Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-07 / 183. szám

r- í . .....- T---------------------- — . , . . , ---—7---:---- • * , -------—----. ■ 1^..'. .. ^ -V­A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI. BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam. 183. szám. ARA 60 FILLÉR Szerda. 1963. augusztus 7. A szekszárdi víz nyomában • (2. o.) A kenyerünkről van szó (5. o.) Varsó—Budapest 80:75 (36:48) (6. o.) ítélet a Handler-ügyben (8. o.) Tovább erősödött a magyar-szovjet barátság Kádár János elvtárs beszéde a szovjet—magyar barátsági nagygyűlésen Kádár elvtárs beszéde beveze­tőjében a legutóbbi két esztendő feladataival foglalkozva rámuta­tott: Jelentős belpolitikai feladatokat kellett megoldanunk. Foglalkoz­tunk perek felülvizsgálatával, a személyi kultusz utolsó maradvá­nyainak felszámolásával, olyan belpolitikai kérdésekkel, amelyek részei voltak az 1956-os ellenfor­radalmi események teljes lezárá­sának. Foglalkoztunk a gazdasá­gi és a kulturális építés nagy kér* déseivel. Olyan alkalmakkor, amikor a belpolitkiai teendőket nemzetkö­zi program váltja fel. s összegez­zük, hogy mit mondunk majd ba­rátainknak, akkor látjuk azokat a eredményeket, amelye­ket szorgalmasan és állhatatosan dolgozó_ népünk, pártunk vezeté­sével elért a szocialista építésért, népköztársaságunk felemeléséért végzett munkában. (Taps.) Kedves elvtársak! — folytatta beszédét Kádár János. — Körül­ményeim úgy alakultak, hogy a legutóbbi hetekben öt küldöttség­nek voltam tagja. Jártam Észak- nyugat-Lengyelországban, a Ma- zuri-tavaknál, lengyel barátaink­nál, testvéreinknél, Gomulka elv- társéknál. (Nagy taps.) Jártam Berlinben, ahol Ulbricht elvtárs 70, születésnapjának ünnepségén vettem ijeszt. (Nagy taps.) Azok­nál a testvéreinknél voltam, akik talán Európa legkényesebb pont­ján. kontinensünk közepén, német földön tűzték ki a szocialista for­radalom ; zászlaját. (Nagy taps). Jártam i nagy szovjet földön is, hű barátainknál, szövetségeseink­nél, szolét testvéreinknél. Ennek az útnaK három programpontja volt: Párt- és kormányküldöttsé- .günk baíáti látogatása: részvétel a Kölcsöncjs Gazdasági Segítség Ta­nácsának ülésén, majd a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületéhek ülésén, — ahol szin­tén fontos politikai kérdéssel, — egyesített fegyveres erőink álla­potával foglalkoztunk. (Nagy taps.) Mindehütt, ahol elvtársaimmal együtt megfordultam, ahol ta­nácskoztunk, szívélyes vendéglá­tásban volt részünk, nagy megbe­csüléssel és tisztelettel, igaz, őszinte testvéri érzéssel fogadtak bennünket. Tudjuk — és számunkra ez a legfontosabb, legdrágább, — hogy a testvéri szeretet, amellyel ben­nünket köszöntöttek, pártunknak, a magyar munkásosztály, a ma­gyar dolgozó nép forradalmi él­csapatának. a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a szocializ­must építő népünknek, a magyar népnek szólt. (Nagy taps.) Elvtársak! Kellemes dolog mos­tanában a magyar kommunisták és a szocializmust építő magyar nép követeként a szocialista világ­ban megfordulni. Pártunk, né­pünk becsülete megnövekedett. A szocialista országok népei előtt azért növekedett meg, mert az a segítség, amelyet népünk forra­dalmi harcához a testvéri népek nyújtottak, nem volt hiábavaló. Azt az anyagi és nem egyszer vér- áldozatot, , amelyet a népünkkel való szolidaritás, az igaz, testvé­ri együttérzés jegyében ügyünkért hoztak, arra érdemes népért hoz­ták. Bár testvéri országokban jártunk, találkoztunk tőkés or­szágok képviselőivel is. Elmond­hatom, hogy a Magyar Népköz- társaság becsülete a velünk egyet nem értők szemében is megnöve­kedett, még az ellenség is megta­nulta tisztelni a Magyar Népköz- társaságot. A testvéri népek azért tisztelik, becsülik és szeretik né­pünket és azért tanulták meg még ellenségeink is tisztelni népköz- társaságunkat. mert pártunkat, népünket most határozott.' követ­kezetes, világos politika vezeti. (Nagy taps.) Azért, mert látják, hogy pártunk irányításával né­pünk hatalmas munkát végzett, megvívta azokat a politikai har­cokat, amelyek elé a történelem állította, mert teljes mértékben helyreállítottuk a Magyar Nép- köztársaság törvényes, szocialista rendjét, mert népünk következe­tesen, eltökélten és eredményesen halad a szocializmus építésének útján. Tisztelet és megbecsülés tapasztalható a Magyar Népköz- társaság iránt, mert leraktuk a szocialista társadalom alapjait, mert mindenki tudja, hogy kité­rések nélkül haladunk a szocia­lista társadalom teljes felépítésé­nek útján. (Nagy taps). Megmondom őszintén, hazaér­kezni sem rossz. Hosszú út végén, hazai földön rendkívül örül az ember olyasminek is, amit más­kor észre sem vesz. Először is, itt még a gyerekek is értenek magya­rul (derültség), és az már óriási előny számunkra, hogy saját hon­fitársainkhoz szólhatunk, még­hozzá tolmács nélkül. (Derültség). Ilyenkor méginkább megerősödik az emberben az az érzés, hogy ha világosan, értelmesen, magyar nyelven megbeszéljük közös ügyeinket, akkor népünk nagysze­rűen egyetértésre juthat minden kérdésben, és erőit még jobban tömörítve, feltartóztathatatlanul és mind nagyobb lendülettel tu­dunk előre menni történelmi útunkon. Kádár János elsősorban párt­ós kormányküldöttségünk szov­jetunióbeli látogatásáról, arról a fogadtatásról emlékezett meg. amelyben a testvéri szovjet nép részesítette a magyar küldöttsé­get. Jelentős, tekintélyes programot bonyolítottunk le, mondotta. Mindenféle klímával találkoztunk szakadó esővel, száraz idővel, me­leggel, hideggel. Jártunk Csapon. Lvovban, Kijevben, Moszkvában. Taskentben, írkutszkban, Dratszk- ban Krasznojarszkban és ismét Moszkvában. Volt azonban vala­mi, ami .soha, sehol nem válto­zott. Mindenütt, az eső zuhatagán a napsütésen, a hűvös időn, és a melegen áttört valami leírha- tatlanul forró elvtársi, baráti, testvéri szeretet, akár egyszerű dolgozókkal találkoztunk, akár helyi, akár országos vezetőkkel. Olyan élmények voltak ezek számunkra, amelyeket mi, akik részesei voltunk, sohasem felej­tünk el. Szeretnénk ezeket az él­ményeket megosztani önökkel, de nem tudjuk, mert ehhez ke­vés az emberi szó. Talán az új­ságírók, az írók, a fotóriporterek, a filmesek segítenek majd ebben. Elhoztuk . azonban szívünkben az érzéseket, s e látogatás után erő­sebbek vagyunk, mint annakelőt- te, amikor elindultunk barátaink­hoz a Szovjetunióba. (Taps). Nem tudom elmondani önök­nek. hány üzenetet bíztak ránk. mert vezető emberek, a gyárak dolgozói, űrhajósok, az üzbegisz- táni kolhoz pionírjai egyaránt azt kérték, hogy adjuk át üdvözle­tüket. Elhoztuk népünk legis­mertebb. legközelebbi szovjet barátainak köszöntését. Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs (Nagy taps), Brezsnyev elvtárs, Mikojan elvtárs és számtalan más vezető szovjet elvtársunk, százezernyi szovjet dolgozó és mondhatjuk, az egész szovjet nép testvéri üdvözletét, a magyar kommunistáknak, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, szocializmust építő magyar né­pünknek. (Hosszantartó taps.) Láttuk, hogyan dolgoznak a szovjet emberek a gyárakban, a kolhozokban, a tudományos köz­pontokban, a hatalmas erőművek építésénél, a legkülönbözőbb munkahelyeken. A gigantikus építés ezernyi helyen látható fe­gyelmezett, öntudatos, áldozat­kész. pontos, lelkiismeretes mun­ka úgy foglalható össze, hogv láttuk a kommunizmust építő embert, láttuk a kommunizmus építését. (Nagy taps.) És — ami számunkra nem kis örömet jelentett — láttunk egy hatalmas kommunista sereget, a a Szovjetunió Kommunista Párt­ját, amely sziklaszilárd egység­ben tömörül lenini Központi Bi­zottsága köré. amelyet a mi drá­ga barátunk, Hruscsov elvtáns vezet. (Nagy taps). ■ Láttuk azt a Lenin alapította pártot, amely az egész szovjet néppel megbonthatatlan, szikla­szilárd egységbe forrva feltar­tóztathatatlanul halad előre a kijelölt, világos lenini úton. (Taps). Hozzáteszem: számunkra, a magyar munkásosztály, a ma­gyar nép képviselői számára rendkívül jóleső érzés volt, hogy ez a lenini úton járó, hatalmas párt, ez a lenini úton járó hatal­mas szovjet nép pártunk és né­pünk hűséges barátja, szilárd szövetségese, testvére, aki jó­időben, rosszidőben velünk volt, velünk van és velünk lesz a jö­vőben is. (Nagy taps). Minden kérdésben teljes az egyetértés közöttünk Kedves elvtársak! Azokon a tárgyalásokon, amelyeket párt­ós kormányküldöttségünk a szov­jet elvtársakkal folytatott, ismét megállapítható volt, hogy az összes megtárgyalt kérdésekben, a szocialista építés, a kommu­nista építés kérdéseiben, orszá­gaink. pártjaink, népeink kap­csolatainak kérdéseiben, a nem­zetközi kommunista mozgalom és a külpolitika kérdéseiben tel­jes az egyetértés közöttünk. (Taps). Szovjet elvtársaink tájékoztat­tak bennünket további terveikről. A mérhetetlen arányok, a ha­talmas számok és tervek, ame­lyekről beszéltek, azt bizonyítot­ták számunkra, hogy a Szovjet­unió fejlődése viharos gyorsa­ságú. Tárgyaltunk sok konkrét kér­désről. Megbeszéltük a két or­szág kapcsolatainak valamennyi kérdését, pártjaink, kormányaink közös tennivalóit, beszéltünk a magyar—szovjet gazdasági és kulturális együttműködésről, a két ország népeinek közvetlen kapcsolatairól. Ami nagyon fon­tos: megegyeztünk, hogy összes eddigi kapcsolatainkat tovább mélyítjük, kiszélesítjük és maga­sabb színvonalra emeljük. (Taps). Úgy döntöttünk, hogy az ille­tékesek megvizsgálják, hogyan lehetne az áruforgalmat bőví­teni, s még sok területen hosszú i távra szóló, gyümölcsöző együtt­működési megállapodást kötni. A megbízott elvtársak már hoz­bíztak meg bennünket, hogy a feladatot jól megoldják. Tárgyalásaink. megállapodá­saink nagyszerű eredményekkel zárultak. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ezek az új tárgya­lások és megállapodások nagy lendületet adnak a szocializmus építésének hazánkban. (Taps). Azt kell mondanunk, hogy túl a részkérdéseken. — ame­lyeknek természetesen külön- külön megvan a maguk fontossá­ga gazdasági, kulturális és egyéb vonatkozásban — a küldöttség munkájának legfőbb eredménye: tovább erősödött fegyverünk, paj­zsunk. legfőbb nemzetközi tá­masszunk a magyar—szovjet ba­rátság — jelentette ki Kádár elvtárs. Barátságunknak történelmi gyökerei vannak — mondotta ezután. Üzbegisztánban és Szibé­riában, ahol korábban hasonló szintű és összetételű magyar párt- és kormányküldöttség nem járt. Mindenütt találkoztunk olyan emberekkel, akik valami­kor — még a Tanácsköztársaság idején — egy frontban harcol­tak velünk, majd harcoltak fel- szabadulásunkért a második vi­lágháború időszakában, vagy 1956-ban közvetlen és személyes segítséget nyújtottak nekünk. De Üzbegisztánban és Szibériában azt is jóleső érzéssel láttuk, hogy az ott élő szovjet emberek — emlékművek és egyéb megemlé­kezések formájában — mind a mai napig meleg szeretettel őrzik azoknak a magyar veteránoknak az emlékét, akik a szovjet ha­talom kivívásának időszakában — Lenin szavára hallgatva — csatlakoztak az első vörösgár­dához, a Vörös Hadsereg első osztagaihoz, a vörös partizánok­hoz, s ott internacionalista mó­don. becsülettel eleget tettek kötelességüknek. A szovjet ha­talom oldalán léptek fel és ez­zel a mi népünk szabadságáért és szocialista jövőjéért is har­coltak. (Taps). Jó, hogy barátságunknak tör­ténelmi gyökere és múltja van, de nem kevésbé jó és fontos, hogy reális és szilárd alapja van a jelenben és a jövőben is. In­ternacionalista egyetértésünk, céljaink közössége az, ami ösze- fűzi ma a Szovjetunió Kommu­nista Pártját és a Magyar Szo­cialista Munkáspártot, államain­kat és népeinket. Azt is meg kell mondanom, hogy barátságunk szovjet testvér­pártunkkal, a szovjet kormány­nyal és a szovjet néppel olyan ba­rátság, amely jó mindkét ország népének, jó a szociálist», világ né­peinek, jó a nemzetközi kommu­nista mozgalomnak és minden jó­zan és normális embernek a vilá­gon, aki a béke mellett van. A szovjet—magyar barátságról te­hát valóban elmondhatjuk, hogy része, éltetője, kovásza annak a szélesebb, hatalmas frontra kiter­jedő, internacionalista összefogás­nak, amely a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozga­lom. a függetlenségért harcoló né­pek, a békéért harcolók egységét hivatott erősíteni. Utalt ezután Kádár János arra, hogy küldöttségünk szovjetunió­beli látogatása jelentős, fontos nemzetközi események sorozatá­nak időszakára esett, összeült a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa, éppen. Moszkvában tárgyal­tak a részleges atomcsend-megál- lapodásról, s a látogatás idején hozták nyilvánosságra a Szovjet­unió Kommunista Pártjának nyílt levelét a Szovjetunió kommunis­táihoz, az egész szovjet néphez: ezekben az időszerű kérdésekben (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents