Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-01 / 178. szám

1963. augusztus V ■fortíi IVTEGYff rtEPŰÍMfi 3 Walter Ulbricht mondott az NDK népi kamarájának ülésén Berlin (MTI, TASZSZ) A Né­met Demokratikus Köztársaság népi kamarájának ülésén szerdán nagy beszédet mondott Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának el­nöke. Hangsúlyozta, hogy az NDK-ban megkezdték a szocializmus általános felépí­tésére irányuló munka cél­tudatos végrehajtását a Né­met Szocialista Egységpárt Vi resszusán elfogadott inak megfelelően. Kij- c, hogy az NDK az összes pártok és tömegszerveze­tek az összes dolgozók együttes alkotó munkájával nagy sikere­ket ért el a gazdaság fejlesztésé­ben s jelentősen előrehaladt a tudomány és a kultúra területén is. A nukleáris fegyverkísérletek megtiltásáról szóló moszkvai szer ződés parafálásával kapcsolatban kijelentette, hogy ez nemcsak a Szovjetunió következetes béke- politikájának és Hruscsov szov­jet miniszterelnök kezdeményezé­sének, hanem a szocialista népek testvériségének, a világ béke- mozgalmának, az atomfegyver el­len küzdő erőknek sikere is. Bejelentette, hogy az NDK szintén csatlakozni fog a moszkvai szerződéshez. Emlékeztetett arra, hogy a nem­zetközi feszültség enyhítéséhez és a népek közötti barátság megszi­lárdításához további lépésekre van szükség, köztük a NATO tag­államok és a Varsói Szerződésben részt vevő államok megnemtáma­dási szerződésének megkötésére. Hruscsovnak a moszkvai szov­jet—magyar barátsági nagygyűlé­sen előterjesztett javaslataival kapcsolatban Walter Ulbricht ki­jelentette, hogy az NDK támogatja ezeket a javaslatokat, amelyek a béke biztosítását szolgálják. Meggyőződésünk — mondotta, — hogy a "németek többsége Kele­ten és Nyugaton egyaránt egyet­ért a katonai költségvetések be­fagyasztásával és csökkentésével, az NDK, illetve a Nyugat-Német- ország területén állomásozó kül­földi csaphatok létszámának csök­kentésével, ahogy Hruscsov elv­társ javasolta. Az NDK államtanácsának elnö­ke kijelentette, hozzájárul ahhoz, hogy a nyugati hatalmaiknak le­gyenek képviselőik az NDK-ban tartózkodó szovjet csapatoknál, ha a Szovjetunió képviselői is ott lehetnek a Nyugat-Németország- ban elhelyezett külföldi csapa­toknál. Beszélt arról a javaslatról is, hogy mind a Szovjetunió, mind pedig más országok meghatáro­zott területein legyenek földi el­lenőrző állomások a repülőtere­ken, a vasúti csomópontokon. az autóutakon és a nagyobb kikö­tőkben. Kijelentette a következő­ket: — Ebben a kérdésben szintén készek vagyunk elő­segíteni a népek békéjének és biztonságának megszilár­dítását, de természetesen csak abban az esetben, ha hasonló földi ellen­őrző állomások létesülnek és mű­ködhetnek nyugatnémet terüle­ten is. A továbbiakban Walter Ulb­richt hangoztatta, hogy olyan atomfegyvermentes övezetet keli létesíteni Európában, amely ma­gába foglalja mind a két német államot, meg kell kötni a német békeszerződést, Nyugat-Berlint semleges szabad várossá kell nyil­vánítani, s ezzel békésen meg kell oldani a nyugatberlini prob­lémát. Hangsúlyozta, hogy mindkét német államnak ün­nepélyesen le kell mondani az atomfegyverről, egymással megnemtámadási szerződést kell kötnie, csökkentenie kell a katonai kiadásokat és a fegyverzetet. Walter Ulbricht behatóan fog­lalkozott még az NDK mezőgaz­daságának" szocialista átalakulá­sával, kereskedelmének fejleszté­sével, népgazdaságának szervezési problémáival. Beszédének egy részét a szocialista demokrácia kérdéseinek szentelte. Közlemény az NSZEP Központi Bizottságának plénumáról Berlin (TASZSZ). Az NDK- lapokban közlemény jelent meg a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának július 29—30-án tartott plénumáról. A plénumon Walter Ulbricht beszámolt a KGST-országokban működő kommunista és munkás­pártok központi bizottságai első titkárainak és ezen országok kor­mányfőinek tanácskozásáról, va­lamint a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó bi­zottságának üléséről. Az NSZEP Központi Bizottsága kötelezte a párt-, állami és gaz­dasági szerveket, valamint az NDK-nak a KGST szerveiben he­lyet foglaló képviselőit, hogy munkájukban a júliusi tanács­kozás határozatait és a központi bizottság által kitűzött feladato­kat tartsák szem előtt. Kurt Hager beszámolót tartott a Kínai Kommunista Párt veze­tőségének politikájáról, amely ellentétben áll a kommunista és munkáspártok közös nyilatkoza­tával és az SZKP politikai el­vei ellen irányul. Az SZKP Központi Bizottságá­nak július 14-i nyílt levelét — mondja a továbbiakban a közle­mény — az NSZEP minden tag­ja és tagjelöltje egyöntetűen he­lyesli. Baráti szálak fűznek minket a Szovjetunió Kommunista Pártjához, annak központi bizottságához, és a központi bizottság első titkárához, N. Sz. Hruscsovhoz, elítéljük a Kínai KP vezetőségének a dicső lenini pártra, annak ve­zető elvtársaira szórt rágal­mait. A közlemény hangoztatja: az NSZEP határozottan ellenzi a Kínai KP vezetőinek téziseit, akik vitatják azt, hogy az im­perializmus végleges felszámolá­sáig is el lehet kerülni a világ­háborút, lebecsülik az atom­háború veszélyét, lekicsinylő és felelőtlen álláspontot foglalnak el a népek sorsát illetően. A közlemény leszögezi: a Kínai KP vezetői balos, szektás, dogma­tikus és nacionalista nézeteikkel, frakciós és szakadár tevékenysé­gükkel az SZKP-ra és pártunkra szólt rágalmazásaikkal, a sztálini személyi kultusz nyílt védelmezé- sével, valamint azzal, hogy az ideológiai nézeteltéréseket átvi­szik az államok közötti kapcsola­tok területére, kárt okoznak an­nak a harcnak, amely a békéért, a nemzeti felszabadulásért és a szocializmusért folyik. Sajnáljuk, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetősége ilyen álláspontra he­lyezkedett. Ugyanakkor úgy vél­jük, hogy a nézeteltéréseket a marxiz­mus—leninizmus talaján áll­va, az 1957-es és az 1960-as nyilatkozat alapján kell elsi­mítani és meg kell őrizni a kommunista világmozgalom egységét. Célunk közös: a szocializmus fel­építése. Közös ellenség, az im­perializmus ellen harcolunk. Pártunk az SZKP, valamint a többi kommunista- és munkás­párt testvéri közösségében szilárd híve a nemzetközi kommunista mozgalom életigazolta fő irány­vonalának és a továbbiakban is következetesen harcol ezért sű irányvonalért — hangsúlyozza a közlemény. Albert Norden a plénumon be* számolt a népi kamara és a helyi képviselőtestületiek választásának előkészületeiről. A központi bizottság határoza­tában elfogadta Walter Ulbrichl beszámolóját és jóváhagyta az NSZEP Központi Bizottsága kül­döttségének Moszkvában végzett munkáját. A központi bizottság jóváhagyta a KGST-országokban működő kommunista- és munkás­pártok központi bizottságai első titkárai és ezen országok kor­mányfői tanácskozásának hatá­rozatait, valamint a Varsói Szer­ződés tagállamai politikai tanács­kozó bizottságának ülésén hozotl határozatokat. A központi bizottság jóváhagy­ta Hager beszámolóját. A2 NSZEP Központi Bizottsága kije­lenti: teljesen egyetért az SZKP Központi Bizottsága július 14-i nyílt levelével, elítéli a kínai vo zetőknek az SZKP, valamint a testvérpártok lenini vezetőségére szórt rágalmait és baráti szolida­ritásáról biztosítja a Szovjetunió Kommunista Pártját, Központi Bizottságát és annak első titkárát, N. Sz. Hruscsovot. A központi bizottság külön ha­tározatban javasolja a Demokra­tikus Németország Nemzeti Frontjában egyesült párt- és tö­megszervezeteknek, hogy a népi kamara és a helyi képviselőtestü­letek választásait ez év október 20-án tartsák meg. A központi bi­zottság jóváhagyta Norden beszá­molóját. A Pravda vezércikk® a KGST-ről Moszkva (TASZSZ) A Pravda szerdai száma vezércikket közöl „Az együttműködés megsokszo­rozza a szocializmus építőinek erejét” címmel. A szociálisa országok sikerei a gazdaság és a kultúra fejlesztésé­ben, a dolgozók anyagi helyze­tének javításában — az egész vi­lág előtt hirdetik a szocializmus fölényét a kapitalizmussal szem­ben és a legkedvezőbb feltétele­ket teremtik meg a forradalmi és nemzeti felszabadító mozgalmak számára, a világbéke megőrzésé­re és megszilárdításiára — írja többek között a vezércikk. A szocialista országok sikerei gazdasági hatalmuk növelésében, a tudományos és műszaki fejlem - tésben a testvémépek óriási erő­feszítéseinek szoros együttműkö­désének és kölcsönös segítség­nyújtásának köszönhetők. A szo­cializmus létrehozta az államok és a népek közötti gazdasági és politikai viszonyok új típusát. A nemzetközi szocialista mun­kamegosztás további elmélyité- se, a termelés specializálásának és kooperálásának kiszélesítése, a tudományos-műszaki együttmű­ködés fejlesztése, az árucsere növelése életbevágó jelentőségű valamennyi szocialista ország és az egész szocialista közösség számára. Ez a gondolat hatja át a napokban közzétett fontos do­kumentumot — a KGST-orszá- gok kommunista és munkáspárt­jai vezetőinek és kormányfőinek értekezletéről kiadott közleményt. A Pravda ezután rámutat, hogy évről évre szilárdul és fejlődik a szocialista országok együttmű­ködése. A szocialista országok külkereskedelme szakadatlanul fejlődik. A tagországok úgy te­kintik a nemzetközi kereskedel­met, mint a különböző társadal­mi és gazdasági rendszerű álla­mok együttműködésének kiszéle­sítésére szolgáló legfontosabb esz­közök egyikét és folytatják gaz­dasági kapcsolataik kiépítését más államokkal. A KGST legfontosabb munka- módszere a távlati gazdasági ter­vek összehangolása. Az értekezlet megállapította, hogy a tagorszá­gok gazdasági együttműködése, fejlesztésének legfontosabb fela­data az előttünk álló szakaszban az 1966—1970 évi tervek össze­hangolásának előkészítése és gya­korlati végrehajtása. A szocialista világrendszer ta­pasztalatai igazolják annak szük­ségességét, hogy a kapitalizmus­ból kivált országoknak a legszo­rosabb szövetségbe kell tömö­rülni. Az SZKP és a többi testvérpárt úgy véli, hogy a jelenlegi teltéte­lek mellett a szocialista országok közötti sokoldalú együttműködés' a nemzetközi szocialista munka- megosztás a kommunizmust építő országok és népek gazdasági po­litikai és kulturális fejlődésének sürgető követelménye. Kétségtelen, hogy a júliusi ér­tekezlet eredményei hozzájárul­nak majd a szocialista államok sokoldalú kapcsolatainak további elmélyítéséhez és új nagy sikere­ket eredményeznek a kapitaliz­mussal folytatott békés gazdasági versenyben. n portugál gyarmatokon kialakult helyzet veszélyezteti Afrika békéjét A Biztonsági Tanács határozata a portugál gyarmatokról New York, (MTI). A Biztonsági és minden lehetséges eszközzel Franciaország — azzal juttatták Tanács szerda délelőtti — ma- akadályozzák meg, hogy olyan kifejezésre a portugál kormány gyár idő szerint a kora délutáni fegyverszállítmányok érkezzenek iránti rokonszenvüket, hogy tar­órákban megtartott — ülésén sza- a portugál kormány részére, ame- tózkodtak a szavazástól, addig az vazásra bocsátották a portugál lyeket az afrikai területein élő ugyancsak a NATO-hoz tartozó afrikai gyarmatok helyzetéről népek elnyomására használhat Norvégia megszavazta a portugál- Ghana, Marokkó és a Fülöp-szi- fel. ellenes határozati javaslatot, getek által benyújtott határozati A határozat végül felkéri U . . . ... , javaslatot, amelyhez — mint is- Thant főtitkárt, hogy biztosítsa . 5eiktató következtében ^z meretes — Venezuela módosító ezen rendelkezések megvalósítá- . .. , .. e az indítványokat terjesztett elő, hogy sát és 1963. október 31-ig tegyen az a^P­° jelentést a Biztonsági Tanácsnak. ly*neky tárgykörébe tartozik és’ Figyelemre méltó, hogy míg a így az abban foglaltak nem köte- NATO vezető hatalmai — az lező erejűek, hanem csupán Egyesült Államok, Anglia és „ajánlás” jellegük van. „enyhítse” a határozati javaslat jelentést a Biztonsági Tanácsnak, megfogalmazását és rendelkező részét egyaránt. A határozati javaslat mellett nyolc küldöttség (a Szovjetunió, Ghana, Marokkó, a Fülöp-szige-^ tek, Venezuela, Brazília, Norvé­gia és a csankajsekista klikk) szavazott. Ellene egyetlen kül­döttség sem foglalt állást. Az Egyesült Államok, Nagy-Britan­nia és Franciaország képviselője tartózkodott a szavazástól. A módosított afroázsiai hatá­rozati javaslat — amely tehát a Biztonsági Tanácsban eggyel több szavazatot kapott, mint az elfo­gadáshoz szükséges hét — leszö­gezi, hogy Portugáliának az afrikai gyarmatokon folytatott poli­tikája ellentétes az ENSZ alapokmányának elveivel és a közgyűlés, valamint a Biz­tonsági Tanács e tárgyú ha­tározataival. A továbbiakban sajnálkozását fe­jezi ki a portugál kormány ma­gatartása miatt, rámutat, hogy a portugál-afrikai területeken kialakult helyzet komolyan veszélyezteti Afrika békéjét és biztonságát. és felszólítja Portugáliát, hogy sürgősen ismerje el e területek lakosságának jogát az önrendel­kezésre és a függetlenségre. Ugyanakkor felkéri a határozat az összes államokat, hogy a jövőben ne nyújtsanak a portugál kormánynak olyan segítséget, ami előmozdítja az afrikai területek lakossága el­len foganatosított elnyomó intézkedéseit Folytatódnak a négertüntetések New York (Reuter) Az egyen­jogúságért küzdő négerek tünte­tései folytatódnak az Egyesült Államokban. New York Brook­lyn-! negyedében kedden elsőíz­ben került sor néger gyermekek tüntetésére. A kicsinyek egy kór­házépítkezés előtt vonultak fel, tiltakozva az ellen, hogy szüleik­nek a vállalkozók nem hajlandók munkát adni. A rendőrség a kis­korúakat letartóztatta, de később szabadon engedte. Több más New York-i építkezésnél is tovább tüntetnek a négerek. A színesbőrű lakosság haladá­sáért küzdő országos szövetség New York-i szervezetének vezetői bejelentették, hogy gyermekeiket nem engedik beiratkozni az isko­lákba. amennyiben valamennyi New York-i nyilvános iskolában nem vetnek véget a faji megkü­lönböztetésnek. Walter P. Reuther, az autómun kasok egyesült szakszervezetének elnöke Los Angelesben tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy a színesbőrű amerikaiak millióinak türelme fogytán van. A szakszervezeti vezető követelte, hogy a faji probléma megoldása érdekében mielőbb emeljék tör­vényerőre Kennedy elnöknek a polpári jogokra vonatkozó javas­latait. A floridai Ocaláhan letartóz­tattak 21 néger fiatalt, mert azok olyan éttermek előtt tüntettek, amelyek nem hajlandók négere­ket kiszolgálni. A Virginia állam­beli Farmvilleban hasonló okok­ból több üzlet előtt tüntettek. A Mississippi állambeli Clarks- dale-ban 52 négert tartóztattak le, mert hivatalos engedély nél­kül felvonulást rendeztek. Ä tün­tetők felvonulásokkal azt szeret­ték volna elérni, hogy a városi hatóságok fehérek és négerek részvételével bizottságot állítsa­nak fel a négerek sérelmeinek ki­vizsgálására. Az Egyesült Államok statisz­tikai hivatala jelentést tett közzé a négerek gazdasági helyzetéről. A jelentés adataiból kiderül, hogy míg 11 évvel ezelőtt a nége­rek átlagos keresete 62 százaléka volt, — a fehérek átlagkereseté­nek addig 1962-ben már csak an­nak 55 százalékát tette ki. A New York Herald Tribune rámutat arra, hogy a statisztikai hivatal adatai ellentmondanak annak a közelmúltban kiadott kormány­jelentésnek, amely szerint az ame rikai négerek gazdasági helyzete áayuU.

Next

/
Thumbnails
Contents