Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-04 / 181. szám

szárd ^tyvtár gr »7 uv3. Újabb kilenc föla.' Szkopjében (3. o.) Beszélgetés a meg pártbizottság mező<t dasági osztályvezetőj (2. o.) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYÉI »UOETSAGA ÍS A MEGYEI TAtiACS LAPU XI». évfolyam, 181. szám. ARA: 70 FILLÉR Vasárnap, 1963. augusztus 4. Irodalmi melléklet (5. o.) Tudomány—technika (7. o.) 7 ika Moszkvába érkezett Rusk külügyminiszter Washington (AFP, Reuter, AP) Rusk amerikai külügyminiszter szombaton, magyar idő szerint hajnali 4 órakor repülőgépen Washingtonból Moszkvába indult, ahol hétfőn aláírja a nukleáris­kísérletek részleges betiltásáról szóló háromhatalmai szerződést, A külügyminiszter, aki .az ame­rikai légierő egy lökhajtásos re­pülőgépén utazott, útját két órára megszakította Koppenhágában és szombaton magyar idq szerint 15 óra 55 perckor érkezett a szov­jet fővárosba. Rusk elindulása előtt az And- rews-i repülőtéren kijelentette: „Remélerp, hogy a moszkvai szer­ződés aláírása az első .a tettek sorozatában, amelyek a békéhez vezetnek'’. Hozzátette, nem lehet teljes bizonyossággal megmonda­ni, hogy a szóbanforgó, szerződést követően további megállapodások születnek majd a Kelet és a Nyu­gat között, mert ..még sok elin­tézni való van hátra”. Rusk a szerződés aláírása után unióban marad Gromiko szoyjet (pontjából életbevágó kérdéseknek külügyminiszter vendégeként, aki i a megoldásáért, vei megbeszéléseket is folytat LONDON majd. .................................. I Az angol közvélemény fokozó­A z amerikai külügyminiszter [ dó türelmetlenséggel és ingarült- 12 tagú küldöttség élén ment j seggel figyeli Bonn makacs aka- Moszkvába. A küldöttségben - dékoskodását az atomcsend-egyez­kongresszusi tagok és Kennedy elnök közeli munkatársai vesz­nek részt. Köztük van a szenátus külügyi bizottságának, a kongresz szus atomenergia bizottságának elnöke, Fylbright, Pastere, Humph­rey demokrata szenátor, Steven­son nagykövet, dr- Saaborg, az amerika atomenergia bizottság elnöke, Foster az amerikai lesze­relési és fegyverzetellenőrzési hi­vatal igazgatója. Humphrey szenátor, -a küldött­ség egyik tagja indulás előtt ki­jelentette hogy a moszkvai szer­ződést bátorítónak tekinti, mert az bebizonyítja az emberiségnek, hogy három nagy nemzet olyan megállapodásra tudort • -jutni, amely kölcsönösen előnyös mind­egyik félnek. Kifejezte azt a re­ményét, hogy ez' a megállapodás még néhány napig a Szovjet- l megjavítja a nemzetközi légkört, Párizs mellett Bonn a megegyezés ellenzőinek (8 fészke VARSÓ A szombati Trybuna Ludu kom­mentárban foglalkozik a Lengyel Népköztársaság pénteki kor­mánynyilatkozatával. A nyilat­kozat — hangsúlyozza a lap — kifejezi a lengyel közvélemény teljes megelégedettségét az atom- csend-megegyezés létrejöttével és tartalmával. A megegyezéssel kapcsolatos várakozásaink — írja a lap — párom irányúak. Érdekeltek va­gyunk a Varsói Szerződés és a NATO közötti megnemtámadási szerződésben. Ez bizonyos idő óta élénk nemzetközi yita tárgya. Ma már kifejezetten látható, hogy Pá­rizs mellett Bonn a megegyezés ellenzőinek fő fészke. Az általá­nos megegyezés ellenzői most a megnemtámadási szerződés meg­akadályozására koncentrálják erő­feszítéseiket, hogy elszigeteljék a további megállapodáshoz vezető utat. Kormányunk támogatja a további megegyezéshez vezető lé­péseket. A Trybuna Ludu leszögezi: a második olyan kérdés, amelynek megoldását elősegítheti a megál­lapodás, a közép-európai atom­mentes övezet lengyel tervezete. A harmadik ilyen terület az összes nukleáris kísérletek beszün­tetése és minden tömegpusztító fegyver kiküszöbölése. Kormány- nyilatkozatunk kifejezi azt a meg­győződését, hogy az első részle­ges megállapodásnak kiinduló­pontnak kell lenni a további mun­kához, melynek célja, hogy meg­szabadítsa az emberiséget az atomfegyverek és mindenfajta fegyverek lidércnyomásától, s el­vezesse az általános és teljes le­szereléshez. BUKAREST A Román Népköztársaság kor­mánya nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelenti: kész részt 11~ venni a légkörben, a kozmikus térséghen és a víz alatt végrehaj­tott atomfegyverkísérletek eltiltá­sáról szóló egyezményben. A román nyilatkozat rámutat még: a megkötött egyezmény lé­pést jelent előre a nemzetközi enyhülés felé, de nyilvánvalóan nem oldja meg annak a harcnak alapvető kérdéseit, amelynek cél­ja megakadályozni a fegyverkezé­si hajsza és az atom- és hidrogén­fegyverek által a világbékét fe­nyegető veszélyt. A Román Nép- köztársaság kormánya — a többi szocialista ország kormányaival együtt — a jövőben is mindent megtesz ezeknek, a béke szem­ménnyel szemben. Londonban az a vélemény, hogy az Adenauer- kormány ellenvetéseinek fenntar­tása az angol és amerikai meg­nyugtató magyarázatok ellenére, alig leplezett diplomáciai zsarolá­si kísérlet. Bonn azért tagadja meg hozzájárulását az egyez­ményhez. mert akadályozni akar­ja a további angol—amerikai- szovjet megbeszéléseket a meg- nemtárrtadási egyezményről és ál-, tálában szabotálni akarja a Kelet —Nyugat közötti közeledés egész eszméjét. A Guardian diplomáciai tudó­sítója szerint a nyugatnémetek az atomcsend-szerződés elleni nö­vekvő fenntartásaikkal igyekez­nek megkötni a Moszkvába indu­ló angol és amerikai tárgyalókül- döu ségek kezét. A Daily Herald vvashingtoni tu­dósítóin jelenti: Kennedy kedvezőenfogadta Hruscsov tervét a megnemtáma­dási egyezményről, azonban na­gyon heves nyugatnémet ellenál­lásba ütközik. A németek szoron­gatják Kennedy t, ne engedje, hogy a megnemtámadási egyez­mény kiterjedjen Kelet-Németor- szágra. A németek mögött viszont De Gaulle áll. Erre utal a Daily Herald párizsi tudósítója is, aki szerint Párizs­ban fagyos megvetéssel fogadták Kennedy célzását, hogy megoszta­ná az amerikai atomfegyver-tu­dást Franciaországgal, ha Párizs aláírja az atomcsend-szerződést. 'Egy francia hivatalos személy ezt mondta a tudósítónak: ..Történjék bármi, De Gaulle szilárdan eltökélte, hogy folytat­ja terve szorgalmazását. Francia- országnak minden bizonnyal lesz saját atomfegyvere.” Hruscsov beszédet mondott a Szovjetunió Legfelső Népgazdasági Tanácsának ülésén Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió Legfelső, Népgazdasági Taná­csa kétnapos értekezletet tartott. Az értekezleten megvitatták az 1964—65-ös népgazdasági terv ki­dolgozását és az ugyanerre az idő­szakra vonatkozó beruházások címjegyzékének összeállításával kapcsolatos kérdéseket. Az értekezlet munkájában részt vett Nyikita Hruscsov, Leonyid Brezsnyev és a párt, valamint a kormány több más vezetője. Nyi­kita Hruscsov az. ülésen beszédet mondott, s kijelölte a beruházási építkezések tervezésének gyökeres megvalósításával kapcsolatos konkrét feladatokat, valamint több javaslatot terjesztett elő s termelési kapacitások üzembehe­lyezésének meggyorsításáról és a beruházások gazdaságosabb {el­használásáról. Az értekezlet résztvevői felszó­lalásaikban több példát említet­tek, amely mutatta, hogy meny­nyire helyesek a Hruscsov által előterjesztett javaslatok. 13 köztársasági párti vezetik az egyezmény ratifikálásáról New York (TASZSZ) A köztár- I kell kapniok „valamennyi feltét- sasági párt kongreszusi vezetői lenül szükséges értesülést’’, hogy nyilatkozatot tettek közzé, amely- meggyőződhessenek arról: a szűr­ben az atomfegyverkísérletek ti- ! ződés nem veszélyezteti az Egye- lalmát kimondó egyezmény rati­fikálásával kapcsolatos problé­mákat tárgyalják. A szenátorok anélkül, hogy nyíltan állástfoglalnának a ratifi­kálás ellen, kifejezésre juttatják, hogy a szerződést beható tanul­mányozásnak szándékoznak alá­vetni és arról hosszas vitákat szerveznek. A Dirksen szenátor által ve­zetett köztársaságiak, yalámint Halleck és a vezetése alatt álló képviselőházi kisebbség azt állít­ja, hogy a kísérletek betiltásáról szóló szerződés csak akkor felel meg az Egyesült Államok érde­keinek, ha „megkötése nem ve­szélyezteti biztonságunkat”, A továbbiakban kijelentik, hogy lőtt a szenátus ratifikálná a szerződést, a szenátoroknak meg sült Államok biztonságát. Az „erőpolitika” doktrínájából kiindulva a köztársaságiak sze­rint azt a kérdést kell eldönteni, vajon a béke fenntartását job­ban blztosítja-e ennek a szerző­désnek a ratifikálása, vagypedig „a maximális és legkorszerűbb vélelmi erő, amelynek pusztító ereje védelmet nyújt a támadás ellen”. Ezzel az érveléssel pró­bálják igazolni a légköri nukleá­ris kísérletek folytatását. A nyilatkozat alaphangja, va­lamint Goldwater szenátornak, a köztársasági párt ultra jobboldali vezérének nyilatkozota arról ta­núskodik, hogy a szenátusban hosszantartó harcra van kilátás a szerződés ratifikálása körül, annak ellenére, hogy az ameri­kai nép kifejezett óhaja a szer­ződés mielőbbi jóváhagyása. Franciaország soha nem volt olyan elszigetelt mint ma A francia sajtó Kennedy nyilatkozatáról Párizs (MTI). Sqha Franciaor­szág nem volt olyan elszigetelt, mint ma — ez a francia sajtó egy­öntetű véleménye Kénnedy sajtó­értekezlete után. Áz Aür'ore rá­mutat, hogy az elszigetelődés ko­rántsem célja, hanérn, sokkal in­kább eredmény«' a gaülleista po­litikának. Franciaország hosszú időn keresztül Európa kártyáját játszotta: meg —'írja a lap kom­men rátora.'— Ez az Európa ter­mészetesen De Gaulle kontinen­tal 's Európája lett volna, tenge­lyében Párizs'és Bonn megegyezé­sével, úgy, ahogy Adenauer kancellár is elképzelte. Ez az Eu­rópa Amerika é$ a Szovjetunió között azt a bizonyos „harmadik erőt” képezte volna, amely e po­litika hívei szerint a világ egyen­súlyának elengedhetetlen részét képezné. Ez volt a terv, és nem hiányzott belőle a nagyság- Csak éppen kudarept vallott­A francja lapók egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy Anglia távol­tartásával Franciaország elidege­nítette Hangától a közös piaci part­neréit is‘, V a francia—-nyugatné­met szerződésnek, amelyhez De Gáulle oly nagy reményeket fű­zött, jna már nincs lényeges tar­talma. „Bonn az angolszászokat választotta” — írja az Áurore. — A legutóbbi Kennedy-nyilatkozat pedig azt mutatja, hogy Francia-: ország nem számíthat számára al­kalmas nukleáris megegyezésre Amerikával, Az elszigeteltség nyomán —. mutat rá a Liberation —'„Fran­ciaország' teljesen egyedül farig­csálja majd bombácskáját, és tel­jesen egyedül viseli majd a gaz­daságát és pénzügyeit katasztro­fálisan érintő terheket.” Ebben a helyzetben, amikor a francia elszigeteltség hosszú idő­re szól — váratlanul hírek terjed­tek el arról, hogy De Gaulle je­lölteti magát az 1965-ös elnökvá­lasztásokon, sőt esetleg már 1964- ben sog kerül választásra. Mint ismeretes, a 73 éves francia köz-" társasági elnök hétfői sajtóérte­kezletén nem válaszolt az utódlá­sára vonatkozó kérdésekre. Francia sajtókörökben az a vé­lemény alakult ki, hogy a híresz­telések az államfő válaszát jelent­hetik Kennedy sajtóértekezletére. A Figaro szombati száma rámu­tat, hogy De Gaulle olyan hosszú­távú politikai játszmába kezdett az afopikísérletek folytatásával, amelyet nem fejezhet be, ha két év múlva, 1965-ben lemond a ha­talomról és visszavonul vidéki birtokának magányába. Újabb négerlünlelések az Egyesüli Államokban New York (MTI). New York­ban a négerek újabb tüntetése­ket rendeztek a faji megkülön­böztetés ellen. A tüntetések so­rán harminc személyt tartózta­tott le a rendőrség. New York­ban jelenleg több mint 800 sze­mély van őrizetben a tüntetések­ben való részvétel miatt. A né­gerek egyenjogúságáért küzdő mozgalmak azt tervezik, hogy Rockefeller kormányzó hivatali helyisége elptt. megsokszorozzák a tüntetők számát. New Yorkban a tüntetőkhöz csatlakozott Jeckie Robinson, ismert baseball-játé- kqs. A sportoló plakátot vitt ma­gával, amelyen ez volt olvas­ható: „Munkát mindenkinek, ha nem adtok munkát, akkor in­kább vessetek börtönbe minket!”. Chicagóban a tüntetők az utca sarcban ülve vagy fekve igye­keztek megakadályozni a teher­gépkocsikat, olyan építkezések megközelítésében, amelyeknél hátrányos megkülünbözleiésben részesítik a színesbőrűeket. A város eddig kizárólag fehérek által lakott negyedében szélső­séges elemek kövekkel dobálták meg két néger család lakását. A New Jersey állambeli Newarkban tüntetők két órás felvonulást tartottak, öt napon belül immár az ötödiket, hogy tiltakozzanak az építőipari mun­kások egyes szakszervezetei ál­tal a négerek ellen alkalmazott megkülönböztető intézkedések miatt. Hollywoodban a filmoperatő­rök és rendezők szakszervezete utón a filmipari dolgozók szák­szervezete is visszautasította art a követelést, hogy a filmeknél és a televíziós adásoknál meg­felelő százalékarányban állan­dóan foglalkoztassanak négereket is. A szakszervezet az elutasít tást azzal indokolta, hogy a kö­vetelés elfogadása meglévő mun­kaszerződéseket sértene.

Next

/
Thumbnails
Contents