Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-22 / 195. szám
KÉPEK A V Ok már a szüretre gondolnak. Kocsirengeteg. Pillanatkép a marhavásárnál. '“'•'b János felvétele) TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1963. augusztus 32. A megye minden részében megünnepelték az alkotmány napját Munkás—paraszt—értelmiségi találkozók — Nagygyűlések — Jutalmazások Megyénk lakossága a hagyományokhoz híven ez évben is méltóképpen ünnepelt az alkotmány napján. A középületeket, a magánnak egy részét nemzetiszí- nű lobogóval díszítették, de legtöbb helyen ott vodt a vörös zászló is, a proletár-internacionalizmus zászlaja. Megmozdultak a művészeti csoportok, együttesek, hogy a gyűléseket^ összejöveteleket fellépésükkel színesebbé tegyék. Nem hiányzott a jókedv, vigalom sem. Az ünneplésnek azonban szerves része volt a munka is. Különösen a mező- gazdasági dolgozók közül fogták meg sokan a szerszámot ezen a napon is. A munka sürget, ezernyi tennivaló akad a földeken, így a mezőgazdasági dolgozók nem választhattak volna méltóbb és hasznosabb ünneplés! módot, mint a munkát. szeks/.Aroon több munkás-paraszt-értelmiségi találkozóra került sor. A Bőrdíszmű Vállalat az alkotmány napja alkalmából vendégül látta a Jóreménység Termelőszövetkezet tagjait, a Vemdéglátóipari Vállalat és a pénzintézetek dolgozóit. A találkozóra meghívtak több szovjet katonatisztet is. A vendégek az üzemlátogatás után közös vacsorán vettek részt. A Garay Termelőszövetkezetet a Cipész Ktsz, és a Szabó Ktsz-t a megyei kórház fogadta Tájékoztatták a vendégeket az új létesítményekről, az új konyháról, szanatóriumról, ezeket meg is tekintették, majd hosszas baráti beszélgetés következett. A Béri Balogh Ádám Termelő szövetkezet a Szabadság Tsz tagjait, a nyomda, a Népbolt és a Tejipari Vállalat dolgozóit fogadta. A vendégek megtekintették a tsz majorságát, s örömmel állapították meg, hogy a tsz gazdái igen fejlett állatállománnyal rendelkeznek. A szívélyes légkörben lezajlott látogatás közös vacsorával végződött. BONYHÄDON kiállítást rendeztek a munkásőrség életéről. Ez a kiállítás elsősorban a munkásőröket. mint munkásokat mutatta be. Egyebek közt cipőket állítottak ki a cipőgyárból, amelyekben benne van a munkárőrök munkája is. A kiállítás igen nagy sikert aratott vAralj An a termelőszövetkezeti tagok jelentős része a határban tevékenykedett. Dolgoztak a traktorok is, hogy mielőbb elvégezzék az időszerű mezőgazdasági munkálatokat. KALAZNÓN az Élelmiszeripari Szállító Vállalat dolgozóit látták vendégül az alkotmány napján. A vállalat régebb óta patronálja a termelőszövetkezetet, ami nagy segítséget jelentett a gazdáknak. A találkozó keretében a tsz-tagok meghívták a vendégeket lakásukra, megmutatták nekik otthonukat. MAGYARKESZIBEN a Budapesti Gamma-gyár küldöttségét látták vendégül. A Gamma-gyár patronálja a szövetkezet gazdaságát. Ezúttal a szórakozáshoz nyújtott segítséget: ott volt a gyár művészegyüttese és részletet adott elő a Svejk, a derék katona című színműből. CIKÖ szövetkezeti parasztsága az É. M. 8-as számú Gépjavító Vállalatának dolgozóit látta vendégül. A szövetkezetiek Bonyhádon várták a vendégeket, majd ünnepélyen vettek részt. Az ünnepély keretében műsort adott a helyi általános iskola együttese. A közös ebéd utón barátságos futballmérkőzést vívtak egymással a vendégek és vendéglátók, majd megtekintették a határt. Ezt követően vacsorára invitálták a {resti vendégeket. A cikóiak a vendéglátással a vállalat sokoldalú segítségét igyekeztek viszonozni. IREGSZEMCSÉN disznótoros ebéden látta vendégül az Uj Élet Termelőszövetkezet tagsága a Budapesti Kismotor- és Gépgyár küldöttségét, majd családlátogatásra hívták őket. DUNAFÖLDVÁRON az alkotmánynapi ünneplést ösz- szekötötték a Cipész Ktsz jubileumi ünnepségével. A Cipész Ktsz most ünnepelte megalakulásának 15. évfordulóját. Az ünnepség keretében emlékérmet és pénzjutalmat adtak át a szövetkezet alapító-tagjainak. DUNASZENTGYÖRGYÖN hozzávetőlegesen négyszázan vettek részt az alkotmánynapi gyűlésen, Amelyen Perjési László, a Rádió és Televízió munkatársa mondott ünnepi beszédet. BÖLCSKÉN a nagy munkák ellenére is egész napos műsort rendeztek. Az ünnepélyen megjelentek a Budapesti Közlekedési és Hídépítő Vállalat dolgozói is. Délelőtt sport-, délután kultúrműsorra került sor, este pedig ünnepi nagygyűlésre, amelyen Tóth Anna, a Textilipari Szakszervezet főtitkára mondott ünnepi beszédet. PAKSON a három termelőszövetkezet tagjai közös összejövetelt rendeztek. A vendéglátó a Vörös Sugár Tsz volt A találkozó elmélyítette a három tsz baráti kapcsolatait. A konzervgyár meghívta vendégségbe az Aranykalász Tsz tagjait. A gyár ezt a termelőszövetkezetet patronálja A gabonavita : Akaratlanul is mellékvágányra terelik a magasabb búzatermés etérbetkségének „kocsiját“ Elolvasva Szekulity Péter július 19-i cikkét, „Egy járási tanácskozás és hat nap”, majd Fejes Béla zombai főagronómus válaszát „Egy agronómus levele a szerkesztőséghez gabonaügyben” cím alatt, mely cikkeknek az lett volna, de még inkább kellett volna lenni a célja, hogy miképpen és hogyan érhetjük el a holdanként! 13 mázsás megyei átlagtermést. Gondosan áttanulmányozva mindkét hozzászólást, az a megállapításom, hogy e termés elérését Szekulity és Fejes is alig érinti; csupán a vetőmag mennyiségét említik mindketten, a többi, szerintem ugyanolyan fontosságú tényezőket, amelyek a magasabb terméshozamot eredményeznék, figyelmen kívül hagyják, s így szinte akaratlanul is mellékvágányra terelik a magasabb búzatermés elérhetőségének „kocsiját”. Szekulity a tarlóhántásra, mélyszántásra hívja fel a figyelmet. Fejes Béla lucerna- és borsótelepítésről beszél, de egyikőjük sem a magasabb búzatermés eléréséről. Ha elolvassák saját és egymás hozzászólását, azt hiszem, igazat adnak nekem. Tény és követelmény is, hogy (meg kell termelni kenyérgabonaszükségletünket. Ennek érdekében természetesen mindent el kell követni minden szakmabeli mezőgazdásznak, akár az íróasztal mel- | lől, akár kint a gazdaságokban 1 irányít. Ez már szinte becsületbeli kérdés legyen és tegyük is azzá közös jóakarattal, meghallgatva f egymás észrevételeit, tanácsait, ha I szükséges, vitázva is, az elérendő | cél érdekében. Hiszen minden se- Igítséget megkapnak a mezőgazdászok, mind gépekben, mind műtrágyában. A mezőgazdászok szakértelmén, élelmességén múlik, miként használják fel azokat. Természetesen a magasabb terméseredmények elérését sok minden befolyásolhatja, amelyről beszéljünk csak teljes nyíltsággal, a hibákat, a gátló okokat kutatva. Köztudomású ugyan, de mégis nyomatékosan hangsúlyozni kell és nyíltan beszélni róla, hogy termelőszövetkezeteink területének szinte 50—70 százaléka, különösen a községtől távolabb eső táblák 15—20 éve nem láttak istállótrágyát. Ez idő alatt mind az egyéni gazdák, mind a tsz-ek csak a legközelebb eső táblákat vonták be a rendszeres trágyázásba, trágyakihordási fuvarköltséget spórolva. Fájó szívvel nézi a földszerető gazda a falusi udvarokon kom- posszá érett, felhasználatlan trá- gyahalmokat, melyek tápértéke a rossz kezelés miatt elillan, s most felhasználva csak egyharmad területet lehet javítani vele. Fel kell figyelnünk arra is, hogy a tsz-ek szántóterületeinek alig 5—10 százaléka kap évente trágyát. A többi 90 százalék csupán a tarlómaradványokkal és műtrágyával, esetleg kis mértékben pillangós virágúak termesztésével van úgy, ahogy gyenge talajerőben tartva. A tarlóhántások, nyári, őszi mélyszántások évtizedeken át elhanyagolva. Ilyen külterjes adottságok is akadályozzák a magasabb terméseredményeket, s legalább fele részben ilyen táblákba kerülnek az igényes külföldi búzafajták, nem is említve a nem megfelelő. pláne igényes búzának nem megfelelő előveteményeket. Ezenkívül még talán sok helyen elkövetik azt a hibát, hogy búzatarlóba, búza után ismét búzát vetnek, ami igen megbosszulja magát a terméseredményben. Jó talajerőben lévő búzatarlóba csak rozsot, vagy őszi árpát lehet vetni gazdaságosan. Aztán trágyázatlan silókukorica után, trágyázatlan zabosbükköny után vetnek búzát azért, mert ezek a területek leghamarabb vethetők, egyszeri szántás után. Szerintem ezek a fő okai a nem kielégítő terméseredményeknek, a késői vetésen, rossz talajmunkán, a nem kellő magágyon, a kevés vetőmagon és a nem elegendő, szakszerűtlen műtrágya-felhasználáson kívül. Egyik legfontosabb tényező pedig az, hogy már az előző őszi és a téli tervkészítés alkalmával gondolni kell a jövő évi búzavetés elhelyezésére, hogy melyik táblákban, milyen búzának való elővete- mény után vetünk búzát. Igyekezni kell a helyi adottságoknak megfelelő vetésforgót kialakítani úgy, hogy szántóterületeink 25— 30 százaléka kellő elővetemény lekerülte után, jó talajmunkával, kellő műtrágyával, szeptember 20 és október 20-a között a földbe kerülhessen a búza. így kell megszervezni a gazdasági munkálatokat és a betakarításnál is kellő figyelemmel lenni arra, hogy a fent nevezett idő alatt a búzavetést elvégezhessük. Remélem, hogy az elmondottak szem előtt tartásával elérhetjük megyei szinten a 13 mázsás búzatermést. Gödény István agr. mérnök. Koppányszántó
