Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-06 / 182. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1963. augusztus 6. Munkaerkölcs és anyagi érdekeltség A pártunk által meghirdetett és vezetett eszmei of- fenzíva egyik fontos célja a szocialista erkölcs általánossá tétele. A szocialista erkölcs követelményeit a párt VIII. kongresszusa így fogalmazta meg: „a kizsákmányolás elleni harc, mindenféle elnyomás és társadalmi igazságtalanság szenvedélyes gyűlölete; odaadás a szocializmus ügye iránt, a szocialista haza szeretete; a nép önzetlen szolgálata; testvéri szolidaritás minden ország dolgozóival, minden néppel; harcos internacionalizmus; a társadalom javára végzett lelkiismeretes munka; a közügyek iránti szenvedélyes érdeklődés; kérlel - hetetlenség a társadalom és az egyes emberek kárára elkövetett visszaélésekkel, az önzéssel, a becstelenséggel, a karrierizmussal, a hatalommal való visszaéléssel, az önteltséggel és a kri- . tikátlansággal szemben; erkölcsi tisztaság, egyszerűség és szerénység a társadalmi és magánéletben”. E sokféle követelmény közül most csak egyet kívánunk kiragadni: a szocialista munkaerkölcsöt. Talán nem járunk mesz- sze az igazságtól, ha azt mondjuk, ez egyik legfontosabb követelmény. Azt mondják: „ki mint él, úgy ítél”. Nos, az „élés” végeredményben a munkával kezdődik. Nemcsak azért, mert munka nélkül nem létezhet társadalom, mert az ember élete tevékeny, idejének jó részét a munkahelyén tölti el, hanem azért is, mert végeredményben a saját és társadalma életkörülményeinek kulturáltsága javarészt attól függ, hogy ő és társadalma hogyan dolgozik. Népünk is azért érhette el eddigi kiváló eredményeit az anyagi és szellemi életben, mert a emelte. De mondjuk azt, hogy a szocialista munkaerkölcs általánossá vált. Jóllehet leraktuk" "a .s2dfciSIl2nhft a lapjait, a szocialista erkölcs azonban még nem hatolt be eléggé mélyen az emberek gondolkodásába, még nem irányítja eléggé cselekedeteiket. A szocialista típusú ember, a szocialista munkaviszony kialakítása éppen ezért napirenden levő feladat. Engels azt mondja, hogy az emberek erkölcsi nézeteiket azokból szer, következésképpen a szocialista emberi tulajdonságok kialakításának igazi feltételei is most a szocializmus alapjainak lerakásával értek meg igazán. A megváltozott társadalmi körülményekből egyenesen következik, hogy a munka jellege is megváltozott, következésképpen a munkához való viszonynak is ennek megfelelően meg kell változnia. A szocialista emberformálás egyik leghathatósabb eszköze a szocialista munkaverseny, a brigádokban, különösen a szocialista munkabrigádokban végzett munka. A szocialista brigádok tagjait általában a magasabb szocialista öntudatból fakadó sokoldalú cselekvés jellemzi. Munkájukban a termelés, a termelékenység emeléséért folyó harc szorosan egybefonódik a korszerű technika, a tudomány korszerű vívmányainak elsajátításával. A modern munkaeszközök maximális kihasználása pedig csak az ismeretek állandó bővítésével lehetséges, s ezért a munkaerkölcshöz mamár az is hozzátartozik, hogy a szakmai ismereteit ki hogyan gyarapítja. A szocialista munkaerköles kialakításának ugyancsak fontos eszközei az anyagi és erkölcsi ösztönzők. Mindkettő a szorgalmasabb, fegyelmezettebb, magasabb színvonalú munkára serkent. Amennyire fontos eszközök, annyira kényesek is. Nagyon vigyázva kell bánni velük. Az anyagi érdekeltség erkölcsi ösztönzés nélkül elhomályosítja az ember előtt mindazokat a nemes célokat, amelyek a szocializmus teljes felépítésének irányába mu- Az anyagi tényezők túlmunka kultúráját ig, tatnak. ezzel "kófántsem zott élőtérbe állítása és az er kölcsi ösztönzés jelentőségének lebecsülése, csökkenti a felelősségérzetét,' a kezdeményező és az alkotó készséget. A szocialista munkaerkölcs meggyőződéses jellegének kialakításához tehát az anyagi ösztönzők önmagukban nem elegendők, hanem az erkölcsieket is megfelelően kell alkalmazni. Az anyagi érdekeltség elvének lebecsülése viszont a szubjeka viszonyokból merítik, amelyek- tívizmus veszélyét rejti magában, ben termelnek. A szocialista er-'Be kell látniok azoknak, akik köles objektív anyagi feltétele te- csak az erkölcsi ösztönzők jelenhát a szocialista társadalmi rend- tőségét ismerik el, hogy az egyéA protokoll útvesztői Népünk műveltségi színvonala Tisztaszegi, hogy először minden- ugrásszerűen felszökkent. Any- esetre őt üdvözli. De hogy lesz nyira, hogy bizonyos fogalmak a külföldiekkel? Az orosz mér- már nemcsak a fővárosban is- nők elvtárs, a nagy baráti nép mertek, de nem ám. Ma már képviselője, küldötte, kis falujuk- protokoll nemcsak akkor léte- ban. A tradíció, s az illem, de zik, ha V Thant Budapestre ér- főként a protokoll azt az Íratlan kezik. szabályt diktálja, hogy őt üdvöAzért ne tagadjuk, van még zöljék először, különbség város és falu között. ni érdek a szocializmus viszonyai között már nem magántulajdonosi érdek, amely mások rovására valósul meg, és nem elítélendő. Ellenkezőleg az anyagi ösztönzők helyes alkalmazása az egész társadalom érdekében ösztönzi az egyéneket magasabb szín vonalú munkára. Mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban a gyakorlat azt bizonyítja, hogy az anyagi érdekeltség elvének lebecsülése a fejlődést gátolja. A z anyagi és erkölcsi ösztönzők tehát helyes alkalmazásuk esetén egymással kölcsönhatásban állnak és a szocialista munkaerkölcs általánossá válását mozdítják elő. Amennyiben az anyagi ösztönzés iránya és formája helyes, fokozza az erkölcsi ösztönzés hatékonyságát. Ha az anyagi érdekeltség nem felel meg a társadalmi szükségletnek — kiélezi a társadalmi és egyéni érdek ellentmondását, ami eredménytelenné teszi az erkölcsi ráhatást. Az erkölcsi ösztönzés viszont biztosíték arra, nehogy az anyagi érdekeltség kispolgári anyagiassággá torzuljon. A marxizmus—leninizmus eszmei offenzívája és ezen belül a szocialista erkölcsi arculat kialakítása belpolitikai életünk homlokterében álló egyik legfontosabb feladat. Már az elmondottakból is következik, hogy az erkölcsi nevelésen belül a szocialista munkaerkölcs kialakítása foglalja el a helyet a legfontosabb teendőink között. Az is nyilvánvaló, hogy az üzemekben folyó politikai, eszmei, erkölcsi nevelés döntő fontosságú eszköze a szocialista munkaerkölcs kialakításának. Felvetődhet a kérdés, melyek a leghatásosabb módszerek ebben a munkában. Nehéz lenne erre kielégítően válaszolni. Sorolni lehetne a magasszínvonalú szakmai, politikai és kulturális előadásokat, tanfolyamokat. Meg lehetne említeni, hogy a szocialista munkaerkölcs kialakításának egyik hatásos módszere bármennyire is különösen hangzik. a jó munkaszervezés. A fegyelmezett munka feltétele ugyanis az, hogy a munka ütemes legyen, a hozzá szükséges nyersanyagok, szerszámok, tervrajzok mindig időben, jó minőségben rendelkezésre állanak. A dolgozó mindig tudja, hoßv mit miért csinál, mennyire halad előre saját és üzeme tervének teljesítésében, mik a gondok és így tovább. Száz szónak is egv a vége: minden módszer jó. amely a szocialista munkaerköles kialakítását segíti elő. Boros Béla Üjjásztiletőbeii a tolnai bölcsőde Hem titok, beszéltek erről éppen eleget Tolna községben, a bölcsőde elvesztette hírnevét az utóbbi években. A szülők bizalmatlanokká váltak, s ha csak elkerülhették, ha találtak más megoldást, nem vitték csemetéiket a községi bölcsödébe, őszintén szólva meg is volt minden okuk erre. A község egyetlen bölcsődéjében mintha megállt volna az idő. Az elmúl hét év alatt egyetlen új takarót nem láttak a gyerekek, egyetlen új játszóruha, játék nem került a kezükbe. Pedig a raktár telve volt, ott porosodtak a felszerelések, a takarók, törölközők, s a községi tanács költségvetésében is minden évben szerepelt a bölcsőde felújítására, karbantartására szánt összeg. Csak éppen az nem volt, aki igénybe vegye. A bölcsőde régi vezetője, ki tudja milyen oknál fogva elzárkózott minden olyan intézkedéstől — néha attól a kevéske fáradtságtól is, hogy a szekrénybe nyúljon — ami a bölcsődét szebbé, kényelmesebbé tette volna. Nos, ez az időszak lezárult, a hanyag és csak a maga kényelmét biztosító vezetőt eltávolították. A bölcsőde élére Verecz- kei Mátyásáé került, aki nemrégen végezte el a gyermekgondozó-szaktanfolyamot. A fiatal- asszony telve lelkesedéssel kezdett munkához. Alig két hónap alatt ötvenezer forintos költséggel tataroztatta a szobákat, pótolta a hiányos felszereléseket. Nem sok ez az összeg, nincs is még sok látszata a bölcsőde szépítésének, de eltűntek az ököl- nyi nagyságú lyukak a falban, s a gyerekek „társalgóját” tapétázták. A hét év óta a raktárban hét lakat alatt őrzött gyermektakarók is helyükre, a kis ágyakba kerültek. De előbb gondos kezek szegték be, s frissítették fel. Ebéd után látogattuk meg legutóbb az újjászületett bölcsődét. Fehér köpenyt kaptunk — a gyerekek közé csak így mehettünk — s lábujjhegyen jártuk végig a szobákat, az apróságok délutáni álmukba szenderül- tek. Néhány óvó néni ügyelt rájuk, a többiek a kis irodában gyűltek össze, szabtak, varrtak. Gyermekholmikat és a bölcsőde személyzetének új munkaruháját. Mindezt társadalmi munkában, hogy minél csinosabbak, így a gyerekek szemében kedvesebbek és higiénikusabbak legyenek. Úgy. ahogy ez egy bölcsődében dukál. Sok a tennivaló hogy hírnévre tegyenek szert; s hogy a szülők bizalmát is visszaszerezzék. Éppen ezért határoztak úgy, hogy a községi bölcsőde patronálására a selyemgyár bölcsődéjének dolgozóit és a gyár vezetőit kérik fel. A gyáriak szívesen tesznek eleget kérésüknek, s patronálá- suk során minden bizonnyal a községi bölcsőde is „utoléri” magát, az igényeknek megfelelő színvonalra emelkedik. Biztosíték erre az a lelkes kollektíva is, akikre a bölcsőde üzemeltetését, a jelenleg több mint hatvan apróság gondozását bízták. Meggyőződhetnek erről a szülők is, ha alaposabban körültekintenek a bölcsődében. Megéri a fáradtságot. R. M. Magyar és szovjet őszi búzafajták sikere Az Iregszemcsei Fajtakísérleti Állomáson 35 búzafajtával folytattak termesztési összehasonlító kísérletet az idén. Ebből hét fajtánál országos — elismert — fajtakísérlet, 12 hazai és külföldi fajtánál pedig előkísérlet volt. Tizenhat magyar és külföldi őszi búzánál azt is megfigyelték, hogy milyen hatása van a műtrágyázásoknak a terméshozamra. A kísérletekben kiemelkedően szerepeltek a magyar fajta búzák, amelyek közül különösen a Fertőéi—293-as tűnt ki. A Fertödi— 293-as műtrágyázott őszi búza 18,60, a műtrágyázatlan 16,97 mázsa, a Bánkúti—120 I.-es műtrágyázva 18,22, műtrágya nélkül 15,35 mázsa termést adott a kísérleti parcellákon, holdakra átszámítva. A külföldi búzafajták közül a Mironovszkája—264-es őszi búza emelkedett ki, amely műtrágyázva 18,60, műtrágyázatlanul 17,10 mázsa holdanként! termést adott, összességében a magyar őszi búzák bizonyultak most az iregszemcsei talajban és éghajlaton a legjobbaknak, a szovjet fajták pedig 16 mázsa körüli hozamúak voltak. Az olasz búzák azonban gyengén szerepeltek a kísérletekben, mivel igen megsínylették a rossz időjárást. KELLEMES, kicsit szívbizser- gető érzés, ha valakinek azt _ mondják, hogy okos ember vagy Igen ám, de a tőkés országból jbarátom. Amilyen mellékzöngé- Az ugrásszerű műveltségi szín- valósi gazdász se akárki. Ahogy*vei azonban Lakatos Antal, a vonal-felszökésnek is lehetnek az előrejelzésből tudja, fáborwnk-ézombai községi tanács elnöke em- még negatívumai. S ha írunk is kai szimpatizál, s mert rokon-ílegette az okosságot, azt inkább erről, természetesen csak azért, szenvét ki is nyilvánította, kö-«kesernyés öniróniának mondhat- hogy még kevesebb legyen a szönheti, hogy gazdász, tudniillikin^nk. Fásult, elkeseredett ember hiba ezért bocsátották el közélpti /íT-ilenne? Helyzete nem indokolja Vegyük példának a protokollt, lásából. Nem elvtárs, az igaz,|ezt. Tíz éve áll mostani posztján, Ma már egy falusi titkár is tisz- népünknek nem sokat használté ez azt mutatja: a választók bíz- tában van az ilyen esetekre még, de mégis, a kevésbé ba-Jnak benne, de egyoen azt is, hogy szóló tudnivalókkal. Tudja, hogy rátságos, tőkés viszonyok közÖtt%a járásnál, a megyenel sem fu- kell reprezentáció, jó étel, jó meri vállalni a mi harcunlcat. ♦karkodnak a bizalommal. Egyem ital. Tudja, hogy kit illik elő- A dilemmából nem látott fci-Je*ete \s rendezett, kiegyensulyo- ször üdvözölni, s kit másodszor utat. Megkérdezte a járásnál né-+zo^- A ]jarminc ?vn? all^,ldo" köszönteni. De azért nem prob- hány bizalmas emberét, akiktsebb’ sfoke . fiatalember három lémamentes ma még falun egy gondolkodás nélkül a ^opjet*^^ fogadás. vendég javára döntöttek. igazságát nemzőnSafoatos, az Tisztaszegi Kornél, a messze pusz- aztán Tisztaszegi fel sem ....... taménesi tömeg titkára legutóbb tárni kétségeit. _ ♦ a protokoll miatt nem öfí állt már a díszteremben,♦ hatja kétségbe senki. S ami egyéniségét talán a legjobban megszemlélet. épp a protokoll miau nem r"''T;"■♦mutatja, a közösségi aludt. Már a vendégeskedés elő- az elnöki asztal mellett. szolm+lgy vetődik fel ndia a dolog: a estéjén azon törte a fejét, kinek kellett volna, de meg nem közösség, a közjó mindenekelőtt. is nyújtson először kezet, iáért kivel kezdje az üdvözléstgs m£gjs kesernyésen emlegeti messze Pusztaménesire külföldieket Angol, vagy szovjet ^ ez itt °jsajat okosságát... vártak. Egy bjelorusz mérnököt, kérdés! Aztán belevágott. + — itt van például az idei nyár. és egy tőkésállambeli gazda azt. Üdvözlök mindenkit, aki íííjRengetéget törjük a fejünket, Kettőjüket pedig kísérte Tiszta- megjelent mondta, és gyorsan^ogy pótolhassuk az aszály és más szegi országos, Budonestcn szé- átadta a szót a pesti főnöknek, ♦körülmények folytán előadódó kt.j főnöke. Annyit eldöntött (—ki) ^kieséseket. Egyenesbe hozzuk nagyjából a problémákat, de nem annyira, ahogy szeretnénk. — Hogy szeretnék? Mélyen elgondolkodik, aztán halkan szól: — Úgy, hogy mindenki elégedett legyen, sémmi se zavarja az emberek, a falubeliek életét. A CÉL NEMES. Amint értesüléseim szólnak, a községi tanács tíz év alatt sokat tett azért, hogy a sokféle helyről Zombára települt, sokfajta ember magáénak érezze a falut, megtalálja benne a saját helyét. Ha viszont egy másik vetüietből nézzük, még mindig több olyan problémára bukkanunk, amelyek ennek a formálódó egységnek az egyensúlyát időnként megingatják. Az ilyen ingadozások aztán az esetek többségében az elnöki szobában alakulnak át szavakká, gyakran emberi indulattá. Ilyenkor az elnök dolgát kevesen irigyelhetik. Vegyünk egy esetet. A Béke-telepről, de az is lehet, hogy az Alkotmány utcából keresték fel egyszer. — A jelölő gyűléseken megígérték — így a kissé türelmetlen látogató —, hogy az idén végre mi v is járdát kapunk. Lassan vége lesz a nyárnak, de még semmit sem látunk az Ígéretből. Talán a télen akarják megcsinálni? Mindenki tudja, és természetesnek tartja, hogy télen, fagyban, nem lehet betonnal dolgozni, szabad ég alatt. Azt is, hogy cement nélkül pedig még nyáron sem lehet járdát építeni. Mire azonban a cementhiányról, erről az országosan szorongató problémáról mindent megmagyaráz az elnök, jól eltelik az idő. Másnap azonban azt látja, hallja, hogy szinte hiábavaló volt az előző napi magyarázat. A Béke-telepen, a Kossuth és Alkotmány utcában csak az a hír járja, hogy a tanács elhanyagolja az említett községrészeket. Pedig a falu lakosságának majdnem fele él ezen a környéken. y
