Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-03 / 180. szám
gB£fIB331«mma£KEgSlL. XIII. évfolyam. 180. szám. ARA: SO FIIXER Szombat, 1963. augusztus 3. Tanácskozás Szegeden az ország kenyeréről (3. o.) Tabódi helyzetkép 1963. (2. o.) Rádiómelléklet <4. O.) Jelentés Szkopjéből (6. o.) Elindult Moszkvába az amerikai küldöttség Washington (MTI). Kennedy elnök pénteken megadta „a végső stratégiai utasításokat” a Moszkvába induló Rusk külügyminiszternek. Az egyórás megbeszélésen Ruskon kívül részt vett Harriman külügyminiszter-helyettes. Foster, az amerikai leszerelési és fegyverzetellenőrzési hivatal vezetője és Thompson volt moszkvai nagykövet, a külügyminiszter különleges tanácsadója. A megbeszélésekről hivatalos kommünikét nem adtak ki. Az MTI washingtoni tudósítójának megbízható forrásból származó értesülése szerint azonban a Kennedy elnöknél folytatott megbeszélés lényeges eredménye az volt, hogy az amerikai kormány elvileg pártolja a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között kötendő megnemtámadási szerződést, azzal a feltétellel, hogy a szerződésbe bele lehessen foglalni a nyugati hatalmaknak Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatos ismeretes igényeit. Ezek szerint Rusk külügyminiszter Moszkvában folytatandó tárgyalásai főleg a német probléma köré fognak csoportosulni. Ennek tulajdonítható, hogy Kennedy csütörtöki sajtóértekezletén nagy erőfeszítést tett, hogy eloszlassa Bonn aggályait azzal kapcsolatban, hogy az NDK csatlakozása a moszkvai egyezményhez, nem jelenti az NDK elismerését. A Kennedynél tartott értekezleten elhatározták azt is, hogy Rusk külügyminiszter Moszkvában nem tárgyalhat a szó szoros értelmében, tehát nem vállalhat kötelezettségeket, amíg az Egyesült Államok nem tárgyalt nyugati szövetségeseivel, de messzemenő felhatalmazást kapott arra, hogy megbeszélést folytathat minden Kelet—Nyugatot érintő kérdésről. A tizenegy tagú amerikai küldöttség szombaton — magyar idő szerint hajnali négy órakor — indult útnak Washingtonból a szovjet főváros felé repülőgépen. Bonn elégedetlen Kennedy nyilatkozatával Bonn (MTI). Von Haase államtitkár. a bonni kormány sajtófőnöke, pénteken délben kijelentette, hogy a kormány üdvözli Kennedy elnöknek csütörtöki sajtóértekezletén az NDK-val kapcsolatban tett nyilatkozatát. Ugyanakkor azonban kifejezésre juttatta azt is, hogy nem tartja kielégítőnek Kennedy kijelentéseit és további „biztosítékokat” követel szövetségeseitől. A szóvivő ugyanis azt hangoztatta, hogy Kennedy nyilatkozata csupán „jó alapot nyújt” azokhoz a tárgyalásokhoz, amelyeket a bonni kormány a moszkvai atomcsend-megállapodáshoz való csatlakozás „mechanizmusáról” kíván folytatni szövetségeseivel. Az atomcsend-megállapodással kapcsolatos „csatlakozási problémáról” tárgyalt Adenauer kancellár csütörtökön McNamara amerikai hadügyminiszterrel, Schröder külügyminiszter pedig Anglia bonni nagykövetével. Beavatott politikai körök szerint azonban a megbeszélések — akárcsak Kennedy csütörtöki sajtóértekez- leti nyilatkozata —. nem elégítették ki a bonni vezetőket. Bonn azt követeli Washingtontól és Londontól, hogy szóbeli nyilatkozatok helyett „szilárdabb biztosítékokat” nyújtsanak arra vonatkozóan. hogy a jövőben sem ismerik el a Német Demokratikus Köztársaságot. Eszerint két nagyhatalom még arra is kötelezi magát, hogy megakadályozza majd az NDK-kormány képviselőinek részvételét minden olyan nemzetközi értekezleten, amelyet esetleg a moszkvai a tóm csend- megái la pod ásból kifolyólag hívnának össze a jövőben. Bonn ezen kívül azt követeli Londontól és Washingtontól, hogy a semleges országoknak megküldendő diplomáciai jegyzékben hivatalosan szögezzék le: az NDK csatlakozása a moszkvai atomcsend-egyezményhez nem vonhatja maga után a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerését. Ezt az utóbbi követelést különösen fontosnak tartják kormánykörökben, ahol nyomatékosan hangsúlyozzák, „veszélyes lélektani hatást gyakorolhat a semleges államokra az. ha az NDK csatlakozik a moszkvai atomcsend-meg- állapodáshoz. Bonn attól tart, hogy e „lélektani hatás” következtében súlyos csorbát szenved majd a bonni kormánynak az a politikája, amely a Német Demokratikus Köztársaság elismerésének megakadályozására irányult. A Süddeutsche Zeitung pénteki vezércikkében bírálja a bonni kormánynak a moszkvai atomcsen d-megállapodás ellen irányuló görcsös erőfeszítéseit és hangsúlyozza, hogy a kormány magatartása „nagyon szánalmas látványt nyújt”. „A kormány úgy sem fogja tudni megakadályozni, hogy az NDK egyenrangú szerepet játsszék a szerződés mechanizmusában” — írja a lap, majd hangsúlyozza: „A kormány készüljön fel arra, hogy most. amikor a nagyhatalmak kezdenek átállni az enyhülés politikájára. nem fog megértésre találni a külvilágban az, hogy Bonn politikájának egyetlen tartalma a tagadás, vagyis az NDK elismerésének megakadályozása”. Kennedy sajtóértekezletének párizsi visszhangja Párizs (MTI) Párizsban különö-1 nak segítséget nyújtson az atomfegyverkezésben; még kevésbé az atomtitkokról szóló McMahon- törvény. Kennedy mindenképpen jelentős segítséget adhatott volna a francia elrettentő erő megteremtéséhez. anélkül, hogy a kongresszus véleményét kérte volna”. Kennedy azonban világosan megmondta: „A probléma a valóságban a Nyugat védelmének megszervezését érinti!” Ebből a mondatból és a továbbiakból — folytatja a Le Monde — az következik, hogy Franciaország részvétele a moszkvai szerződéssen azért várták nagy érdeklődéssel Kennedy sajtóértekezletét, mert a héten számos amerikai sajtóorgánumban — elsősorban a Hearst-lapokban — nagyszabású kampány indult annak érdekében, hogy az Egyesült Államok bocsásson Franciaország rendelkezésére a hidrogénbomba gyártásához szükséges atomtitkokat, annak fejében, hogy De Gaulle csatlakozik a moszkvai atomcsend-egyezményhez. Az Aurore ezzel kapcsolatban kiemeli: „Azok, akik tegnap este i azt várták, hogy Kennedy a maga /"*■ V; a '"oszk részéről támogat egy ilyen javas- | Kennedy elnök latot, alaposan csalódtak. Az elnök semmit sem ajánlott fel. Kennedy nem zavartatta magát a kifejezések megválogatásában. hogy tudtára adja az Elysée-pa- lotának, folytatni akarja a tárgyalásokat Moszkvával, még Párizs beleegyezése nélkül is. Kissé nyers kijelentései, amelyekben semmiféle engedmény nem volt, nem hozzák közelebb azt az órát, amelyben De Gaulle kifejezése szerint, összehangolják a két ország politikáját. A Le Monde vezércikkében elemzi Washington és Párizs nézet- eltéréseinek lényegét, A lap rámutat: „Kennedy mindenképpen reflektorfénybe helyezte a vita döntő pontját. Nem a moszkvai szerződés akadályozza meg Washingtont, hogy FranciaországTovábbra is az atomesend-egvezmény áll a nemzetközi érdeklődés középpontiában MOSZKVA A Krasznaja Zvezda pénteki a moszkvai megállapodás, vala- számában foglalkozik az amerikai mint a NATO és a Varsói Szerző- és nyugateurópai ultrák azon tő- dés tagállamai közötti megnem- rekvé6eivel, hogy meghiúsítsák az támadási szerződés gondolatának atomfegyverkísérletek részleges elutasításáról, megtiltására vonatkozó moszkvai A Krasznaja Zvezda cikke ez- megállapodás ratifikálását. A után megállapítja, hogy Adenaufogadták De Gaulle kijelentéseit és a szakszervezeteket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a Német Szövetségi Köztársaság csatlakozzék a moszkvai cikk hangoztatja, hogy amíg a világ haladó közvéleménye üdvözli és helyesli a moszkvai szerződést. néhány kardcsörtető nyugati politikus és politizálgató katona a nemzetközi arénában bekövetkezett gyökeres változásokat figyelmen kívül hagyva továbbra is a termonukleáris bombát teer kancellár „teljes tartózkodással” nyilatkozott a moszkvai megállapodásról. Hadügyminisztere. Von Hassel azonban messzebb ment és tudtul adta. hogy a moszkvai megállapodás nem gátolja Nvugat-Németországot abban a törekvésében, hogy nukleáris fegyverre tegyen szert a kinti politikája szükséges segítő- tervezett „többoldalú NATO-atom eszközének. A Krasznaja Zvezda ezután foglalkozik a moszkvai megállapodás ellenzői által felhozott „kételyekkel” és különböző „fenntartásokkal”. Az «Egyesült Államok „veszettjei” nyíltan hirdetik, hogy ha nem is sikerül megütőerőn” belül. Befejezésül a cikk írói megállapítják, hogy a nemzetközi reakció, elsősorban az amerikai és a nyugat-európai ultrák törekvései arra irányulnak, hogy meghiúsítsák a moszkvai megállapodás ratifikálását és gátoljára hidegháború maradván vai- dás ratifikálását akkor legalább ^ felszá”olását. BERLIN A Nyugat-Németországban illegalitásban működő Német Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilatkozatot adott ki. amelyben üdvözli a moszkvai megállapodás parafálását. A nyilatkozat késleltetni kell azt. A cikk szerzői ezután megállapítják. hogy e napiokban határozott idegességet árulnak el a Bonn—Párizs „tengely” megszállottjai. Nem meglepetés, hogy a nemzeközi feszültség enyhülésének kilátásaitól megijedt nyugatnémet revansásták lelkesedéssel megállapodáshoz. PÁRIZS Jules Moch, a Francia Szocialista Párt egyik vezetője, volt miniszter a Témoignage Chrétien hetilap legutóbbi számában a moszkvai megállapodás jelentőségét méltatta. De Gaulle elnök július 29-i nyilatkozatát bírálva Moch megállapítja. hogy csak diplomáciai vereségekhez vezethet a francia atomütőerő létrehozására irányuló törekvés, amely nem áll arányban Franciaország tényleges anyagi erejével. Jules Moch cikke végén felhívja a francia népet, hogy politikai felfogásra való különbség nélkül harcoljon a francia „atomütőerő” létrehozása ellen. WASHINGTON A TASZSZ washingtoni tudósítója megállapítja, hogy több mint 15 év hidegháborús hangulat után a jég olvadni kezd. a tartós béke reménységével töltve el az egyszerű amerikaiak szívéi. Az utca emberének hangulatát híven tükrözik az ország minden részéből a Fehér Házba özönlő felhívja a nyugatnémet pártokat táviratok és levelek.---- szamára nem b ír elég fontossággal ahhoz, hogy indokolttá tegye a kivételt a nemzeti elrettentő erő számára nyújtandó segítség visszautasításának szent elve alól. Ma — akárcsak tegnap — a Franciaországgal való megegyezés attól függ. hogy De Gaulle elfogadja-e a nyugati védelem integrációját: az amerikai elnök nyilvánvalóan szándékosan használta ezt a tabu-kifejezést. A Le Monde vezércikke végül megállapítja: márp>edig hétfőn a francia köztársasági elnök hojlít- hatatlánabb volt. mint valaha abban, hogy teljes mértékben ellenzi az olyan integrációt, amely nem felel meg a nemzeti szuvc- rénításról és saját szerepéről alkotott véleményének. A Párizs és Washington közötti meghasonlás tehát továbbra is nagy. Akárcsak január 14-e másnapján, mindegyik azt várja, hogy a másik engedjen és mindketten tudatában vannak annak, hogy ez nem következik be egyik napról a másikra. Kennedy azt, hogy az amerikai nukleáris titkokat közöljék Franciaországgal. kategorikusan összekötötte azzal, hogy Franciaország csatlakozik az európai és atlanti „integrációhoz”. Ezt p>edig az államfő hétfőn kategórikusabban utasította visz- sza. mint bármikor. Ilyen körülmények között bármilyen nukleáris megegyezés kizártnak látszik Párizs és Washington között, tehát kizártnak tűnik minden olyan lehetőség is. hogy Franciaország csatlakozzék a moszkvai háromhatalmi egyezményhez. A portugál-guineai hazafiak újabb sikerei Conakry (MTI). A Portugal- Guinea és a Zöldfoki-szigetek függetlenségi pártja pénteken kiadott jelentésében közli, hogy Por- tugál-Guinea északi részében a közelmúltban lefolyt összecsapásokban hétszáz portugál katona esett el. Július első két hetében Mensoa. Bissora és Mansaba környékén a hazafiak hat rajtaütés- szerű támadást hajtottak végre a portugálok ellen. A jelentés szerint az ország északkeleti részén, Pirada környékén szintén fegyveres harcok kezdődtek.