Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-16 / 164. szám

4 fÖrNA MEGYEI NEPÍVfS <0 1963. július 16. A dombon víkendtelep jelene és jövője N. TOMAN: llllllll Ilii Hill lllllllllllllllllll Ilii 111(1111111111111111111 III IMI III ill I Á »BIG JOE« FOCLVAI Kisregény Fordította: Sárközi Gyula iiiiiiiiimiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiimmii | Deleméről csak annyit, | _______________ hogy mindan h ét végén megélénkül, benépesül. Sok embert vonz ide a Duna. Hogy pontosan hány víkendház- ból áll, azt nem tudni, mert min­dig újak és újak nőnek ki a föl­ből. Legutóbb a szekszárdi Gép­javító Vállalat épített itt kedves kis házat. Csakhogy ez a víkendtelep sza­bálytalanul. a rendeletek ellenére van itt. s ez a tény meglehetősen sötét körvonalakat rajzol a ví­kendtelep jövőjére. A következő történt, illetve történik Domlori- ban. Néhány évvel ezelőtt valaki erre járt. megtetszett neki a pom­pás környezet, s elhatározta, hogy víkendházat épít a Dima-partra. .Szerzett telket, s építkezni kez­dett. Akadt, alti kért engedélyt, persze nem kapott, mert a ta­nács nem adhatott erre a részre engedélyt a jogszabályok értel­mében. Az embereit végül rájöt­tek arra, hogy jobb nem is kérni engedélyt, mert abból legfeljebb bonyodalmak származnak, a lé­nyeg pedig az, hogy minél eldob megépüljön a víkendház. Végeredményben az történt, hogy az élet, a gyakorlat meg­előzte az adminisztrációt. Ezt egyrészt csak helyeselni lehet, mert örvendetes, hogy az embe­rek egyre inkább igénylik a hét­végi kirándulást, s végre a Duna mentét is igyekeznek felhasználni ilyen célra. Hogy éppen Dom­bon ra esett a választás, az is éfihető. mert a többi nyaralásra, kirándulásra alkalmas terület a gemenci rezervátumhoz ta. tozik. de ez tiltott rész — még a kirán­dulók részére is. Maradt tehát Domború s mielőtt a hatóságok érdemben foglalkoztak volna vele. kialakult ott egy víkendtelep. I A tanács végüi meg­| _______________ próbálta ezt l egalizálni: megfelelő ' eljárásba kezdett annak érdekében. Hogy [örvényesen is lehetővé váljék Dombomban a víkendház-épitke- zés. Megfelelő terepszemlét tar­tottak az érdekelt szervek kép­viselőivel, s végül megszületett a döntés: „Nem!”. — A „nem” mögött árvízvédel­mi érdekek vannak — közölte Galambos József, a megyei ta­nács építési-közlekedési és víz­ügyi osztályának előadója. — Az Országos Vízügyi Főigazgatóság rendeletekre, szabályokra hivat­kozik, s tiltakozik az ellen, nagy a részben már beépített területen tovább építkezzenek. Megvan ha­tározva. hogy milyen szélességű sávokat kell hagyni erdősítés és védelmi célokra az árterületen, s emiatt ott semmiképpen sem en­gedélyezhető az építkezés. Oivaslam a minisztériumi iiá- tározatot. ami határozottan nemet mond e víkendtelep további fej­lesztésének. | A jelenlegi helyzet tehát a következő: Tolna me­gyében nincs törvényes lehetőség arra, hogy a Dunát víkend-célok- ra használják. Pedig elemi dolog lenne, hogy Szekszárd város la­kossága. mivel nem rendelkezik semmiféle városközeli kiránduló- hellyel, víkendteleppel, legalább a Duna mentén kapjon egy kis részt. Az ilyen irányú igényekét nem is kell különösebben mél­tatni, mert a dombon kezdemé­nyezés magáért beszél. Nos, két­ségtelen. hogy nem szabad figyel­men kívül hagyni az árvízvédel­mi szempontokat sem. Nem le­het azonban elképzelni, hogy az árvízvédelem a dombon víkend­telep további fejlődésén múlna. A szóbanforgó helyen erdősávot is kell létesíteni, árvízvédelmi szempontból. Felvetődik a kérdés, miért ne engedélyezhetnék ebben miniatűr házikók építését ilyen víkendcélokra. A házikók mögött is, előtt is megfelelő sáv állna még rendelkezésre a védelemhez. Azzal is érvelnek, hogy egy eset­leges jeges ár nagy károkat okoz­na az épületekben. Ezért aztán kialakult egy olyan álláspont, hogy inkább a holt Duna men­tén. a jelenlegi KISZ-tábor kör­nyékén kell megfelelő területet biztosítani az építkezésekhez. Meg is kezdődött az ezzel kapcsolatos eljárás. Csakhogy ez sem veszély­telen hely, mert hiszen még a több kilométerrel odébb lévő Fadd község is sokat szenvedett a Duna áradásától. Arról nem is beszélve, hogy ha valaki, akár egyórás, akár ötnapos kirándu­lásra megy, nem mindegy, hogy idejét a Duna-parton tölti, vagy a holt Duna környékén. | Véleményünk séget kellene találni arra. hogy tovább fejlődjék a dombori ví­kendtelep, mert ezt egy kis aka­rással össze lehetne egyeztetni az egyéb szempontokkal. BODA FERENC 4. — Ennyi volt az egész, sir — vakkantotta a ' rádiótechnikus mérgesen. — Hát ez furcsa... — vonogatta vállát a tábornok és szórakozot­tan bekapcsolta a tv-t. Miközben arra tárt. hogy be­melegedjenek a csövek, parancso aüotí Oueltch-nek. — Kérdezze meg tőlük, érintke­zésbe tudtak-e lépni a szomszédos szakasszal? A rádiótávíró aprókat kattog­va, ismét magszólell. Hazard Me- dcwshoz fordult: — Professzor, készítse elő a mérőműszerek által közölt adato­kat. Még most is ugypnazt mu­tatják? ♦ — Még most is — felelte Me­dows. — Kép! — kiáltott fel a tv-ké- szülék közelében ülő Eddy Old izgatottan és csavargatni kezdte a beállító gombot. A képernyőn egyre világosab­ban rajzolódott ki a végtelen óceán látványa. Először sű-'ű, tompán csillogó, sötétszürke tö­megnek tűnt. Aztán felszíne fo­kozatosan világosodni kezdett. Rö­videsen pedig kirajzolódott a Szent Patrick sziget sárgás foltja is. — Nagyon magasan van a tv- kamera — jegyezte meg Queltch gondterhelten. — Akkora magas­ságból aligha láthat valamit az ember a szigetünkből.. . Hazard tábornok hanyag moz­dulattal félretolta a rádiótechni­kust és a tv-készülék ele ült. — Nem számít — mondta fölé­nyes hangon —. a kamera rövi­desen lejjebb ereszkedik. Eddy, ne csavargassa annyit azt a gom­bot! Teljesen mindegy, hisz úgy­sem látni egyelőre semmit. — Hogy-hogy semmit? — kiál­tott fel Old. — Nézzen csak ide. Látja? Azt a kis foltot? Aligha­nem Di-:on tengernagy torpedó- rombolója. — Igaza van — bólintott Ha­zara. ----Rendkívül éles a szeme E ddy. De azért c:r.k hagyja békén a készüléket. Hát magánál mi új- s,ag,?,,,—.,fordult a rádiótechnikus- iioz, aki ismét jegyezni kezdte a hajú adását. — Közük, hogy a másik sza­kaszai még mindig nincs érintke­zésük. — Hát a mi megmentésünkre kigondoitak-e már valamit? — Rövidesen repülőgépről fer­tőtlenítő homokot fognak szórni a sziKlara, mely alatt óvóhelyünk húzódik. Beborítja a fertőzött ré­szeket. és legyengíti a radioaktív sugárzásukat. — Közölje velük Medows pro­fesszor számadatait — adta ki az utasítást Hazard. Queltch leadta a szikla rádioak- tivitását jelző adatokat és közöl­ték vele, hogy egy óra múlva is­mét álljon vételre. Parancsot ka­pott arra is, hogy az összes to­vábbi beszélgetéseket csak rejtje­lesen szabad folytatni. AGGASZTÓ VÁRAKOZÁS A Szent Patrick szigetet most már nemcsak sokkal világosabban lehetett látni, hanem nagyobb mé­retekben is. Néhány perc múlva pedig körvonalai betöltötték a tv- készulék egész képernyőjét. — Rövidesen bizony láthatjuk majd a sziklánkat is — jegyezte meg Eddy Old. Látván, hogy mi­lyen élénk !e't főnöke, ő is fel­élénkült és már nem is kételke­dett többé abban, hogy hamaro­san megmenekülnek. Mi több: je­gyezhetni kezdett valamit füzete­ben. A sziklát azonban, amely alatt a ..Big Joe" foglyai tartózkodtak, p.em sikerült megpillantaniuk. El !enbtn azon a helyen, ahol a „Big Joe” felrobbant, most egy hatal­mas tölcsér látszott, amely ee.v vulkán kráterére hasonlított. Mé­lyén holmi hegyi kőzetek kava­rogtak veszettül, és láthatóan ra­dioaktív hamu és gőz tört a ma­gasba. A kép kis idő múlva lassan fo­rogni kezdett, mintha valaki óva­tosén ide-oda mozgatná a fr.lve- vőkamerát optikai tengelye körül. A mozgás egvre fokozódott, míg csak teljes íoreárba nem lendült. A képernyőn világos és sötét fol­tok vibráltak kaotikusán, és fo­kozatosan gyorsan forgó koronggá sűrűsödtek össze. Aztán a készü­lék elek trón suúár-ccöve hirtelen élénken villant e<?vet és kialudt. Csupán a ferde fényvonalak fu­tottak most a homályos képer­nyőn. — Mi történt, professzor? — kérdezte Hazard csodálkozva. — Úgy látszik, a felvevőkame­ra léggömbje valami légörvény­be került — felelte Medows. — És összetört? — A léggömb aligha, de a tv- kamerát valószínűleg a sziklához csapta. •— Hát az örvény honnan kelet­kezett? Miért nem vitte a Jég­gömböt az óceán felé, miért szip­pantotta be a tölcsér? — kérdezte Queltch és kikapcsolta a tv-ké- szüléket. — Nehéz megmondani, mi okoz­za az effajta jelenséget — szólalt meg a professzor elgondolkozva. — Úgy látszik, hogy a sziget fel­színén valami szokatlan dolog ját­szódik le... — Azt gondolja, hogy ez a ..Big Joe” csinytevése? — komorult el Queltch arca. — Nagyon is lehetséges. — Hát igen, nem mindennapi robbanás volt. Nagyszerű robba­nás volt! — fejezte be Hazard tá­bornok váratlan élénkséggel. Mindnyájan csodálkozva néztek rá. — Ilyen bombája még senkinek sincs — tette hozzá olyan elbiza- kodott hangon, mintha a „Big Joe” sajat találmánya volna. — Aztán mi szükségünk van rá? — húzta fel Queltch a szemöl­dökét csodálkozva. — Tán ahhoz, hogy a háború szélén táncolhas­sunk. nem elegendők a régi bom­bák? A tábornok leplezetlen fölény­nyel nézett végig ezen az együgyű Queltch-en. s olyan leereszkedő hangon válaszolt, ahogy a felnőt­teknek naiv kérdéseket feladó gyéreitekhez szokás beszélni. — Ahhoz, hogy táncolhassunk, talán elegendő is. De ahhoz, hogy átlépjük ezt a határú éppen egy ilyen bomba szükséges. Maguk, fiatalemberek, pokolian naív nép­ség! Hazard a fiatalemberek alatt nemcsak Eddy Old-et. hanem Queltchet is értette, jóllehet, a rádiótechnikus legalább negyven éves volt. — Jóllehet, katonai uniformist viselnek — folytatta Hazard tá­bornok tisztjeinek kioktatását —, halvány sejtelmük sincs arról, milyen pozitív erkölcsi szerepük is van a háborúknak. A háborúk szülik a bátor, kemény, hősi jel­lemeket. Háborúk nélkül az em­beri társadalom rég besavanyo­dott volna és békés, korlátolt, en­gedelmes csordává, a tanítók és segédek, fogyasztási szövetkezetek és jótékony egyesületek társadal­mává változott volna. Engedjenek meg a közönséges kifejezésért, de én leköpöm a bolygónkat, amely istállóra hasonlít. Az ifjú Eddy Old leplezetlen el­ragadtatással hallgatta az atomtá­bornok patetikus beszédét. A meg­fontolt. és sokszor csalódott Sam Queltch ellenséges érzelemmel fo­gadta. Medows professzor pedig, aki kételkedő természet volt és csupán az objektív kísérleti ada­toknak hitt, hasztalan törte a fe­jét. hol is hallott, illetve olvasott már valami hasonlót. Úgy rém­lett neki. hogy ezt a barbár böl­csességet valamelyik hazai filozó­fus állapította' meg;- legalább ne­gyed évszázaddal ezelőtt... Fárasztó lassúsággal telt az idő a Dixon tengernaggyal való újabb beszélgetésig. De végre felhang­zott Queltch rádiótávírójának ko­pogása: hívójelét küldte az éter­be. A Morse-jelek lassú vinnyo­gással válaszoltak neki. „Omár” üzenete ez alkalommal kevésbé vigasztaló volt. Kiderüli, hogy már két repülőgép több ton­na homokot szórt a sziklára, hogy gyengítse a hegyi kőzet radioaktív kisugárzását, de a szélvihar pil­lanatok alatt széthordta a homo­kot az egész szigeten. A további kísérletezést valószínűleg értel­metlennek tartották. Persze, a ra- diogrammban erről nem tettek említést, de erre enélkül is köny- nyen rájöttek, hisz a következő beszélgetés időpontját hajnali öt órában jelölték meg. Néhány percig azután, hogy Queltch megfejtette a fenti közle­ményt, nyomasztó csend uralko­dott az óvóhelyen. — Ugylátszik. a szélvihar itt születik a szigeten... — szólalt meg végül Queltch. (Folytatjuk) A Paksi Háziipari Szolgáltató Ktsz hozott anyagból női. lányka kisruhát. kiskosztümöt, blúzt, szoknyát készít méretes részlegünk, ezen felül mindennemű fehérnemű javítást és szemfelszedést ugyanezen a helyen vállal. Minden igényt ki tudunk elégíteni a megnövekedett lét­számmá 1. Kérjük keresse fel a szolgáltató részlegünket gyors és pontos kiszolgálást biztosítunk. Paks, Dózsa György u. 24. (81) CS. HORVÁTH TIBOR—ZÓKÁD ERNŐ: A C APU AI FENEVAD | Előzmények: Az időszámításunk előtti 14. esztendőben. Sparta­cus vezetésével fellázadnak a capuaj gladiátorok. A vezér útnak indítja Rómába Amicát. ., szép és müveit görög rabszolgalányl, hogy elvigye >> felkelés hírét az ott élő rabszolgáknak A követ kísérője Mnogo. a fekete óriás.

Next

/
Thumbnails
Contents