Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-25 / 198. szám
1963. augusztus 35. fstss wmsm 3 Legfőbb célunk a kommunizmus Moszkva (TASZSZ) A Pravda szombati számában terjedelmes cikk jelent meg ..Legfőbb célunk a kommunizmus” címmel. V. Sztyepanov, a cikk szerzője egyebek között a következőket írja: „A marxista—leninista elmélet régen megállapította, hogy megszilárdulása után a szocializmus szükségszerűen kommunizmusba nő át. De hogyan, milyen konkrét utakon kell járni, mit kell tenni annak érdekében, hogy megvalósítsuk ezt az átalakulást — ezekre a kérdésekre nem voltak kész válaszok, ezeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának kellett megoldania a marxista—leninista tudomány és a párt zászlaja alatt haladó nép tapasztalataira támaszkodva. A párt feltárta a kommunizmus kibontakozó építése időszakának belső tartalmát, megmutatva, hogy ez felöleli a szovjet társadalom életének valamennyi oldalát — a gazdaságot, a politikát, a kultúrát, a mindennapi életet és az ideológiát. Mint legfőbb meghatározó jellegű feladatot szabta meg a párt a kommunizmus anyagi, technikai bázisának létrehozását, megadta tudományos jellemzését és kijelölte a szükséges gyakorlati intézkedéseket”. A cikk szerzője megállapítja, hogy az SZKP által kitűzött feladatok elméleti kidolgozását elsősorban az SZKP XXII. kongresszusának határozataiban és ae SZKP új programjában fektették le. "Az SZKP programja a korszerű tudományos marxista—leninista elmélet legjelentősebb eredménye”. A világ haladó erői — állapítja meg Sztyepanov — jóváhagyólag és lelkesedéssel fogadták ezt a programot a testvérpártok korunk kommunista kiáltványának nevezték. A nemzetközi reakció, akárcsak Marx és Engels Kommunista kiáltványa idején, minden erejével rágalmazta a programot, pártunkat. Megjelenésének napjától kezdve az SZKP programja a különböző színezetű reakciósok támadásainak célpontjává vált. Minden csak azt erődíti meg hogy programunk helyes, utunk világos”. „Az SZKP-program reakciós bírálóinak hamisan zengő kórusához csatlakoznak rosszindulatú nyilatkozataikkal a Kínai Kommunista Párt vezetői is, akiket cseppet sem zavar, hogy milyen társaságba kerültek és kikhez A Pravda cikke csatlakoznak.” A kínai sajtó zúgolódik amiatt, hogy a szovjet lapok és folyóiratok keményen fellépnek a kínai vezetők anti- marxista,' jobboldali opportunista nézetei ellen.. Miért ez a zúgolódás? Erre számítani kellett, mivel ők kezdeményeztek nyílt harcot az SZKP és más kommunista pártok ellen. „Az SZKP programjának elméleti megállapításai nem elvontak — hangoztatja a Pravda cikkírója. — Mögöttük áll a kommunizmust építő szovjet emberek millióinak élő gyakorlata. Aki az SZKP programját támadja, az lényegében a lenini párt, a szovjet nép, a kommunista építés ellen támad.” A cikk szerzője megállapítja a- továbbiakban, hogy a nemzetközi imperializmus a kommunizmus meghamisítására és lekicsinylésére mozgósítja minden erejét, rámutat: A reakciós ideológia aktivitásának fokozódása össze- forrottságot, egységes cselekvést követel a kommunista mozgalomtól. Megmagyarázhatatlanok és fantasztikusak a KKP vezetőinek szakadár cselekedetei, amelyekkel gyengítik a kommunizmus erejét. Véleménynyilvánításaik a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet kérdésében a kommunizmus ellenségeit segítik a marxista—leninista elmélet és a szocialista országok gyakorlata ellen folytatott harcukban. A KKP Központi Bizottságának június 14-i levele lényegében tagadja a különbséget a szocializmusba való átmenet és a kommunizmusba való átmenet között, a szocializmust nem úgy fogja fel, mint a kommunizmus első szakaszát, csupán mint a közös átmeneti időszak egy mozzanatát, s ezzel elferdíti a szocializmus és a kbmrhuiiTzmCiS 'jellegét egyaránt.” A cikk a továbbiakban hangoztatja: „A kírtai vezetők értelmezésében a szocializmus csupán valamiféle közbeeső állomás a kapitalizmus és a kommunizmus között, átmeneti forma: „nem kapitalizmus és nem kommunizmus.” A KKP vezetői az elmélet elferdítése folytán nem látnak különbségeket a szocialista országok között és az új társadalom építésének gyakorlatában. Nem veszik figyelembe, hogy egyesek eme országok közül valóban az átmeneti szakasz feltételei között élnek, mások befejezik a szocializmus építését, a Szovjetunió Kennedy a külföldi segély- program csökkentéséről Washington, (MTI). Az amerikai képviselőház 222 szavazattal 188 ellenében úgy határozott, hogy egymilliárd és 25 millió dollárral csökkentsék az Egyesült Államok külföldi segélyprogramjára előirányzott összegeket. A döntés a Kennedy-kormány eddigi legsúlyosabb kudarca a képviselőházban. Kennedy pénteken a késő esti órákban nyilatkozott az amerikai rádiónak és televíziónak. Az elnök keserű hangon, csalódottan szólt a képviselők döntéséről. Elsősorban a republikánusokra hárította a felelősséget a — mint mondotta — „szerencsétlen, jogosulatlan és ésszerűtlen” határozatért. Hangsúlyozta, még nem volt rá példa a háború óta, hogy a „másik" azaz az éppen nem hatalmon levő párt ne támogatta volna a kormány külpolitikáját. Á republikánusok — mondotta — szűk látókörű és felelőtlen magatartást tanúsítottak. Kennedy felhívta mindkét párt tagjait, hogy a szenátus vitájában álljanak a segély-program mellé és iktassák vissza a lefaragott összegeket a külföldi segély-program tervezetébe. ; A kommentárok rámutatnak, hogy 66 demokratapárti képviselő is a segély-program ellen szavazott. Ezeknek túlnyomó többsége a déli államok képviselője, s ez arra mutat, hogy a Kennedy-féle „polgári jogok törvényjavaslata” amely a néger-kérdés enyhítését célozza, a faji kérdésben szélsőséges demokratákat is szembefordította a kormányzattal. A republikánusok magatartását megfigyelők általában azzal magyarázzák, hogy az ellenzék szerint az elnök külpolitikai kérdésekben nem kéri ki megfelelőképpen véleményüket. Rusk amerikai külügyminiszter nyilatkozatában ugyancsak aggodalmát fejezte ki a segély-program tervezet csökkentése miatt. A csökkentés — mondotta — Veszélyezteti az Egyesült Államok biztonságát. Az elnök és a külügyminiszter nyilatkozatából egyébként egyaránt kiderül hogy az amerikai segély-program elsősorban propaganda célokat szolgál és célja, hogy az amerikai politika szolgálatába állítsa a gazdaságilag gyengébben fejjelt országokat. pedig, amely elsőnek lépett a szocialista útra, a kommunizmus kibontakozó építését valósítja meg. Ami Kínát illeti, világos, hogy ez az ország még egyáltalában nem zárta le az átmeneti szakaszt és óriási munka áll előtte a szocializmus építésében. Ez azonban nem jogosítja lel a kínai vezetőket, hogy csupán saját országúk helyzetének szempontjából értékeljék a többi országot, csupán saját- feladataikat nézve, figyelmen kívül hagyva a nemzetközi tapasztalatot, azt állítsák, hogy • „minden szocialista ország nagyon messze van még a kom; munizmus magasabb fokától. Nem kétséges, hogy Kína számára ez egyelőre még távoli perspektíva. A Szovjetunió számára azonban a kommunizmus építése ma már gyakorlati programfeladat, amely később napirendre kerülhet más országokban is, köztük Kínában. Miért kellene sze methunyni mindezek felett!” „A KKP vezetői anélkül, hogy befejezték volna a szocializmus építését, kiadták a kommunizmusba Való átmehet jelszavát. Az átmenet legjobb szervezeti formájaként néhány évvel ezelőtt a kommunákat jelölték ki — magabiztosan állították, hogy Kínában megtalálták a kommunizmusba való átmenet legjobb szervezeti formáját. Már akkor, amikor a kínai vezetők először vetették fel a kommunák kérdését a kommunizmusba való átmenet legkiválóbb módjaként, világos volt, hogy helytelen útra lépnek, eltérnek a marxizmus—leninizmustói, amely régen bírálta már a kommunizmusban az egyenlő elosztás alapján történő átmenet kispolgári kísérletét. A kommunizmusba való átmenethez hatalmas anyagi-technikai bázis megteremtésére van szükség, amely képes biztosítani a teljes bőséget, megtanítani az emberieket ía képességeik teljes kihásználásávai végzendő munkára. Az idő bebizonyította, hogy a kommunáknak mint a „paradicsomba vezető lépcsőknek a reklámja elhamarkodott volt: a kommunák nem igazolták önmagukat. Ez Kínában mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, és mégis tekintet nélkül minderre, a kínai vezetők nem tartják lehetségesnek az elkövetett hibák elemzését. Megváltoztatva falun folytatott politikájukat, és lényegében eltérve a kommunáktól, a kínai vezetők a csaknem általános véleménnyel szemben mindmáig hirdetik a népi kommunák sok kárt okozott jelszavát. A cikk szerzője hangsúlyozza, hogy a KKP vezetőinek „sajátos” szektás vonala a nemzetközi kommunista mozgalomban, távol esik a világ társadalmi fejlődésének fő irányától, elhajlást jelent a marxizmus— leránizmustól. Ez az irányvonal figyelmen kívül hagyva a munkásosztály küzdelmének világtör-, ténelmi tapasztalatait, a szocialista világrendszer fejlődését, csupán saját tapasztalatokra számít-, va, elszigetelődéshez, a nemzeti korlátozottság zsákutcájához vezet”. ■ ' A Pravda cikkének szerzője befejezésül a következőket írja:, „A szovjet ország ma erősebb, mint valaha, erejét a nép, a párt és az állam egységének. hatalmas gazdasági és védelmi potenciáljának. a . leninizmus diadalmas. eszméihez való hűségének köszönheti.- . A. A kommunista pórt óriási világtörténelmi célja a kommunista társadalom felépítése országunkban az egész nép céljává vált. gyakorlati feladattá, a nép mindennapos munkájának céljává. E célkitűzés érdekében vívja a szovjet nép intenzív harcát csaknem fél évszázada, és ez a küzdelem teljes győzelemre vezeti* Zendülés a dél-vietnami hadseregben Saigon (MTI) A Reuter-iroda jelentése szerint a dél-vietnami hadsereg egyik alakulatában a napok óta tartó politikai válság nyomán zendülés tört ki. Dinh Tuong tartományban, 80 kilométernyire Saigontól, a hadsereg ott állomásozó egyik csapattestónek buddhista érzelmű katonád összecsaptak a kormányhoz húzó egységekkel. Az incidens csütörtökön délután történt. Az összecsapásokban hatvan katona meghalt, százhúsz pedig megsebesült. A halottak között hét tiszt is van. Ezt a hírt a kormányhoz közelálló hírforrás erősítette meg. Saigonban, mint nyugati hír- ügynökségek jelentéseiből kitűnik. a dél-vietnami kormány diktatórikus intézkedései ellen küzdő tiltakozó tömegmozgalomban a börtönbe zárt buddhista -vezetők helyét a diákok vették át. Szombaton két heves kormányellenes tüntetés robbant ki; az egyik Saigonban a jogi, a másik a tanárképző egyetemen. A jogi egyetem aulájában ezer diák hallgatta meg Vu Van Mau volt | külügyminiszter beszédét, aki megbélyegezte a kormány buddhista-ellenes intézkedéseit. A volt külügyminiszter lemondását egyébként Ngo Dinh Diem nem fogadta el. A dél-vietnami hírügynökség jelentése szerint az elnök három hónapi szabadságot adott neki, s engedélyezte, hogy Indiában buddhista zarándokutat tegyen. A külügyminiszter távozása mindazonáltal lehetővé tette Henry Cabot Lodge új amerikai nagykövetnek, hogy formaságokra hivatkozva, ne vegye fel' a kapcsolatot a dél-vietnami kormánnyal. A dél-vietnami hírügynökség pénteken közölte még, hogy Phan Thie város két megszállt buddhista templomából a rendőrség „felforgató jellegű anyagokat” foglalt le, s negyvenhárom „gyanús embert” letartóztatott. Washingtoni jelentés szerint a kormány intézkedései elleni tiltakozásul. követve a nagykövet és a hivatalos ENSZ-mégfigyeíő példáját, lemondott, a nagykövetség első titkára is. Angol lapok a dél-vietnami helyzetről London (MTI) London jóltájékozott politikai köreiben általános, az a vélemény, hogy küszöbön áll a dél-vietnami Ngo Dinh Diem- rendszer bukása. Kormánytisztviselők aggodalmuknak adnak hangot, hogy a velejéig korrupt rezsim katasztrofális összeomlása láncreakciót válthat ki a SEATO egész működési körzetében, s njeggyengítheti a Nyugat állásait, nemcsak az indokínai félszigeten, hanem a Tóyol>-Keleten általában. Befolyásos lapok sürgetik- : -áz Egyesült Államokat, hogy a Ngo Dinh Diem rendszerét haladéktalanul - írja veszteséglistára, amíg nem késő, s amíg a _ bukásra álló diktátor helyébe valamilyen „elfogadható" kormányzatot tud állítani. A Guardian írja: „Nehéz elképzelni, miként biztosíthatná az Egyesült Államok továbbra is támogatásáról Ngo Dinh Diemet, vagy azt, hogy az miként maradhatna hatalmon az amerikai támogatás nélkül. Hosszú éveken át az amerikai segély (több mint ötmilliárd dollár árán!) tartotta hatalmon Ngo Dinh Diem családi diktatúráját. Az amerikaiak azért segélyezték a dél-vietnami diktátort. mert nem találtak jobbat. Az egyetlen reménykeltő dolog, hogy Henry Cabot-Lodge, az új amerikai'nagykövét, sietve a helyszínre érkezett, Mindenesetre az amerikai külügyminisztérium pénteki nyilatkozata'. amely' a belső konfliktusra való' tekintet nélkül a kömmu- oista. gerjllák elleni harcot jelöli,.meg a legfontosabb feladatnák. meglehetősen külöBös fontossági sorrendet' szab meg” •— állap ttja- meg végezetül rosszallóan a Guardian. A Daily Telegraph attól tart, hogy a jelenlegi dél-vietnami rendszer további támogatása végül is közös frontba tömöríti a buddhistákat és a baloldali erőket. „Az új amerikai nagykövet helyesen járna el. ha .a legnagyobb eréllyel rászorítaná Ngo Dinh Diemet, hogy elejét vegyék egy ilyen végzetes fejlemény bekövetkezésének” — hangoztatja í a Daily Telegraph. fl bonni kormánysajtő a „gaulleista alternatívával"* fenyegeti az amerikaiakat Bonn (MTI) Bonnban feltűnést keltett a hír, hogy az északolaszországi Cadenabbiában üdülő Adenauer kancellár csütörtökön látogatást tett a közelben tartózr kodé Stikke r . N A TO - fótit kám ál. Bár a. megbeszélésről még nem szivárogtak ki közelebbi részletek, bonni diplomáciai. körökben ösz- szefüggésbe hozzák , .Áderiaiier . és Stikker tanácskozását a . bonni diplomáciának azzal a törekvésével. hogy a NATO-tanácsot- igyekezzék felhasználni a .kelet—nyugati megbeszélések ütemének lelassítására. sőt azok zsákutcába eiószakolására, ' Jellemző ezzel kapcsolatban, hogy . a. bonni ,kormánysajtó továbbra is nagy „diplomáciai sikerként”. ünnepli a NATQ-tanács eheti ülését, s a. kancellári palo: tóhoz közelálló Bohner. Rundschau vezércikkében hangsúlyozz za: „Bonnban megelégedéssel és megkönnyebbülés érzésével vették tudomásul a NATO állandó tanácsa légy többi ülésének pozitív eredményét. A nyugati. szól vetségi rendszer platformján ezek voltak az első megbeszélések a moszkvai. egyezmény ' aláírása ■után és valóban enyhítették azt a lidércnyomást, amelyet az angol —amerikai eljárás . idézett elő Ny ugat-Nérnetországban. A 'kormánypárti Rheinische Post azt hangoztatja, hogy Bonn helyzete egyáltalán nem kilátástalan. De Gaulle politikájában ugyanis van egy alternatíva azzal az úttal szemben., amelyre Kennedy lépett. Ezzel kapcsolatban a :bonni belpolitikában is' uj áramlatok jelentkeznék, új frontok vannak kialakulóban. - Egyre inkább ki kristályQSQdik egy angolszász és egy francia' baráti tábor. „Aki ma a bonni beszélgetéseket hallgatja — írja a lap — azt hihetnél hogy Kennedy elnök egyáltalán nem járt Németországban. Nagyszabású . .látogatásának hatása feltűnően gyorsan eltűnt. Kenrtedynek nein .sikerül? elkergetnie De Gaulle szellemét. Ez a szellem egyre erőteljesebben jelentkezik és .nemcsak a Ct)U— CSU, konzervatív köreiben' Áláp- jában .véve gaulleista politika volt Schrődemek az az elhatározása Is, hogy á NATO-tanácosal lefékezze a további szovjet—ame- rikaá tárgyalásokat'.
