Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-31 / 203. szám
á MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA ML^.cl BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJAXIII. évfolyam, 203. szám ARA: 50 PILLÉR Szombat. 1963. augusztus 31. Hruscsov és Ti to Velenjében (3. o.) Körzetesítés és szemlélet <2—3. o.) Rádiómelléklet <4. o.) Riport a kekiruhás sofőrökről <6. o.) Amerikai tudósok az atomcsend- szerztidés mellett New York (TASZSZ1 A New York Herald Tribune pénteki számának egész oldalát foglalja el 52 neves amerikai tudós, köztük 18 Nobel-díjas — felhívása az amerikai néphez. A tudósok felszólítanak a moszkvai szerződés „haladéktalan támogatására” és hangsúlyozzák, hogy bár „teljesen különböző nézeteket vallanak csaknem minden lehetséges kérdésben”, „mindannyian egyetértenek annak a támogatásnak a fontosságában és halaszthatatlanságában, amelyet az atomtilalmi egyezményhez feltétlenül nyújtani kell”. Ebben a kérdésben — írják — egyesítenek bennünket a következő vitathatatlan tények: Újabb vélemények a moszkvai szerződésről NEW YORK. Joseph Clark amerikai szenátor New Yorkban nyilatkozott a moszkvai leszerelési egyezményről. Clark kijelentette. bár az atomcsendről folytatott sikeres tárgyalások következtében megjavultak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai, a kongresszus tagjainak többsége nem vette fontolóra, hogy mit is jelent a fegyverek nélküli világ. A kongresszus jelenleg nem ismeri el és nem érti meg a leszerelés szükségességét. RIO DE JANEIRO. A Novos Rumos, a Brazil Kommunista Párt lapja abban látja a megállapodás óriási jelentőségét, hogy elmozdította a holtpontról az emberiség életbevágó érdekeit érintő kérdéseket. A kapitalista országok közül csak Franciaország nem volt hajlandó aláírni ezt a szerződést. A brazil kommunistáknak viszont nehéz 'megérteni, hogy egy szocialista ország, mint Kína, miként helyezkedhetett szembe a béke erőinek ezzel a győzelmével. Tagadhatatlan viszont, hogy a kínaiaknak ez az álláspontja világossá teszi a nemzetközi kommunista mozgalmon belül létrenyilathoxott Hruscsov a% Evening IXeivs-nek Helsinki (TASZSZ) Karjalainen finn miniszterelnök pénteken délután felkereste Kekkonen államelnököt és benyújtotta kormánya lemondását. Az elnök a lemondást elfogadta és az új kormány megalakulásáig a Kekko- nen-kormány tagjait kérte fel az ügyek vitelére. A finn kormány lemondását a Finn Szakszervezetek Központi Szövetségéből a kormányba delegált három miniszternek a lemondása előzte meg. Koski,, Saarinen és Narvaenen miniszterek nem értettek egyet azzal a péntek délelőtt hozott kormány- határozattal, amelynek értelmében a mezőgazdaság bevételeit a fogyasztói árak növelése révén fedeznék. A Finn Szakszervezetek Központi Szövetsége már korábban határozottan tiltakozott a mezőgazdasági árproblémák ilyen módon történő megoldásának terve ellen, minthogy az maga után vonná az élelmiszerek fe1. A szerződés csökkenti a nukleáris háború valószínűségét 2. A szerződés meggátolja, hogy a nukleáris fegyverekkel eddig nem rendelkező hatalmaknak ilyen fegyverek kerüljenek a kezébe. 3. Ez a szerződés kedvező feltételeket teremt mindkét fél számára a fegyverkezési hajsza lelassításához. 4. A szerződés megvéd bennünket és gyermekeinket a radioaktív csapadékokból származó sugárzástól. A fentieken kívül a félhívás aláíróinak véleménye szerint „a kísérletek folytatása veszélyesebb, mint betiltásuk”. jött nézeteltérések egyik okát: a szektásság és a dogmatizmus oly világosan jutott ebben az esetben kifejezésre, hogy még a vak is láthatja, — mutat rá a Novos Rumos. BÉCS. A Weg und Ziel, az Osztrák Kommunista Párt elméleti folyóirata hangoztatja, most már napirenden szerepelhetnek olyan kérdések is, mint a varsói szerződés és a NATO-tagállamok között aláírandó megnemtámadási szerződés és a leszerelésről, a német kérdés rendezéséről kötendő megállapodás. A kínai vezetőknek az az állítása, hogy a moszkvai szerződés előnyt biztosít az_. imperializmus számára, ellentmond a józan észnek. PÁRIZS. A CGT szerdán nyilatkozatot adott ki és ebben megbélyegzi a francia kormányt, amiért nem hajlandó csatlakozni a Moszkvában aláírt atomcsend-szerződés- hez. Azzal, hogy De Gaulle kormánya elutasította a megállapodást — mutat rá a CGT — a világ népeinek szemében Franciaország a militarizmus. élvonalába került. A szövetség ezért utasította a kormányba delegált minisztereit, hogy nyújtsák be lemondásukat, amennyiben a kormány nem veszi figyelembe ezt a tiltakozást. A finn demokratikus sajtó véleménye szerint az áremelő kormányhatározat a jobboldali erők győzelmét jelenti. A Päivän Sanomat ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a kormányban részt vevő polgári pártok a munkások és a szegény- paraszti rétegek kárára igyekeznek úrrá lenni a gazdasági nehézségeken. Karjalainen koalíciós kormánya 1962. április 13-án alakult meg és abban az agrárpárt öt, a koalíciós párt három, a Finn Néppárt és a Svéd Néppárt két-két tagja, valamint a Finn Szakszervezetek Központi Szövetsége által delegált három miniszter foglalt helyet. A londoni Evening News három folytatásban közölte azt az interjút, amelyet Hruscsov szovjet miniszterelnökkel készített a moszkvai atomcsend-egyezmény aláírása után Gagrában, a Fekete- tenger melléki üdülőhelyen, Drew Pearson, ismert amerikai publicista. A beszélgetés elején Drew Pearson emlékeztetett arra, hogy Kennedy elnök nemrégiben Curtis Lemay tábornoknak kijelentette: ..Fölösleges olyan katonai ütőerő kialakítására törekedni, amely a szovjet városok többezerszeres elpusztítására is elegendő”. Az amerikai újságíró megkérdezte, mi a véleménye erről a szovjet kormányfőnek? Hruscsov válaszában kijelentette: — Nyilvánvaló, hogy Lemay tábornok a fegyvergyártó monopóliumok nyomása alatt áll. ezek pedig a lehető legtöbb hadimegrendelés kicsikarására törekednek. Ámde tekintet nélkül árra, vajon az Egyesült Államok felhagy-e katonai költségvetésének állandó emelésével, vagy sem. mi a magunk részéről véget vetünk a katonai kiadások növekedésének» hiszen máris minden elképzelhető fegyverből bőségesen elegendő áll rendelkezésünkre. — Ami bennünket illet, mi a továbbiakban még abban az esetben sem vagyunk hajlandók ennyi tenger pénzt fegyverekre költeni, ha történetesen nem sikerülne megállapodnunk az Egyesült Államokkal. Ennek megfelelően már az 1964-es védelmi kiadásainkat sem emeljük az idei szint fölé, sőt esetleg csökkentjük is. 1965-ben pedig valószínűleg tovább mérsékelhetjük majd a katonai előirányzatokat. — Két évvel ezelőtt történt, amikor a szovjet kormány a fegyverzet csökkentéséről tanácskozott, egyesek úgy vélekedtek, hogy a fegyverzet csökkentésének kérdését össze kellene kapcsolni a Genfben folyó leszerelési tárgyalások problémakörével. Végül azonban megmagyaráztuk: helyesebb lesz a két kérdést külön külön kezelni, mert ha összekapcsoljuk a fegyverzet kérdését a genfi leszerelési tárgyalásokkal, akkor végeredményben semmire sem megyünk. A továbbiakban beigazolódott ez a nézet: Genfben azóta is folytatódnak a tárgyalások, mi viszont ezalatt egyoldalúan csökkentettük fegyverzetünket. Elképesztő összegeket sikerült megtakarítanunk, ugyanakkor hadseregünk tűzereje nemhogy kisebb, hanem lényegesen nagyobb lett. A katonák — fűzte hozzá Hruscsov — néha nem tudják, hol is kell megállniok. Az amerikai újságíró ezután Kennedy elnök Moszkvába való esetleges meghívásának lehetősége felől érdeklődött. Hruscsov értésemre adta — jegyzi meg Drew Pearson —, hogy ez a lehetőség az amerikai elnöktől függ. — Először is a másik felet kellene megkérdezni erről — mondotta a szovjet kormányfő. — Ami egy kormányfői értekezlet lehetőségét illeti — folytatta —, sohasem zárkóztam ei egy ilyen találkozótól, feltéve persze, ha a résztvevőket jószándék vezérli a tanácskozásokra. A német kérdésre áttérve Hruscsov hangoztatta: a német kérdés az európai béke kulcsa. — Mindenki a német kérdés rendezését kívánja. Ez nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok, hanem valamennyi ország kapcsolatainak megjavulásához vezetne. Bizonyos vagyok benne, hogy Kennedy elnöknek is ez a kívánsága. Nagyon ésszerű lenne, ha megengednék Nyugat-Ber- iin népének, hogy kívánsága szerint alakítsa jövőjét, de ezen a ponton közbelép. Adenauer és ellenvetéseket tesz. Alkudozni kezd egyfelől Kennedyvel, másfelől De Gaulle-lal s e diplomáciai sakktáblán Berlin a paraszt szerepét Játssza. — Mindazonáltal — fűzte hozzá Hruscsov — teljesen elképzelhetetlen, hogy emiatt háborúzzunk egymással. Miért is mennék háborúba Adenauer követelései miatt? A berlini helyzet rendezéséről feltett kérdésre a szovjet kormányfő így válaszolt:----A két német államnak alá k ell írnia a békeszerződést. Az egyik kapitalista úton fejlődik, a másik a szocializmust építi. Rájuk kell bízni jövőjük kialakítását. 1 Alá kell írnunk a békeszerződést, amely garantálná a szabad közlekedést az összekötő útvonalakon és biztosítaná, hogy külső beavatkozás nélkül intézhessék belügyei- ket. Nyugat-Berlinnek lehetőséget kell adnunk arra, hogy az általa kívánt úton fejlődhessék. Hruscsov kijelentette: Rusk amerikai külügyminiszterrel ezekben az ügyekben csupán eszmecserét folytatott. — Úgy döntöttünk, hogy ezt a kérdést most nem tűzzük napirendre. legalábbis addig nem, amig az atomcsend-egyezmény ügye nem rendeződik. Azután majd rátérünk más kérdésekre is. Azt is elhatároztuk, hogy megvizsgáljuk a NATO és a varsói szerződés hatalmai közötti megnemtámadási megállapodás lehetőségeit. Ebben a kérdésben sem hoztunk döntéseket, de megállapodtunk, hogy később még visszatérünk rá. — Ezeket az ügyeket egyáltalán nem kapcsoltuk össze egymással. Természetesen kívánatos lenne, hogy első helyen a német kérdést vitassuk meg, hiszen ez döntő jelentőségű probléma. A megnemtámadási szerződés megvitatása lényegesen könnyebb, ez inkább erkölcsi természetű ügy. Drew Pearson emlékeztetett Willy Brandt nyugatberlini polgármester múlt évi javaslatára. sa.'ígs ZSN3 ZB Jiozzo.ítaq A'goq szerveinek székhelyét Nyugat- Berlinbe. Hruscsov ezzel kapcsolatban megjegyezte: — Mi helyeseljük ezt az elgondolást. ez azonban nem jelentené azt, hogy megszűnnék az ellenőrzés a Berlint kettéosztó határ mentén. Minden államnak vannak határai. amelyek őrzéséről gondoskodnia kell és itt az ideje, hogy végre a Nyugat is hozzászokjék ehhez a tényhez. Az NDK ezután is őrködni fog határain. Az amerikai újságíró megkérdezte, nem gondolja-e a szovjet kormányfő, hogy tekintettel a Kínai Népköztársasággal támadt vitára, „Peking valamilyen nemzetközi bonyodalmat okozhat?" — ön arra akar rábírni, hogy a kínaiak helyett nyilatkozzam — állapította meg Hruscsov. — Nos, nem vagyok felhatalmazva, hogy a kínaiak nevében beszéljek, de ha személyes véleményemet akarnám kifejteni, azt mondanám: nem gondolom, hogy a kínaiak bármit is el akarnának indítani. Ök hisznek a békében és a békés egymás mellett élésben. ök ezt így mondják és mi hiszünk nekik. Ezután a Kelet és a Nyugat közötti kölcsönös bizalom kialakításának lehetőségeiről hangzott el kérdés. A szovjet kormányfő a következő pontokban sorolta fel a bizalom légkörének kialakítására megteendő intézkedéseket: — A legfőbb kérdés ugyan a' leszerelés, de ennek megközelítése most még nehézségekbe ütközik. Az atomcsend-egyezmény, noha nem tekinthető teljesnek, az atomfegyverkísérletek problémájának lényegét rendezte: megakadályozza a légkör további mérgezését. A második lépés — a megnemtámadási egyezmény. A harmadik — a német kérdés. Ha ezt sikerülne megoldani, ez egycsapásra megtisztítaná a nemzetközi légkört. Akkor pedig olyan helyzetbe leszünk, hogy megtárgyalhatjuk a Németországban állomásozó fegyveres erők csökkentését. Azt hiszem, ez olyan ügy. amiben megegyezésre juthatnánk. Ezután következhetne a katonai költségvetések befagyasztása, hogy véget vessünk a fegyverkezési versenynek. Az interjú végéhez Drew Pearson hozzáfűzte: — Két évvel ezelőtt Hruscsov- nál tett látogatásomról beszámolva azt írtam, hogy a szovjet miniszterelnök őszintén békét akar, és az Egyesült Államok potenciális barátját láthatja benne. Ezért a megállapításomért bizonyos emberek könyörtelen támadások pergőtűzét zúdították rám. Most, Hruscsovval való újabb találkozásom után jobban mint valaha az a meggyőződésem, hogy igazam volt. Mitöbb. meggyőződésem. hogy az orosz nép elsöprő nagy többsége szenvedélyesen, majdhogynem fanatikusan békét kíván. Lemondott a finn kormány gyasztósi árának emelkedését is.
