Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-22 / 195. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA Lr =^^==!=Z=====. , -----X III. évfolyam, 195. szám. ARA 60 FILLER Csütörtök. 1963. augusztus 22. c Beszámoló az alkotmány I napi ünnepségekről (2. o.) monyről Hruscsov beszéde a rakovicai kombinátban (3. o.) I Kik nyertek a Népújság rejtvénypályázatán ? (8. o.) Van mit ünnepelnünk Dobi István rádió- és televízióbeszéde n moszkvai szerződés a népek kiemelkedő sikere, a békeszerető erők győzelme A szovjet kormány nyilatkozata Erős mezőgazdasági dologidőben. fokozott ipari termelési erőfeszítések, nagy építkezések idején csak lélegzetvételnyi időre állunk meg ünnepelni. Mindany- nyiunk öröme országunk és népünk virágzó élete, a gyarapodás, a jólét, amelynek jelei mindenütt mutatkoznak, országunk megnövekedett nemzetközi tekintélye — tehát van mit ünnepelnünk. Az a szép fejlődés, amelynek munkásai, részesei, haszonélvezői vagyunk, az alkotmányra épült fel. Sikereinket úgy értük el, hogy a párt vezetésével megvalósult a nép belső egyetértése a célok, a munka dolgában, életünk és fejlődésünk nagy kérdéseinek megítélésében, a szocializmus felépítésének szándékában. A dolgozó nép valóban a hatalom birtokába lépett, az alkotmány szelleme és betűje szerint okosan gyakorolja hatalmát. Augusztus 20. van, s hagyomány, sőt szinte törvény, hogy ezen a napon asztalunkon legyen az új kenyér. Az időjárás az idén is sok bajt. gondot, nehézséget, kárt csinált, emiatt búzarekordokról sajnos, most sem beszélhetünk, bár a munka, amit a kenyérgabonáért parasztságunk végzett, elismerésre méltó volt. Fz is a mezőgazdaság általános fejlődésének része és eredménye. A parasztság évről évre jobban beilleszkedik a nagyüzemi gazdálkodás rendjébe, szigorúbb de hasznos rendszerességébe, megismeri különböző fortélyait, megszokja. azután mestere lesz a gépeknek. a közösségi munkának. Szépül a határ, ápolt a növényzet, gondozottak az állatok, megtelnek a magtárak, és ha az egyik terményből kiesés van, pótoljuk a másikból. A mezőgazdaság — ha fejlődésének meg is vannak zavarai és nehézségei —, mind biztonságosabban. megbízhatóbban látja el élelmiszerrel az országot. betölti népgazdasági feladatait. biztos alapja a nén jólétének. Tudjuk, hogy még kevés a gép. a technika, a modern gazdasági épület, néhol még a vezetés, a fegyelem, sőt a szorgalom sem kifogástalan, de az általános fejlődés szemmel látható és örvendetes. s ezen az idei értékesítési zavarok sem változtatnak. A mezőgazdaságra is vonatkozik az élet törvénye, hogy a hibákból és tévedésekből is tanulni kell. Nagy kincsünk a magyar föld és az idén szép utat tettünk meg abban az irányban, hogy mielőbb elmondhassuk: mezőgazdaságunk képes a természeti adottságok korszerű kihasználására. Ipari fejlődésünk ellenőrző mértéke a nemzetközi verseny és a világszínvonal. Itthon is növekednek az igények, de a világpiacokon még szigorúbb a mérték. 1945-ben az ipar még mélyebbről indult, mint a mező- gazdaság. hiszen a régi nagyüzemekben is csak néhány öreg gép maradt a fasiszta rablók elvonulása után. Ma már világhíre van vegyipari termékeinknek, gvógy- szereinknek. híradástechnikai, orvosi és egyéb műszereinknek, hajóinknak, autóbuszainknak, különböző szerszámgépeinknek, vasúti vagonjainknak, textil- és ruházati iparunk gyártmányainak. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörült baráti országokkal olyan együttműködés alakult ki, amely új és nagy távlatokat nyit ipari fejlődésünk számára, új lehetőségeket, hogy ipari munkásságunk, tudósaink, mérnökeink gyarapítsák már meglevő nemzetközi jóhírünket, a magyar ipar új győzelmei növeljék hazánk tekintélyét. Az egész országban építkezünk, ügy érzem, jogos büszkeséggel tekinthetünk az új városnegyedekre Budapesten és vidéken, az épülő kórházakra, iskolákra, egyéb középületekre, még akkor is. ha •egy-egy építkezési lemaradás, tervezési, vagy kivitelezési hiba. rendetlenség vagy anyagpazarlás hosszússágot, keserűséget okoz az adott helyen. Tudjuk, hogy építkezési beruházásainkat nem a szórványos hibákból kell megítélnünk, hanem óriási arányaiból: az új lakások tízezreiből, a tanúim vágyó fiataloknak átadott új tantermekből, egyetemi és főiskolai épületekből. az új kórtermek, egészség- ügyi és tudományos kutató intézetek sokaságából. Ezeknek száma messze meghaladja egy tízmilliós kis ország lehetőségeinek megszokott mértékét. Hogy képesek vagyunk ilyen arányú építkezésekre, hogy közben helyreállítjuk műemlékeinket, újjáépítjük a budai Várat, az egykori Erzsébet-híd helyén Európa egyik legszebb, modern hídjával kötjük össze a Duna két partját, ez mind csak azért lehetséges, mert szocialista társadalmi és gazdasági rendben élünk. Az egész országban megfigyelhető tömeges magánépítkezés pedig egyik bizonyítéka annak, hogy hazánk szocialista rendjében nyitva állnak a legtágabb lehetőségek az egyén és a család boldogulására — a társadalmi kötelességteljesítés. a becsületesen elvégzett munka mértéke szerint. Növekvő jólétben élünk, békességben. biztonságban, alkotmányunk és törvényeink védelme alatt. Népünk örömmel és bizakodással vette tudomásul a Moszkvában kötött részleges atomcsend-egyezmény hírét, amely az egész világ számára megkönnyebbülés és bíztatás a békésebb élet lehetőségére. A párt okos, emberséges, nyílt, senkitől félre nem érthető és félre nem magyarázható kommunista politikájával elnyerte a nemzet bizalmát. Az a szorgalom és törekvés, amit életünk minden területén megfigyelhetünk, a belső egyetértésnek és a jövőbe vetett szilárd hitnek, meggyőződésnek, az egész nemzetet átható bizakodásnak az eredménye. A munka gyümölcseit mindannyian élvezzük. Jólesik látni hazánk nemzetközi tekintélyének növekedését, élvezni barátaink szeretetének melegét, idegen népek és kormányok irántunk kifejezett tiszteletét. elismerését. De talán ennél is jólesőbb érzés az a tudat, hogy ezért a tiszteletért, megbecsülésért külön-külön és együttesen, mint emberek, mint magyarok, mint nemzet és ország, megtettük a magunkét. Rászolgáltunk és tudjuk. hogy még többre is képesek vagyunk. Ezen a szép ünnepnapon töltse meg szívünket, lelkünket az öröm eddig végzett munkánk sikeréért és eredményeiért. azután — a győzelmekre méltó módon emlékezve, a bajokból tanulva — haladjunk tovább, előre, a szocializmus, a kommunizmus győzelmes útján. Moszkva (TASZSZ): A szovjet kormány nyilatkozatot adott ki. amelyben értékeli a Kínai Népköz- társaság kormányszóvivőjének augusztus 15-én tett nyilatkozatát. „A Kínai Népköztársaság kormánya az atomkísérleteket eltiltó szerződéssel szemben elfoglalt álláspontjával csatlakozik az imperialista hatalmak legagresszívebb köreihez, sőt ezen túlmenően magára vállalja az amerikai ..veszettek” a nyugatnémet revansisták. a francia ultrák seregében az irányjelző szerepét” — állapítja meg a szovjet kormány. A továbbiakban úgy jellemzi a kínai kormány képviselőjének nyilatkozatát, mint „rágalom-áradatot az atomfegyverkísérleteket megtiltó szerződés ellen és a Szovjetdúió külpolitikája ellen”. ^ A kínai vezetők fel akarják használni a szerződés megkötését, „ezt a fontos nemzetközi eseményt ahhoz, hogy kitalálások és aljas fogások segítségével rákényszerítsék más országokra a háború és a béke alapvető kérdéseiben elfoglalt kalandor platformjukat”. A kínai vezetők ma saját maguk megítélhetik, hogyan fogadja a világ a kínai kormánynak ezt az állásfoglalását — mutat rá a szovjet kormány nyilatkozata. — Ehhez elegendő végigolvasni azoknak az államoknak a jegyzékét, amelyek a szerződést aláírták. A továbbiakban a szovjet kormány nyilatkozata leleplezi a kínai vezetőknek azokat az állításait, mintha az atomfegyver-kísérletek megtiltásáról szóló szerződés megkötése fokozta volna a háború veszélyét, s ez a veszély nagyobb lett. mint a szerződés megkötése előtt volt. Hallgatva a kínai vezetőket — állapítja meg a szovjet korány — a dolognak az a látszata, mintha a. béke megszilárdításának használna az, hogy folytatják és bővítik az atomfegyver-kísérleteket, mind többféle halálthozó atomfegyver-típust készítenek, olyan helyzetet alakítanak ki. amelyben ez a fegyver elterjed az egész világon, holnap gyártani kezdik a nyugatnémet revansisták. holnap után mondjuk a Csang Kaj-sek- klikk. hiszen bőven akad olyan, aki segítséget nyújt nekik ehhez. A szovjet kormány foglalkozik az újabb kínai nyilatkozat szerzőinek minden jel szerint ..mentőérvnek” minősített indokolásával, amely azt állítja, hogy a szerződés nem tiltja meg az Egyesült Államoknak földalatti atomkísérletek végzését és fokozza az atomfegyver-készleteket, s ezzel kapcsolatban a szovjet nyilatkozat kijelenti: „Elsősorban is az Egyesült Államok keze ebből a szempontból a szerződés aláírása előtt sem volt megkötve, úgy, hogy ilyen értelemben semmi új nem történt. Másodsorban a szerződés nem szükség esetén ne végezhessen földalatti atomkísérleteket, hogy ne fokozza atomfegyverkészleteit és ne alkalmazza ezt a fegyvert az imperialista agresszorok ellen, ha őrültségi rohamukban háborút robbantanak ki”. „Az atomkísérleteket eltiltó szerződés megkötésével a Szovjetunió egyáltalán nem akar egyoldalúan leszerelni az imperializmussal szemben” — hangsúlyozza a szovjet kormány nyilatkozata, majd a továbbiakban így folytatódik: — „A Szovjetuniónak az atomfegyver-kísérletek megtiltásának kérdésében elfoglalt álláspontja nem merevedett meg, hanem annak megfelelően alakult, ahogy az erőviszonyok változtak x nemzetközi porondon, amilyen sikerek születtek a Szovjetunió és a szocialista közösség valamennyi országa védelmi képességének erősítésében. Ez az álláspont figyelembe vette mindazt, amit az atomkor realitásának szoktak nevezni”. A szovjet nyilatkozat részletezi az atomfegyver-kísérletek megtiltásáért vívott harc szakaszait. Közvetlenül azután, hogy az Egyesült Államok az atomfegyver birtokába jutott, a kísérletek megtiltása e fegyver egyidejű elpusztítása nélkül nem felelhetett meg a szocialista országok érdekeinek, „leállította volna azt a munkát, amelynek a szovjet atomfegyver létrehozása volt a célja, s megszilárdította volna az amerikai atommonopóliumot”. Mikor azonban megszűnt az amerikaiak atommonopóliuma, a szovjet kormány 1956-ban javasolta, hogy a leszerelés problémáidnak megoldása előtt is állapodjanak már meg az atomkísérletek megszüntetésében. Az atomfegyverkísérletek megtiltására abban az időben tett szovjet javaslat éppen azon az alapon irányozta elő ennek a kérdésnek a megoldását, mint amelyen most megoldották — hangsúlyozza a szovjet kormány nyilatkozata. Abban az időben csak a légkörben és a víg alatt folytak atomkísérletek. „A különbség tehát az. hogy 1956-ban az Egyesült Államok visszautasította javaslatunkat. 1963-ban pedig elfogadta, méghozzá némileg bővített formában: hozzávéve a kozmikus térséget”. „A kialakult helyzetben a Szovjetunió és az egész világ számára nem maradt más hátra, mint választani a három közegben való atomfegyver-kísérletek betiltása, vagy a kísérletek fel nem tartóztatható és korlátozatlan folytatása között. A népek kiemelkedő sikere, a békeszerető erők győzelme, a békepolitika reális eredménye az, hogy ma sikerült megállapodni az atomkísérletek megtiltásában három közegre vonatkozóan, s ezzel megoldani az egész probléma legfontosabb részét. Ami a kínai vezetők arra való hivatkozását illeti. hogy a moszkvai háromhatalmi tárgyalások'megkezdése előtt egy—másfél hónappal még a szovjet kormány is mindenfajta atomfegyverkísérlet beszüntetéséről szóló szerződés megkötéséért szállt síkra, erről a szovjet kormány kijelenti: „Minden józanul gondolkodó politikus és diplomata számára világos, hogy a tárgyalásokon mindegyik fél a maximum elérésére törekszik. Mi küzdöttünk ezért a maximumért, vagyis a mindenfajta atomfegyver-kísérletek beszüntetéséért — beleértve a földalatti kísérleteket is. Az adott szakaszban azonban ez lehetetlennek mutatkozott”. Ilyen körülmények között — folytatódik a nyilatkozat — a Szovjetunió egyezményt kötött a légköri, a magaslégköri és a vízalatti atomkísérletek beszüntetéséről. „Ez a lépés megfelelt a világközvélemény várakozásának, ezt a lépést a szovjet nép egészsége. valamennyi más nép. s ezen belül a kínai nép egészsége iránti gondoskodás vezérelte”. „Magától értetődik, hogy a szovjet kormány most sem hagy fel erőfeszítéseivel abban a harcban, amelyet a földalatti atomfegyverkísérletek beszüntetéséért vív”. A szovjet kormány már felhívta a kínai kormány figyelmét arra az egyszerű igazságra, hogy az élet nem áll egyhelyben, hogy a tudomány és a technika viharosan fejlődik, s ami tegnap még elfogadhatatlan volt, ma már hasznos, sőt szerfölött hasznos lehet. E mögött bizonyos nagyjelentőségű anyagi tényezők állnak, amelyek a szovjet kormánynak a Szovjetunió védelmi képessége és valamennyi szocialista ország biztonságának fokozásával kapcsolatosak. Ezek az intézkedések, amelyek sorába beletartozott a legújabb és a világon mindezideig a legerősebb atomfegyverek kipróbálása is, reményteljesen biztosították a szocialista államközösség biztonságát. Minden szükséges eszközzel rendelkezünk ahhoz. hogy védelmi képességünket továbbra is a kellő színvonalon tartsuk, olyan színvonalon, amelyet megkövetel, vagy megkövetelhet az adott helyzet”. „Sajnálatos, hogy Pekingben nemcsak hogy nem számolnak azokkal a változásokkal, amelyek meghatározzák a mai világ arculatát, hanem a kormányzás művészete csúcsának tartják a túlélt dogmák feltétlen követését a politikájában és a holt betű szembe állítását a valóság élő szavával. Ebben rejlik a kínai vezetők politikájának fő gyengesége, különösképpen az atomfegyver-kísérletek megszüntetésének kérdésében”. (Folytatás a 3. oldalon)
