Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-30 / 176. szám

iöő3. július 3ö. TOLNA MEGYEI NfiPŰJSAH 3 R. K. Nehru nyilatkozata a magyar—indiai kapcsolatokról és az atomcsend-egyezményről R. K. Nehru, az indiai külügy­minisztérium főtitkára, aki Pá­rizsban, Bonnban, Belgrádban és Prágában tett látogatás után ér­kezett Budapestre, itt-tartózkodá- sa alkalmából fogadta a magyar és a külföldi sajtó képviselőit. Bevezetőben elmondotta, hogy öt hónap leforgása alatt másodízben járt Magyarországon, ezúttal fe­leségével együtt. Alkalmuk volt több magyar vezetővel beszélget­ni. R. K. Nehru a továbbiakban a sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolt. A magyar—indiai kulturális és gazdasági kapcsolatok alakulásá­ról elmondotta: New York (AP). Amerika déli államaiban folytatódott a néger lakosság tiltakozása a faji el­különítés ellen. A Virgínia ál­lambeli Danville-ben vasárnap 75 néger vonult tiltakozó menetben a városháza elé, a fehérekkel egyenlő jogokat és bánásmódot követelve. A csoportot a kivezé­nyelt városi rendőrség várta, akik éppen annyian voltak, mint a tüntetők. A tiltakozó mejmoz- dulás csaknem minden részt­vevőjét letartóztatták. Ugyancsak Virgínia államban, Farmville-ben. 22 néger tüntetőt hurcolt el a rendőrség. A nége­rek csak egy fehéreknek fenn­tartott baptista templom elé vo­nultak, hogy bebocsátást kérje­nek. Amikor ezt megtagadták tőlük, a templom lépcsőjére te­lepedtek. s a rendőrség onnan cipelte el őket. Kalifornia állam Torrance vá­rosában már napok óta folyik — Magyarország és India kö­zött néhány év óta kulturális, gazdasági, ipari és műszaki té­ren szoros az együttműködés. Ez nagyon gyümölcsöző. India erő­sen fejlődik — különösen az iparosítás vonalán — és így na­gyon fontos, hogy az iparilag fej­lettebb országoktól segítséget kapjunk. — India — mondotta a továb­biakban R. K. Nehru —■ a nem­zetközi együttműködésre támasz­kodó békés fejlődés útját válasz­totta. Mi támogatjuk az együtt­működést a fejlettebb országok­kal, nyugati és keleti országok­kal egyaránt. Támogatjuk az együttműködést a szocialista or­szágokkal, köztük Magyarország­a néger lakosság tiltakozása amiatt, mert az egyik ingatlan- iroda megtagadta a már meg­rendelt és kifizetett lakások át­adását néger vásárlóknak. A rendőrség vasárnap letartóztatta a város három néger mozgalmi vezetőjét, mert azzal vádolják őket, hogy a tiltakozók élén áll­tak. Az egyik tüntetés élén ott volt Marlon Brando, világhírű amerikai filmszínész és Pernell Roberts televíziós sztár, a nyu­gati televíziókban jól ismert „Bonanza” című vadnyugati film­sorozat egyik főszereplője is. A Florida állambeli Ocala vá­rosban a fajgyűlölők vasárnap száguldó gépkocsiból tüzet nyi­tottak a helyi néger lakosság ve­zetőjének, Hampton orvosnak házára. A merényletnek nem volt áldozata. A felháborodott néger lakosság a városban tün­tetést rendezett. gal. Reméljük, hogy ez az együtt­működés elő fogja mozdítani a népek közötti egyetértést és békés együttműködést is. — A Magyarországon folyta­tott megbeszélésekről általános­ságban azt mondhatom, hogy a kérdések, amelyekről tárgyal­tunk, az egész világot foglalkoz­tató nagy problémával, a háború és a béke problémájával álltak kapcsolatban. A moszkvai atom- csend-megállapodás hírét India örömmel fogadta és a jelenlegi világhelyzetben pozitívumként értékeljük. A következő kérdésre S. V. Patel, India budapesti nagyköve­te válaszolt: — Jelenleg az India és Ma- 'gyarország közötti kereskedelmi forgalom volumene 100 millió rúpia, mindkét oldalon. A két kormánynak az a szándéka, hogy az elkövetkező 3—5 esztendő alatt ezt a forgalmat kétszeresére emelik. A szorosan vett keres­kedelmi forgalmon kívül széles körű és nagyértékű ipari együtt­működés is van folyamatban és ez az ipari együttműködés a mun­kamegosztás elve alapján ugyan­csak tovább fog fejlődni. A nagykövet után ismét R. K. Nehru főtitkár vette át a szót: — Az iparunk fejlesztéséhez szükséges gépi felszereléseket és ipari nyersanyagokat egyre na­gyobb mennyiségben hozzuk be a szocialista országokból. Ugyan­akkor nyersanyagainkat és saját gépiparunk termékeit is expor­tálni tudjuk a szocialista orszá­gokba. — A napokban olvastuk, hogy India csatlakozni szándékozik az atomcsend-egyezményhez. Mi er­ről a főtitkár úr véleménye? — hangzott a kérdés: R. K. Nehru: Először is általá­nosságban szeretnék beszélni nukleáris kutatásainkról. Úgy gondoljuk, hogy India a legfej­lettebb az ázsiai országok között a nukleáris kutatások területén. Nemrégiben az ENSZ egyik bi­zottsága megállapította, hogy In­dia a közé a kilenc ország közé tartozik, amelyik képes atom­fegyverek gyártására. Mi azon­ban kezdettől fogva azt vallot- tuk, hogy a nukleáris kutatások terén elért eredményeinket so­hasem fogjuk felhasználni atom­fegyverek előállítására. Ezért kezdettől fogva élére álltunk an­nak a mozgalomnak, amely az atomrobbantási kísérletek és az atomfegyvergyártás betiltását tűzte ki célul. (MTI). központi fűtéses házak, intézmé­nyek részére — daraszenet és kisebb mennyiségben NDK-bri- kettet is. Sokan kifogásolják, hogy nem jutnak NDK-brikett- hez. Ezzel kapcsolatban a fő- igazgatóság vezetői elmondták, hogy ennek a szénfajtának évről évre növekszik a behozatala, te­kintettel azonban import-jellegé­re, a TÜKER-nek nem áll mód­jában az igényeket korlátlanul kielégíteni. Az igen népszerű SZOT tüzelő­akcióban az idén is 500 millió forint értékű, kö­rülbelül egymillió utalványt osztottak ki. Eddig ennek már több mint 50 százalékát beváltották és az ak­ciót szeptember végéig teljes egészében lebonyolítják. Mintegy 900 ezer háztartás téli tüzelőjéről gondoskodnak így. Kedvezően alakult a közületek és a köz- pontifűtéses házak ellátása. A közületek legnagyobb része a ta­valyinál máris lényegesen több tüzelőt vett át. s a teljes ellá­tásukhoz szükséges szén folya­matosan rendelkezésre áll. Az átlagosnál nagyobb forga­lomban komoly feladat a tüzelő­telepek megfelelő áruellátása. Ez év március 31-én. a téli sze­zon végén, 150 000 tonna tüzelőt tároltak az állami és szövetkezeti telepeken. Jelenleg a telepeken lévő áruk mennyisége 300 ezer tonna. Úgy tervezik, hogy a hideg idő beálltáig ezt a mennyiséget meg­duplázzák. A szállítási nehézségek elhárí­tására és a rendelésnél tapasz­talható torlódás csökkentésére elrendelték a tüzelőtelepek nyit- vatartásának meghosszabbítását, s ahol szültséges, a vasárnapi nyit­vatartási, illetve kiszállítást is. A közületekb/'z éiszaka is szál­lítanak. (MTI). Tüntetés a faji megkülönböztetés ellen Brooklyn-ban Brooklyn, New York: Több mint ezer fehér és szinesbőrű meg­szállta a Downstatc-i egészségügyi központ építkezési színhelyét, és tiltakozott az ellen, hogy a munkáltatók megkülönböztető in­tézkedéseket alkalmaznak a szinesbőrűekkel szemben. A rendőr­ség több mint 300 tüntetőt letartóztatott. A képen: a tüntetők egy csoportja eláll ja a cementtel megra­kott teherautók útját az építkezés színhelyén. MTI Külföldi Képszolgálat Nyugat-Németországba érkezett a brit békekonvoj Köln, (ADN). Vasárnap délután Nyugat-Németországba érkezett a „százak bizottságának” az atom­fegyver ellen küzdő brit békehar­cosoknak autó-konvoja, amely Hirosima évfordulója alkalmából megy Athénbe. A brit békeharco­sokat, akikhez útközben belgák is csatlakoztak, Köln lakossága szí­vélyesen fogadta és a város főte­rén gyűlést rendezett tiszteletük De Gaulle sajtótájékoztatója Franciaország álláspontjáról Párizs (MTI). De Gaulle fran­cia élnök hétfőn sajtóértekezle­tet tartott az Elysée-palotában. A francia köztársasági elnök most jelent meg először a sajtó képvi­selői előtt január 14-e óta, ami- koris Nagy-Britannia közös piaci tagságának megvétózásával és Kennedy elnök Polaris-ajánlatá- nak visszautasításával alapjaiban rendítette meg a nyugati szövet­séget. Az Elysée-palotában több mint 900 francia és külföldi újságíró jelent meg. A rendőrség rendkí­vül szigorú biztonsági intézkedé­seket léptetett életbe, tekintettel arra, hogy De Gaulle ellen egész sor sikertelen merényletet követ­tek el. De Gaulle kijelentette, hogy üdvözli a Moszkvában parafáit atomcsend-egyezményt, de hozzá­tette, hogy annak értéke „korlá­tozott jellegű”. Bejelentette, hogy Franciaország még ebben az év­ben nemzetközi értekezletet szán­dékozik összehívni, amelynek ke­retében Franciaország a három másik atomhatalommal együtt ta­nulmányozná a leszerelés „lénye­ges problémáit, még mielőtt azok teljesen megoldhatatlanná vál­nak”. Ezen a leszerelési értekez­leten — mondotta De Gaulle — meg kellene vitatni a meglévő atomfegyverkészletek elpusztítá­sát is. Enélkül ugyanis — jelen­tette ki — a moszkvai megegye­zés mit sem változtat a világ helyzetén. A nyugati kommentá­rok megállapítják, hogy a fran­cia elnöknek ez a kijelentése pontosan megfelel korábbi poli­tikai irányvonalának, amelynek lényege: Franciaország csak ak­kor hajlandó kilépni az atom­klubból, ha maga a klub felosz­lik. Ami a jelent illeti — hangsú­lyozta De Gaulle —, a moszkvai megegyezés nem fogja megaka­dályozni Franciaországot abban, hogy felszerelje magát mindazok­kal a pusztító eszközökkel, ame­lyekkel a többi hatalmak rendel­keznek. A francia elnök azzal ér­velt, hogy erre Franciaország „függetlensége és védelme szem­pontjából” a leghatározottabban szükség van. De Gaulle a leghatározottab­ban visszautasította a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között esetleg megkötendő meg­nemtámadási egyezmény gondo­latát. Ami pedig Franciaország csatlakozását illeit, kijelentette, hogy „erre semmi szükség, mert a Francia Köztársaság soha nem fog agressziót elkövetni, ezért részvétele egy megnemtámadási szerződésben teljesen céltalan.” A francia államfő, akinek az európai politikára vonatkozó egyéni elképzelései, a NATO-val való szembenállása és akadékos­kodása már sok gondot okozott az Egyesült Államoknak, most felhasználta az alkalmat arra, hogy támadva a Varsói Szerző­dést, kiemelje az északatlanti szövetség előnyeit és feltétlen szükségességét. A NATO — mon­dotta — „alapvetően fontos”, mind az Egyesült Államok, mind pedig Franciaország számára. Washington a nukleáris felfegy­verzés szempontjából, Párizs pe­dig földrajzi helyzeténél fogva felelős — mondotta, közvetett módon figyelmeztetve az ameri­kai kormányt Franciaország stra­tégiai jelentőségére. „Lehetséges, hogy eljön a nap, amikor őszinte egyetértés alakul ki a Szovjetunióval és ezen a napon Franciaország is meg­teszi majd a békére és az euró­pai egyensúlyra vonatkozó konst­ruktív javaslatait. Mindaddig azonban nem csatlakozunk sem­miféle olyan kombinációhoz, amelyet a fejünk fölött kötöttek meg Európára vagy Német­országra vonatkozóan” — han­goztatta. De Gaulle kitért a francia— amerikai viszonyra. Ez a vi­szony „baráti és szövetséges” — mondotta. Elismerte, hogy van­nak nézeteltérések Párizs és Washington között, de ezeket bi­zonyos körök, elsősorban a sajtó „eltúlozzák". A két ország ha­gyományos barátságának han­goztatása után közvetlenül a francia államfő kiemelte, hogy a második világháború óta Fran­ciaországban „nagy változások” történtek”. Franciaország ma gazdaságilag és pénzügyileg füg­getlen és jóllehet, a háború után rászorult az Egyesült Államok segítségére, ma olyan helyzetben van, hogy szükség esetén anyagi támogatást nyújthat az Egyesült Államoknak — mondotta. De Gaulle itt rátért saját európai politikájának méltatására, kije­lentve, hogy annak egyik leg­szebb példája a közelmúltban megkötött francia—nyugatnémet egyezmény. A belpolitikai helyzet áttekin­tésének középpontjában az álla­mosított iparban a közelmúltban lezajlott sztrájkok kérdése állt. Az elnök elismerte, hogy ezek a sztrájkok az osztályharc megnyil­vánulásai voltak. Az autókonvoj célja az útvonal mentén fekvő országok — r£yu- gat-Németország, Belgium, Ju­goszlávia és Görögország — la-1 kosságának mozgósítása az atom- leszerelésre. Több városban tar-1 tanak gyűléseket, a legnagyobbat augusztus C-án a hirosímai bom- batúmadás 18. évfordulóján At­hénben. I Egymillió tonnával több tüzelő mint tavaly — 500 millió forint értékű utalvány Sajtó tájékoztató a tüzelőhelyzetről A Belkereskedelmi Miniszté­rium TÜZÉP Főigazgatóságának vezetői hétfőn tájékoztatták a sajtó munkatársait a jelenlegi tüzelőhelyzetről és az ellátás várható alakulásáról. Elmondották, a tüzelővásárlók megnyugvással vehetik tudomá­sul, hogy amíg az elmúlt évek­ben átlag 400—500 ezer tonnával növekedett az értékesített tüzelő mennyisége az előző évhez ké­pest, addig ebben az évben — a kormány külön intézkedései nyomán — majdnem egymillió tonnával több tüzelőt biztosítottak a lakosság részére, mint ta­valy. Már az év első felében csaknem 400 000 tonnával több tüzelő fogyott, mint a múlt év hasonló időszakában. A lakosság tüzelőanyag-ellátá­sa alapjaiban hazai szénnel és brikettel történik. Ezeken kívül importálunk — elsősorban a Újabb négertüntetések Amerika déli államaiban

Next

/
Thumbnails
Contents