Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-29 / 201. szám
bon Hruscsov Jugoszláviában (3. o.) Hetvenezer felnőtt tanul mezőgazdasági szakmát (8. o.) A Werbőczi-várrom mellett (7. o.) XIII. évfolyam, 201. szám. ÁRA 60 FILLÉR Csütörtök, 1963. augusztus 29. A gabonavitához Napok óta közli a lap a gabonavitához csatlakozó szakemberek véleményét. A vitát a Földművelésügyi Minisztérium egyik vezető szakembere foglalja majd össze. Tsz-elnökök, agronómusok, állami gazdasági igazgatók, járási vezetők írják le, hogy véleményük szerint mi a helyes és mi a helytelen, mit lehet és mit kell tenni annak érdekében, hogy jövőre a megyei átlag kenyérgabonából a termelőszövetkezetekben elérje a 13 mázsát. Érdeklődéssel figyelik ezt a vitát mindazon tsz- tagok és vezetők, akik tudják, hogy végre valóban el kell indulni a világszínvonal felé e téren is, mert a jelenlegi termésátlagok tarthatatlanok, indokolatlanok, alacsonyak, s nem tehetségről, hanem tehetetlenségről tanúskodnak. A vita tehát jó szolgálatot tesz. Tanúsítja azt is, hogy a Tolna megyei termelőszövetkezetek vezetői ezen az őszön komolyan nekikészülődnek és megfelelő elhatározással valóban meg akarják alapozni a jövő évi 13 mázsás megyei átlagtermés elérését, —* termelőszövetkezeti szinten. A vita tehát jó, de szenvedélyesebb lehetne. A zombai Paraszt becsű let Tsz-főagronómu- sa leírta, hogy rnTTne^Tefenít, nem kertelt, igaza van. Hiszen a szakvezető érzi legjobban, hogy hol szorít a cipő. Csakhogy a vitatkozók mintha udvariasan elhallgatnák, hogy hol is szorít a cipő. Nem beszélnek például olyan lényeges dologról, mint amilyen a gépállomás munkája, pedig érdemes lenne ezzel is foglalkozni, azoknak persze, akik még ezután szólnak hozzá a Tolna megyei Népújság hasábjain folyó gabonavitához. Sokszor hallja az ember tsz-elnök, tsz- agronómus szájából, hogy a tsz- vezetők csinálják foggal, körömmel, a gépállomás pedig úgy tesz, mintha semmi köze nem lenne a dologhoz. Van ennek persze fordítottja is. Beszélni kellene róla a nyilvánosság előtt. Tegnap például Kolozs István elvtárs hozzászólásában egyebek között megállapítja a következőket: „A tápanyag-visszapótlást vizsgálva meg kell őszintén mondani, hogy a szervestrágya-gaz- dálkodás nincs kellően kihasználva. pedig a szervesanyag-visszapótlás a műtrágya-hatást is befolyásolja ...” Mindezt, aki egy kicsit is szakembernek tartja magát, az nagyon jól tudja. Érdemes lenne tehát valamelyik termelőszövetkezeti agronómusnak őszintén, kertelés nélkül leírni, hogy miért nincs kellően kihasználva a szervestrágya-gazdálko- dás. Ez nem jelenti a dolgok leegyszerűsítését, ellenkezőleg, a hozzáállás alaposságát mutatná. Szólni lehetne arról is, hogy mi és ki akadályozza az elővetemé- nyek idejében történő betakarítását. milyen pozitív, vagy negatív jelenségek tapasztalhatók e téren? Milyen problémák, gondok vannak az emberekkel, a gépekkel, a vetőmaggal, a csávázással, a műtrágyával, a védekező szerek beszerzésével stb. Minden segítőszándékú hozzászólásnak helye van a Tolna megyei Népújságban, mert az a cél, hogy végre a gabonatermesztés területén bekövetkezzék a döntő változás, A leszerelés az összes jóakaratú ember erőfeszítésétől függ Hruscsov válaszai japán újságírók kérdéseire Moszkva (TASZSZ) A Mezsdu- narodnaja Zsizny legfrissebb száma közzé tette azokat a válaszokat, amelyeket Hruscsov szovjet miniszterelnök adott a japán lap- szerkesztők és kiadók egyesülete képviselőinek kérdéseire. A nukleáris kísérletek részleges tilalmát kimondó egyezménynyel kapcsolatban Hruscsov kijelentette: ,,Az emberek most világszerte örömüket fejezik ki annak láttán, hogy végre megvalósult a nukleáris kísérletek három fajtájának betiltása. Tudjuk, hogy ez a tény különösen nagy örömet okozott a japán népnek, amelynek nagy szerencsétlenség jutott osztályrészül — át kellett élnie egy barbár atombombázás katasztrofális következményeit”. Ez az egyezmény — állapította meg a továbbiakban a szovjet kormányfő — megnyitja az utat újabb megállapodások előtt a nagyjelentőségű nemzetközi kérdésekben, mindenekelőtt a leszerelés kérdésében és a német kérdés békés rendezésében. „Realista módon kell megközelíteni a problémákat és meg kell érteni, hogy a nukleáris kísérletek betiltása önmagában még nem hárítja el a háborús veszélyt, mivel nem jelenti a fegyverkezési hajsza befejezését, még kevésbé a leszerelést. A szovjet kormány kész erőfeszítéseit külpolitikai téren az alapvető nemzetközi problémák mielőbbi megoldásáért folytatott küzdelemre összpontosítani”. A leszerelés távlataira vonatkozó kérdésre adott válaszában Hruscsov rámutatott: „Vajon megvalósul-e a leszerelés, és ha igen, mikor? — E kérdés eldöntése mindenekelőtt az összes nép, az összes jóakaratú ember erőfeszítéseitől függ. Ha ők szervezettséget, állhatatosságot tanúsítanak, ha olyan politikát követelnek kormányaiktól, amely biztosíthatja a leszerelési egyezmény megvalósítását, ha leváltják azokat a kormányokat, amelyek nem hajlandók erre, és új embereket állítanak helyettük — már pedig a nép mindenre képes, a néptol függ minden —, nos tehát, ha a népek képesek ilyen állhatatosságot, megértést és céltudatosságot tanúsítani, akkor a leszerelési egyezmény valósággá válik. A japán lapszerkesztők és kiadók képviselői megkérdezték a szovjet miniszterelnököt, mi a véleménye a két ország kormánya között a területi kérdésekben fennálló nézeteltérésekről. A szovjet kormányfő emlékeztetett arra, hogy „a jelenlegi helyzet az idevágó nemzetközi egyezményeken, köztük a san-franciscói békeszerződésen alapul, amelyben Japán fenntartások nélkül lemondott a Kurili-szigetekre vonatkozó minden jogáról és jogalapjáról. Vajon ez az okmány már nem kötelező erejű Japánra nézve? Nem nehéz belátni, hogy az úgynevezett területi kérdést Japánban és az Óceánon túl azok a körök erőszakolják, amelyek félnek a szovjet—japán kapcsolatok javulásától, nem óhajtják, hogy országaink között megszilárduljon a béke, a kölcsönös bizalom és a barátság”. „A szovjet kormányt a két ország közötti jóviszony érdekei vezették — hangoztatta a továbbiakban Hruscsov —, amikor az 1956-os szovjet—japán közös nyilatkozatban kifejezte készségét, hogy békeszerződés alapján átadja Japánnak Habomai és Si- kotan szigeteket. Ha a japán kormány betartaná ezt a nyilatkozatot, amely meghirdette a Szovjetunió és Japán között a jószomszédi. baráti kapcsolatok kialakítását, és hozzájárult volna a békeszerződés megkötéséhez, akkor e szigetek problémája már rendezve lenne. Ha Japán vezető körei intézkedéseket tennének a japán területen lévő, az ország valamennyi szomszédja számára hábocús veszély forrását jelentő külföldi katonai. támaszpontok megszüntetésére, és visszatérnének a szovjet—japán nyilatkozatba foglalt, a két ország közötti békés és jószomszédi kapcsolatokat szem előtt tartó irányvonalra ezzel kétségkívül új helyzetet teremthetnének az országaink közötti problémák rendezéséhez". A szovjet—japán kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődéséről Nyikita Hruscsov elmondotta, hogy e kapcsolatok kiépítésének feltételei igen kedvezőek. A szovjet—japán kereskedelem jelentős növeléséhez vezethetnek a közeli években a szovjet miniszterelnök szavai szerint, „egyrészről Szibéria és a.Távol-Kelet rohamos gazdasági fejlődése, másrészről a japán gazdaság eredményei”. „Kölcsönös érdeklődésre tarthat számot véleményem szerint — folytatta Hruscsov — a japán technikai berendezések és egyéb anyagok felhasználása a szibériai és távol-keleti iparfejlesztésben. Mi hajlandók lennénk ezen a területen olyan üzemeket létesíteni, amelyeknek termékeire Japánnak szüksége van, ha a japán társaságok részletvisszafizetés alapján rendelkezésünkre bocsátják az ehhez szükséges műszaki eszközöket és egyéb anyagokat". Nyikita Hruscsov hozzáfűzte, hogy egyéb területen is nagy lehetőségei vannak a szovjet—japán gazdasági együttműködésnek, például a halászatban és általában a tengeri iparágak tekintetében. A két ország közötti kulturális kapcsolatokra vonatkozó kérdésekre válaszolva a szovjet kormányfő rámutatott: hasznosnak tartják egy széleskörű kulturális egyezmény megkötését, amely hozzájárulna a szovjet—japán kulturális csere további növeléséhez. A laoszi helyzetről szólva a szovjet kormányfő megállapította, hogy egyes országok sajnálatosan megsértik a saját maguk által is aláírt genfi egyezményeket, amelyek jó alapot szolgáltatnak Laosz békés és semleges fejlődéséhez. A KKP. valamint az SZKP és más kommunista pártok közötti nézeteltérésekről Nyikita Hruscsov a következőket mondotta: ,,Mi a magunk részéről megtettünk, és a jövőben is megteszünk mindent annak érdekében) hogy tekintet nélkül a fennálló véleménykülönbségekre, megállapodjunk és megszilárdítsuk az SZKP és a KKP. a szovjet és a kínai nép közötti kapcsolatokat.” A szíriai és izraeli panasz a Biztonsági Tanács előtt New York (MTI): Szerdán — magyar idő szerint néhány perccel 16.00 óra előtt — ismét összeült a Biztonsági Tanács, hogy folytassa a vitát a Szíria ellet] benyújtott izraeli, illetve az Izrael ellen benyújtott szíriai panaszról. Elsőnek U Thant, az ENSZ főtitkára szólalt fel. A szíriai—izraeli határra küldött ENSZ-meg- figyelők jelentésére hivatkozva a főtitkár hangoztatta, hogy mind Izrael, mind pedig Szíria „általánosságban” betartja a tűzszünetet. Mint mondotta, az ENSZ- megfigyélők sem a demilitarizált övezetben, sem a két ország védelmi zónájában nem észleltek olyan csapatösszevonásokat, amelyek ellentétben állnának az 1949. évi fegyverszüneti egyezmény rendelkezéseivel. Szidi Baba, a Biztonsági Tanács egyetlen arab tagjának. Marokkónak képviselője a szíriai álláspontot támogatta, és sorozatos agressziók elkövetésével vádolta Izraelt. Hangoztatta, Marokkót olyan szoros kapcsolatok fűzik az arab országokhoz, hogy az ellenük irányuló bármilyen izraeli fenyegetés Marokkó lépéseit is maga után vonná. Az ülés utolsó szónoka Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségének vezetője, Izrael pártját fogta és követelte, hQgy a Biztonsági Tanács erélyesen bélyegezze meg Szíriát az augusztus 19-i határincidens miatt. Azt állította, hogy a tények nem támasztják alá az Izrael ellen emelt szíriai vádat. At amerikai küldött felszólalása után az elnöklő Nielsen (Norvégia) berekesztette az ülést. A Biztonsági Tanács szerdán délután — magyar idő szerint az esti órákban — folytatta a vitát az izraeli—szíriai határviszály kérdéséről. Felszólalásra jelentkezett Izrael. Szíria, Anglia és Brazília képviselőié. „A megegyezés a levegőben lóg" A Frankfurter Rundschau Hruscsov üzenetéről Bonn, (MTI). A Frankfurter Rundschau szerdán vezércikkben foglalkozik azzal, hogy Hruscsov miniszterelnök levelet intézett Kennedy elnökhöz. A lap hangsúlyozza, hogy az atomcsend- egyezmény megkötése után sem állt be szélcsend a világpolitikában. „Egyre világosabban kialakul a következő időbeli menetrend” — írja a lap. „Ez a menetrend ugyan még nem mond semmit a tárgyalóprogram sikerének tényleges kilátásairól. De mindkét fél annyira csökkentette már maximális követeléseit, hogy a megegyezés a levegőben lóg. egy olyan kompromisszum, mely szükségszerűen iránymutató lesz az egész kelet— nyugati politika számára ... Bármi álljon is az enyhülésért folyó fáradozások végén, egy bizonyos: Hruscsov üzenete ismét a legnagyobb sebességre kapcsolja a nemzetközi diplomácia motorját. A bonni kormány jól tenné, ha igyekeznék kihasználni az enyhülési fáradozásokat. Az olyan aggodalmak, hogy minden kelet- nyugati szerződés szükségszerűen magával hozná az NDK felértékelését és elismerését, .csak meg bénítja saját kezdeményezésünket. és politikai manőverezési terünket a propagandára és ár- nyékbokszolásra korlátozzák. ..Anglia és Amerika immár nem azzal a céllal tárgyal, hogy kapitulációra késztesse tárgyaló partnerét, vagy kitérjen a tárgyalási éredmény elől — írja végül a lap. A hidegháború bajnokainak az a kilátása, hogy Hruscsov menetiránya az atom- csendegyezménytől az ellenőrzési megegyezéseken át, a katonailag ritkított övezetek, ezzel az NSZK katonai semlegesítéséig vezet, s veszélyes politikai következményekkel jár maid, legfeljebb csak szomszédunknál, De Gaulle-nál talál visszhangra. Washingtonban és Londonban azonban másképpen látják a dolgokat.” Szakszervezeti vezetőket tartóztattak le Leopoldvilleben Leopoldville (MTI) A kongói, hatóságok letartóztattak két szak- szervezeti vezetőt. Remy Siwa-t, a kongói dolgozók általános szövetségének szövetségi titkárát és Valentin Chimangát, a szervezet végrehajtó titkárát. A vád szerint „lázító” röpcédulákat osztogattak egy Leopoldville közelében fekvő katonai táborban, s a lázadásra való izgatást a kongói törvények halállal büntetik. A két szakszervezeti vezető tagadta, hogy részt vett volna e röplapok szétosztásában, hangsúlyozták, hogy az ő röpcéduláik elsősorban a szakszervezetek bér- követeléseit ismertették. A szak- szervezetek tiltakoztak a letartóztatások ellen ós közölték, egyelőre nem hajlandók tárgyalásokba bocsátkozni a kormánnyal.