Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-02 / 179. szám
8 K63. augusztus 2. ®oÉten megtbí wÉpüa&itt' Melyik fontosabb ? Az ügy tulajdonkeppen már lezárult. Hogy mégis beszélünk róla, az inkább a tanulság kedvéért történik. Mert nenéz szó nélkül elmenni amellett, hogy Gyünkön csupán üzleti meggondolásból kevés híján kitelepítették a könyvtárt mostani helyéről, a ma- radékbolt kedvéért. A történet a következő. A helyi földművesszövetkezet levéllel fordult a községi tanácshoz, amelyikben a következőket adta elő: Mivel Gyönk nem járási székhely, nincs szüksége akkora művelődési házra, mint régen. A meglévőt nem használják ki. Ezért helyes lenne; ha a könyvtárt áttelepítenék a művelődési házba, annak mostani helyén pedig maradékboltot rendeznének be. Így lényegesen növelni lehetne az üzlet forgalmát. Ha úgy nézzük, a földművesszövetkezet nek a maga módján igaza van. A központi fekvésű üzlethelyiségben a mura- dékbolt valóban kedvezőbb körülmények közé kerülne. A maradékok, vagy leértékelt árucikkek értékesítése népgazdasági érdek. Viszont legalább annyira közös érdek az is, hogy o művelődés céljait szolgáló létesítmények megfelelő helyen álljanak, s egyezően működjenek a követelményekkel. Mindez felmerült abban a vitában, amit a földművesszövetkezet levele fölött rendezett a községi tanács végrehajtó bizottsága. As ülés afelé hajlott, hogy helyt adnak a földművesszövetkezet indítványának, mert a művelődési hás helyiségei nincsenek teljesen kihasználva. Költözik tehát a könyvtár, s annak helyére pedig a men radékbolt. Azaz mégsem... A végleges jóváhagydi előtt ugyanis felszólalt a járási tanács végrehajtó bizottságának egyik tagja. Sok mindenről beszélt, s érvei között szerepeltek a népművelés előtt állá megnövekedett feladatok is. Aztán summázott, s azt mondta: fontosak az üzleti szempontok, de a maradékboltot a vásárlók a régi helyen is megtalálják. Ami pedig a művelődési házat illeti: az igaz, hogy most nincs teljesen kihasználva. De talán hasznosabb lenne a költöztetés helyett inkább arról tanácskozni, miként lehet pezsgővé, tartalmasabbá tenni az ott folyó életet. Mi. bár nem becsüljük le a kereskedelmi szempontokat, a járási kiküldöttel értünk egyet. Sz. I. ÄpfliÄi ■:íy ' ■■■•' Megérkezett a kompA strandidényben óránként fordul Paks és a Duna túloldali parija között a komp- A községbeliek közül igen sokan veszik igénybe, különösen szombaton délután és vasárnap. De akad a kishajónak utasa hétköznap is elég. Hajtatóház-rendszer épül a regölyi Népszabadság Tsz-ben A regölyi Népszabadság Tsz- ben száz holdon öntözik a szárazföldi és a konyhakerti növényeket. A kertészet a rendkívüli szárazságban is jó jövedelemforrása a Kapos és Koppány patakok mentén elterülő szövetkezetnek, s eddig több mint százezer forintot hoztak a közös kasszába a különféle konyhakerti vetemé- nyek, zöldségek. A kertészetet most fejlesztik, s az idén 3 millió forint állami hitel segítségé-1 vei nagy hajtatósház-rendszert épít-) tét kertészetében a szövetkezet.) Az üvegházakban — amelyeket; 5 holdnyi területen építenek feli — több száz hollandi melegágy-* ban hajtatják a növényeket, s~ palántákkal ellátják majd a környékbeli termelőszövetkezeteket is. A hajtatóházakat vízvezetékkel, villanyvilágítással és központi fűtéssel is ellátják. Az építkezés élőmunkáit már megkezdték. Benzint visz az URH-s autó Tegnapra virradó éjszaka történt. Várdomb határában megállt egy maszek Mercedes, elfogyott a benzinje. — No, ezt az éjszakát itt töltjük az országúton — vakarta meg a fejét a vezető, és káromkodásfélét mormolt maga elé. Szekszárdra a Mohácsi Farost- lemezgyár autója hozta meg a hírt: az országúton vesztegel benzin nélkül egy autó, Várdomb közelében... A rendőrség URH-s kocsija vette a hírt, irány a kapitányság... Félóra sem telt el, s az URH-s autó ott termett a vár,,.:.ma benzinnel... Itt a benzin — közölte L. A. szolgálattevő rendőrőrmester Üdvözöltük már az URH-s autó jótékony szolgálatait, amelyre egyre inkább szükség van a szekszárdi éjszakákban. Most csatlakozunk a bajba jutott autósokhoz és gratulálunk a rendőrei vtársaknak! -is -os Statisztika kétezer parasztcsalád életéről Egészségesebben táplá&kozik, jobban öltözik* kulturáltabban él a parasztság, mint hat érvel ezelőtt A Központi Statisztikai HivataM gazdálkodásból, v-aferaíiní egyéb* , 1957 óta gyűjti az adatokat 4000$nem mezőgazdaság tevékenységI háztartás jövedelmének és kiadásainak alakulásáról. Különösen i érdekes és tanulságos ennek a (Statisztikának a 2000 paraszti ház- I tartásra vonatkozó része, mivel a (fogyasztás tükrében részletes ké- ipet ad arról, hogyan változtak a (Parasztság életkörülményei a me- (zőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában. Az adatfelvéltei első évében a 2000 parasztcsa- (lád nagy többsége egyénileg gazdálkodott, 1962-ben pedig már »mindegyikük termelőszövetkezetiben, bár a családok egy részének »volt az iparban, vagy másutt dol- igozó tagja is. Az adatfelvétel szerint a parasztságnak a közös és a háztáji Mozipáholy a padláson Bizonyára meglepő e cím így első olvasásra. Magam is meglepődtem rajta először, amikor a kertmozi egyik tréfás kedvű nézője imigyen szólt és a sötétbe vesző háttérre mutatott. Megfordultam magam is, s ekkor még inkább elámultam az emberek leleményességén. A nézőtér végében egy épület áll. És a cserepek egyforma magasságban sorra fel voltak támogatva, szabad kilátást engedve a széles vászon felé. Elképzeltem magam elé a helyzetet. ’ Estefelé a ház apraja, nagyja, szomszédok, jóbarátok karosszékkel, fotelokkal, esetleg sámlikkal vonulnak fel a páholyba, a padlásra. Nem kezdődik az előadás? No, még lemennek megTOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapjo Főszerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalato Felelős kiadó; Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—1?. Telefon: Szerkesztőség: 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca *»0. Telefon: 21—21. 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknó' és kézbesítőknél előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index-számi 25 969-, vacsorázni. Egy azonban közülük fennmarad, hogy jelezze a kezdést. A jelre aztán van is tolongás felfelé a grádicson. Itt nem kell jegyszedő, székmutogató. Mindenki tudja a he- lyét. Itt nem kell eső után a vizespadokat szárazra törülgetni. S főként itt nem kell hat kemény forintokat leguberálni egy-egy ülőhelyért. Nagy vagy emberség, s nagy a te leleményességed! (i-e) Felhívás Az Egészségügyi Minisztérium rendelete érteimében minden magyar állampolgárt, aki Európán kívüli területre, vagy olyan európai állam területére utazik, ahol a kiutazás időpontjában himlő megbetegedés van, himlő elleni oltásban, illetőleg újraoltásban kell részesíteni. Jelenleg az Európán kívüli államokba, valamint Lengyel- és Svédországba utazókra vonatkozik ez a rendelet. A himlő elleni oltásokat és újraoltásokat a Tolna megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás minden szerdán és szombaton délelőtt 11—12 óra között végzi. (Szekszárd, Vörösmarty u. 5.) Az oltásokról és újraoltásokról bizonyítványt állít ki, melyet a határállomáson az útlevélvizsgáló-szerveknek fel kell mutatói. A jugoszláviai földrengés térképe Mint a sajtóból ismeretes, 1963. július 26- án hajnalban a dél-jugoszláviai Szkopje városát nagy erejű földrengés döntötte romba. A 220 000 lakosú Vardar- parti város lakó házainak mintegy 80%-a teljesen elpusztult vagy súlyosan megrongálódott Az emberáldozatok számát — legutóbbi jelentések —1500 — 1600 főre becsülik. A sebesültek száma eléri a 6500 főt. Közel 130 000 ember vált hajléktalanná, akik nek nagyrészét a környező városokba, így: Kumanovo-ba, Tetovo-ba, Ti- tov-Velesz-be helyezik el ideiglenesen. Skopjét — a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság egyik tagállamának, a Macedón Szocialista Köztársaságnak fővárosát — romba döntő földrengés 9-es fokozatú volt. (A legerősebb földrengés fokozata: 12.) Hatását az tette oly pusztítóvá, hogy a földrengés központja (epicentruma) közvetlenül a város alatt helyezkedett el. A földrengést több jugoszláviai városban, így: Pristiná-ban, Kacsanik-ban és Gnjilane-ban is érezték. Térképünk Szkopje földrajzi helyzetét ábrázolja, melléktérképünkön (balra lent) a földrengés által érintett egyéb városokat tüntettük fel. bői származó, személyes fogyasztásra fordíthato jövedélme háti év alatt mintegy 25 százalékkal outi. Jövedelmük felhasználása, azaz fogyasztásuk azonban nemcsak az ennek megfelelő mértékbe», hanem minőségileg is változott, A paraszti fogyasztás szerkeae- tének változását elsősorban az jellerhzi, hogy élelmiszerekre 1962-ben 13—14 százalékkal többet költöttek ugyan, mint 1957- ben az élelmezési költségek azonban az össz-jövedelemnek most mégis kisebb hányadát teszik ki. Hasonlóképpen jellemző, hogy az élelmiszerfogyasztás 13—14 százalékos növekedésén belül 50 százalékkal többet adnak ki vásárolt élelmiszerekre. Hat év alatt egészségesebbé, kulturáltabbá vált a paraszti lakosság táplálkozása: 1962-ben csaknem 5 százalékkal kevesebb kenyeret, péksüteményt, és körülbelül 20 százalékkal kevesebb burgonyát, viszont 15 százalékkal több húst, 11 százalékkal több cukrot és 14 százalékkal több gyümölcsöt fogyasztottak, mint 1957-ben. Ennek ellenére: élelmezésük fehérje- és vitamintartalma még mindig nem éri el az optimumot. A parasztcsaládok tavaly átlagosan 80 százalékkal többet költöttek csokoládéra, cukorkára, és más édességre, mint 6 évvel ezelőtt. A parasztság életszínvonalának emelkedését talán az az adat mutatja leginkább, amely szerint a 2000 család 1962-ben az 1957. évinél átlagosan 80 százalékkal nagyobb összeget fordított úgynevezett tartós iparcikkekre, vagyis lakberendezési tárgyakra, háztartási gépekre, járművekre. Tavaly minden 100 parasztcsalád tulajdonában 79 rádió, 9 motorkerékpár, 116 kerékpár, 17 mosógép és hat fényképezőgép volt. öltözködésre a parasztcsaládok egy-egy tagja tavaly átlagosan 1318 forintot költött, 25 százalékkal többet az 1957. évinél. Ez körülbelül 30 százalékkal kevesebb, mint a városi munkás-, alkalmazott-családok tagjainak ruházkodási kiadása. A falusi háztartások költségvetésében legnagyobb arányban a kulturális kiadások emelkedtek. 1962-ben minden főre — csecsemőtől az aggastyánig — 6,37 forint értékű könyv-, (tankönyv nélkül), 25 forint értékű újság- és 37 forint értékű színház- és mozijegy-vásárlás jutott. A parasztság tavaly csaknem 2,5-szer nagyobb összeget fordított kulturális célokra, mint 6 évvel ezelőtt, (MTI),
