözték, hogy mert az jelenti a „főveszélyt ’, az ratlanul bejelentett hétvégi Iá- legyen bizalommal az amerikai juttatná igazán válságba Bonnak tógátása áll a politikai érdekló- politika iránt, s ne hívja ki azt az igényét, hogy „egyedül a dés középpontjában. A nyugat- maga ellen Washington rosszal- bonni kormány valamennyi né- német lapok többsége arról ír, lását. met jogos képviselője”. A szo­hogy Rusk, Schröder küíügy- A szociáldemokraták ugyan ciáldemokraták szerint a bonni miniszter kifejezett kérésére jön szintén ellenzik az NDK elisme- kormány az atomcsend-egyezménv Bonnba, hogy „segítséget nyújt- rését, de azt hangoztatják, hogy elleni heves tiltakozással „előre son Schrődernek”, aki a kormá- „Bonn túl korán lövi el a puska- eltékozolja azt a nemzetközi hi- nyon belül kisebbségben maradt, porát”, holott a csatabárdot nem telt, amelyre pedig nagyon is azzal a nézetével, hogy az NSZK- az atomcsend-egyezmény, hanem keserves szüksége lesz majd a nak csatlakoznia kell a moszkvai inkább a megnemtámadási szer- további fejlemények során”, atomcsend-egyezményhez, mert különben végzetes külpolitikai el­szigetelésbe sodródik. A bonni politikai színtéren egyre hevesebb csatározás ala­kul ki az atomcsend-egyezmény kérdése körül. A kormányon be­lül ugyan még az egyezményhez való csatlakozás ellenfelei van­nak többségben, élükön magával Adenauer kancellárral, a közvéle­mény azonban egyre hangosab­ban sürgeti a csatlakozást, s a parlamenti pártok soraiban is te­ret hódítanak azok, akik józa­nabb, rugalmasabb politika szük­ségességét hangoztatják. Figyelemre méltó, hogy a szo­ciáldemokrata párt, amely 3 év­vel ezelőtt a CDU külpolitikai csatlósává szegődött, szo'gailag magáévá tette az adenaueri kül­politikát, most első ízben mutat­ja jelét annak, hogy — lega'ább is az atomcsend-egyezmény kér­désében —, szembefordul a kor­mánypolitikával. A szociáldemok­rata vezetők, Ollenhauer és Willy Brandt legutóbbi nyilatko­zataikban bírálták a kormán v magatartását, rugalmasabb poli­Átszervezik a tanárképzés irányítását a tudományegyetemeken A művelődésügyi miniszter ren­delkezése alapján a tudomány- egyetemeken átszervezik a ta­nárképzés irányítását. Az 1983/64- es tanévtől a tanárképző tanács és a tanárképzési rektorhelyette­si funkció megszűnik. A rendelkezés kimondja, hogy a tanárképzés a bölcsészettudo­mányi és a természettudományi karok feladata, iránvítását és koordinálását — a tanárképző ta­nács megszűnése után — a rek­tor végzi. Ugyancsak szabályozza a ren­delkezés a rektor feladatait a ta­nárszakos hallgatók szakmai (is­kolai) gyakorlatával, s a gyakor­lóiskolák irányításával kapcso­latban. A rektor hatáskörébe tar­tozik annak rendszeres ellenőr­zése is, hogy a karok, illetve a dékának állandóan a kar oktató­nevelő munkájának szerves egy­ségében foglalkozzanak a tanár­képzés problémáival. (MTI) A kurdok is egyenjogú tagjai a szocialista nemzetek nagy családjának Moszkva (MTI) Nuvarov, az APN tudósítója riportot írt a Szovjetunióban élő kurdokról. Számuk jelenleg meghaladja a hatvanfezret, több mint a felük Örményországban él, Jerevánban kurd lap jelenik meg: a Ria Taza (Uj Élet), az örmény rádió na­ponta kétszer sugároz műsort kurd nyelven. Az örmény írószövetség­nek van kurd tagozata, az örmény tudományos akadémiá­ban pedig külön csoport műkö­dik, amelynek tagjai a kurdok néprajzi sajátosságaival, szocioló­giájával, a kurd nép történetével és származásával, a háború utáni kurd nemzeti felszabadító mozga­lommal foglalkoznak. A Szovjetunióban élő kurdok között nincsenek írástudatlanok. Anyanyelvükön tanulhatnak az általános iskolákban. Mindegyik örmény főiskolán szép számmal vannak kurdok. A községi taná­csoktól a köztársaság legfelső tanácsáig bezárólag 211 kurd ta­nácstag működik Örményország­ban, tehát 140 kurd lakosra szá­mítva egy. Van kurd miniszter- helyettes is a köztársaságban. A kurdok a Szovjetunióban élő szo­cialista nemzetek nagy családjá­nak egyenjogú tagjai. Betty Ámbatielosz beszámolója görögországi látogatásáról London (MTI). Betty Ambatie-| zásával nem törődve, autóba gyö­losz, a 16 éve görög börtönben sínylődő Tony Ámbatielosz sza­badságharcos felesége, aki Athén­ben járt, hogy férjét megláto­gassa, Londonba visszatérve el­panaszolta, hogy milyen brutá­lis módon toloncolták ki Görög­országból. Kiutasítása emberte­len és törvénytelen eljárás volt, amit rablóbandákra emlékeztető durvasággal hajtottak végre — mtndotta. — A biztonsági rend­őrség emberei megragadták, ami­kor Pireuszban gyanútlanul át­ment egy téren és kétségbeesett tiltakozásával, valamint sikolto­möszölték és közben rugdalták. Karóráját összetörték, egyik ci­pőjét elvesztette, s karján és lábán kék és zöld foltok mutat­ják a durvaság nyomait. Autón a repülőtérre vitték és dur­ván egy Londonba induló repülőgépbe kényszerítették. Még azt sem engedték meg neki, hogy poggyászát és útlevelét magával vigye, vagy, hogy férje anyjától és rokonaitól elbúcsúz­zék. A repülőgép angol és ame­rikai utasai felháborodva bé­lyegezték meg a görög rendőrség brutális erőszakoskodását. Félmillió dolgozó vesz részt a szocialista brigádmozgalomhan A szocialista brigádvezetők em­lékezetes tavalyi tanácskozása óta a mozgalom tovább fejlődött. Az újtípusú brigádok tagjainak száma azóta több mint 150 ezer­rel gyarapodott, s jelenleg meg­közelíti a félmilliót. A szakszer­vezetek tapasztalatai szerint az újtipusú brigádok eredményei a legtöbb helyen jobbak, mint a Paraszttüntetés Belgiumban Díszehéd Moszkvában az atomcsend- szerződést aláíró szocialista küldöttségek tiszteletére tek a szovjet fővárosba. A dísz­ebéden részt vettek az érintett országok nagykövetei is, vala­mint megjelent Konsztantyin Rúd nyev, a Szovjetunió miniszterta­nácsának elnökhelyettese, s a külügyminiszter helyettesei. Komszomol-küldöttség érkezett hazánkba A KISZ Központi Bizottsága meghívására csütörtökön hazánk­ba érkezett a Komszomol négy tagú delegációja. A küldöttség vezetője Szonnov, a cseljabinszki terület ipari Komszomol bizott­ságának titkára. A vendégek megismerkednek a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség te­vékenységével, munkamódszerei­vel. Mons, Belgium. Parasztok tün'.ettek július 29-én a kormány parasztellenes agrárpolitikája ellen. A képen: a tüntetők egy csoportja. (MTI Külföldi Képszolgálat) többi munkacsoportoké, a brigá­dok kezdeményezőkészsége, a ma­gánéletben tanúsított magatartása a társadalom széles rétegeiben nagy figyelmet rokonszenvet kelt. Az iparnak ma már nincs olyan ágazata, ahol ne dolgoznának szocialista brigádok, sőt a mozga­lom átterjedt a mezőgazdaságra is. Legújabban már a termelő- szövetkezetekben, elsősorban a belterjes gazdálkodást folytató szövetkezetekben is megalakultak az első szocialista típusú brigá­dok. Legutóbb például a kőrös­hegyi bortermelő tsz-ből érke­zett hír a brigádszerződés megkö­téséről. A szocialista brigádmozgalom eddigi keretei immár szűknek bi­zonyulnak, s műhelyek, egész üzemrészek kelnek versenyre a szocialista cím megszerzéséért. A szaktanács legújabb összesítése szerint jelenleg 1360 műhely ver­senyez a szocialista címért, s a legjobbak köztük az Ikarus-gvár hűtőüzeme, a csepel vas- és fém művek négy műhelye, az inotai aluminiumkohó néhány részlege már el is nyerte a kitüntetést. A szocialista műhelymozgalom a vasiparban hódította a legna­gyobb teret, itt mór tölsb mint 300 üzemre terjed ki. Az építő­iparban és az élelmiszeriparban megközelíti a kétszázat a ver­senyző műhelyek vagy üzemré­szek száma.

Next

/
Thumbnails
Contents