Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-16 / 164. szám

18Ö3. július 16, TOLNA MEGYEI NÉPUJ3AG S A mórágyiak panasza Hosszú idő óta a községi pék­ség, illetve a Bonyhádi Sütőipari Vállalat mórágyi üzeme látta el a község lakóit kenyérrel és pék­süteménnyel. Dömötör István pék rászolgált a mórágyiak bizal­mára, hiszen kiváló minőségű kenyeret állított elő. Mint mond­ják, a kétkilós barnakenyér vete­kedett a szekszárdi kilós fehér­kenyérrel. Július elsejével össze­vonás történi, s a mőcsényi üze­met bízták meg — ami nagyobb kapacitású —. hogy lássa el a környék falvait kenyérrel. A községi tanácsnál Krenzer Tamással, Csegezy Sándornéval beszélgetünk. Elmondják, mióta a szomszéd községből kapják a ke­nyeret, nagy az elégedetlenség a faluban, s kifogás alá esik a kenyér minősége is. Felkerestem a földművesszövetkezet üzlet­vezetőjét. ö is azt mondja, hogy elsősorban ott van a baj. hogy rosszabb minőségű kenyeret kap­nak, mint amit a községben állí­tottak elő. S ez a körülmény jo­gosan vonja maga után a vevők reklamálását. Ebben viszont iga­zuk van. mert az üzletben lévő kenyérből én is csak nagyon rá­szorult esetben vettem volna. Amikor ketté vágta Krenzer Ta- másné, megdöbbenve láttam az összesűrűsödött, lapos kenyeret, ami bizony nem nagyon gerjeszti étvágyra az embert. Hol van a hiba? Miként lehet­ne segíteni a bajon? A panasz ügyében ' felkerestük a megyei tanács iparú osztályát. Már tudtak a problémáról, mivel a községi tanács vezetői levél­ben keresték fel megyei tanács­tagjukat, Szűcs-Lajos elvtársat, hogy segítsen rajtuk, hegy to­vábbra is működhessen a iná- rányi üzem. Mint az ipari osztályon meg­tudtam, nem egyedül álló a pa­nasz, amit főleg a szállítási ne­hézségek okoznak. Annak érde­kében, hogy a termelést gazda­ságosabbá tegyük, koncentrálunk egy sor üzemet, aminek határira erősen csökken a termék önkölt­sége. Ez a folyamat megindult a sütőipari vállalaton belül is. A mőcsényi üzem például 50 szá­zalékkal olcsóbban állítja elő a kenyerei, mint Mórágyon. Ugyan­K A L E I D < Igazgató barátunk panaszkodik: kutat keltene ásni, és nem talál egy kútfúró vállalatot, amely ki­ásná. Kollégám részvétteljesen néz az igazgatóra és segítőkészen ajánlkozik. — Mit fizettek? Kiássuk mi néhány nap alatt azt a kutat. — Nem egyszerű munka ám a kútásás — így az igazgató. — A kútásók munkája komoly szakmunka. — Tudom, tudom — ismeri el kollégám. — Mi akkor is kiás­nánk. Mond már. akadna benne néhány műszaki hiba. No és? Hát melyik vállalat dolgozik műszaki hibák nélkül? • Megbetegedett egy nagy borivó ismerősöm. Az orvos komolyan figyelmeztette nem szabad ezután bort innia. A beteg komolyan fo­gadta a figyelmeztetést és imi­gyen szólt családja tagjaihoz. — Hallották mit mondott az orvos? Nem szabad bort innom. Kénytelen leszek rátérni a tö­mény szeszek fogyasztására... * Jákobot megrója hitvese. — Jákob. Jákob, te csak nem törődsz azzal, hogy rendezd az adósságaidat. Semmi aggodalom nem látszik rajtad, hogy fizetned kellene és nem tudsz. — Ugyan, ne izgasd magad — így Jákob. — Aggódjon az, aki­nek tartozom. * Nézem a hirdetést. Televízió előtt ül egy ifjú hölgy és egy Ifjú férfi. Felirat: „Tessék választani, méz, savanyú, töltött, erős. Jó műsorhoz, jó cukorkát." Úgy vélem a televízió műsor nem jó reklám a cukorkának. A hirdetést (eladó vállalat inkább is a folyamatos termelés, a ke­mencék fűtése kevesebb üzem­anyagot igényel. Tehát ez iga­zolja az összevonások szükséges­ségét. De felvetődik itt egy má­sik probléma is. A koncentrálás­sal egyidejűleg a megye vala­mennyi sütőipari vállalatában szállítási nehézségek vannak. A tamási járásban például — mini ahogy Rózsa László igazgató el­mondja —. 60 helységbe kell ke­nyeret és péksüteményt szállí- taniok, amihez összesen három gépkocsijuk van. Az AKÖV-vel már vitájuk van. mert többszöri kérésre sem biztosítottak gép­kocsit a vállalat részére. Mintegy 20 községben kell a termelőszö­vetkezetektől bérelt lovas kocsi­val szállítaniok, ahol szinte szó sem lehet higiéniáról, mivel a kocsi vezetője egyúttal a kenye­ret is kezeli. Bár a szállítási nehézségekhez egy sor objektív tényező játszik közre — a hideg, hosszú tél, az árvizek —, de emellett is az il­letékeseknek a körülmények ala­posabb vizsgálatával kellene dön­téseiket meghozni az összevoná­sokat illetően. Csak abban az ütemben végezzük el a koncent­rálást, amilyen mértékben bizto­sítani tudjuk a szállítást úgy, hogy az ne okozzon a kenyér mi­nőségében romlást, ne veszélyez­tesse oz ember egészségét. Ugyan­is a mórágyi kenyérpanaszhoz is elsősorban á szállítás adta az alapot. A mőcsényi üzemben meggyőződtem arról, hogy a ke­mencéből kivett kenyér nem esik minőségi kifogás alá. s ezt iga­zolja az is, hogy a mőcsényiek nem panaszkodnak. A problémát az okozza, hogy szállítás közben a meleg kenyeret egymásra rak­ják, összenyomódnak. Ezen le­hetne segíteni úgy, hogy a távo­labbi helyekre szállított kenye­ret rekeszekbe rakják — ami a vállalatok rendelkezésére áll —. s ez megvédi az összenyomódás­tól. Gász András, a Bonyhádi Sütőipari Vállalat igazgatója ígé­retet: tett. hogy a legközelebbi alkalommal már használják a rekeszeket, s reméljük hogy ez­által a mórágyiak problémája megoldódik. KEREKES MIKIX)SNÉ 5SZKÓP így szövegezhette volna a reklá­mot: „Rossz műsorhoz jó cukor­kát”, vagy „Ha rossz a műsor vi­gasztalja magát jó cukorkával”, avagy „Jobb a cukorka mint a műsor” stb. —Is —os A falu OLYAN A FALU, mint a moz­dulatlan tó tükre. Nyugodt, csen­des. az utcák, a porták néptele- nek. ügy látszik, a falu apraja- nagyja a határban van. Aratnak Tengelicen. Valóban népesebb a határ, mint a köz­ség, de ezúttal nem a határba mentünk, és nem azt kerestük, ki hány holdat aratott le, mennyi munkaegységet szerzett. Azt ke­restük, a nyári munkákon kívül mi foglalkoztatja a falu lakossá­gát. A tsz-tagok elfogadták az elvet: a boldogulás alapja a munka. Szorgalmasan dolgoznak a közös­ben. a háztájiban. Most már nem zavarja a tsz-tagok hangulatát, sőt teljesen napirendre tértek az elnökváhozás felett. Ez már nem foglalkoztatja a kedélyeket. Meg vannak elégedve a mostani veze­tőség munkájával, — A gazdaság fejlődik, a tag­ság munkájából gyarapodó forin­tokat olyan helyre teszik, hogy látszata és haszna legyen. — vé­lekednek. Az árpát betakarították, a na­gyobb része a közös magtárba, a másik része a tagok kamrájába került, előlegként. Az öregekről sem feledkeztek meg a tengelici Miért nem ezzel kezdtük ? Népes társaságban vitattuk a származási kategóriák eltörlését az egyetemi és főiskolai felvéte­leknél. A különböző összetételű társaság minden tagja helyeselte a VIII. pártkongresszusnak ezt a határozatát. Az a véleményük, hogy a felvételi vizsgákról ér­kező hírekből máris látszik a határozat helyes megvalósítása a gyakorlatban. Az általános helyeslés mellett azonban akadt néhány olyan né­zet is. amely feltétlenül figyel­met érdemel, és amellyel vitákba is kell szállnunk. Akik nem értik a forradalom lényegét Egyesek azt mondják: mindjárt a kezdet kezdetén így kellett vol­na elbírálni az egyetemi és főis­kolai felvételeket, mint ahogy ezeket ma elbíráljuk. — Miért nem ezzel kezdtük? — mondják, és hajlamosak arra. hogy általános következtetéseket vonjanak le osztály noli libánkkal kapcsolatosan. Helytelenítik, hogv fejlődésünknek volt egy olyan időszaka, amikor hátrányt szen­vedtek a poleári. a kizsákmá­nyoló osztályokból származó fia­talok. Nem akarjuk osztálvpolitikánk minden részletét most bonckés alá vénni. nem is ez a célunk. Tudjuk. hogy részköreitekben voltak hibák, de azt is tudjuk, hogy osztálypolitikánk alapvetően helyes volt. Forradalmunk fejlő­dése. alapvetően helyes osztálv­politikánk vezetett el a kizsák­mányoló osztályok felszámolásá­hoz, a jelenlegi állapothoz, ami- koris nincs ma nálunk szocialista céljainkkal ellenkező, kizsákmá­nyoló osztálv. Az ellenforradalom eiőtt és után folytatott alapvető­en helyes osztálypolitikánk veze­tett el ide. hogv ' kialakulóban van nálunk a népi nemzeti egy­ség. Azt tehát, hogv ma'eltörölhet­tük a származási kategóriákat, hogy csak egyedül a tudást, te­hetséget. rátermettséget tekinthet­jük belépőjegynek az egyetemek­re és főiskolákra, eddigi osztály­politikánknak. proletárhatalmunk megszilárdításának, a nép trón- foglalásának köszönhetjük. Ez az út nem volt könnyű és nem volt zökkenőmentes. És ha erre emlé­kezünk. akkor nagy tisztelettel kell beszélni azokról a munkás- és parasztfiatalokról, a népi ká­derekről, akik meghódították a tudomány csúcsait és aktív rész­vevőivé váltak újarcú értelmisé­günk kialakításának. Miért nem ezzel kezdtük? Azért mert nem kezdhettük ezzel. Ha ezzel kezdtük volna, ma nem tar­tanánk itt. a VIII. pártkongresz- szus nem hozhatott volna ilyen határozatot. Jó tehát, hogy úgy kezdtük el ahogy elkezdtük, mert a származási kategóriák felállí­tása is része volt proletárhatal­munk kiteljesedésének. megszi­lárdításának, mai eredményeink­nek. Hátrányt szenvednek-e a munkás és paraszt fiatalok ? Annak ellenére, hogy az idei egyetemi és főiskolai felvételi- vizsgák eddig megismert adatai erre nem adnak okot, vannak akik azon aggódnak, hogy a fel­vételeknél most hátrányt szen­vednek a munkás- és parasztfia­talok. Azzal érvelnek, hogy a munkás- és parasztcsaládok nem tudnak annyi útravalót adni fiaiknak, lányaiknak, mint az ér­telmiségi családok. Ebben az érv­ben van valami igazság. Sőt az is igaz, hogy a falusi iskolák színvonala még elmarad a váro­siaké mögött, tehát nincsenek egyenlő esélyek a középiskola el­kezdésekor sem. Van azonban hamis hangzása is ennek az érvnek. Az egyik ha­mis hang a beletörődés hangja, a jelenlesi állapotok konzerválá­sában való megnyugvás. Vagyis megnyugvás abban, hogy általá­nos és középiskoláink nem tud­ják megszüntetni azt a színvonal­különbséget amit a családi kö­rülmények okoznak. A másik ha­mis hang pedig a munkás- és parasztfiatalok lebecsülése. Azt , gondoJják azok, akik így beszél­nek. ltogy a munkás- és páraSzt- fialalok nem tudják leküzdeni az otthonról eredő esetleges elmara­dásukat. Ennek a véleménynek a győzel­me tespedtséget eredményezne, rosszul felfogott kényelmet, sült- galambvárást. Azt. hogy elvárnák a munkás- és parasztfiatalok, hogy aranvhintón vigyék be őket érdemmel, vagy érdem nélkül az egyetemek. főiskolák kapuján. Lebecsülés ez társadalmunk két alapvető osztályával szemben. Lebecsülése a két alapvető osz­tály képességeinek, vitalitásának. És, hogy legyünk teljesek, lebe­csülése ez azoknak a nagyszerű eredményeknek is, amelyeket kul- túrforradalmunk eddig produkált városon és falun egyaránt. Úgy gondoljuk erre a nézetre alapo­san rácáfol népi demokráciánk eddigi története. Teendőnk és felelősségünk? A származási kategóriák eltör­lése komoly teendőket és súlyos felelősséget is hárít minden for­radalmárra. Segíteni kell a nivel­lálódást. ifjúságunk műveltségi színvonalának állandó emelése mellett. Oktatási szerveinknek az a feladatuk, hogy emeljék a falusi iskolák oktatási színvonalát, olyanra, hogy ne legyen lényeges különbség a falusi és városi ál­talános iskolát végzettek között. A középiskolákban pedig foko­zottabb segítséget kell nyújtani azoknak, akik otthonról, vagy az általános iskolákból nem hoztak megfelelő tudást, műveltséget magukkal. Olyan munkát kell vé­gezni. hogy érettségi után. az egyetem kapujában egyenlő tu­dással és műveltséggel álljanak meg a munkás- és parasztfiata­lok az értelmiségi családokból származó fiatalokkal. Sokat beszélünk arról, mi ma nálunk a forradalmi tett, mit kell ma tenni nálunk a forradalmá­raiknak. Hát ez is forradalmi tett. Forradalmi tett a munkás- és parasztfiatalok segítése, támo­gatása abban, hogy tudásuk, mű­veltségük elérje, sőt meghaladja a társadalmi átlagot. Altkor nem szenvedhetnek hátrányt az egye­temi és főiskolai felvételeknél. Mindenre megvan minden le­hetőségük. Ugyanakkor a lehető­ség mellett egész népünk művelt-' ségi színvonalának erőteljes eme­lését szükségessé teszi a“ szocia­lizmus teljes felépítésének kibon­takozása és az ebből fakadó fela­datok. A pártkongresszus az ob­jektív valóság talaján hozta meg határozatát, se nem korán, se nem későn, éppen a kellő időben. És ezt a határozatot egész né­pünk, társadalmunk legszélesebb rétegei helyesléssel fogadták, mert korszakunkban ebben a kér­désben ez az egyetlen elfogad­ható igazság. Az idei egyetemi és főiskolai felvételi vizsgák is a határozat helyességét bizonvítják. Gy. J. végétől a falu közepéig Petőfi Tsz-ben. Közgyűlésen ha­tározták el. hogy a földjáradék elszámolásával a nyugdíjasok és az öregségi járadékosok részére biztosítják az évi kenyérgabona szükségletet. Az ilyen intézkedé­seknek csak jó hatásuk lehet. Növeli a munkakedvet és bizako­dóvá teszi az embereket. AZ ORVOSI RENDELŐBEN idős asszonyok, férfiak és gye­rekek várnak. Még csak véletle­nül sem akad közöttük olyan, aki képzelt betegséggel orvosi igazo­lás kéréssel próbálkozna, hogy mentesüljön a munka alól. Di. Csitáry László és felesége — mindketten orvosok — nemrég kerültek a faluba. Tengelicen egyszerre üresedett meg a két körzeti orvosi állás. Haláleset és nyugdíjba vonulás miatt. A köz­ség lakossága szeretettel fogadta dr. Csitáry Lászlót és feleségét. A fiatal orvos házaspár Tengelic- re telepedésével megoldódott a két megüresedett körzeti orvosi állás betöltése. A feleség az elhalt dr. Farkas Tibor, a férj a nyuga­lomba vonuló és a falutól most búcsúzó dr. K-'rekes István ..örö­kébe' lépett. Szerencsére Tenge­licen. nincs orvoslakás probléma, azaz, ha átmenetileg van te, rö­videsen megoldódik. TENGELICEN — akár a ta­nácsnál, akár másutt kerül szóba — nem kis büszkeséggel beszél­nek arról, hogy meghonosodnak az oda települők. A községbe he­lyezett pedagógusok, orvosok, vagy más munkakörben dolgo­zóknál szinte ritkaságszámba megy az úgynevezett fluktuáció. Hagyományos, hogy a Tengelicre helyezett pedagógus légyen férfi, vagy nő. összeházasodás folytán letelepszik. — A mi iskolánkat a pedagó­gusok nem tekintik átjáróháznak — mondják és büszkék járásszer- te ismert jó kollektívájukra. A pedagógusok a nyári vakáció alatt is találnak elfoglaltságot. Temesi Mátyás és Mülbert György az MHS motoros vizsgá­jára készítik fel a motorosokat. Esténként a napi munka után. ha fáradtan is. de szorgalmasan tanul negyven motortulajdonos, hogy eredményesen tehesse le a vizsgát a vezetésből és a közleke­dési szabályokból. Naponta felváltva tartanak ügyeletét az iskolai napköziben. A vakáció alatt eddig 70 gyereket láboroztattak a felsőtengelici kis­dobos táborba. De ez nem min­den: a hónap végén balaton- lellei táborozásra viszik a tenge­lici iskolásokat. Az óvodában, a bölcsödében „nyújtott" műszak­ban dolgoznak. Vállalták a több­let munkát, hogy a szülők tovább dolgozhassanak. A művelődési ház nyári prog­ramja elsősorban a fiatalok és a gyerekek szórakozására irányul. Megrendezték a nyolcadik osz­tályt végzett új KISZ-tagok első bálját. Szombatonként a K1SZ- szervezet klub-esteket tart. A leg­közelebbi klub-esten táncversenyt rendeznek. OLYAN A FALU. mint a moz­dulatlan tó tükre. Nyugodt és csendes, de a nyugodtság és a csendesség természetesen nem je­lent esemény telenséget is. Sok­színű a falusi , élet és nincs iga­zuk azoknak, akik azt vallják, a világért sem mennének falura, mert ott unalmas és egyhangú az élet. Tengelicen az értelmiségiek, el­sősorban a pedagógusok élete nem egyhangú, mert szívesen vállalnak szerepet a közéletben. Megtalálták helyüket és segítenek a szociálisig f-du építésében, fej­lesztésében. Pozsonyi Ignácné

Next

/
Thumbnails
Contents