Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-16 / 164. szám

18Ö3. július 16,

TOLNA MEGYEI NÉPUJ3AG

S

A mórágyiak panasza

Hosszú idő óta a községi pékség, illetve a Bonyhádi Sütőipari Vállalat mórágyi üzeme látta el a község lakóit kenyérrel és péksüteménnyel. Dömötör István pék rászolgált a mórágyiak bizalmára, hiszen kiváló minőségű kenyeret állított elő. Mint mondják, a kétkilós barnakenyér vetekedett a szekszárdi kilós fehérkenyérrel. Július elsejével összevonás történi, s a mőcsényi üzemet bízták meg — ami nagyobb kapacitású —. hogy lássa el a környék falvait kenyérrel.

A községi tanácsnál Krenzer Tamással, Csegezy Sándornéval beszélgetünk. Elmondják, mióta a szomszéd községből kapják a kenyeret, nagy az elégedetlenség a faluban, s kifogás alá esik a kenyér minősége is. Felkerestem a földművesszövetkezet üzletvezetőjét. ö is azt mondja, hogy elsősorban ott van a baj. hogy rosszabb minőségű kenyeret kapnak, mint amit a községben állítottak elő. S ez a körülmény jogosan vonja maga után a vevők reklamálását. Ebben viszont igazuk van. mert az üzletben lévő kenyérből én is csak nagyon rászorult esetben vettem volna. Amikor ketté vágta Krenzer Ta- másné, megdöbbenve láttam az összesűrűsödött, lapos kenyeret, ami bizony nem nagyon gerjeszti étvágyra az embert.

Hol van a hiba? Miként lehetne segíteni a bajon?

A panasz ügyében ' felkerestük a megyei tanács iparú osztályát. Már tudtak a problémáról, mivel a községi tanács vezetői levélben keresték fel megyei tanácstagjukat, Szűcs-Lajos elvtársat, hogy segítsen rajtuk, hegy továbbra is működhessen a iná- rányi üzem.

Mint az ipari osztályon megtudtam, nem egyedül álló a panasz, amit főleg a szállítási nehézségek okoznak. Annak érdekében, hogy a termelést gazdaságosabbá tegyük, koncentrálunk egy sor üzemet, aminek határira erősen csökken a termék önköltsége. Ez a folyamat megindult a sütőipari vállalaton belül is. A mőcsényi üzem például 50 százalékkal olcsóbban állítja elő a kenyerei, mint Mórágyon. UgyanK A L E I D <

Igazgató barátunk panaszkodik: kutat keltene ásni, és nem talál egy kútfúró vállalatot, amely kiásná. Kollégám részvétteljesen néz az igazgatóra és segítőkészen ajánlkozik.

— Mit fizettek? Kiássuk mi néhány nap alatt azt a kutat.

— Nem egyszerű munka ám a kútásás — így az igazgató. — A kútásók munkája komoly szakmunka.

— Tudom, tudom — ismeri el kollégám. — Mi akkor is kiásnánk. Mond már. akadna benne

néhány műszaki hiba. No és? Hát melyik vállalat dolgozik műszaki hibák nélkül?

•

Megbetegedett egy nagy borivó ismerősöm. Az orvos komolyan figyelmeztette nem szabad ezután bort innia. A beteg komolyan fogadta a figyelmeztetést és imigyen szólt családja tagjaihoz.

— Hallották mit mondott az orvos? Nem szabad bort innom. Kénytelen leszek rátérni a tömény szeszek fogyasztására...

*

Jákobot megrója hitvese.

— Jákob. Jákob, te csak nem törődsz azzal, hogy rendezd az adósságaidat. Semmi aggodalom nem látszik rajtad, hogy fizetned kellene és nem tudsz.

— Ugyan, ne izgasd magad — így Jákob. — Aggódjon az, akinek tartozom.

*

Nézem a hirdetést. Televízió előtt ül egy ifjú hölgy és egy Ifjú férfi. Felirat: „Tessék választani, méz, savanyú, töltött, erős. Jó műsorhoz, jó cukorkát."

Úgy vélem a televízió műsor nem jó reklám a cukorkának. A hirdetést (eladó vállalat inkább

is a folyamatos termelés, a kemencék fűtése kevesebb üzemanyagot igényel. Tehát ez igazolja az összevonások szükségességét. De felvetődik itt egy másik probléma is. A koncentrálással egyidejűleg a megye valamennyi sütőipari vállalatában szállítási nehézségek vannak. A tamási járásban például — mini ahogy Rózsa László igazgató elmondja —. 60 helységbe kell kenyeret és péksüteményt szállí- taniok, amihez összesen három gépkocsijuk van. Az AKÖV-vel már vitájuk van. mert többszöri kérésre sem biztosítottak gépkocsit a vállalat részére. Mintegy 20 községben kell a termelőszövetkezetektől bérelt lovas kocsival szállítaniok, ahol szinte szó sem lehet higiéniáról, mivel a kocsi vezetője egyúttal a kenyeret is kezeli.

Bár a szállítási nehézségekhez egy sor objektív tényező játszik közre — a hideg, hosszú tél, az árvizek —, de emellett is az illetékeseknek a körülmények alaposabb vizsgálatával kellene döntéseiket meghozni az összevonásokat illetően. Csak abban az ütemben végezzük el a koncentrálást, amilyen mértékben biztosítani tudjuk a szállítást úgy, hogy az ne okozzon a kenyér minőségében romlást, ne veszélyeztesse oz ember egészségét. Ugyanis a mórágyi kenyérpanaszhoz is elsősorban á szállítás adta az alapot. A mőcsényi üzemben meggyőződtem arról, hogy a kemencéből kivett kenyér nem esik minőségi kifogás alá. s ezt igazolja az is, hogy a mőcsényiek nem panaszkodnak. A problémát az okozza, hogy szállítás közben a meleg kenyeret egymásra rakják, összenyomódnak. Ezen lehetne segíteni úgy, hogy a távolabbi helyekre szállított kenyeret rekeszekbe rakják — ami a vállalatok rendelkezésére áll —. s ez megvédi az összenyomódástól. Gász András, a Bonyhádi Sütőipari Vállalat igazgatója ígéretet: tett. hogy a legközelebbi alkalommal már használják a rekeszeket, s reméljük hogy ezáltal a mórágyiak problémája megoldódik.

KEREKES MIKIX)SNÉ

5SZKÓP

így szövegezhette volna a reklámot: „Rossz műsorhoz jó cukorkát”, vagy „Ha rossz a műsor vigasztalja magát jó cukorkával”, avagy „Jobb a cukorka mint a műsor” stb. —Is —os

A falu

OLYAN A FALU, mint a mozdulatlan tó tükre. Nyugodt, csendes. az utcák, a porták néptele- nek. ügy látszik, a falu apraja- nagyja a határban van.

Aratnak Tengelicen. Valóban népesebb a határ, mint a község, de ezúttal nem a határba mentünk, és nem azt kerestük, ki hány holdat aratott le, mennyi munkaegységet szerzett. Azt kerestük, a nyári munkákon kívül mi foglalkoztatja a falu lakosságát.

A tsz-tagok elfogadták az elvet: a boldogulás alapja a munka. Szorgalmasan dolgoznak a közösben. a háztájiban. Most már nem zavarja a tsz-tagok hangulatát, sőt teljesen napirendre tértek az elnökváhozás felett. Ez már nem foglalkoztatja a kedélyeket. Meg vannak elégedve a mostani vezetőség munkájával,

— A gazdaság fejlődik, a tagság munkájából gyarapodó forintokat olyan helyre teszik, hogy látszata és haszna legyen. — vélekednek.

Az árpát betakarították, a nagyobb része a közös magtárba, a másik része a tagok kamrájába került, előlegként. Az öregekről sem feledkeztek meg a tengelici

Miért nem ezzel kezdtük ?

Népes társaságban vitattuk a származási kategóriák eltörlését az egyetemi és főiskolai felvételeknél. A különböző összetételű társaság minden tagja helyeselte a VIII. pártkongresszusnak ezt a határozatát. Az a véleményük, hogy a felvételi vizsgákról érkező hírekből máris látszik a határozat helyes megvalósítása a gyakorlatban.

Az általános helyeslés mellett azonban akadt néhány olyan nézet is. amely feltétlenül figyelmet érdemel, és amellyel vitákba is kell szállnunk.

Akik nem értik a forradalom lényegét

Egyesek azt mondják: mindjárt a kezdet kezdetén így kellett volna elbírálni az egyetemi és főiskolai felvételeket, mint ahogy ezeket ma elbíráljuk.

— Miért nem ezzel kezdtük? — mondják, és hajlamosak arra. hogy általános következtetéseket vonjanak le osztály noli libánkkal kapcsolatosan. Helytelenítik, hogv fejlődésünknek volt egy olyan időszaka, amikor hátrányt szenvedtek a poleári. a kizsákmányoló osztályokból származó fiatalok.

Nem akarjuk osztálvpolitikánk minden részletét most bonckés alá vénni. nem is ez a célunk. Tudjuk. hogy részköreitekben voltak hibák, de azt is tudjuk, hogy osztálypolitikánk alapvetően helyes volt. Forradalmunk fejlődése. alapvetően helyes osztálvpolitikánk vezetett el a kizsákmányoló osztályok felszámolásához, a jelenlegi állapothoz, ami- koris nincs ma nálunk szocialista céljainkkal ellenkező, kizsákmányoló osztálv. Az ellenforradalom eiőtt és után folytatott alapvetően helyes osztálypolitikánk vezetett el ide. hogv ' kialakulóban van nálunk a népi nemzeti egység.

Azt tehát, hogv ma'eltörölhettük a származási kategóriákat, hogy csak egyedül a tudást, tehetséget. rátermettséget tekinthetjük belépőjegynek az egyetemekre és főiskolákra, eddigi osztálypolitikánknak. proletárhatalmunk megszilárdításának, a nép trón- foglalásának köszönhetjük. Ez az út nem volt könnyű és nem volt zökkenőmentes. És ha erre emlékezünk. akkor nagy tisztelettel kell beszélni azokról a munkás- és parasztfiatalokról, a népi káderekről, akik meghódították a

tudomány csúcsait és aktív részvevőivé váltak újarcú értelmiségünk kialakításának.

Miért nem ezzel kezdtük? Azért mert nem kezdhettük ezzel. Ha ezzel kezdtük volna, ma nem tartanánk itt. a VIII. pártkongresz- szus nem hozhatott volna ilyen határozatot. Jó tehát, hogy úgy kezdtük el ahogy elkezdtük, mert a származási kategóriák felállítása is része volt proletárhatalmunk kiteljesedésének. megszilárdításának, mai eredményeinknek.

Hátrányt szenvednek-e a munkás és paraszt fiatalok ?

Annak ellenére, hogy az idei egyetemi és főiskolai felvételi- vizsgák eddig megismert adatai erre nem adnak okot, vannak akik azon aggódnak, hogy a felvételeknél most hátrányt szenvednek a munkás- és parasztfiatalok. Azzal érvelnek, hogy a munkás- és parasztcsaládok nem tudnak annyi útravalót adni fiaiknak, lányaiknak, mint az értelmiségi családok. Ebben az érvben van valami igazság. Sőt az is igaz, hogy a falusi iskolák színvonala még elmarad a városiaké mögött, tehát nincsenek egyenlő esélyek a középiskola elkezdésekor sem.

Van azonban hamis hangzása is ennek az érvnek. Az egyik hamis hang a beletörődés hangja, a jelenlesi állapotok konzerválásában való megnyugvás. Vagyis megnyugvás abban, hogy általános és középiskoláink nem tudják megszüntetni azt a színvonalkülönbséget amit a családi körülmények okoznak. A másik hamis hang pedig a munkás- és parasztfiatalok lebecsülése. Azt , gondoJják azok, akik így beszélnek. ltogy a munkás- és páraSzt- fialalok nem tudják leküzdeni az otthonról eredő esetleges elmaradásukat.

Ennek a véleménynek a győzelme tespedtséget eredményezne, rosszul felfogott kényelmet, sült- galambvárást. Azt. hogy elvárnák a munkás- és parasztfiatalok, hogy aranvhintón vigyék be őket érdemmel, vagy érdem nélkül az egyetemek. főiskolák kapuján. Lebecsülés ez társadalmunk két alapvető osztályával szemben. Lebecsülése a két alapvető osztály képességeinek, vitalitásának. És, hogy legyünk teljesek, lebecsülése ez azoknak a nagyszerű eredményeknek is, amelyeket kul- túrforradalmunk eddig produkált városon és falun egyaránt. Úgy gondoljuk erre a nézetre alaposan rácáfol népi demokráciánk eddigi története.

Teendőnk és felelősségünk?

A származási kategóriák eltörlése komoly teendőket és súlyos felelősséget is hárít minden forradalmárra. Segíteni kell a nivellálódást. ifjúságunk műveltségi színvonalának állandó emelése mellett.

Oktatási szerveinknek az a feladatuk, hogy emeljék a falusi iskolák oktatási színvonalát, olyanra, hogy ne legyen lényeges különbség a falusi és városi általános iskolát végzettek között. A középiskolákban pedig fokozottabb segítséget kell nyújtani azoknak, akik otthonról, vagy az általános iskolákból nem hoztak megfelelő tudást, műveltséget magukkal. Olyan munkát kell végezni. hogy érettségi után. az egyetem kapujában egyenlő tudással és műveltséggel álljanak meg a munkás- és parasztfiatalok az értelmiségi családokból származó fiatalokkal.

Sokat beszélünk arról, mi ma nálunk a forradalmi tett, mit kell ma tenni nálunk a forradalmáraiknak. Hát ez is forradalmi tett. Forradalmi tett a munkás- és parasztfiatalok segítése, támogatása abban, hogy tudásuk, műveltségük elérje, sőt meghaladja a társadalmi átlagot. Altkor nem szenvedhetnek hátrányt az egyetemi és főiskolai felvételeknél.

Mindenre megvan minden lehetőségük. Ugyanakkor a lehetőség mellett egész népünk művelt-' ségi színvonalának erőteljes emelését szükségessé teszi a“ szocializmus teljes felépítésének kibontakozása és az ebből fakadó feladatok. A pártkongresszus az objektív valóság talaján hozta meg határozatát, se nem korán, se nem későn, éppen a kellő időben. És ezt a határozatot egész népünk, társadalmunk legszélesebb rétegei helyesléssel fogadták, mert korszakunkban ebben a kérdésben ez az egyetlen elfogadható igazság.

Az idei egyetemi és főiskolai felvételi vizsgák is a határozat helyességét bizonvítják.

Gy. J.

végétől a falu közepéig

Petőfi Tsz-ben. Közgyűlésen határozták el. hogy a földjáradék elszámolásával a nyugdíjasok és az öregségi járadékosok részére biztosítják az évi kenyérgabona szükségletet. Az ilyen intézkedéseknek csak jó hatásuk lehet. Növeli a munkakedvet és bizakodóvá teszi az embereket.

AZ ORVOSI RENDELŐBEN

idős asszonyok, férfiak és gyerekek várnak. Még csak véletlenül sem akad közöttük olyan, aki képzelt betegséggel orvosi igazolás kéréssel próbálkozna, hogy mentesüljön a munka alól. Di. Csitáry László és felesége — mindketten orvosok — nemrég kerültek a faluba. Tengelicen egyszerre üresedett meg a két körzeti orvosi állás. Haláleset és nyugdíjba vonulás miatt. A község lakossága szeretettel fogadta dr. Csitáry Lászlót és feleségét. A fiatal orvos házaspár Tengelic- re telepedésével megoldódott a két megüresedett körzeti orvosi állás betöltése. A feleség az elhalt dr. Farkas Tibor, a férj a nyugalomba vonuló és a falutól most búcsúzó dr. K-'rekes István ..örökébe' lépett. Szerencsére Tengelicen. nincs orvoslakás probléma,

azaz, ha átmenetileg van te, rövidesen megoldódik.

TENGELICEN — akár a tanácsnál, akár másutt kerül szóba

— nem kis büszkeséggel beszélnek arról, hogy meghonosodnak az oda települők. A községbe helyezett pedagógusok, orvosok, vagy más munkakörben dolgozóknál szinte ritkaságszámba megy az úgynevezett fluktuáció. Hagyományos, hogy a Tengelicre helyezett pedagógus légyen férfi, vagy nő. összeházasodás folytán letelepszik.

— A mi iskolánkat a pedagógusok nem tekintik átjáróháznak

— mondják és büszkék járásszer- te ismert jó kollektívájukra.

A pedagógusok a nyári vakáció alatt is találnak elfoglaltságot. Temesi Mátyás és Mülbert György az MHS motoros vizsgájára készítik fel a motorosokat. Esténként a napi munka után. ha fáradtan is. de szorgalmasan tanul negyven motortulajdonos, hogy eredményesen tehesse le a vizsgát a vezetésből és a közlekedési szabályokból.

Naponta felváltva tartanak ügyeletét az iskolai napköziben. A vakáció alatt eddig 70 gyereket láboroztattak a felsőtengelici kisdobos táborba. De ez nem minden: a hónap végén balaton- lellei táborozásra viszik a tengelici iskolásokat. Az óvodában, a bölcsödében „nyújtott" műszakban dolgoznak. Vállalták a többlet munkát, hogy a szülők tovább dolgozhassanak.

A művelődési ház nyári programja elsősorban a fiatalok és a gyerekek szórakozására irányul. Megrendezték a nyolcadik osztályt végzett új KISZ-tagok első bálját. Szombatonként a K1SZ- szervezet klub-esteket tart. A legközelebbi klub-esten táncversenyt rendeznek.

OLYAN A FALU. mint a mozdulatlan tó tükre. Nyugodt és csendes, de a nyugodtság és a csendesség természetesen nem jelent esemény telenséget is. Sokszínű a falusi , élet és nincs igazuk azoknak, akik azt vallják, a világért sem mennének falura, mert ott unalmas és egyhangú az élet.

Tengelicen az értelmiségiek, elsősorban a pedagógusok élete nem egyhangú, mert szívesen vállalnak szerepet a közéletben. Megtalálták helyüket és segítenek a szociálisig f-du építésében, fejlesztésében. Pozsonyi Ignácné