Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-30 / 176. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963, július 30, K xfalidbci# ipOtoM# Az üzemi választásának A magyar forradalmi munkás paraszt kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének együttes határozata értelmében az idén újjáválasztják az üzemi tanácsokat. A tanácsválasztások már megkezdődtek megyénkben. S még, előreláthatóan másfél hónapig folyik e nagy munka. A választások tapasztalatairól az üzemi tanácsok szerepéről/ egyre nagyobb jelentőségéről folytattunk beszélgetést Horváth József elvtárssal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárával. A kormány és a SZOT 1011-es határozata szerint nagy munkát kell végezni a szakszervezeteknek az Üzemi tanácsok újjává- lasztása idején, és az előtte lévő időben is. Melyek az első benyomások e nagy munkáról? — A szakszervezetek hatásköre egyre bővül. Közismert, hogy milyen dolgokkal foglalkozunk és mennyire megnőtt felelősségünk egész sor dologban. A mostani nagynak, és jelentősnek mondható szakszervezeti munka — az üzemi tanácsok újjáválasztása — nehéz, de kellemes feladataink közé tartozik. A tanácstagság újjáválasztása egyben jelenti az üzemi demokrácia szélesítését is. Ez ideig is volt üzemi tanács... — Igen. De sajnos azok a mammut-szervezetek nem voltak alkalmasak arra, hogy a dolgok mélyét tudják vizsgálni. Nehéz volt összefogni, irányítani e szervezeteket. Legnagyobb hiba az eddigi üzemi tanácsoknál az volt, hogy mindenki mindent csinált. Mondok egy példát erre. Megtárgyalták az egyik üzemben az önköltség alakulásit, pái^tvezető- ségi ülésen, azután taggyűlésen, majd szakszervezeti gyűlésen és végül az üzemi tanács foglalko-- zott'' é problémával.' l£y'’jiárh'uza- mosan tárgyalták ezeket a kérdéseket ugyanazok a dolgozók a különböző szintű szervek ülésén. Persze, hogy nem sok jót hoz az ilyen dolog. Elfásulnak az emberek. Bólintanak, hogy csak mielőbb legyen vége az ülésnek. Tehát „friss” káderok kerülnek »Z új üzemi tanácsokba? — Igen, ez a felfrissítés na- gypn fontos. A határozat erre igen hathatósan figyelmeztet. Például az üzemi tanács tagja olyan dolgozó is lehet, aki nem tagja a szakszervezetnek. Azt akarjuk, hogy most olyanok kerüljenek e fontos szervbe, akik szeretik e munkát, hozzáértenek, és szívügyük az új keresése, előrehaladásunk. Hol Választanak üzemi tanácsokat? — A .rendelet szerint minden száz főnél többet foglalkoztató üzemben. A megyében mintegy félszáz munkahelyen lesz tanácsválasztás. Hogyan történik a választás? — Ezekben a napokban, a félévi mérlegek elkészülte után Talajvédelmi Társulat lecsapolja és termőfölddé alakítja át a csaknem százezer holdas körzetébe tartozó pangó — álló — vizes-réteket és vízfolyásokat. Az eltelt két évben ezerszáz hold vízfolyásos és négyezer holdnál több, a takarmányozásra értéktelen — csádét. savanyú-füvet és békarokkát termő — pangó rétet csapoltak le, s eközben háromszázezer köbméternél több földmunkát végeztek. A lecsapolt réteken a tamási Uj Elet és Vörös Szikra, valamint a pari Béke Termelőewövettanácsok tapasztalatai tartják meg az üzemekben a termelési tanácskozásokat. Eltérően a korábbi gyakorlattól, mosl» e termelési tanácskozásokon választják meg a dolgozókat a tanács tagjává. Széles körű demokráciát biztosítunk. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ne beszéljünk már most a tanócstagsággal járó feladatokról, kötelességekről a dolgozóknak a termelési tanácskozások előtt. Ez igen fontos szakszervezeti munka. Az eddigi választások — például a Bonyhádi Zománcgyárban is — bizonyítják, hogy a dolgozók érzik e szerv jelentőségét, látják, hogy az eddieknél nagyobb joga lesz, szélesebb körűen tud a gazdasági ügyek intézésébe bekapcsolódni. Milyen jogköre van az üzemi tanácsnak? — A jogkör három lényeges dologra utal: ellenőrző, véleményező, és döntési jogköre van a tanácsnak. A tagság nagy felelősséggel jár. E fontos jogkörök is mutatják ezt. Az üzemi tanács elé kerülő ügyről az ülés előtt nyolc nappal írásban kell minden tanácstagot értesíteni, hogy felkészülhessen, vagy esetleg maga is végezzen tanulmányt az üzemben a témával kapcsolatban. Egyébként igen széles körű tevékenységet fejthet ki egy jó üzemi tanács. A kormány és a SZOT közös határozata nagy lehetőségeket ad az új szerveknek a gazdasági vezető munkában való aktív közreműködésre. Persze hozzá kell tenni azonnal: nem veszik el a tanácsok az igazgatók egyszemélyi felelősségét, Vezetési jogkörét. Csak ezt segítik. Tapasztaljuk, a gyárak igazgatói szívesen fogadják az új üzemi tanácsokat. Nagy lelkesedéssel fogadtuk a hat évvel ezelőtti üzemi tanácsokat, dé jelentőségüket'"élvesztették. Nem fordul elő ez a most választott tanácsokkal? — Egyetlen biztosíték erre az, hogy olyan munkásokat választanak be az üzemi tanácsokba, akik nem funkcióhalmozásból kerülnek ide, nem azért, hogy e szervben is benne legyenek, mert a többiben már miridben benne vannak. Akii ide beválasztanak, az lelkiismereti ügynek tekintse tagságát. A példák azt mutatják, hogy a dolgozók jó képviselőket küldenek az üzemi tanácsokba. Persze, a szakszervezeti bizottságokon, mint az üzemi tanácsok irányítóján is múlik, hogyan működik, segíti-e a termelést, a dolgozók érdekeit az újonnan választott üzemi fórum. Az üzemi tanácsok választása most folyik. Szeptember elején befejezzük e nagy munkát. Bízunk benne, jól választanak a dolgozók, és abban is, hogy a tanácsok tagjai helytállnak. De erről majd egy év múlva szeretnénk Horváth elvtárssal beszélgetni. — Kérem, nágyon szívesen, akkor is örömmel» mondom el véleményemet az üzemi tanácsokról. kezet silókukoricát, kendert és lucernát vetett tavaly, s kiemelkedő volt a termés. Áz idén is jó hozamot ígér a volt zsombé- kos rét. A társulat a továbbiakban a műtárgyakat építteti a kezelésébe tartozó Il-es és III-as kategóriájú vízfolyások torkolatánál, valamint halastónak és víziszámyas nevelésére is alkalmas víztárolókat építtet. A For- nádi Állami Gazdaságban 6, a tamási Vörös Szikra Tsz-ben három víztároló, s ugyancsak a Vörös Szikrában 5 halastó épül jelenleg. MIKÖZBEN A GÉPKOCSI Kisvejke felé falja a kilométereket. a levelet nézegetem. Sokszor elolvastam már. A sűrűn gépelt sorok közül néhány mondatot aláhúztam: „A tsz elnöke durván visszaveri a bírálatokat...” „Az elmúlt időben voltak olyan napok, hogy a tsz-elnök egész nap ivott...” „Június hónapban kibővített párttaggyűlésen az tsz-elnök tartotta a beszámolót. Ekkor is igen ittas állapotban- volt és mindenről beszélt, csak arról nem, hogy van a tsz az aratás— cséplésre felkészülve . ..” „Tsz-el- nökünk jó szakember és jó elgondolásai is vannak.” Ha mindez így van, akkor Puskás Kálmánt, a szövetkezet elnökét bírálat illeti. Majd a helyszínen minden kiderül. Mielőtt elindultam volna, néhány dolgot megtudtam az elnökről. 1949-ben a tsz egyik alakítója volt. Mezőgazdasági akadémiát végzett. Csaknem egy évtizedet állami gazdaságban töltött. Most a mezőgazdasági technikum levelező hallgatója. Megérkeztünk. Kiderül, hogy a szövetkezet elnöke vidéken van. Vásárlási ügyeket intéz. Talán délre megjön. Huszti Lajos, a párttitkár sokáig figyelmesen olvassa a levelet. Néha bólint. — Van az elnökben durvaság. — állapítja meg. — Egy kicsit az emberek fölött él... Különben jó szakember, érti a dolgát.. . Az emberek inkább egymás között beszélnek, mint a közgyűlésen. Ez igaz. Amikor az iszákossággal kapcsolatban faggatom, kitérő válaszokat ad. Beszélek az elnök élettársával is. — Én csak örülnék neki, ha kevesebbet inna. Gondolom, minden asszony így van a férjével. — mondja, majd váratlanul kifakad: — Egyesek csak a rossz oldalát látják! Azt nem mondták hogy a komáját is felelősségre vonta, amikor megfogta kukoricalopáson. Azóta haragba vannak! Mivel Felvidékről telepítették, jó- néhányan a felvidékiek közül azt hitték, majd előnyökhöz jutnak, ha ő lesz az elnök. Ő nem tett kivételt székely, német, vagy felvidéki között. Akik csalódtak, haragszanak rá. Visszamegyek a szövetkezethez. Várok. Az irodaház végében a bognárműhely előtt néhány ember ül. Az eső elől húzódtak a nyitott tornácra. SZÓBA KERÜLT A SZÖVETKEZET ELNÖKE. Az egyik széles arcú, elnyűtt fekete kalapot viselő fogatos megjegyzi. — Nem értik meg egymást a falu vezetői. Azt hiszik, mi egyszerű emberek nem látjuk ezt? A tanácselnök mindenbe bele akar szólni. Pedig a gazdasági dolgokhoz jobban ért a szövetkezet elnöke. A szövetkezeti elnök olyan piros, mint a paprika, ha keresztezik intézkedéseit. Kérdezem a nevét. Legyint. — Nem fontos az. Megindul az esőáztatta udvaron át a lóistálló felé. Még visszaszól. — Azért lehetne barátságosabb is a Puskás! Most nem állami gazdaságban van. Itt nemcsak parancsolni kell tudni. Végül is megérkezik az elnök. Bőrig ázott a motoron. Kora reggel indult Most, délben eszi a reggelit is. Fáradtnak látszik. Sokat lótott futott — Hogy néha indulatba jövök, az igaz. Később mindig megbánom amit ilyenkor mondok. De nekem sokkal csúnyábbakat is mondtak már. — magyarázza. Amikor szóba hozom előtte a levél tartalmát. Külön megemlítem konkrét példaként Mátis Károlynét, a levélben ugyan nem szerepel a neve, de délelőtt szóba hozták előttem. Az elnök lehajtja a fejét — Tényleg sértő szót használtam. De az idén már jobban fékezem magam, mint az előző években. Ezt újabban Fulöp Simon is elismeri, aki pedig legtöbbet bírált ezért. — És az italozás? Beismeri, hogy munkaidő alatt is iszik? — Ha egy pohár sört megiszom, ebéd után, azért nem szólhat senki semmit — Ez így is van! De a levélben más áll! Rákönyököl az asztalra. Előredől kissé. — őszinte hozzám, én is őszinte leszek magához. Különben is tetszik nekem, hogy felkeresik azt, akit bírálni akarnak. A szövetkezetnek olyan szüksége van a „kapcsolatokra” mint a levegőre. Érti, mire gondolok? Néha reprezentálnom kell. Saját pincémben saját boromból reprezentálok a szövetkezet érdekében. Ezt persze nem mindenki látja. Nemrég épült a köves út a majorhoz. Egy ideig huzavona volt az építéssel. Elhívtam néhány embert poharazgatni, olyanokat, akiknek „szavuk van”, mindjárt meggyorsult az építés. Megérte a szövetkezetnek? Meg! Egyénileg lett nekem ebből hasznom? Nem! Nyugodtan kijelentem, hogy én az „összeköttetések” megszerzése végett áldozatokat hozok. Hiába! Mondjuk meg őszintén, nem megy másként. — Ittas volt a legutóbbi párttaggyűlésen? i — Nem! MOST JÖNNEK A LEGNEHEZEBB PERCEK. A tanácsházához megyünk. Seres Dezső, a tanácselnök, egész délelőtt a határt járta. Minden jó szándék meg van benne, hogy segítse a szövetkezetét. Épp a cséplőgéptől érkezett. Megkérem a levélírót, Seres Dezső tanácselnököt, szemébe mondja meg Puskás Kálmánnak, hogy ittas volt a taggyűlésen. Alig győzöm jegyezni a röpködő szavakat. Tanácselnök: — Nézd Kálmán. Az egész falu tudja, hogy iszol! Szövetkezeti elnök: — Mikor, és hol láttál engem berúgva? Tanácselnök: —• Nem jegyeztem fel a napokat... Durván visszavered a kritikát is. Az emberek nem mernek felszólalni a közgyűlésen. Szövetkezeti elnök: — Mondj egy embert, aki én miattam nem mer felszólalni! Tanácselnök: —Felsorolhatnám az egész falut A legutóbbi párt- taggyűlésen be voltál rúgva. Ezt nem tagadhatod. Szövetkezeti elnök: — Rágalom! — felém fordul — kérdezze meg elvtárs a járási pártbizottág osztályvezetőjét. Perei Dánielt, ő ott volt a taggyűlésen. Különben is Seres elvtárs miért nem mondta a szemembe, ott a taggyűlésen, hogy részeg vagyok, és miért nem javasolta, hogy ne fogadják el a beszámolómat, ha egyszer rossz volt. Perei Dániel elvtársat a párt- bizottságon érem. ő a „koronatanú”. Hangja tárgyilagos. — Puskás elvtáns nem volt részeg. Beszámolója megfelelő volt. Gyűlés előtt azonban valószínű ivott néhány pohár italt. Két pohár bor elég ahhoz, hogy olyan vörös legyen, akár a pulyka. Ez azonban ,még nem jelent nála részegséget. Sok ital kell ahhoz, hogy berúgjon. Seres élvtárs úgy látszik kissé elfogult volt ebben az esetben. HAZAFELÉ MENET nézem a szürkén kígyózó utat, s a sokarcú igazságról tűnődöm. Arról, hogy az emberek nem angyalok és nem ördögök. Hogy az „éremnek” tulajdonképpen nemcsak két, hanem az életben több pldala is lehet A két elnök,, mely a két ,.szomszédvár’’ főnöke, búcsúzáskor megígérte, hogy szorosabbra fűzi kapcsolatait elvtársi, baráti alapon. Természetesen Puskás elvtársnak akad kettőjük közül legtöbb tennivalója. Családja érdekében mondjon le az áldozatról, mely a reprezentációval jár, s helyette igyekezzen más Utakat keresni' összeköttetések végett, maradjon továbra is határozott vezető, de barátságosabb arcot, kedvesebb hangnemet használjon, kerüljön közelebb a tagok szívéhez. Seres elvtárs pedig a tanácselnök, ezután rögtön, „melegében” és mindig nagyon konkréten bíráljon, s a szövetkezeti földekén végzett dicsérendő fáradozásánál ügyeljen arra, hogy a szövetkezet vezetői még véletlenül sem érezhessék ezt, saját hatáskörük megcsorbításának. Haypál Tibor Ötletes újítás A Szekszárdi Faipari Vállalat kárpitos-részlegének vezetője, Temesvári István, ötletes újítással tette könnyebbé az afrik kártolását. Eddig külön gépen két ember dolgozott az afrik kicsavarásán, míg az új gép a kártolással együtt a kisodrást is elvégzi, tehát így két ember munkája szabadul fel. Képünkön Czikora Rozália, aki naponta 100—120 kilogramm afrikot kártol fel az ötletes gé£peí| Több ezer hold pangórétet csapolnak ie a tamási járásban A Tamási Vízgazdálkodási és
