Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-28 / 175. szám
K TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1963. július 28. Az ideológiai offenzív a kibontakozásával kapcsolatos feladatok VII. Perecsi Ferencné, a Marxizmus- Leninizmus Esti Egyetem igazgatója a többi között ezeket mondotta: — Él bizonyos illúzió az emberekben, méghozzá olyan, hogy kommunista embertípust sokan, mint földöntúli lényeket képzelnek el. Éppen azt kell megmutatni, hogy nem ilyen földöntúli lények, hogy ők is emberek, akiknek vannak negatív tulajdonságaik, csak az jellemzi őket, hogy sokkal gyorsabban küzdik le ezeket a tulajdonságokat, mint ■ mások. A kommunisták emberek, minden emberi gyengeségekkel együtt, de olyan emberek, akik tudatosan néznek a jövőbe, akiket más eszmék vezérelnek a harcban és ezeknek a nagyszerű eszméknek hajlandók egész- életüket, egészségüket feláldozni. Többet vállalnak, utat mutatnak abban a lcözségben, üzemben, ahol élnek és dolgoznak. Találkozunk más téves felfogásokkal is a szocialista erkölcsöt illetően. Ennek kapcsán alakult ki olyan vélemény, hogy a szocialista erkölcsöt leszűkítik az erkölcs nemi vonatkozására. Ha figyelmesen elolvassuk és tanulmányozzuk a pártkongresszus által megfogalmazott irányelveket, akkor világosan látszik, nem egyszerűen erről van szó, hanem arról, hogy az egész társadalom érdekében tenni, szocialista internacionalizmus szellemében élni, kérlelhetetlenség a társadalmi javak és egyén kárára elkövetett tevékenységgel szemben. Ezek az alapvető dolgok, enélkül nem lehet beszélni a szocialista erkölcs normáiról, nem lehet Szo-z cialista típusú emberről beszélni. Milyen szocialista típusú ember, aki nem küzd a kizsákmányolás maradványai ellen, a kapitalizmus maradványai ellen. A szocialista erkölcsöt sem lehet így felfogni, de amikor hangsúlyozzuk a társadalom érdekében végzett munkát, a kizsákmányolás elleni, harcot, a harcos internacionalizmust, nem lehet figyelmen kívül hagyni a másik oldalt sem, amit megfogalmazott a normák között a párt VIII. kongresszusa: erkölcsi tisztaság a társadalmi és a magánéletben egyaránt. Itt nyílván a családi életről van szó. Tehát nem hanyagolható el sem az egyik, sem a másik oldal, csak együttesen lehet elképzelni. Az összes mutatók figyelembevételével lehet elképzelni a szocialista embertípust. Ezután a kommunizmus építésének néhány elvi kérdésével foglalkozott, majd felszólalását így fejezte be: Van még sok minden, amit le kell küzdeni ahhoz, hogy {jártunk kimondhassa.: felépítettük a szocializmust. Ebhez nekünk legalább olyan lankadatlan szorgalommal, őszinte lelkesedéssel és nemes pátosszal kell dolgozni, mint amikor 15—16 esztendővel ezelőtt harcba indultunk. Ha voltak valaha szép célok kitűzve, akkor ma vannak. Ezért lehet lelkesedni. Adva van az a nemes cél, amiről gyermekkorunkban álmodoztunk, de hogy megvalósuljon, harcos forradalmárokra van szükség. Mert forradalmi harc. eszmei harc az, hogy szocialista embert hozzunk létre, hogy leküzdjük a kapitalizmus maradványait, a gazdaságban és az emberek tudatában is. Tamcz József, a Palánk! Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum docense kért ezután szót. — A magam részéről a beszámolóval teljes egészében egyetértek — mondotta. — Van azonban < \yan érzésem, hogv főleg a pozitív eredményeket hangoztatta, emelte ki a beszámoló. Az is igaz. hogy ez van túlsúlyban. Említést tesz a beszámoló a pedagógusok továhb'képzé'éről. Szép szám az, amit a beszámoló mutat, de hozzá kellett volna azt is tenni, hogy emögött a szám mögött milyen a tartalom. A pedagógusok nem a legjobban vélekednek róla.' Nacionalizmus elleni harcról szól á beszámoló is. A bonyhádi járásban különböző nemzetiségű területről települtek ide. Hiányolom a szép eredmények' mellett, Hogy nem hangsúlyozzuk ki: amikor a nacionalizmus ellen harcolunk, mennyire foglalkoztunk az internacionalizmussal. Ez is több figyelmet igényel. Egységes paraszti osztály kialakításáról is volt szó. Egyes elvtársak, párttagok hangoztatták az előző időkben, és még ma is találkozunk vele, hogy „volt kulá- kok”, stb. Ezt is egyoldalúan fogtuk meg. Azt is meg kell nézni; hogy a „volt kulákra” hogyan tudtunk hatni, hogy beilleszkedjen a termelőszövetkezetek kollektívájába. A pártoktatás is- felvetődött a pártbizottsági ülésen. Az anyag helyesen visszatükrözi a megye jelenlegi helyzetét. Egyetértek azzal, hogy a pártoktatásnak lépést kell tartani a társadalmi élet. változásaival. De az időszerű tanfolyamok szerintem nem is olyan időszerűek, mire azt ott megtárgyalják az egyes kérdéseket. Az ifjúság nevelésével, oktatásával összefüggő kérdésekkel fejezte be felszólalását Tancz József. Szántó Zoltán, a Pártfőiskola tanára: Eszmei offenzívánkkal kapcsolatos feladatokat pártunk VIII kongresszusa határozta meg, és ennek jegyében eltelt lassan egy esztendő. Ez a munka megindult. Hogy a Gyurieza elvtárs szavaival éljek, nemcsak a Központi Bizottságnak, hanem minden kommunistának, párton kívüli aktivistának foglalkozni kell az eszmei offenzívával. Az elvtáraak tudják, hogy a munkától, a szocializmus felépítésétől elszakítva nem lehet a marxizmus—leniniz- must tanítani. Az elvtársak tudják, hogy a marxizmus—leniniz- mus élő tudomány, ebben nem lehet megállni, mert új és új dolgok adódnak. Igaza van Gyurieza elvtársnak, amikor azt mondja, hogy a viszonyokat nem szabad túlértékelni. Az eszmei offenzívára, amelyet egy éve folytatunk, nem az a jellemző, hogy túlértékeljük a viszonyokat, inkább az a baj, hogy még mindig nem értik annak lényegét. A beszámoló, de a hozzászóló elvtársak is helyesen juttatták kifejezésre, hogy .egyes elvtávsaink még mindig nem értik, ;jmikor szembekerülnek egyes ideológiai kérdésekkel, hogy mit jelent pártunk szövetségi politikája, a szocialista egységes nemzetté alakulás folyamata, a . két- frontos harc, újra, meg újra előtérbe kerülnek. Egyes elvtársak ezeket a kérdéseket elfogadták, ugyanakkor, amikor bizonyos kérdésekben állást kell foglalni, visszafelé tekintenek, egyes esetekben pedig túlértékelik viszonyaikat. Szántó Zoltán ezután az eszmei ofíenzívával kapcsolatban a pártoktatásról, a pártnak 1956-tól folytatott politikájáról, gazdasági építő munkánk eredményeiről szólt, majd a propagandisták jó felkészültségének -jelentőségét méltatta.. Az anyagot érdekesnek tartom, nem állítom azt, hogy a beszámoló tökéletes, de nagyon bátor próbálkozás az, hogy első megye, amelyik ezt a munkát tárgyalta meg. Ilyen szempontból nagyon sok pozitívuma van. Ami a döntő — itt nem lehet egyszerűen mag- áilni. Nem lehet azt mondani, hogy most mór a PB letette a gondot, mert egyszer megvitatta az eszmei offenzívát. Látni fogják az eltvársak, hogy jó néhány ember még mindig nem érti, hogy sokoldalúan, különböző, .ormában jelentkeznek a problémák. Az anyagot helyesnek, érdekesnek tartom, nagyon jó, bátor kísérletnek. Javaslom, hogy a beszámolót a PB.-ülés fogadja el és kezdje meg annak levitelét a széles dolgozó tömegek közé. Virágh István, a Tolna megyei pártbizottság titkára foglalta össze a vitát. A beszámoló előterjesztését sok vita előzte meg. A vitának tartalma az volt, hogy úgy hozzuk-e az anyagot a pártbizottság elé, ahogyan az a VIII. kongresz- szusón felmerült, vagyis néhány elvi kérdést vitassunk meg, vágy úgy hozzuk-e, hogy az eszmei; ideológiai offenzíva feladatait Tolna megyére vonatkoztassuk. Az lett a vita vége, hogy a kettőt összekapcsoltuk, mert a két dolog összetartozik. Ez volt -az egyik alap, amiből kiindultunk. Bizonyos időszaknál tartunk és- helyes lesz, ha megállunk kicsit, végigtekintünk az elmúlt időszakon, ösz- szegezzük az elmúlt időszak eredményeit, negatív vonásait, árnyoldalakat is az eredmények mellett. A negatív vetüléték is arra intettek bennünket, hogy tűzzük ezt a kérdést napirendre. A vita is igatolja, hogy a kérdést napirendre tűzni helyes volt, időszerű, törvényszerű volt. Az anyagban foglaltak megállják a helyüket; a felszólalások is igazolják, hogy az anyag tükrözi a jelenlegi helyzetet. . Felmerült néhány dolog. Például a szocializmus megítélése. Több esetben, amikor e kérdésről van szó, sőt egyes helyen a nem egészen jól felkészült előadó is, amikor a szocializmus lényegéről előadást tart, hajlamos arra, hogy egy-két jelszóval elintézze a szocializmus építését. Arról sok esetben keveset beszélnek, hogy a szocializmus győzelméért meg kell harcolni, sőt többet kell dolgozni, mint » szocializmus alapjainak lerakásáért. Nem veszik sok esetben Hereiembe, hogy a kemény munka mellett, aa ésszerű gondolkodás központi szerepet játszik a szocializmus építésében. Kerekes elvtárs nagyon időszerű kérdést vetett fel, amellyel napjainkban küzdünk. A gabonakérdés megoldása. Amikor a gabonakérdésről beszélünk, sokan azt gondolják, hogy ez gazdasági feladat, amely csak a tsz-elnök- nek, állami gazdasági igazgatónak és néhány szakembernek feladata. Politikai következménnyel járhat, hogy népi demokráciánk 18. esztendejében sem sikerült megoldani a gabonakérdést. Nemcsak szakmai, gazdasági kérdés, alapvető politikai ügy, — mégis sok esetben értetlenséget tapasztalunk. Virágh István ezután a termelőszövetkezeti tagok öntudatának alakulásával foglalkozott, majd így folytatta: — Kint jártunk Vass elvtársnál a Dalmandi Állami Gazdaság igazgatójánál. Panaszkodott: „nem " tudom, miért van az, hogy lejönnek a minisztériumból, vagy más helyekről, felsőbb szervektől, dicsérnek, hogy jó munkát végzünk, jól szervezzük meg a munkánkat, helyesen értelmezzük a párt politikáját, egyszóval jól dolgozunk. Amikor visszamennek, másképpen állítják be a gazdaságot, a munkánkat, és az embert is. Útközben változik meg az ilyen emberek véleménye?” El kell ezen gondolkozni. Ném lehet az ilyet emberséges jellemvonásnak tartani. Nem általánosságról van szó, de lehet tapasztalni ilyen dolgokat. Az a helyes,- ha egy a vélemény az illető szemében is. és a hátamögött is. Virágh István ezután a szocializmus építésének lelkesítő céljairól beszélt. . »■> ■ » A pártbizottság elfogadta a két munkabizottság által beterjesztett beszámolót, a Kerekes Miklós áltál elmondott vitaindítást és határozatot hozott az eszmei offen- zívával kapcsolatos Tolna megyei feladatokról. Ezzel a pártbízottsá- gi ülés befejezte munkáját. Az egyezmény az első lépés a béke felé Kennedy elnök beszéde a moszkvai szerződés aláírása alkalmából Washington (MTI). Az atom- f ágy verkí serietek beszüntetésére vonatkozó szerződés Moszkvában történt' párafálása alkalmából Kennedy, az Egyesült Államok elnöke pénteked beszédet mondott az amerikai rádióban és televízióban. Az amerikai elnök a többi kö- ött a következőket mondotta: — A remény szellemétől áthatva szólok önökhöz ma este. Az atomfegyverek megjelenése 18 évvel ezelőtt megváltoztatta a világ és a háború arculatát. Hangoztatta: most először született egyezmény arról, hogy a nukleáris pusztítás erőit nemzetközi ellenőrzés alá helyezik. Ennek az egyezménynek megvannak a maga korlátái — mondotta. — Ä szerződést aláíró országok bármelyike visszaléphet, ha úgy látja, hogy rendkívüli események veszélyeztetik érdekeit. Ez az egyezmény önmagában még nem jelenti az atomháború fenyegető veszélyének megszüntetését, nem csökkenti a felhalmozott atomfegyverkészleteket, nem állítja le az atomfegyverek gyártását, nem korlátozza használatukat egy há- bprú esetén. Mégis e korlátozott jellegű egyezmény jó; csökkenteni fogja az atomfegyverkísérletek számát; megtiltja az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, a Szovjetuniónak és mindazoknak, akik aláírják a szerződést, hogy folytassák az emberiséget oly nagymértékben nyugtalanító légköri atomkísérleteket, s ezzel megadják az emberiségnek a reménység rég várt jelét. Ez az egyezmény, még nem jelenti az aranykor kezdetét, de foatos ás első lépés a béke felé. az ésszerűség felé és egy lépésnyi eltávolodást jelent a háborútól. Kennedy ezután a következőkben foglalta össze véleményét az egyezmény jelentőségéről: 1. Ez az egyezmény csökkentheti a nemzetközi feszültséget és megnyithatja az utat szélesebb körű egyezmények megkötése előtt. A további egyezményekre vonatkozóan nem bocsátkozhatunk jóslásokba — mondotta —, de hozzátette, hogy ezek az egyezmények kiterjedhetnek a meglepetésszerű támadások előkészítésének ellenőrzésére, s a fegyverkezés más vonatkozásaira. Tovább l?het korlátozni az atomfegyverek elterjedését, stb. A lényeges az, hogy további erőfeszítéseket kell tenni, új, további haladást jelentő egyezmények megkötése érdekében. A következő lépések megtételének esetleges nehézségei nem jogosít tanak fel arra. hogy lemondjunk a nukleáris kísérletek betiltásáról folytatott tárgyalásokban már elért lépésről — jelentette ki. A nukleáris kísérletek eltiltásáról folyó vita régóta a Nyugat és a Kelet közötti ellentéteket szimbolizálta. Ha ez a szerződés is szimbólummá válhat — vagyis egy korszak végét és egy új korszak kezdetét szimbolizálhatja —. ha ennek a szerződésnek a segítségével mindkét felel áthatja a Az. ÉM. Komlói Állami Építőipari Vállalat szekszárdi és bonyhádi munkahelyeire azonnali belépésre keres: kőmőves, ács, bádogos, viz- fűtésszerelő, villanyszerelő, épületburkoló szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Szekszárd. Zrínyi u. 62. (9) biztonság érzete és tapasztalatra tesz szert a békés együttműködésben, akkor ez a rövid, egyszerű szerződés minden bizonnyal az emberiség béketörekvésének történelmi kifejezője lesz. „Használjunk ki minden további alkalmat is a feszültség enyhítésére, az atomfegyverhajsza lassítására, akadályozzuk meg a végső pusztulást” — mondotta. 2. Ez az egyezmény megszaba- díthat ja a világot a radioaktív melléktermékek okozta veszélyektől és aggodalmaktól. 3. Ez az egyezmény olyan lépést jelenthet, amely megakadályozhatja az atomfegyverek elterjedését. Az elkövetkező néhány évben a jelenlegi négy, atomfegyverekkel rendelkező hatalom mellett égy sor más ország is rendelkezni fog az atomfegyverek gyártásához szükséges feltételekkel. Ha csak egyetlen egy termonukleáris bomba esik egy amerikai, egy orosz, vagy bármilyen más városra, mindegy, hogy véletlenül, vagy tervszerűen, mindegy, hogy őrült, vagy ellenség, egy nagy ország, vagy egy kicsi dobja le, ez az egy bomba nagyobb pusztítást okozhat abban a városban, mint a második világháború összes bombája együttvéve — jelentette ki az elnök. „Sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió, sem az Egyesült Királyság, sem Franciaország nem lehet közömbös. Felelősségünk nagy, kötelességünk, hogy megakadályozzuk , az atomfegyverek elterjedését és rábírjuk a többi országot is arra, .bogy ne kísérletezzék, ne törekedjék atomfegyverek birtoklására, illetve gyártására”, , Ez az egyezmény egy ilyen ksfrnpány nyitólépését jelentheti — folytatta Kennedy. Megnyitja az ajtót az atomfegyverek korlátozására vonatkozó további egyezmények előtt. Nyitva áll mindenki előtt, hiszen minden országnak érdeke a szerződés aláírása. 4. ) Végül az elnök kifejtette, hogy ez az egyezmény olymódon korlátozhatja az atomfegyverkezési hajszát, amely jobban megfelel országa biztonsági érdekeinek, mint a korlátlan atomkísér- i letek folytatása. „Egy ország biztonsága ma már nem nő feltétlenül egyenes arányban fegyverkezésével — mondotta. — Hiszen az ellenfél ugyanezt teszi. Az atomfegyverkísérletek korlátlan versenye, új pusztító nukleáris fegyverek fejlesztése egyik fél számára sem teszi biztohsá-’ gosabbá a helyzetet. Igaz, figyelembe kell venni az egyezmény titokban történő megsértésének kockázatát, nem valószínű azonban, hogy az egyezményt valaki hamarosan megsértené. Remélem, — mondotta az elnök — hogy a nemzet jóváhagyja az egyezményt. — Hosszú idő óta először nyílik meg a béke felé vezető út. nem tudhatjuk, hogy a jövő mit hoz. A történelem és saját lelkiismeretűnk azonban szigorú ítéletet mond felettünk, ha nem teszünk meg minden erőfeszítést reményeink gyakorlati valóra váltására, ezt pedig itt kell megkezdenünk — fejezte be beszédét Kennedy. Szakképzett HENTEST konyhavezetőnek azonnal felveszünk. Jelentkezés csak személyesen a gazdaság központjában, Középhídvégen. Útiköltséget csak felvétel esetén térítünk. Kísérleti Gazdaság Alsótengelic . (154)
