Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-14 / 163. szám

I Kiemeli I ' Kiemelkedő munkasikerek Dombóvár ott (2. o.) m* XIII. évfolyam, 163. szám. ÄRA: 70 FILLÉR Vasárnap, 1963. július 14. Irodalmi melléklet ,, (5—6. o.) Tudomány—technika (7. o.) Közbiztonsági őrjárattal a nyugvó város utcáin (9. o.) párt- és kormány- Taskentbe utazott A magyar küldöttség Moszkva (TASZSZ). Szombat délelőtt az ünnepélyesen feldíszí­tett vnukovói repülőtérről Tas- kentbe utazott a magyar párt- és kormányküldöttség, Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárának, a magyar forradalmi munkás—paraszt kor­mány elnökének vezetésével. A testvérországból érkezett ven­dégeket Koszigin, az SZKP Köz­ponti , Bizottsága Elnökségének tagja, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese, Gromiko külügyminiszter, Szkacskov, a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok állami bizottságának elnöke, Szemicsasztnij, az állambizton­sági bizottság elnöke, Firjubin külügyminiszter-helyettes és Ka- lasnyikov, a moszkvai városi. ta­nács végrehajtó bizottságának első elnökhelyettese búcsúztatta. Jelen voltak a moszkvai magyar nagykövetség diplomáciai beosz­tottjai, szovjet és magyar újság­írók. ' Délelőtt tíz órakor Kádár Já­nos elvtárs s a magyar párt- és kormányküldöttség többi tagja a szovjet vezető személyiségek kí­séretében az IL—18-as repülőgép feljárójához indult. A szovjet személyiségek szerencsés utat kí­vántak magyar barátaiknak. Ká­dár János elvtárs és a többi ven­dég meleg búcsút intve a moszk­vaiaknak, felszállt a repülőgépre. A repülőgép rágördült a ki­futópályára, a megjelentek szí­vélyes búesút intettek, felkiáltá­sok hallatszottak: „Szerencsés utat!” „Viszontlátásra!”. Az IL—18-as repülőgép fel- emelkedett és irányt vett Taskent, Szovjet-Üzbekisztán fővárosa fe­lé. A Szovjetunióban teendő kőrút­ján Orlov külügyminiszter-helyet­tes, Gyenyiszov, budapesti szovjet zagykövet, Asztavin, a szovjet külügyminisztérium 5. európai osztályának vezetője, Krjucskov, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetője és Karjági, a szov­jet külügyminisztérium protokoll- osztályának helyettes vezetője kí­séri a magyar párt- és kormány- küldöttséget. A magyar küldöttség Taskent ben A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség szom­baton magyar idő szerint déli egy árakor, Taskenti helyi idő sze­rint este 18 órakor megérkezett az Üzbég Szocialista Szovjet Köz­társaság a fővárosába. A repülőtéren taskenti fogal­tnak szerint hűvös időben, plusz 38 fokos melegben, több ezer tas­kenti dolgozó várta a magyar kül­döttséget. Mindenütt a Szovjet­unió, a Magyar Népköztársaság és az Üzbég SZSZK zászlaját len­gette a szellő. A delegációt Saraf Rasidov, az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Rahmankul Kurbanov, a köztársaság miniszterelnöke fo­gadta. Ott volt a repülőtéren Ig- natyij Novikov, a minisztertanács elnökhelyettese, a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő állami építésügyi bizottság elnö­ke. A külföldi sajtó a magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatásáról WARSÓ A lengyel lapok továbbra is ve­zető helyen foglalkoznak a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunió­beli látogatásával. A Trybuna Ludu ismerteti Ká­dár Jánosnak, a moszkvai re­pülőgépgyárban mondott beszé­dét, kiemelve azokat a részeket, amelyekben a nemzetközi hely­zetről és a forradalmi munkás- mozgalom feladatairól, az MSZMP és a Magyar Népköztársaság si­kereiről, a magyar—szovjet kap­csolatokról és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsáról szó­lott. A Zicie Warszawy háromhasá­bos cikkben emeli ki, hogy Ká­dár János beszédében síkraszállt az SZKP politikai vonala mellett és kifejezésre juttatta, hogy a magyar kormány, az egész ma­gyar nép támogatja Hruscsovnak a nemzetközi problémák meg­oldását szolgáló javaslatait. BELGRAD A Borba és a Politika ismer­teti Kádár Jánosnak a moszkvai repülőgépgyár munkásai előtt mondott beszédét. Mindkét lap szó szerint idézi a kormány elnökének, az MSZMP első titkárának legfontosabb meg­állapításait. A jugoszláv sajtó két vezető lapja kiemeli a beszédnek azo­kat a részeit, amelyek aláhúzzák: Magyarország támogatja Nyikita Hruscsovnak a fontos nemzetközi kérdések megoldására vonatkozó javaslatait. Szovjet áapok Magyarországról Ä Kádár János vezette kor­mányküldöttség moszkvai tartóz­kodása kapcsán a szovjet lapok számos cikkben foglalkoznak ha­zánkkal. A szombati újságok a párt- és kormányküldöttség lá­togatásának eseményeivel foglal­kozó részletes beszámolók mellett tájékoztatják olvasóikat a magyar nép életének legkülönbözőbb ol­dalairól. Különösen kedvező helyzetben vannak azok a tudósítók, akik a magyar filmesekről írnak, mivel jelenleg Moszkvában a nemzet­közi filmfesztiválon a magyarok sikerrel mutatják be produkciói­kat. A Lityerantumaja Gazéta és a Szelszkaja Zsizny szombati számában interjút közöl a ma­gyar filmdelegáció vezetőivel. A Szovjetszkaja Torgovlja cik­ke a két ország közötti együtt­működéssel, munkásosztályunk és parasztságunk önfeláldozó mun­kájával, kül- és belkereskedel­münk fejlődésével foglalkozik. A Vodnij Transzport arról ír, hogy milyen elismeréssel nyilat­koznak a szovjet tengerészek a magyar hajóépítésről. A Moszkovszkaja Pravda, a szovjet áruk magyarországi ex­portjáról számol be. Elutazott Párizsból a magyar országgyűlés küldöttsége Párizs (MTI) A magyar ország- gyűlés küldöttsége, amely a fran­cia nemzetgyűlés francia-magyar csoportjának meghívására nyolc napot töltött Franciaországban, pénteken este visszautazott Bu­dapestre. A Gare de 1, Est-en Edmond Bricout, a francia-ma­gyar parlamenti csoport elnöke, Robert Ballanger kommunista párti képviselő és a francia nem­zetgyűlés több tagja búcsúztatta a magyar képviselőket. Dr. Pesta László, a magyar küldöttség veze­tője köszönetét mondott a szívé-’ lyes és baráti vendéglátásért. A magyar képviselők búcsúztatásá­nál jelen volt Vincze József, ha­zánk párizsi követé és a követ­ség több beosztottja. A magyar küldöttség elutazása előtt megkoszorúzta a francia el­lenállás hőseinek emlékművét a Mon Valérien-erődben. A ma­gyar képviselőket ezután Edmond Bricout ebéden látta vendégül. A búcsúebéden részt vett több francia nemzetgyűlési képviselő, valamint Vincze József kövét is. Japán üzletember tárgyalásai Budapesten Szombaton délelőtt elutazott Budapestről Tokutaro , Kitamura a japán-szovjet és kelet-európai kereskedelmi társaság elnöke, és háromtagú kísérete. A japán üz­letembert itt tartózkodása alatt fogadta Apró Antal, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Bognár József, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Karádi Gyula a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes és Réder Jenő, a Magyar Kereskedelmi Kamara alelnöke. Ecuadorban folytatódik a haladó erők elleni hajsza ♦ Guayaquil (MTI). Ecuadorban folytatódik a haladó erők ellen indított hajsza. Az uralomra ke­rült katonai junta pénteken ren­deletet hozott, amelynek értelmé­ben az országban betiltják a kom- műnista pártot. A junta ugyanak­kor azt ígéri, hogy az új alkot­mány kidolgozására alkotmányozó gyűlést hívnak össze és hamaro­san kinevezik a köztársaság új el­nökét is. Marcos Gandara, a junta egyik tagja viszont kijelentette, az or­szágban csak akkor állítják hely­re az alkotmányos jogokat, ha „sikerül megfékezni a kommunis­ta tevékenységet". Ecuadorban folytatódnak a le­tartóztatások is. AP-jelentés sze­rint Guayaquil-ban letartóztatták a forradalmi ifjúsági szövetség el­nevezésű baloldali szervezet öt ve­zetőjét. Letartóztatták Jose Solis Castrót, a TASZSZ ecuadori tu­dósítóját is. Mint az AFP jelenti, Verea Do- nosót, a megdöntött kormány el­nökhelyettesét erős kísérettel Pa­namába szállították. Mint ismere­tes, Panamába száműzték Arose- mena eddigi elnököt is. Hírügynökségi jelentések sze­rint ugyanakkor Venezuela meg­szakította a diplomáciai kapcsola­tokat Ecuadorral. Az úgynevezett „Betancourt-doktrina” ugyanis hangoztatja, „Venezuela nem is­mer el egyetlen olyan rendszert sem, amely államcsíny útján ke­rült hatalomra”. India kitiltotta tengeri és légi kikötőiből a dél-afrikai hajókat és gépeket Uj-Delhi (Reuter) Az indiai külügyminisztérium szóvivője szombaton nyilatkozatot ismer­tetett azokról az intézkedésekről, amelyekkel a kormány az ENSZ- közgyűlésének határozatával össz­hangban minden kapcsolatát fel­számolja a fajüldöző Délafrikai Köztársasággal. Délafrikai hajók és repülőgépek ezentúl nem láto­gathatják India*, tengeri, illetve légi kikötőit. Az indiai kormány ezenkívül megszakítja azokat a kapcsolatokat -is, amelyeket — miután 1954-ben visszahívta dip­lomáciai misszióját Délafrikából — londoni nagykövetségének köz­vetítésével az ottani délafrikai diplomáciai képviselettel fenntar­tott. Az indiai külügyminiszté­rium nyilatkozata végül ismétel­ten megbélyegzi a délafrikai kor­mány embertelen faji politikáját. Mississippi állam kormányzója kitart fajgyűlölő nézetei mellett Washington, (MTI). Ross Bar­nett, Mississippi állam kormány­zója pénteken megjelent a sze­nátus egyik bizottsága előtt, amely Kennedy polgári jogi tör­vényjavaslatát tárgyalta. Bamett, aki szélsőséges négergyűlöletéről ismerete?, kijelentett^: Kennedy elnök és Robert Kennedy igazság­ügyminiszter „a gyűlölet és az erőszak magvait hintik el”. Ha a kongresszus megszavazza az el­nök által benyújtott törvényja­vaslatot a négerek egyenjogúsítá­sáról — jelentette ki Barnett —, akkor „a nemzetnek véres ara­tása lesz”. A szenátusi bizottság ülésterme zsúfolásig telve vplt, a hallgató­ság nagy többsége azonban a kormányzó ellen és a törvény- javaslat mellett tüntetett. Ismét romlik a dollár London (MTI). Londonban ag­godalommal állapítják meg, hogy ismét veszélyben forog a dollár „egészsége”. Az Egyesült Álla­mok aranyvesztesége jelentős. Az amerikai aranytartalékok 15 mil­liárd 600 millió dollárra csökken­tek, az Egyesült Államok fizetési mérlegének deficitje — az eddigi becslések szerint — meghaladja majd a hárommilliárd dollárt. (Tavaly 2 milliárd 200 millió dollár volt). Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a nyugati jegybankok alig­ha lesznek hajlandók újabb vál­ság esetén további dollárösszege­ket átvenni és tartalékolni. A Times szerint a baj egyik fű oka: Washington „hidegháborús túl­költekezése”. Brit gazdasági körökben attól tartanak, hogy az Egyesült Álla­mok a fizetési mérleg javítására olyan drasztikus eszközöket vesz igénybe, amelyeknek kihatásait más országok, elsősorban Anglia sínylené meg. Ez intézkedések között szerepelhet az amerikai import korlátozása, a vámtarifák emelése, a külföldi tőkeberuhá­zások csökkentése, a kamatlábak növelése, a katonai terhek nagy­részének áthárítása a nyugati szövetségesekre. Megnehezíti a dollár helyzeté­nek megszilárdulását az egyre nagyobb arányokat öltő munka­nélküliség is. A munkaügyi mi­nisztérium jelentése szerint az Egyesült Államoknak 1970-ig 35 millió új munkaalkalmat kell te­remtenie, egyrészt 22,5 millió olyan munkás számára, aki az automatizálás folytán veszti el kenyerét, másrészt a felnövekvő 12,5 milliónyi új munkásnemze­dék részére.

Next

/
Thumbnails
Contents