Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-06 / 156. szám

2 TOTWÄ MEGYÉI NEPŰJSÁÖ 1963. július 0! Megkezdődött a gabonafelvásárlás Várják a malmok az új gabonát — Kitűnő az új búza minősége — Meggyorsítják a gabona átvételét Megyeszerte aratnak. A terme­lőszövetkezetek az aratással egy- időbe-n megkezdték az új gabo­na értékesítését, szállítják a bú­zát és az árpát a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat raktá­raiba és a malmokba. A vállalat bonyhádi járási ki- rendeltségén nyert értesüléseink szerint a járásban 360 vagon be­fogadóképességű raktárban ezen­kívül a malmokban helyezik el az átadott gabonát. A járásban mintegy 100 va­gon raktárhiány jelentkezik. A raktárakban el nem he­lyezhető gabonát malmok udvarán, szabadtéren tárol­ják, s először az így tárolt gabona kerül feldolgozásra. A bonyhádi járásban előrelát­hatólag nem emelkedik idén a felvásárolt gabona mennyisége. Ennek oka egyrészt az, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a ter­vezettnél valamivel alacsonyab­bak lesznek a termésátlagok, másrészt néhány tsz nem teljesí­tette a vetéstervét. Eddig a bonyhádi járásban 10—12 vagon búzát és 15—17 va­gon árpát vásároltak fel. Szállít­ja már a búzát a bonyhádi Dózsa Népe, a majosi Aranykalász, a mőosényi Mező Imre, a kétyi Kossuth, a zombái Parasztbecsü­let é6 a zombai Vörös Csillag Tsz. Az árpa értékesítését, illetve cse­rére való beszállítását már min­den tsz megkezdte. Az új gabonának jó a minősé­ge. Az új búzának 78—81 kilo­gramm a hektolitersúlya és 13—14,5 százalék a víztartal­ma. Az árpa hcktólitersúlya 69—70 kilogramm, a víztar­talma 12—14 százalék. A bonyhádi járásban is külön­böző módszerekkel gyorsítják meg és teszik könnyebbé az új gabona átvételét. Alkalmazzák az ömlesztett, zsákolás nélküli át­vételt, két új fúvót és hídmérle­get helyeztek üzembe és két he­lyen két mérleges módszerrel dol­goznak az átvevők. A gabona mesterséges szárítá­sára még eddig nem volt szük­ség. A vállalat felkészült az eset­leges szárításra is, üzemkész álla­potba helyezték a szárítógépeket. A minőség érdekében! Egyéni beszélgetés, fegyelmi és számos intézkedés a Tolnai Selyemgyárban KÉNYELMETLENÜL, FESZÉ­LYEZVE érzi magát az asszonyka az üzemvezető irodájában. De va­jon mit érezne más az ő helyében? Beszélgetésre hívták, munkája mellől szólították el, s ennek je­lentőségét már az is tudja, aki mindössze két napja dolgozik a Tolnai Selyemgyárban. — Sok a selejtje — fut végig a hír a fonónők között. — Igen, ezért — erősíti meg a fonodái üzemvezető, Steinbach Fe­renc, és Berta Sándorné is, a cso­portvezető. Mi az oka a sok selejtképzés- nek? Kutatják közösen, s a választ erre elsősorban a fiatalasszonytól várják. Talán nem kapta meg a megfelelő segítséget munkájához, a munkamódszerátadók őt kihagy­ták volna? — Nem, nem! — tiltakozik. — Mindent megkaptam, magam va­gyok a hibás, figyelmetlenül vég­zem a munkámat. ígérem, soha többé nem fordul elő — fogadko- zik őszintén. A második „beszélgetés” már nem Ígérkezik ilyen könnyűnek és eredményesnek. Az,' akit „raport- ra” hívtak, már nem először lépi át ilyen ügyben az üzemvezető iro­dáját. Most is magabiztosan, egy kicsit pökhendien foglal helyet, s várja a „szentbeszédet”. Akkor löbben meg igazán, amikor közlik vele, hogy ez a figyelmeztetés im­már az utolsó, s a hátralévő két hétben, ha nem javul munkája minősége, búcsút kell vennie a gyártól. A hasonló beszélgetések, a fe­gyelmi intézkedések gyakoriak az év eleje óta. A gyár ugyanis olyan feladatok megoldása előtt áll, melyeknek végrehajtása megköve­teli a technológiai fegyelem szi­gorú betartását, a mennyiségnél éppúgy, mint a minőségnél. Ám, az utóbbival baj van, és igen gyak­ran. Ezt igazolja az utóbbi hóna­pokban lebonyolított huszonhat beszélgetés, mely közül ugyan még egyetlen sem végződött elbocsátás­sal, de egynémelyik eset befejezé­se már nagyon közeláll hozzá Mi­ről is van szó? A SELYEMGYÄR termékei között igen jelentős helyet foglal el az úgynevezett 16—19-es és a 20-as finomságú fonál. Ennek elő-, állításához megvannak a szigorú technológiai rendszabályok, s a dolgozónak csupán igazodni kell ehhez. Ez a termék olyannyira fontos, hogy a gyár vezetői a mi­nőségi premizálást is növelték. Ter­melés közben ellenőrzik a fonónők munkáját, s amennyiben a három motolláról vett próba a minőségi előirányzatnak megfelelő minőségi premizálásban részesítik. Ameny- nyiben „durvább” szálú fonalat állítanak elő, vagy nem részesül­nek prémiumban, vagy a gyár ve­zetői selejtgyártásból okozott kár megtérítésére ítélik a dolgozót. Azok, akik tartják a minőségi szintet, egy havi munkájuk alap­ján száz, százhúsz forintot is kap- jnak prémiumként. Sajnos az sem ritkaság, hogy ugyanennyit levon­nak azoktól, akik a selejtgyártásra „specializálták” magukat. Nos, pe­dig minden dolgozó előtt egyforma a lehetőség. Csakhogy míg az egyik valóban a munkájára for* dítja a rendelkezésre álló időt, a másik szívesen elcseveg szomszéd­jával, a pletykák örömét nagyobb eseménynek tartja, mint a rábí­zott feladat végrehajtását. Hallottunk olyan véleményt, amely elítéli a gyár vezetőinek ezt a szigorúságát, a beszél­getéseket követő fegyelmit, azaz az ezt követő esetleges elbocsátást. Mi egyetértünk ezekkel az intézke­désekkel. Először is azért, mert minden újonnan felvett dolgozó betanítására nagy anyagi áldoza­tokat hoznak, másodszor azért, A mert a fonodái selejt leosztályoz­hatja a gyár végtermékét is. Vegyünk egy példát, tegyük fel, hogy egy műszak 150 fonónőből áll, ebből tíz ad ki keze alól selej­tes munkát. A 150-hez viszonyítva nem sok, de ahhoz mégis elegen­dő, hogy a szövődé egynapi terme­lését selejtessé, az előirányzott osztályon alulivá tegye. VAN EGY HARMADIK OK IS, amiért egyetértünk a szigorúnak látszó intézkedésekkel. A gyár ve­zetőit naponta ötven—száz asz- szony ostromolja felvételért, jól­lehet, közöttük akadna ügyesebb, szorgalmasabb, mint a gyárkapun belül lévők egynémelyike. Tehát saját érdekük is azt diktálják azoknak, akik már munkában van­nak, hogy becsületesen lássák el feladatukat. Hisz ezt is fogadták, amikor felvették őket. És nem utolsó sorban érdekük azért is, mert munkájuk minősége kerese­tük növekedését is befolyásolja. "V. Rácz Lászlóné Százezrek folynak el egy háromnegyedes csövön aparhanti gyógyszertár építését 1958-ban a kánikula közepén írtunk arról, hogy Simontornya községben értékes ásványvíz fo­lyik el, holott akkor is országos viszonylatban hiánycikk volt e víz. Azt kaptuk válaszul, hogy azért nem tudják az ásványvíz töltését, forgalombahozatalát el­végezni, mert nincs elegendő üveg. Hat év telt el írásunk óta. De még mindig a szabadba fo­lyik a simontomyai ásványvíz. A tanácsháza előtt háromnegye­A bogyiszlói Dunagyöngye Tsz (Tolna megye) elcserélne 1 db U—28-as traktort K— 25-ös traktorért. Megkeresést levélben fenti címen, vagy [ telefonon Bogyiszló 8. tele- | fonszámon kérjük. (33) i des csőből ömlik a forint a szenny­vízárokba. Nem kellene sok pénz egy töltő-üzem felállításá­hoz. Személyzet is kevés kell, üvegből kellene csupán sok. S a csatos pintes üvegek nagytömegű gyártását is néhány hónap alatt meg lehetne kezdeni. Csupán az kellene, hogy gazdája lenne a si- montomyai ásványvíznek. Gaz­dája, aki meglátja a forintot a szennyvízárokba folyó vízben. Aki meglátja, hogy közel van a Ba­laton, hogy Dél-Dunántúlon nincs ásványvíz-forrás és évek óta probléma Pécs, Szekszárd és más városokban, községekben az ás­ványvíz-hiány enyhítése. Sok százezer forint folyott már el a háromnegyedes csövön évek hosszú során. Bízunk abban, akad gazdája a simontornyai ásvány­víznek, vagy a földművesszövet­kezet, vagy a Vegyesipari Válla­lat berendez egy töltő üzemet, s akkor nem lesz hiánycikk az ás­ványvíz. Megkezdték az Aparhanton a tsz-tagokat, bá­nyászokat és az értelmiségieket egyaránt fűti a falu fejlődéséért érzett felelősség. Nem sajnálják az erőt és az áldozatvállalást, ha újabb létesítmény megvalósításá­ról van szó,-A környező, az úgy­nevezett kapcsolt községek is ér­dekeltek az egészségügyi szem­pontból oly fontos gyógyszertár megépítésében, amelyről mosta­nában olyan sok szó esik. Bony- hád, ahol a legközelebbi gyógy­szertár van 10 kilométerre, Té­véi 16 kilométernyire van a falu­tól. Orvosellátás szempontjából Aparhant, Nagyvejke, Mucsfa egy körzetbe tartónk, de a fel­épülő gyógyszertárral megoldódik Lengyel, Kisvejke és Závod gyógyszerellátása is. Az idei tanácstagi jelölő gyűlé­seken erőteljesen hangoztatott kí­vánság volt a gyógyszertár épí­tése. A tanácsválasztások után Aparhanton is, mint másutt fel­dolgozták a jelölő gyűléseken el­hangzott javaslatokat. A legtöbb javaslat a gyógyszertár létesítése mellett szólt. Olyan nagy volt a •lelkesedés, hogy a tanácsülésen az idei és a jövő esztendőre, te­hát két évre 200 forintról 300 fo­rintra emelték fel a községfej­lesztési hozzájárulást A tanácsülés határozata után gyorsultak az intézkedések. A községi tanács 30 000 forintért egy romos épületet vásárolt a falu központjában gyógyszertár-építés céljából. Az épületet a társadal­mi erők összefogásával lebontot­ták, s hétfőn megkezdték az alap kiásását. Ahogy ezzel végeznek, az építéshez fognak. A helyi Búzakalász Tsz tagsága 20 000 forint értékű társadalmi munka végzésére vállalkozott. A község lakossága részéről az ed­dig elvégzett társadalmi munka értéke meghaladja a 14 000 fo­rintot. Nagyon szépen segítették és kivették Fészüket az építő­anyag helyszínre szállításának munkálataiból a környező köz­ségek termelőszövetkezetei is. Egyik nap a nagyvejkei, a másik nap a závodi majd a többi ter­melőszövetkezetek adtak erejük­höz mérten szállítási eszközt. Hétfőn megkezdték az apar­hanti gyógyszertár építését. A 800 000 forint költséggel épülő gyógyszertárt a környező terme­lőszövetkezetek és a lakosság tár­sadalmi összefogásával építik fel. Úgy tervezik, hogy az idén fel­húzzák a falakat, hogy a tél beállta előtt az épület tető alá kerüljön. A gyógyszertár építését a jövő év első felében fejezik be. Egy év múlva ilyenkor már nem kell az aparhantiaknak és a kör­nyező községek lakosságának 10—16 kilométer távolságra utaz­ni, ha valamilyen gyógyszerre lesz szükségük. P. M. Tamási Vegyesipari Ktsz azonnali felvételre megfelelő gyakorlattal rendelkező főkönyvelőt keres. Jelentkezni lehet a ktsz irodájában, Tamási, Szabadság út 11. (27) r CS. HORVÁTH TIBOR—ZÖI1ÁD ERNŐ: A CAPUAI FENEVAD | Előzmények: Az időszámításunk előtti 74. esztendőben egy éjszaka, összeverekednek a rapuai gladiátorok. Az őrség beavatko­zik, mire a verekedők dühe a katonák ellen fordul. Spartacus nagy vezér! rátermettséggel úgy irányítja a küzdelmet, hogy a lázadóknak végül sikerül kltörniök a gladiátor-laktanyából. 1 Ezalatt Capua'san... S^HALíÍLOSAN^. / ELCStadZOTTAK LEHETŐ t NCK. két maki pólus sm PIHENT EMBERREL Mgffv d€lre ótól erem j és felaprítom az Sém ERESZ MOCSKOS CSÜRHéT. y Veres harc voltt alul hetvenen MARADTUNK . KÉTSZÁZBÓL. J De hámorit a győzelem SZABADOK vágnunk! / Helyes, nyomban KIADOM A PARANCSOT. 18

Next

/
Thumbnails
Contents