Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-08 / 184. szám

1963. augusztus 8. TOLNA MEG TFT NEPÍlJSA?} 5 Nyári szabadegyetem a Koppány völgyében A KÖZSÉG LEGNAGYOBB HELYISÉGÉT, a művelődési ott­hon nagytermét rendezték be az értényiek. A falakom szemléltető ábrák, térképek lógtak. Ilyen ese­mény még nem volt a községben. A termelőszövetkezet elnöke azon izgul, ha kétszázan jönnek, ak­kor nem jut mindenkinek ebéd, mivel 150 személyre számítottak. Ennyien jelentették be ugyanis érkezésüket Budapestről, a du­nántúli megyék székhelyeiről és a termelőszövetkezetekből. Végül mégiscsak jutott ebéd mindenki­nek, de az elnök aggálya reggel indokoltnak látszott, mert egész gépkocsi-karavánok fordultak a kicsi, poros falu művelődési háza elé. Mire megkezdődött ez az an- kétnak nevezett tanácskozás és bemutató, — ami jelentőségét te­kintve szinte az egész magyar mezőgazdaságot érinti, — hát két­száznál több vendéget lehetett volna megszámolni. Mellettem a teremben egyete­mi tanár ült, előttem egyetemi tanszékvezető figyelte az elő­adást feszült érdeklődéssel és az előadást tartó egyetemi docens gyakran hallgatóknak nevezte a buzgón jegyzetelő szakembereket: ezzel akaratlanul is a főiskolák előadásainak és a nyári szabad- egyetemeknek a hangulatát te­remtette meg, s persze nemcsak ezzel, még inkább a téma jelen­tőségével. Ugyannyira, hogy nincs szó semmiféle túllelkesedésről. amikor állítom: a mezőgazdaság jeles képviselőinek és gyakorlati művelőinek Koppány-völgvi ta­lálkozóját néhány év múlva a magyarországi talajvédelem és erózió elleni védekezés bölcsője- ként fogják emlegetni. Itt mutat­ták be először a kísérletező szak­emberek országnak. világnak, hogy mit lehet tenni és itt mu­tattak rá újból, hogy cselekedni kell. mert kopik a termőtalaj. Ki tudja mióta kopik. Annyi bizo­nyos, hogy Tolna megyében — csak ebben az egy megyében — száznyolcvanezer hold erodált te­rületet tartanak nyilván, a megye szántóterületének egyharmadát; domboldalakat, amelyekről a víz, a vihar, a szél évről évre szün­telenül pusztítja a termőtalajréte­get. A bonyhádi járásban a tamá­si járásban. Miszla. Ozora, Értény körzetben az erózió hovatovább veszélyezteti az ottani lakosság megélhetését, mert az erodált területeken hiába vetnek — ahol nincs termőtalajréteg, ott aratni nem tudnak. VANNAK ORSZÁGOK, ahol a lakosság a tengertől hódítja el a szárazföldet és azt hatalmas gát­rendszerekkel őrzi. Másutt kosa­rakkal hordják fel a sziklákra a I és ezt el kell fogadni — ugyanitt, termőtalajt, nálunk viszont, fő- ' erről a területről néhány év múl­leg ezen a vidéken egy-egy ki­adós zápor után még az utak is valósággal eliszaposodnak, a domboldalakon tehát azt kell megőrizni, ami van. Hogy a me­gyei vezetés mekkora jelentősé­get tulajdonít ennek a kezdő mun­kának. arra elég megemlíteni, hogy az értényi találkozón ott volt a megyei pártbizottság me­zőgazdasági osztályvezetője, a megyei tanács vb elnökhelyettese a gépállomások megyei igazgatója. S ahogyan észrevettem nem a hivatal beli kötelesség, ellenkezőleg a me­gyei vezetés felelősségérzete vitte őket oda. Hazafelé jövet Tolnai Fe­renc. a megyei tanács vb elnök- helyettese a partoldalakat mu­togatta: itt is ott is azt kellene csinálni, amit Értényben láttunk. Kellene, ha lenne elegendő gép. sőt méginkább szakember, dehál egyelőre nincs. A megyei Á. F. T. H. valamit tudna segí­teni. Bizonyára szívesen meg­tennék Ami a gépeket illeti az­zal úgy vagvunk. mint a néo javát szolgáló mindennel: adj uram, teremtőm. de azonnal. Sze- ! retnénk néhány év alatt évtizedes i gyakran évszázados elmaradást I behozni. Amivel rég az urak alig. , vagy semmit nem törődtek, azt most jó lenne egyszerre helyre- , hozni, s ez nem baj. Ennek az a bizonysága ismét, hogv a kommu­nisták türelmetlen emberek . . . Álmodozók, de a realitásokat szeretik megálmodni. Hallgattam ott, Értényben dr. Lammel Kál­mán docens előadását: higgadt, reális és tárgyilagos számítások. I okos. logikus eszmefuttatások, i Ezzel lehetne jellemezni legjob- ' ban a kutató, a tudósember szen- , vedélyes tenniakarását. Dr. Lam­mel Kálmán munkatársaival együtt sikerekről számolt be. Egy kísérlet beváltotta a hozzá­fűzött reményeket. Arról tartott előadást, hogy az erózió elleni vé­dekezés főleg a mi vidékünkön létkérdés. Elmondta, viszonylag nem nagy befektetéssel, a talaj­eróziót meg lehet szüntetni, s ezt később a jelenlévők láthatták is, hogy meg lehet szüntetni. A vendéglátók megmutattak az ér­tényi határ egyik részét. Az egy­kori kopár lejtő helyén szemet gyönyörködtető látvány fogadta a vendégeket: a domboldalt tera­szokká képezték ki, gyümölcsöst telepítenek ide. Ez a terület ta­valy az értényi termelőszövetke­zet főagronómusának állítása sze­rint mindössze 2.5 mázsás búza­termést adott holdanként. Az ég­hajlattan tudománya szerint — va a hozamok összege meghússzo- rozódik, s még ezen túl olyan ideá­lis gyümölcsérlelő vidék alakul ki. amelyet a napfényes Olaszország éghajlatával együtt lehet majd em­legetni. A teraszok tőszomszédságában egy másik domboldal: Tolna me­gye jövője van ráírva. Megmu­tatta. hogyan lehet a termőtalajt megvédeni az eróziót megszüntet­ni. Az egész munka a Gépkísér­leti Intézet és az OMMI szakem­bereinek és dolgozóinak szép tel­jesítménye. Különleges, ma még alig ismert mezőgazdasági gépek és munkaeszközök dolgoztak a területen. A szákirodalom és szak­sajtó bizonyára részletesen is­merteti majd és közkinccsé teszi az ottani kísérleteket. Kár min­denesetre. hogy nem lehetett je­len a filmhíradó, vagy éppen a televízió. A jelenlévőkben min­denesetre felcsillant a remény: ha ez a bevált nagyüzemi kísér­let általános lesz. akkor az érin­tett dunántúli megyék szövetke­zeti gazdái megvannak mentve. a kezdő lépéseket tehát a szakemberek megtették. S ezt a nagy munkát most már csak folytatni lehet. Egészen bizonyos, hogy a Földművelésügyi Minis?, tórium lesz az első. aki az érté­nyi kezdeménvezésben meglátja — hogy ezzel a szóval éljek, — a fantáziát. Egyetlen számadatot idéznék még e munka folytatá Kenyérügyben reklamálunk A címnél .ponto- dául azt mondja: ök vannak Hogy a ke- sabban fogalmazva: már teljesen bele- nyer körül nincse- nem mi réklamá- fáradtak abba a vi- nek rendben a dől­tünk. hanem [a faddi fába, amit a helyi gok, annak bizonyi- földművesszövetkezet sütödével folytatnak, tására mondjuk el; és a faddiak ' népes S ha ebbe nem fá- volt már olyan alka- tábora. Mi csak helyt radtak volna bele. lom amikor a 7-es adunk reklamációik- méltán az idegeikre önkiszolgáló bolt ICO nak. mert azt min mehetett volna az a kilónyi eladatlan ke­denként jogosnak felületesség, ahogy nyeret szállított visz­tartjuk. Már csak az egész faddi pa- sza a sütőüzembe, azért is. mert szeret- riaszt a Sütőipari Vál­jak, ha az a kenyér, lalat kezeli. amelyik megfelelő Mi a panasz a ke- “7*10? nem szól- mennyiségben kerül nyerre? A községi n^nk az asztalunkra, egy- tanács, a földműves­ben minőségileg is szövetkezet és mások kifogástalan. véleménye szerint: Szekszárdon nincs egyrészt sületlen, hiba: a városi ke- másrészt olyan dől­nyer olyan. hogy gokat is lehet benns szívesen ennének be- találni néha, ami Ha a fentiek csak szórványosan fordul­egy szót sem Am. hogy szórvá­nyosságról szó sincs, annak bizonyítéka: amikor ezeket a so­rokat írtuk, akkor küldtek a szerkesztő­... . ... ségünkbe három va­Me a faddiak is. A egyáltalán nem tar- » amirőí igen faddi azonban csak tozik a kenyer „al- keserű kifakadásra kotó elemei" közé készteti az ottania­Arról már nem , kát. Horvath István, ^og^az alja^gyalc- a földművesszövetke- ran égett és a szál- zet ügyvezetője pél- Utasokkal is bajok nehéz megállapítani, micsoda. Valószínű lenne. de nem akarunk hinni a szemünknek... Sz. I. Ötvenkét falusi üzletben közel másfél millió forint forgatom a szezon végi vásár első két napján A falu áruellátását lebonyolító földművesszövetkezeti kereskede- , lem is jól felkészült a nyári sze- sának óriási fontosságára. A Köp- , zonvégi vásárra, ami ebben az pány völgyében — csak ott — 29 évben augusztus 5—17-ig tart. E millió forint értékű tápanyagot | két hét alatt a nyári cikkekből 20 visz el évenként a dombokról, a lejtőkről a szél, a vihar, s azok a záporok, amelyek néha egy óra alatt 80—85 milliméternyi csa­padékot zúdítanak a föld felszí­nére. Szekulity Péter —30 százalék az árengedmény. Megyénk falvaiban ötvenkét szö­vetkezeti boltot jelöltek ki a ke­reskedelmi szervek, ahol 20—30 százalékos árengedménnyel áru­sítják két hétig a nyári cikkeket. Tsz-ménes REGÖLYBEN A Tamási Járásban újból kite­nyésztik az egykor híres tamási tájfajta. Regölyi sárga lovakat. Régen a járásban lévő Regölyben „vonultak nyugalomba” a világ­hírű mének: William Rufus, Mak- szim I. és II., s Gidrán. E nemes lovak utódait kiválogatták a re­gölyi Népszabadság Tsz-ben, s tavaly óta ötven csikó legel a Koppány-menti réten. Ez lesz az alapja a hagyományos lótenyész­tés felelevenítésének, ugyanis kül­földön igen keresik a regölyi sár­ga paripákat, s máris hatot vásá­roltak a svájciak a Népszabadság méheséből. Azonkívül a Szentta­mási Állami Gazdaságból és a Gödöllői Agrártudományi Egye­temről is rendeltek tőlük tenyész- lovakat. A regölyi sárga lovak utódait ebben az évben a bajai méntelep­ről hozatott félvér ménekkel ke­resztezték. ötven igára is befo­gott törzskanca néz újabban „anyai örömök'’ elé, s a vérfel­frissítéssel még erősebb, és söté- tebb sárga színű utódokat várnak. A tervek szerint a regölyi Nép- szabadság Tsz-ben összpontosítják majd a tájfajta lovak kitenyészté­sét, s a jövőben a regölyi ménes­ben csoportosítják a járásbeli tsz- ek állományából kiválogatott ál­latokat. Az ötvenkét falusi üzlet áru­készlete — nyári cikkekből — a szezonvégi vásár kezdetén mint­egy hétmillió forint volt. Nagy volt a választék női fehérnemű­ből, nyári ruhából, zokniból, bőr­díszműből és egyéb leárazott cik­kekből. A forgalom pedig a sze­zonvégi vásár első két napján jó­val nagyobb volt. mint amire szá­mítottak a kereskedelmi szakem­berek. A már említett ötvenkét falusi szövetkezeti iparcikk-boltban a 20—30 százalék kedvezménnyel forgalomba kerülő árukból közel egymillió forint értékűt adtak el. S érdekes, hogy míg egyik köz­ségben a gyermekruha, a másik községben a női fehérnemű, a har­madikban pedig a nylon zokni iránt volt nagyobb a kereslet. Dombóvárott például a szezonvé­gi vásár első napján 23 000 forint értékű gyermek konfekcióruhát adtak el. Döbröközön viszont ke­resettebb volt a női fehérnemű. Hálóingből például 120-at, olcsó kombinéből pedig 220-at adtak el. Kurdon pedig az első két napon a férfi- és gyermekzokni volt a legkeresettebb cikk, amiből több száz párat adtak el hétfőn és ked­den. R. É. JCépn képtelmiég I mij szakma, új foglalkozás- Ml lugasjavítás. Mi kell ehhez? Mindenekelőtt egy négytagú > brigád. Kivénhedt Hoffher-trak- ' tor, különleges szerszámok és ' ötvenholdnyi lugas. S amikor Az egyik legnépszerűbb hetila-iez jni-nd így együtt van Alsó- vunk. a Képes Üjság legújabb szá-é ieperden. akkor már beszélhe- mában több érdekes olvasni- ési tünk az új szakmáról, az új látnivalót találhat az olvasó. Aé fogUlikozásról, legszenzációsabb képek ismét a* Fontos munka nélkülözhetet- pnianat cimu fényképes rovatban* ^ hfl uiHar ledönti, mond- találhatók Sárban furdozo amen-l tábla sarkán lévő kai turistákat, a hőségtől elajulti' , , , *. . , , \ betonoszlopot, a tizenotbs acel­gardistat. izgalmas bikaviadal jele-f. , , ^ _„ , . r . i .... „ \ huzal úgy pattan el. mint a netet ábrázolnák a fotok. Egy#,, ^ __ ,__.. m ásik kép is van ezen az oldalon) Urcelocerna. s maga ala temet amelyen egy kedves leány széna-}az erte,k^ növényt, a komlot. csomót kínál fel egy erdei vadnak,i Stetm kell a javítással Kenyes a szöveg szerint egy őznek. „öröm-\luiveny a komío. s csak felfug- mel fogadja az őzike a felkínált} gesztve no, fejlődik a kivanal- táplálékot. bizalmatlanságra sem-# mák szerint... miképpen sem lehet ok". Mondja} a nyúlfarknyi szöveg. } — Józsi! Előrébb! fent a A képen tényleg úgy látszik, } darukosárban Szabó József kia- hogy a négylábú agancsos nem bi-tbál a gépésznek, Bessenyei Jó- zalmatlankodik . . . Legfeljebb*zsefnek. Józsi, az öreg Hoffher­majd azután, ha meglátja azt amit} nek gázt ad. megbillen a masi- róla írtak. Ö ugyanis nem őzike.} na, aztán néhány centit előre lő - hanem (agancsairól is pontosan} kődik. A traktor-daru kosarában megítélhető) fiatal szarvasbika ...*Szabó erősen kapaszkodik. Előre- Persze az is lehet, hogy „álagan-} nyúl, hogy azt várom, minden csókát’’ visel és akkor tényleg f pillanatban kiesik a kosárból, szenzációs őzikével van dolgunk .. ■ } megfogja a nyolcas huzal ve­in. m. f gét, segíti húzni a csőriének... Lugasjavítók. — Elég! — kiabál és int. Meg­állítják a csörlöt. előveszi Szabó az egyszerű kéziszerszámot, bele­fűzi a huzalba és forgatja a fő­tartó köré, aztán a hurkot át­fordítja. megint megtekergeti néhányszor, ismét visszafordítja, teker még kettőt. — Kész! — a kiáltás után a gépész „totózik”, keresi a for­dulatot a traktoron, hogy visz- szafelé forogjon, végre többszöri kísérletezés után meglódul a lendkerék hátra. A csörlőváltól recsegve löki „hátra”-menetbe és megengedi az előbb kifeszítetl huzalt... A vezetéken lóg ten­gernyi komlónövény. Erik a nö­vény termése, sárgul már a jő sörérlelő komló... Aztán fordul egyet a traktor, „rááll’’ az új sorra, keresik a komló között a szakadt vezeték végét, ráakasztják a csörlöre, felhuzatják... kikötik, eligazítják rajta a növényt... és újabb sza­kadt huzalhoz állnak... Egész éven át ezt csinálták. S még néhány hétig szükség lesz a lugasjavító brigád munkájára... — Vasárnap, amikor az a nagy eső volt. akkor szakadt le ennek a francia komlónak a fe­szítő vezetéke. A növény tele­szedte magát vízzel, nem bírta a nagy terhelést a lugasrendszer, elpattant egy tizenötös huzal... amint elszakadt a sarokfeszítc huzal, abban a pillanatban töri ketté még három vasbeton-oszlop és szakadt le csaknem ötven szál tartóhuzal... Hát ebben a táblában, ezen a sarkon dolgo­zunk már harmadik napja — adja a felvilágosítást Tolnai Imre. — Mi vagyunk a javítók — teszi hozzá Bessenyei —, de an­nak örülünk, ha nincs munka, mert akkor jobb lesz a termés, Mert ha csak egy napig is fek­szik a földön a komló, nagyon megérzi a növény. Azért is kell nekünk mindig sietni. — S amikor nincs javítani való munkájuk — kérdem a brigád­tól —, akkor mivel foglalkoz­nak. — Akkor? Sok munkát ad a komló. Permetezni, kacsozni kell, gyomot irtani, végigjárni a so­rokat, hogyan nőnek a cserjék, hol szakadt le. hol akadt ki a tartódrót. Sok munkát ad ez. — S az a traktor? — mutatok a távolban egyik sorból a má­sikba futkározó kis kerti trak­torra. — Hajaj, az a legjobb gépünk. Kicsi, fürge, úgy szaladgál a sorok között, mint a nyúl. Alig múlik el egy óra, máris végez egy táblával... Nézzük. amint kiszalad az egyik sorból. odaáll aprócska pótkocsija elé. a traktoros fel­teszi szerszámját a pótkocsira, felpattan a gépre. kapcsol és máris messze porzik alatta az út... Míg ezt nézzük, elég a ciga­retta, vége a rövid szünetnek, ismét felmászik Szabó a daru­kosárba. megkeresik az elszakadt huzalt, rákapcsolják a csörlöre, huzatják fel a magasba... Mint pókok hálójukat szövik, úgy ja­vítják Szabóék a komlólugast, gonddal, türelemmel, nagy-nagy pontossággal,. szakértelemmel. — Pí —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents