Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-28 / 175. szám
1963. július 28. *0OTA' MEETS SEPBJÜW 3 K ö s le meny a KGST-orszagok tanácskozásáról (Folytatás az 1. oldalról) «zágok előzetes tüzelő-energetikai mérlegének számításait az 1980-ig terjedő időszakra; ezek a számítások lehetővé tették a problémáknak felderítését, amelyek megoldása további közös erőfeszítéseket igényel. 1962-ben a KGST-országok kölcsönös kereskedelme 1961-hez képest 14 százalékkal, s emellett a külkereskedelem általában tíz százalékkal növekedett. Ugyanakkor a kölcsönös gép- és gépi berendezés-szállítások 21 százalékkal emelkedtek, ami arról tanúskodik, hogy elmélyült a nemzetközi szocialista munkamegosztás a gépgyártás területén. A KGST-tagországok a nemzetközi kereskedelmet a különböző társadalmi—gazdasági rendszerű állaínok közötti együttműködés egyik fontos bővítési feltételének tekintik, s ezért sikeresen tovább fejlesztették gazdasági kapcsolataikat más államokkal. A KGST-tagországok külkereskedelmének mérete a kapitalista államokkal 1962-ben 9 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva: ezen belül a gazdaságilag kevésbé fejlett országokkal ez a növekedés 19 százalék volt. A KGST-tagországok gazdasági kapcsolatainak bővülése a független ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal megfelel az itt élő népek törekvésének, hogy fej lesszék nemzetgazdaságukat és erősítsék állami függetlenségüket, elősegíti a szocialista országok tekintélyének növekedését a gyarmati igától megszabadult népek között. Az Amerikai Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei által alkalmazott megkülönböztetés a kereskedelem területén fékezi a gazdasági kapcsolatok fejlődését az iphrilag féjletf kapitalista államokkal. . A KGST-tagországok •ísáigj'*’ ‘jelentőséget tulajdonítanák a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésének, síkra- szállnak azért, hogy az ENSZ hívjon össze nemzetközi értekezletet a kereskedelem és a fejlesztés kérdéseinek megtárgyalására. Az értekezlet egyik alapvető feladatául kell kitűzni nemzetközi kereskedelmi szervezet megalakítását, amelyben a teljes egyenjogúság alapján képviseletet kapnának a világ összes területei és országai. Az értekezlet részvevői kedvezően értékelték a KGST-szerveiben az 1962. júniusi határozat értelmében végrehajtott átszervezést. A KGST végrehajtó bizottságának megalakítása és rendszeres munkája elősegítette a KGST *— mint a KGST-tagországok közös tevékenységét irányító kollektív szerv — szerepének növekedését a tervek egybehangolása, a termelés szakosítása és az együttműködés tekintetében. Az értekezlet résztvevői megvizsgálták, hogyan állnak a ter- Inelés nemzetközi szakosításának és egybehangolásának munkálatai, különösképpen a gépgyártás, a vegyipar és a vaskohászat területén. A KGST-tagországok kétoldalú tanácskozásokat folytattak azért, hogy egyeztessék a legfontosabb népgazdasági ágazatokra vonatkozó elgondolásaikat és hosz- szútávú gazdasági kapcsolataikat, s ez jobb feltételeket teremt a KGST keretei között a tervek sokoldalú koordinálására. Abból kiindulva, hogy a távlati gazdasági tervek összehangolása a KGST tevékenységének alapvető módszere, az értekezlet megállapította, hogy a KGST-tagországok közti gazdasági együttműködés fejlesztésének a legközelebbi időszakra vonatkozólag az a legfontosabb feladata, hogy előkészítsék és gyakorlatilag végrehajtsák az 1966—1970. évi tervek koordinálását, s ennek alapján bővítsék a termelés szakosí tását és kooperációját A fő figyelmet a termelés nemzetközi specializálásának és kooperációjának kulcskérdéseire és irányzataira, a tagországok növekvő fűtőanyag-, villamosenergia-, nyersanyagszükségleteinek teljes kielégítésére, a vegyipar, a gépgyártás, az elektronika és a többi progresszív népgazdasági ágazat fejlesztésére fordítják. Az értekezlet megállapítása szerint e munka végrehajtásakor abból kell kiindulni, hogy a lehető legnagyobb mértékben növekedjék a termelés hatékonysága és a társadalmi munkatermelékenység s a korszerű tudomány és technika vívmányainak kihasználása és a termelés lehető legjobb megszervezése alapján szüntelenül javuljon a gyártmányok minősége és technikai színvonala. Az értekezlet résztvevői jóváhagyták a köVetkézö^ ötéves időszakra (1966—l\ü70) yőrtátkoáó tervek óTss'zéhmigplásShák' JFatáVidpíí. A; tókcfeá^ (síün’teeniW riOtf^vő éléTftliszér- és ’az ií^i^fiyersany'ag- szükségleteinek ' 4“'1 Ííiéléjjítl&öhez szükséges mezőgazdasági termelés növelése céljából az értekezlet szükségesnek vélte, hogy valamennyi KGST-tagországnak a mezőgazdaság fellendítését célzó további erőfeszítésein kívül a mezőgazdasági termelés anyagi-technikai eszközökkel való ellátásának biztosítása érdekében ki kell bővíteni a többoldalú együttműködést és fokozni kell a legjobb termelési tapasztalatok kicserélését. Az értekezlet jóváhagyta a KGST tanácsában kidolgozott javaslatokat a tagországok közti kereskedelemben a többoldalú elszámolásra való áttérésről, valamint azt az indítványt, hogy ennek megvalósítására hozzák létre a gazdasági együttműködés nemzetközi bankját. Az értekezlet | megvizsgálta a KGST-tagországok gazdasági együttműködésének továbbfejlesztésével kapcsolatos számos más kérdést. Az értekezlet résztvevői internacionalista kötelességüknek tekintik, hogy a pröletárintemacionalizmus elvei alapján valameny- nyi ország belső erőforrásait és lehetőségeit a lehető legteljesebb mértékben kihasználva minden eszközzel elősegítsék a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak továbbfejlesztését, egységük és összefogásuk további erősítését. A nemzetközi szocialista munkamegosztás további elmélyítése, a termelés specializálásának és kooperációjának bővítése, az áruforgalom, a tudományos-műszaki együttműködés fokozása létfontosságú minden szocialista ország és az egész szocialista közösség szempontjából. A szívélyesség, a testvéri barátság és kölcsönös megértés légkörében lefolyt értekezleten kifejezésre jutott valamennyi résztvevő nézeteinek teljes azonossága a megvitatott kérdésekben. Kádár János elutazott Moszkvából Moszkva (MTI). Szombaton délelőtt hazautazott Moszkvából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, aki részt vett a KGST-országok kommunista és munkáspártjai első titkárainak és kormányfőinek moszkvai értekezletén. Kádár Jánossal együtt utazik Budapestre Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes is. A szovjet főváros Kijevi pálya-; udvarán Kádár János búcsúztatására megjelent Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja és titkára, a Legfelső Tanács elnökségének elnöke. Ugyancsak szombaton utazott haza Budapestre repülőgépen Apró Antal, a Minisztertanács elnök- helyettese, aki szintén részt vett a KGST-értekezlet munkájában. Sztrájkok Görögországban Athén (TASZSZ). Fekete zászló leng a szaloniki „Ithanet” textilművek épülete felett. NyoAcszáz- ötven munkás bezárkózott a gyárba, ahol éhségsztrájkot folytatnak az üzem bezárása elleni tiltakozásuk jeléül. Harmadik napja folyik sa athéni troli ibusz- vonalak dolgozóinak sztrájkja. Pénteken 48 ótós sztrájkba léptek az athéni postahivatalok dolgozói. Veszélyben a beruházási tervek teljesítése Csak gyors és átfogó intézkedésekkel pótolhatja ax első félévi lemaradásokat a Komlói Építőipari Vállalat A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 18. ülésszaka Moszkva (TASZSZ). A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 18. ülésszakáról az alábbi közleményt adták ki: Július 24—26-án Moszkvában megtartotta 18. ülésszakát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta- pácsa. Az ülésszak munkájában részt Vettek a tagországok — a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjetunió — küldöttségei. A Kölcsönös Gazdasági Segítség (Tanácsának ülésszaka gyakorlati intézkedéseket dolgozott ki azoknak az ajánlásoknak a megvalósítására, amelyeket a KGST-tag- országokban működő kommunista- és munkáspártok központi bizottságai első titkárainak és kormányfőinek értekezlete tett. Ezeket az ajánlásokat a végrehajtqbi- zottság ama beszámolója alapján dolgozták ki, amely a KGST tagországokban működő kommunista- és munkáspártok képviselőinek 1962. júniusi értekezletén hozott határozatok valóraváltásával foglalkozott. Az ülésszak határozatot hozott arról, hogy a tanács új állandó bizottságokat — rádiótechnikai és elektronikai-ipari, valamint geológiai bizottságot állít fel, továbbá hogy a könnyű- és élelmiszer- ipari állandó bizottságot két önálló; könnyűipari bizottsággá és élelmiszeripari bizottsággá alakítják át. Az ülésszak szívélyes légkörben, a testvéri barátság szellemébén végezte munkáját, Július 31-én kellene átadni rendeltetésének az épülő szekszárdi irodaházat. Elég csak kívülről egy pillantást vetni az épületre, hogy megállapítsuk, az átadásból még jő sokáig nem lesz semmi. A munkáknak közel fele — két és félmillió forintértékű - még hátra van. A Mártírok terén épülő öt- ven-lakásos bérház befejezési határideje július 1-én járt le. Itt kétmillió forint beépítése vár még a vállalatra. A bonyhádi tizenkét lakás átadási ideje egy hete járt le, de még itt sem a lakók rendezkednek be, hanem az építők dolgoznak . — inkább csak dolgozgatnak! r,A' síékszéáidi^kmnyá^möeött ‘AS&tíldr &-4-eé vlhkóKáíat í*hár két^ná^a^ -kGletí dfcfifc «Wh 1/ itt közel -égymflHófc’ tesp. :kí 'a lemaradás.' 'A szekszárdi' tbc-fcórház építkezésén több mint hárommillió forinttal vannak lemaradva. Lehetne folytatni a sort, alig van olyan építkezése a megyében az ÉM. Komlói Állami Építőipari Vállalatnak, ahol tartanák akár a rész-, akár a befejezési határidőket. Ritka kivétel a dombóvári magtisztító, amellyel határidőre, és a paksi paradicsomfeldolgozó, amely- lyel határidő előtt készültek el. Pedig a beruházások elhúzódása igen súlyos károkat, nehézségeket okoz. Az ötven-Iakásos bérházba — amely még messze van a befejezéstől -, többek közt azoknak kellene beköltözniük, akiknek régi, elavult lakásait a Wosinszky utcában bontják le, hogy ott megindulhasson nyolcvan (az idén negyven- nyolc) új lakás építése. Az ugyancsak nagy késésben lévő kórházi rekonstrukció elhúzódása miatt a szülészeti—nőgyógyászati osztálynak a második telet kell átvészelnie ideiglenes barakkban. A szekszárdi szőlőfeldolgozó-üzem, ha nem készül el szeptember végéig, nem lesz helye a várható nagy termésnek. De nemcsak a befejezési határidők túllépése okoz nehézséget. Csaknem valamennyi építkezéshél a generálkivitelező több alvállalkozóval kooperál. Szerződésileg állapodtak meg, hogy a különböző alvállalkozók mikor vonulnak fel az építkezésre, mikor kezdik meg a munkát. Ha ekkorra nem tudnak számukra munkaterületet adni, az alvállalkozók esetleg nem tudják foglalkoztatni embereiket, később pedig másutt vállalt kötelezettségeiket kell teljesítni és nem tudnak az itteni építkezésre eljönni. Akkor meg emiatt késik a befejezés. Persze, a határidők be nem tartása kötbérfizetési kötelezettséggel jár. Ez azonban nem enyhíti az előbb említett súlyos károkat. Mindemellett a beruházási hitelek egy része, ha azokat nem használják fel. az esztendő végével elvész. Az idei, szokatlanul kemény és elhúzódó tél megnehezítette az indulást az építőiparban. Adóssággal kezdték az évet az építők. Az ebből keletkezett elmaradás az első félévben indokolt volt. Mindent meg kell tenni — és a legtöbb helyen minden lehetőt el is követnek — a lemaradások pótlására. A szekszárdi — és hozzátehetjük, a megye többi részén folyó — építkezések zöménél azonban mindeddig csak nőtt a lemaradás. A tények ismeretében nem lehet másra 'következtetni, mint arra, hogy a Komlói Építőipari: Vállalat nett kezeli Megfelelően ' a' megyé- t*en‘ 'folyó éjáítkéiéseit. Ä Vállalat iMIÉÜSKli. r Iíí-ás’v fé^pítésvezető- első' negyedévi tervét 69 szá Hálákra teljesítette. A vállalat féléves tervteljesítése — mint erről Stolcz János termelési osztály- vezető nyilatkozott —, 85—86 százalékos. Márpedig a szekszárdi főépítésvezetőség éves terve a vállalati terv 40—45 százalékát teszi ki. Ha hozzávesszük, hogy a vállalat dombóvári és tamási építkezésein is jelentős a lemaradás, csak arra lehet következtetni, hogy a Baranya megyei építkezéseken közel százszázalékos, esetleg ennél magasabb tervteljesítést értek eL A vállalati átlag csak így jöhetett ki. Elég furcsa, hogy csak itt van nagy elmaradás. Hasonló a helyzet a munkáslétszámnál. A szekszárdi építésvezetőség létszám- hiánya mintegy 200 fő (legalább 50—60 kőműves kellene még). A vállalat létszámtervéhez viszonyítva 150 fő a hiány. Valahol tehát létszámtöbbletnek kell lennie. A létszámhiányra és az ezzel összefüggő kapacitás-hiányra hivatkozva a vállalat egyszerűen nem hajlandó — az Építésügyi Minisztérium kijelölése ellenére — leszerződni a szekszárdi vas- és mangántalanító megépítésére, valamint több lakóház építésének idei megkezdésére, noha ezekre a mintegy kilencmilliós pénzügyi fedezet biztosítva van. A súlyos lemaradás több okra vezethető vissza, de ezek közt is igen lényeges, hogy nincs elég munkása a megyében működő építésvezetőségnek. Hasztalan próbálkoznak toborzással, mint ezt Jónás Dezső osztályvezető elmondta, Szekszárd térségében kevesebbet tudtak felvenni, mint ahányan kiléptek. A munkások ott, ahol megtalálják számításukat - eltekintve néhány notórius „vándormadártól” — megmaradnak. Talán nem lenne felesleges alaposan megvizsgálni, miért mennek el a vállalat építkezéseiről az emberek. A napokban találkoztam a Paksi Konzervgyárban olyan kőművessel (most rakodómunkás), aki nemrég lépett ki önkényesen, mert még az ezer I -farmtói sem kereste meg egy hé-1 napban. Nem kapott folyamatos munkát, jól szervezett munkaterületet. Csak egy példa: Tavaly indult meg a szekszárdi tbc-kórház építkezése (ez egyébként harminc- milliós beruházás). A vállalat egy éven keresztül, a szakszervezet többszöri figyelmeztetése ellenére, nem szervezte meg az itt dolgozók megfelelő étkeztetését. Kénytelenek voltak bejárni a város központjába ebédelni, a törvényesen megszabott fél óra helyett 2 órát töltöttek el ebédeléssel. Nem is lenne túlságosan nehéz kiszámítani,-hqgy a száz-száz--/, ötven raiiiik|s hány órát sétál- gaiott feleslegesen. Hány forint keresetkiesést jelentett ez és hány forinttal „járult hozzá” a jelenleg fennálló, több mint hárommilliós elmaradáshoz. Esetlég még az is kiderülne, hogy emiatt hányán hagyták ott az építkezést. Egy hónapja már megszervezték, hogy a dolgozók az építkezésen kapják meg az ebédjüket. De nem lehetett volna ezt egy évvel előbb? Ma már tízmilliókban számolhatjuk az elmaradást. Ha nem történik sürgős intézkedés, ez az esztendő végéig nemhogy csökkenne, hanem tovább növekedik. Márpedig ez az állapot tűrhetetlen, mint ahogy elfogadhatatlan az is, hogy a vállalat — az ÉM. kijelölése ellenére — nem hajlandó elvállalni azokat a munkákat, amelyekre egyébként minden — pénz, kivitelezési tervdokumentáció, terület — rendelkezésre áll. A lemaradások pótlására országos intézkedések is születtek. Meg lehet hosszabbítani a munkaidőt, lehet vasárnapi munkát szervesmi. Ha már a dolgozók hajlandók vállalni, a vállalat és az Irányító hatóság ne késlekedjék a pénzügyi fedezet megadásával. Biztosítsák a megfelelő munkaterületet a dolgozóknak, szervezetlenség ne akadályozza a folyamatos munkát. Igen sok nyugdíjas építőmunkás van a megyében, akik minden bizonnyal szívesen beállnak egy-két hétre, hónapra dolgozni. ugyanis egy rendelkezés szerint — nyugdíj-járandóságuk érintetlenül hagyása mellett — korlátlanul vállalhatnak munkát. Számukra tehát felfüggesztették az ötszáz forintos korlátozást. Természetesen sok tennivaló vár az építkezések pártszervezeteire és szakszervezeti aktivistáira is. Fel- Világosító, ellenőrző munkával kell segíteniük, hogy a munkások ezen a nyáron vállaljanak nagyobb terheket, számukra mindenütt biztosítsák a munkafeltételeket, a megfelelő szociális ellátást. De mindenekelőtt a vállalat vezetőségének kell azon a módszeren, gyakorlaton változtatnia, amely nem tartja elsőrendű fontosságúnak a megyénkben folyó beruházásokat. Jantner János
