Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-06 / 156. szám
n A minőség érdekében (2. O.) Rádiómelléklet (4. o.) „ T Ma este holdfogyatkozás (6. o.) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 156. szám. ARA: 50 FILLER Az Elnöki Tanács ülése i Képregény (2. o.) J A Tájékoztatási Hivatal közli: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A pénzügyminiszter előterjesztése alapján megtárgyalta és törvényerejű rendeletben jóváhagyta az 1962. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Az Elnöki Tanács elrendelte a Magyar Népköztársaság kormánya és a Csehszlovák Népköztársaság kormánya között a határsáv-forgalom szabályozása tárgyában megkötött egyezmény kihirdetését. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a nemzetközi fuvarozás körében használt rakodólapok vámkezeléséről szóló európai egyezményhez való csatlakozásra. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. Jelentés a múlt éri költségvetés végrehaj tásúról 1962. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés adatai népgazdaságunk további fejlődését tükrözik. Az 1962. évi állami költségvetés végrehajtása során az ország pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott volt, a költségvetés bevételi többlettel zárult. A jövedelmek az előző évit 8 százalékkal — 6,2 milliárd forinttal — meghaladták. A jövedelmek elosztása a tervvel szoros összhangban történt és a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását szolgálta. A költségvetés előirányzatainak teljesítésében kifejezésre jut az a tény, hogy az ipari termelés a tervezettet meghaladó mértékben növekedett, a mezőgazdasági termelés pedig az aszály következtében a megelőző évi színvonalon alakult és nem érte el a tervezettet. Az 1961. évvel szemben mutatkozó bevételi többlet túlnyomó része allami vállalatoktól származott, amelyet a termelés és a forgalom emelkedése, valamint a ráfordítások hányadának csökkenése alapozott meg. A költségszínvonal az állami iparban 1,4 százalékkal, a közlekedés és a hírközlés területén 0,3 százalékkal, a külkereskedelemben 2,2 százalékkal, a felvásárlás területén pedig 1,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben. Több más területen azonban, s emiatt a népgazdaság egészében a költségek csökkentésének mértéke nem érte el a tervezettet. Az 1692. évi költségvetésnek a szövetkezetektől eredő befizetései mind a megelőző évit, mind a tervezettet meghaladták. A lakosság befizetése is több volt az előirányzottnál. Az 1962-ben beruházásokra fordított összeg az előző évit 13,5 százalékkal meghaladta. A szocialista szektor 104 százalékra teljesítette beruházási tervét. A túlteljesítésből származó bevételeket legnagyobbrészt a folyamatban lévő beruházások kivitelezésének meggyorsítására használták fel. A jelentés hangsúlyozza: a beruházási tevékenység javulása ellenére még további erőfeszítésekre van szükség' a beruházási eszközök koncentrálása, a kivitelezés költségeinek és időtartamának csökkentése érdekében. Az üzembe helyezett létesítmények értéke az 1962. évben teljesített beruházásokhoz viszonyítva 90,4 Százalékot tett ki; ez az arány megközelítette az előző évit. 1962-ben állami- és magánerőből több mint 54 000 lakás A tavalyi költségvetés végrehajtása során az állam jelentős támogatást nyújtott a termelőszövetkezeteknek. A parasztság szorgalmas munkája mellett nagyarányú állami támogatás is elősegítette a mezőgazdaságban a bővített újratermelés feltételeinek megteremtését, az árutermelés növelését, a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödését. Az állami eszközöket általában hatékonyan használták fel: javult a közös gazdaságok termelésének anyagi-műszaki bázisa, számottevően megnőtt a szántóegységre jutó állóeszköz-állomány. A szövetkezeteknek adott hosszú- és középlejáratú hitelek a gazdaságok közös állattenyésztésének fejlesztését, saját gépparkjuk növelését és a gazdálkodás belterjességének fokozását • szolgálták. A termelőszövetkezetek a hiteleken felül több más kedvezményben is részesültek. A költségvetés szociális és egészségügyi kiadásainak összege csaknem 15 milliárd forint volt. Az egészségügyi és szociális intézmények hálózata tovább bővült. A kórházi ágyak száma az év végén megközelítette a 12 300-at. Az év folyamán újabb rétegeket vontak be a társadalombiztosításba. A saját jogú biztosítottak száma elérte a 4,8 milliót, családtagjaikkal együtt a lakosság 96 százaléka jogosult társadalombiztosítási juttatásokra. A nyugdíjkiadások 5 milliárd forintot az előző évinél mintegy 400 millió forinttal többet tettek ki. Kettőszázhetvenotezer volt a termelőszövetkezeti járadékosok és nyugdíjasok száma. A szakszervezeti kedvezményes üdültetés keretében 188 ezer felnőtt és 34 ezer gyermek üdült. Kulturális célokra kereken 7,8 milliárd forintot fordított ,a költségvetés, a célkitűzések középpontjában az oktatási törvény megvalósítása állott. Az általános iskolákban az előző évinél 350 tanteremmel több, összesen 31200 tanterem áll rendelkezésre, ezekben közel 1,5 millió tanuló részesült oktatásban. Az ipari tanulók száma 5 400 fővel nőtt, s megközelítette a 131 400-at. A középiskolák első évfolyamára 61 940 tanulót vettek fel. Az év végén már 40 felsőfokú technikumban folyt oktatás. A felsőfokú intézmények hallgatóinak száma egy év alatt 14 ezerrel — 26,3 százalékkal — növekedett és meghaladta a 67 300- at. Tudományos kutatásra az előző évinél 14 százalékkal többet biztosított a költségvetés. A távolsági és helyi utak, hidak fenntartását és korszerűsítését, a vízügyi létesítmények fenntartását, a kommunális és egyéb gazdasági jellegű szükségletek kielégítését több mint 5,1 milliárd fo- riot szolgálta. Véget értek Bonnban a francia—nyugatnémet tanácskozások Bonn (MTI). Pénteken délelőtt De Gaulle elnök látogatást tett Lübke köztársasági elnöknél, majd az Adenauer és De Gaulle által vezetett kormányküldöttségek tovább folytatták tárgyalásaikat a bonni kancellári palotában. A tárgyalások délben értek véget, ezután De Gaulle ebéden látta vendégül Adenauert és a nyugatnémet vezetőket, majd délután 17 órakor visszarepült Párizsba. Pénteken délután nyilvánosságra hozták a tanácskozásokról kiadott záróközleményt. Diplomáciai körökben a tanácskozásoknak a záróközleményben feltüntetett »redményét meglehetősen soványnak minősítik: a hivatalos közlemény az együttműködési készségről hangoztatott frázisokon kívül mindössze két téren jelent be konkrét megállapodást: 1. A két ország külügyminiszterei egyezményt írtak alá egy francia—nyugatnémet közös ifjúsági szerv létrehozásáról, amelynek az lesz a feladata, hogy kölcsönös látogatásokat és egyéb hasonló akciókat bonyolítson le; 2. A hadügyminiszterek megállapodtak több közös fegyvergyártási tervben, valamint a két hadsereg közötti csereakciókban. Ennek keretében a Bundeswehr egyes alakulatai a francia hadsereg kötelékében teljesítenek majd szolgálatot és megfordítva. A közleményből kitűnik, hogy a nyugateurópai politika számos vitás kérdésében a tárgyalásokon nem sikerült megállapodásra jutni. így elhalasztották a döntést a közös piac és Anglia jövőbeni kapcsolatainak kérdésében. Ezzel a problémával július 11-én a „hatok” minisztertanácsa foglalkozik majd Brüsszelben. Áll ez továbbá a közös piacon belüli agrárproblémák rendezésére. Ebben a kérdésben a francia és nyugatnémet álláspont homlokegyenest ellenkezik egymással. A közlemény szerint most szakértőket bíznak meg e ' kérdés további tanulmányozásával. A kétnapos francia—nyugatnémet tanácskozások lényegét a következőkben lehetne összefoglalni: 1. Bonn és Párizs a Kelet és Nyugat közötti kérdésekben továbbra is a kerékkötő szerepét játssza; 2. Katonai téren még tovább fokozzák az együttműködést a két ország között; 3. A nyugateurópai politika kérdéseiben viszont lazult az együttműködés Bonn és Párizs között. Ennek oka egyrészt az, hogy az Adenauer-korszak alkonyával Bonnban egyre nagyobb befolyáshoz jutnak az „angolszász vonalat” képviselő politikusok, másrészt pedig az, hogy gazdasági téren a közös piacon belül egyre inkább kiütköznek az eddig politikai okokból eltusolt érdekellentétek. Á bonni tárgyalások párizsi visszhangja Párizsban változatlanul tartózkodással ítélik meg a Bonnban folyó francia—nyugatnémet tárgyalásokat. A francia lapok bonni tudósításaikban nem titkolják, hogy De Gaulle politikája kevés megértésre talál a Rajnán túl. De Gaulle és Erhard' első találkozása „szívélyes légkörben” folyt le — írja az Aurore, — ez azonban korántsem jelent harmóniát a két államférfi nézetei között. A bonni tárgyalásokra sötét árnyak nehezednek — állapítja meg a lap. A Figaro rámutat, hogy a Kelet és Nyugat viszonyát illető legfőbb kérdésekben De Gaulle osztja Adenauer nézeteit-Mindketten határozottan ellenzik a NATO és a Varsói Szerződés közötti egyezmény gondolatát — hangoztatja a lap. A kelet—nyugati közeledés és a béke rovására folyó politikai alkudozás veszélyességére mutat rá a Libération is. Bonn — hangoztatja a lap — az atomrobbantási kísérletek beszüntetése kérdésében egyelőre kénytelen volt Washington álláspontjához alkalmazkodni. De Gaulle viszont igyekszik megakadályozni a Szovjetunió és az angolszászok között készülő megegyezést, hogy nyugodtan folytathassa robbantási kísérleteit és a francia atomerő építését. Ezért mindent megtesz majd, hogy a bonni vezetőket álláspontja támogatására bírja. Nem riad vissza attól sem, hogy bátorítsa a bonni re- vansistákat. bár egyszer már elismerte az Odera—Neisse-határ véglegességét és semmi oka, hogy ne csatlakozzék a Varsói 'Szerződés elleni támadást kizáró egyezményhez. A francia közvéleményben visz- szatetszést kelt, hogy a nyugatnémetek semmi megértést sem mutatnak a francia mezőgazdaság súlyos helyzete iránt. Míg a felháborodott francia parasztok minden nap tonnaszámra pusztítják el eladhatatlan zöldség- és gyümölcs- termésüket, Nyugat-Németország továbbra is elzárkózik a mezőgazdasági termények közös piaca és a francia áruk behozatala elől. Rámutatnak, hogy Nyugat-Németország tavaly 335 000 tonna őszibarackot importált és ebből mindösz- sze 2000 tonna származott Francia- országból. Magyar katonai küldöttség utazott a Lengyel Népköztársaságba Varsó (MTI) Marian Spychalski vezérezredes, a LEMP KB Politikai Bizottsága tagja, honvédelmi miniszter meghívására július 5-én baráti látogatásra Varsóba Függetlenségi ünnep Algériában Algír (AFP) Csütörtökön éjfélkor Algéria fővárosában 101 ágyúlövéssel megkezdődtek az ország függetlenségének első évfordulójával kapcsolatos ünnepségek. Sok külföldi ország képviseltette magát a pénteki hivatalos ünnepségeken. Ben Bella miniszterelnök a függetlenség évfordulója alkalmából a Revolution Africaine című hetilapnak adott nyilatkozatában az algériai hadsereg jelentőségével foglalkozott. ^A miniszterelnök megállapította, hogy a hadseregnek politikai tényezőnek kell lennie. Ben Bella rámutatott arra, hogy az új algériai hadsereg fontos társadalmi feladatot is betölt. Az algériai katonák tevékenyen részt vesznek az ország építésében, ugyanakkor azonban készen állnak, hogy „megvédjék határainkat a külső és belső ellenségektől egyaránt”. Hruscsov üdvözlete az algériai néphez Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök Ben Bella algériai miniszterelnökhöz küldött táviratában a független algériai állam fennállásának első évfordulója alkalmából üdvözletét küldi a hős algériai népnek. Táviratában Hruscsov hangsúlyozza, hogy minden feltétele megvan a szovjet—algériai kapcsolatok további gyümölcsöző fejlődésének, majd kifejezi azon reményét, hogy a szovjet—algériai barátság és együttműködés a jövőben is a két ország népének érdekében, a világ javára fog fejlődni. (MTI) érkezett a magyar néphadsereg küldöttsége. Vezetője Czinege Lajos vezérezredes, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter. A vendégeket az ünnepi díszbe öltözött varsói repülőtéren fogadta: Marian Spychalski honvédelmi miniszter, Ryszard Strzelecki, a LEMP KB titkára, J. Tokarski miniszterelnök-helyettes. K. Banach, az államtanács tagja, W. Witkow, a varsói városi pártbizottság első titkára, valamint a honvédelmi és a külügyminisztérium számos vezető tisztviselője, a tábornoki kar sok tagja, a lengyel hadsereg és Varsó lakosságának népes küldöttsége. Ott volt Szilágyi Dezső magyar nagykövet, és a nagykövetség számos munkatársa. Czinege Lajo6 a magyar és a lengyel himnusz hangjai után Marian Spychalski társaságában megszemlélte a diszszázadot, üdvözölte a fogadására megjelent vendégeket, köztük a Varsóba akkreditált katonai attasékat. Délben a magyar vendégek látogatást tettek Marian Spychalski honvédelmi miniszternél, illetve a fővárosi tanács vezetőinél, majd megkoszorúzták a szovjet és a lengyel hősi emlékműveket.
