Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-30 / 202. szám

B fÖEWS MEGYE! NÉPÚJSÁG 1963. augusztus 30. Az idei átszervezések mérlege: Megszűnt 399, megalakult 89 minisztériumi vállalat Az eddigi átszervezések mint­egy befejező aktusaként a Pénz­ügyminisztériumban az országos vállalati törzskönyvön is átve­zették a változásokat. Ezzel hi­telesítették egyes üzemek meg­szűnését, mások létrejöttét és az új vállalatok elnevezését. A vállalati törzskönyvön vég­rehajtott változtatások tanúsága szerint az idén összesen 399 minisztériumi vállalat szűnt meg, s 89 új vállalat alakult, részben a kisüzemek összevonásával, más­részt egyes tanácsi vállalatoknak a minisztériumi vállalatok közé történt besorolásával. Legnagyobb változások az építőiparban tör­téntek, itt 112 vállalat szűnt meg 1 és 30 alakult. A könnyűiparnak 99-cel, a kohó- és gépiparnak pe­dig kereken 70-nel kevesebb üze­me van, mint a múlt év végén. Ennél jóval kisebb, de mégis je­lentős volt az átszervezés a ne­héziparban és a belkereskedelem­ben is. A törzskönyben azonban a leg­jelentősebb változást mégsem a vállalati átszervezés, hanem több- ezer mezőgazdasági termelőszö­vetkezet bejegyzése okozta. Vala­mennyi termelőszövetkezet hiva­talos nevét feljegyezték, s ezzel a központilag nyilvántartott gyá­rak, üzemek, szövetkezetek szá- 1 ma 25 000 fölé emelkedett (MTI). Jópofa sr Barátunk, Zebulon visszatért az üdülőből. Kedve kitűnő, de szí­ne sápadt. Nyolc kilót fogyott biztosan. — Szia Zebulon. — Szia srácok... Ki­tűnően üdültem. — Nem látszik meg rajtad Zebulon. — Hát mert annyit marti ültünk. Irtó jó­pofa srácokkal voltam együtt. Hívtuk, üljünk be a Várközbe, mondja csak el, milyen volt az a kitűnő üdülés. S míg mi limonádét szívtunk a műanyagcsövön, ke­délyesen mesélt Ze­bulon barátunk. — Siófokon voltam, s kitűnő három srác volt a szobatársam. Olyan bulikat csinál­tunk, hűha, olyat még nem pipált az építők üdülője! — De kár .., — Hagyjatok elmon­dom sorjában. Első este . .. Első este én kimaradtam egy kicsit mert találkoztam egy bonyhádi lánnyal. Bal­lagok be a szobámba, benyitom az ajtót, s képzeljétek a fejemre esik egy lavór. — Lavor? — Az. Most már nem látszik a helye, a púp eltűnt. .. Na, mondom azt még csak kibírom, egy kis fejpúp, s ijedt­ség nem a világ, ha már ilyen jópofa srá­cokkal vagyok itt együtt a szobámban. Leszórom a ruhát és ugróm be az ágyba... — Az ágyba ... — Oda. De az meg leszakad. Nem lett volna baj, hogy lesza­kad, de csak az egyik vége huppant. Ilyen ferde ágyban nem le­het szundizni. Fél­óráig szereltem. — Szerelted ... — Szereltem. S az­tán elaludtam. Reggel arra ébredek, hogy csupa cipökenőcs az arcom. A srácok nem az arcomat, a párná­mat kenték be, hogy fel ne ébresszenek. — Isteni, hogy fel ne ébresszenek... Igen, hogy fel ne ébresszenek. Isztok egy duplát? Jó, ren­delek ... Napközben hol a fürdőruhám tűnt el, hol a cipőm, esté­re a fehér ingem, volt úgy, hogy a nadrágom zakóm, bőröndöm, ötödik, hatodik szobá­ban szedtem össze, vagy leadták a por­tán talált tárgyként. Minden nap újabb bo­nyodalom ... — Újabb bonyoda­lom ... — Az. Tele voltam bonyodalmakkal. Sem­mim nem veszett el, á c o k de amikor kellett, semmit sem találtam meg. Jópofa srácok. Fehérváriak. — Fehérváriak .., — Azok. Hatszor kentek be cipőkrém­mel, alvás közben, négyszer rogyasztották össze az ágyamat, há­romszor gyújtottak ci­gipapírt a lábujjam között, ötször lopták el a karikagyűrűmet, négyszer zárták rám a szobát, s az emeletről mégse lehetett kiug- rani. — így van ... — Ez még mind semmi! Amikor füröd­ni mentem, állandóan bemondatták a han­gosbeszélőbe, hogy ke­resnek. Amikor ultiz­tunk, elnyerték az ösz- szes pénzemet. Még táncolni sem tudtam a végén elvinni a bonyhádi kislányt. — így nyaraltál? — így. Miért? Nem jó ez? Ilyen jópofa srácokkal együtt üdül­ni minden pénzt meg­ér. — Megér ... — Igen megér. Jö­vőre írok nekik. Meg­kérdem, hova kaptak beutalót. En biztosan nem megyek még a közelükbe sem, in­kább itt maradok Szekszárdon. —is —os Elbájoló detektívek a titokzatos báró nyomában London, (MTI). A csütörtök reg­geli angol lapok első oldalon köz­ük James White londoni kávéház­tulajdonos feleségének körözésére bocsátott fényképét. Feltevések szerint a vonatrablásban való rész­TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyaf Szocialista Munkáspárt Tolnu megyei Bizottsága ás a Megyei Tanács lapja Fászerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállolato Fe'elős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszá'd, Mártírok tere 15—17. Telefont Szerkesztőség: 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 KészOi a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 40. Telefon: 21—21. 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posto Előfizethető a helyi postahivataloknó1 és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft ladetbnámt MMt vétellel gyanúsított White — akit már egy hete eredménytelenül kö­röznek — továbbra is felesége, hat­hónapos kisgyermeke és Gigi nevű fehér pudlikutyája társaságában bujkál. Uj izgalmat váltott ki az az érte­sülés, hogy egy meg nem nevezett angol főnemes is kapcsolatban van a vonatrablással gyanúsított szemé­lyekkel. A báró urat állítólag bű­nözők társaságában látták néhány nappal a vonatrablás előtt egy westendi kocsmában. A Scotland Yard — az értesülések szerint — lenyomozta a magasabb körökbe is bejáratos arisztokrata múltját, s megállapították, hogy előző külföldi szabadságai alkalmával többször találkozott Angliában működő „jó­nevű” bandavezérekkel. Állítólag a báró minden lépését figyelik és elbájolóan csinos detektívnők sze­gődtök nyomába. Kilenc évre ítélte a bíróság az ozorai gyilkost Emberölés bűntettének vádjá­val állt tegnap a megyei bíróság előtt Gulyás István ozorai tsz- tag. Közel húsz tanú mondta el a véres eseményt, támasztotta alá a vádiratban foglaltakat. Ebből veszünk mi is néhány adatot Gulyás Istvánról, aki rend­szeresen ivott és italozásai miatt két ízben is volt alkoholelvonó kúrán. Ezek azonban nem érték el nála a megfelelő hatást, az italozást ezt követően is foly­tatta. A bűncselekmény előzménye­ként ez év május 16-án az Egyet­értés Tsz lucernaföldjére mentek kaszálni. De mivel nem negye­dében — amint a vezetőséggel elhatározták —, hanem harma­dában akarták lekaszálni, ott­hagyták és hazamentek. Május 20-án ismét kimentek. Gulyás, aki orvosi vélemény szerint ki­sebb mértékben szellemileg kor­látozott, a folytonos italozástól, még útközben több mint egy liter bort ivott és szidalmazta Wagner Kálmán üzemegység­vezetőt. Mondta is Tóth Gyulá­nak, mivel Wagner kevés munka­egységet írt jóvá részére: „Ezért komám, meglátod, még a mai napon ezt a kötelet akasztom a Kálmán nyakába!” E szavak köz­ben egy zsineget húzott elő a zsebéből. A Vöröskapu-dűlőnél Wagner Kálmán azt mondta a tsz-tagok- nak, hogy nem ott, hanem a Döb- rentei-csapásnál kell kezdeni a kaszálást. Gulyás már itt össze­szólalkozott Wagnerral. Nem tet­szett neki, hogy máshol kell kez­deni a kaszálást és nem harma­dáért, hanem negyedéért. Wagner rászólt, hogy ne lázítson. A Döbrentei-csapásnál Wagner Kálmán elkezdte kiosztani ka­szálásra a lucernaföldeket. De megjegyezte, hogy a vezetőség határozata értelmében csak azok kaphatnak, akik legalább 40 Vandálok, anno 1963. Éjjelente, amikor az emberek nyugovóra térnek, életre kelnek a népvándorlás népei. Időnként le­lecsapnak a városra, a város környékére a hajdan egész Euró­pát végigpusztító keleti germánok a vandálok. Rendszerint akkor veszik birto­kukba a várost, amikor már mindenki nyugovóra tér, óvakod­nak attól, hogy dúlásuknak szem­tanúja is legyen. Csak a reggeli járókelők láthatják portyázásuk áruló nyomait; a korzón feldön­tögetett beton virágcsészéket, a letépett, letördelt virágokat, vagy mint legutóbb, a Mikes utca ele­jén, a megyei tanács előtt letör­delt, tövestül kitépett, és elvitt rózsákat, a kihúzgált karókat. Ugyanakkor hírek érkeztek ar­ról is, hogy a városban pusztító vandálok időnként el-elvetődnek a Duna-partra, a horgásztanyák környékére is. A Karaszi-fokon járó horgászoknak bizonyára a szemébe tűnt Keserű bácsi hor­gásztanyája, a nagy gonddal elé­je telepített szőlőlugas, az elülte­tett diófák. Nos, a vandálok Keserű bá­csi szőlőlugasán is már többször otthagyták a kezük nyomát. A tavaszi rügyfakadás óta már hét szőlőtőkét törtek ki, egy, talán nyolc éves diófát baltával vágtak le derékban. A városban és a környéken i»r- tyázó vandálok harcmodora ellen nehezen tudják felvenni a küz­delmet. Kitűnően értenek az ál­cázáshoz; a Sörkertben, a Kis- pipában, vagy a Kulacsban iddo- gáló honpolgár, vagy békés sport- horgász álarcát öltik magukra a feltevések szerint, mert még egyet sem tudtak a dúláson, a pusztí­táson érni sem a rendes, békés járókelők, sem a rendőrség. Sen­ki nem látta, ki, mikor veti le álarcát és válik vandállá az el­fogyasztott ital hatására, vagy az elszalasztott kapitális harcsa, az eredménytelen horgászat okozta dühében. Ennyi dúlás után már ideje lenne véget vetni a vandálok ga­rázdálkodásának, az illetékesek­nek megfelelő harcmódot kellene kidolgozni ellenük. Hiszen ezrekbe kerül a városnak az általuk oko­zott kár pótlása, és a józan gon­dolkodású horgászoknak sem le­het mindegy, milyen környezet­ben töltik pihenő idejüket. Ideje lenne már fülön csípni, és méltó büntetésben részesíteni a XX. század-beli vandálokat. BI. munkaegységet szereztek. Gulyás is azok közé tartozott, akiknek még ennyijük sem volt. Persze, ők voltak a hangoskodók. az elégedetlenkedők. Ekkor kérdezte Gulyás Wag­nertől, kezében a kaszával, hogy miért nevezte őt lázi tónak. Az egyébként is nyugodt Wagner Kálmán csillapítani igyekezett Gulyást. Ö azonban a kezében lévő kaszát magasra emelte, majd teljes erőből Wragner Kál­mán hasába vágta. A körülötte lévők egy része megijedve el­szaladt, a többiek Wagner segít­ségére siettek, valamint Gulyást igyekeztek lefogni. Gulyásnak azonban még volt annyi ideje, hogy mégegyszer Wagner felé sújtson. Ez már csak a térdét sebezte meg. Wagner Kálmánt ezután ko­csira tették és orvoshoz szállítot­ták. De hiába volt az orvos első­segélynyújtása, Wagner Kálmán a kórházba szállítás közben bele­halt sérüléseibe. A szakértői vé­lemény szerint mintegy három és fél liter vért vesztett. Gulyás ezután anyósa prés­házába ment, újra ivott és el­aludt. Még akkor is aludt, ami­kor a rendőrök megjelentek a présházban és letartóztatták. Miután a vádirat adatai a széles körű bizonyítási eljárás során beigazolódtak, a megyei bíróság Gulyás Istvánt emberölés bűntettében mondotta ki bűnös­nek. Ezért 9 évi szabadság- vesztésre ítélte, 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és kö­telezte a bűnügyi költségek meg­fizetésére. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Garrincha válni akar... Garrincha. a brazil labdarúgó- válogatott világhírű jobbszélsőjé- vel az utóbbi napokban nem a sportrovatokban foglalkoznak az újságok. Válási ügye került napi­rendre. válókeresetet adott be ugyanis, és az első békéltető tárgyaláson meg sem jelent. Ott volt viszont a felesége 8 lányá­val. A bíróság Garrinchát havi százezer cruzeiros tartásdíj meg­fizetésére kötelezte, felesége azon­ban ezt kevesli, s háromszáz­ezer cruzeiros megállapítását kö­veteli. Mint a lapokból kitudó­dik, Garrincha vígan éli életét új szerelmével, Elza Soares né­ger énekesnővel, akit Brazíliában a samba „Bossa ne gr a” -jónak neveznek. Hogy mi lesz az ügy vége, azt nem tudni. Az bizo­nyos, Garrincha válni akar, fe­lesége viszont nem. Hogyan lesz a negyvenezer forintból százötvenezer ? Történt pedig, ezelőtt két esz­tendővel, 1961 végén, a dombó­vári 12 évfolyamos iskolában csőrepedés. Mégpedig olyan erős, hogy a nagy épület majdnem kettévált — megsüllyedt. Év vége volt, ilyenkor a ja­vításhoz hitelt szerezni nehéz do­log. De fontos érv volt, hogy 28 tanulócsoportnak ad helyet az in­tézmény, 180 fős leány-diákott­honnak és ott a konyha is, ahol 250 személyre főznek nap mint nap. Végül sikerült megszerezni Boszorkányos újítás a renováláshoz szükséges 40 ezer forintot. Kiszállt a tanácsi építő­ipari vállalat, hogy megkezdjék a munkát. De, talán mert nagy az épület, mégsem kezdtek dol­gozni. Húzódott, húzódott a mun­ka, aztán 1962 augusztusában mégiscsak nekiláttak. Ami per­sze nem azt jelenti, hogy történt valami változás a tanév megkez­déséig. Múlt évben végig a szom­szédba jártak át a gyerekek, víz és WC hiányában, csoda, hogy valami fertőzés nem ütötte fel a fejét, mert a szennyvíz-vezetékek nyitva voltak, bűzlöttek. 1963. elején már oda jutott az építő vállalat, hogy felderítették a süllyedés okát. Most már tervet követeltek a munkálatokhoz. A tervező iroda át is adta nekik. Lassan folydogált a munka, míg meg nem állt. Csövek hiányá­ban. Itt az új tanév, s a munkások az iskolában. A negyvenezer fo­rint régen elfogyott, most úgy 150 ezer forint körül tart a költ­ségkimutatás. A gyerekek talán örülnek, mert a művelődési osz­tály elhalasztotta a tanévnyitást. A dombóvári gimnazistáknak a 12 évfolyamosban csak 15-én kezdődik az oktatás. Óvatosság­ból, mert a legutóbbi átadási ha­táridő szeptember hatodika (-ki)

Next

/
Thumbnails
Contents