Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-28 / 175. szám

Kennedy beszéde (2. o.) n m. A MAGYAR SZOCI ALISTA MUNKASPART TOLNA MEGYEl BIZOTTSÁGA TS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 115. szám. ARA: 70 FILLÉR Vasárnap, 1963. július 28. Veszélyben a beruházási tervek teljesítése (3. o.) Irodalmi melléklet (5—6. o.) Napirenden Sióagárd (7. o.) Szkopje romokban hever (10. o.) Kosié meny a KGST-országok kommunista-és munkáspártjai központi bizottságai első titkárainak és kormányfőinek tanácskozásáról Moszkva (TASZSZ). Moszkvá­ban 1963 július 24—26-ig tanács­kozásra ültek össze a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa or­szágaiban működő kommunista és munkáspártok központi bi­zottságainak első titkárai és ezek­nek az országoknak a kormány­fői. A tanácskozás munkájában részt vettek a Bolgár Népköztár­saság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Ro­mán Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kommunista és munkáspártjai központi bi­zottságainak első titkárai, a ne­vezett'országok kormányfői. A tanácskozás résztvevői meg­vizsgálták á KGST Végrehajtó Bizottságának beszámolóját az 1962. júniusi tanácskozáson Ho­zott hátározatok megvalósításá­val kapcsolatban végzett mun­káról és megvitatták a tagorszá­gok gazdasági együttműködése továbbfejlesztésének feladatait. Az élet maradéktalanul iga­zolja a júniusi tanácskozáson le­vont következtetés helyességét arról, hogy a szocialista építés objektív törvényszerűségei, a szocialista országok termelő­erőinek gyors fejlődése vala­mint ezen országok létérdekeinek közös volta indokok ta teszi aí egyes nemzeti gazdaságok kóze- lebbhozását. A KGST-országok együttműkö­désének tapasztalata arról tanús­kodik, hogy a júniusi tanácsko­záson helyesen jártak el, amikor jóváhagyták a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás alap­elveit A tanácskozáson egyöntetűen leszögezték, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében kifejtett munka ered­ményeként az 1962 júniusában felvázolt hosszúlejáratú program alapján megtörtént az első lépés a KGST-országok gazdasági és tudományos, műszaki együttmű­ködésének kibővítésére és szilár­dítására. A szocialista országiéi gazdasági együttműködése, amely az egyenjogúság, a szuverénitás szigorú betartása, az elvtársias kölcsönös segítség és kölcsönös előny elvei alapján fejlődik, se­gített a szocialista világrend­szemek újabb eredményeket el­érni gazdasági hatalmának meg­szilárdításában, a tudomány és technika fejlesztésében, a dol­gozók életszínvonalának emelésé­ben, a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben. A szocialista országok szilár­dan tartják az elsőbbséget a gaz­daság fejlődésének ütemében. A KGST-országok ipari termelése 1962-ben az előző évihez viszo­nyítva, kb. kilenc százalékkal növekedett, míg a nyugat-euró­pai tőkés országoké csak négy százalékkal. Különösen jelentő­sen fejlődött az ipari termelés számos döntő válfaja. így pél­dául a KGST-országok villany­áram-termelése egy év alatt 11 százalékkal, kőolaj-termelése 11,5 százalékkal, cementtermelése 10,2 százalékkal, műanyag-termelése 20,7 százalékkal, a műtrágya- gyártás 15,3 százalékkal növe­kedett. A mezőgazdaság most az eddiginél több gépet, műtrágyát, vegyszert és egyéb anyagi, mű­szaki eszközt kap. Növekedett a fogyasztási cikkek, különösen a kultúr- és háztartási cikkek gyár­tása. Az ipari termelés növeke­désének nagy részét a munka­termelékenység növekedése alap­ján érték el. Míg a szocialista világrendszer feltárva hatalmas lehetőségeit és óriási előnyeit továbbra is bizto­san és tervszerűen fejlődik, addig a tőkés rendszer fejlődését a bi­zonytalanság, a kapitalizmus sa­játos ellentmondásainak éleződé­se jellemzi. * ’ ;. . Az értekezlet megállapította; hogy a múlt esztendőben bővült és erősödött a KGST-országok két- és sokoldalú együttműködé­se, sikeresen megvalósultak a ko­rábban megkötött különféle egyezmények. Például az együtt­működés a Szovjetunió és az NDK között — a vegyipar fej­lesztésében, az NDK és Lengyel- ország között — a barnaszénter­melés fejlesztésében, Románia, az NDK, a CSSZK és Lengyel- ország között — a ceüuloze-kom- binát közös építésében. Ez az együttműködés az 1962. júniusi értekezlet után tovább fejlődött. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió egyezményt kötött, hogy együttműködik a timföld és az alumínium termelésében: a Lengyel Népköztársaság és a Szovjetunió megállapodott a káli­trágyák termelésében való együtt­működésről: megegyezés született a Bolgár Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a dunai vízierőmű tervezésében való együttműködésről, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a dunai vízierőmű építéséről: a Szovjetunió és a KGST-országok többsége között — a kingiszeppi foszforitbánya építésében való együttműködésről. Határozatokat fogadtak el a KGST-hez tartozó országok szo­rosabb1 együttműködésének meg­szervezéséről a lengő csapágyak gyártása és elosztása, a közös te­hervagonpark megteremtése, a valuta-, a pénz»*’«*, bgnkügyek területén. Megszervezték a Nem­zetközi Szabványügyi Intézetet, megkezdte munkáját az egyesült energetikai rendszerek központi diszpécseri igazgatósága. Határidő előtt üzembe helyez­ték a Barátság-olajvezeték cseh­szlovákiai és magyarországi sza­kaszait. A korábban egyesített magyar, NDK, lengyel és cseh­szlovák energetikai rendszerekbe bekapcsolták a nyugat-ukrajnai energetikai rendszert, s megkezd­ték a villamosenergia szállítását a Szovjetunióból Magyarországra. A KGST-szervek elkészítették az európai népi demokratikus or­(Folytatás a 3. oldalon) li világ minden részén iidvözlik a moszkvai megegyezést Az atomfegyverkísérletek be­tiltásáról szóló szerződés világ­visszhangja. NEW YORK. A a amerikaiak örömmel üdvöz- lik az atomfegyverkísérletek meg­tiltásáról szóló szerződés parafá- lását. Az utcákon, az autóbuszo­kon, a vendéglőkben mosolygó arccal kérdezik egymástól a new yorkiak: „hallotta az újságot?” De nemcsiak az egyszerű emberek, hanem a rádió és a televízió kommentátorai is kifejezik azt a reményüket, hogy e fontos lépést követik majd újabb, a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez ve­zető lépések. Morse szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának tagja kijelentette a TASZSZ tu­dósítójának: .. „Ha a szerződés parafálását követi a ratifikálás, az új korszak kezdetét jelentheti nemzetközi té ren. Lelassulhat ezáltal az eszte­len fegyverkezési verseny, amely a legrosszabb esetben pusztulás­sal, a legjobb esetben mérhetet­len pénzügyi teherrel fenyegeti az emberiséget. Még fontosabb az, hogy • még ez a korlátozott meg­állapodás is csökkenti a légkör radioaktív szennyeződését. Ez a szerződés elismeri azt a tényt, hogy bármilyen nagyok is legye­nek az ideológiai nézeteltérések valamennyien a Föld lakosai va­gyunk, és a talaj, a levegő és a víz beszennyezése egyformán ár­talmas minden emberre”. Cyrus Eaton, a Nemzetközi Lenin-békedíjas ismert közéleti személyiség így nyilatkozott: — A kísérletek eltiltásáról Moszkvában megkötött szerződés parafálása bíztató lépés a jobb megértéshez és Kelet és Nyugat barátságához vezető úton. „A jóakaraté emberek azt remélik, hogy ennek eredmé­Közlemény a Varsói Szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó testületének üléséről Moszkva (TASZSZ). A varsói barátsági, együttműködési köl­csönös segélynyújtási szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé 1963. július 26-án Moszkvában megtartotta soron- levő ülését. Az ülésen részt vettek: a Bolgár Népköztársaság részéről: Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a miniszter- tanács elnöke, Sztanko Todorov, a minisztertanács elnökhelyette­se és Dobri Dzsurov, nemzetvé­delmi miniszter; a Magyar Népköztársaság részé­ről: Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Czinege Lajos, hon­védelmi miniszter és Erdélyi Ká­roly külügyminiszter-helyettes; a Német Demokratikus Köztár­saság részéről: Walter Ulbricht,a NSZEP Köz­ponti Bizottságának első titkára, az államtanács • elnöke, Willi Stoph, a minisztertanács első el­nökhelyettese, Erich Iionecker, az NSZEP Központi Bizottságá­nak titkára, Karl-Heinz Hoff- rmann, nemzetvédelmi miniszter és Otto Winzer, a külügyminisz­ter első helyettese; a Lengyel Népköztársaság részé­ről: Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első tit­kára, Josef Cyrankiewicz, a mi­nisztertanács elnöke, Zénón Kliszko, a LEMP Központi Bi­zottságának titkára és Marian Spychalski, nemzetvédelmi mi­niszter; a Román Népköztársaság részéről: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Ro­mán Munkáspárt , Központi Bi­zottságának első titkára, az RNK államtanácsának elnöke," Gheor­ghe Maurer, a minisztertanács el­nöke, Emil Bodnaras. a. minisz­tertanács elnökhelyettese, Gaston Marin, az állami tervbizottság el1 nöke, Leontin Salajan, a fegyve­res erők minisztere és Corneliu Manescu külügyminiszter; a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége részéről: N. Sz. Hruscsov, az SZKP Köz­minisztertanács elnöke, A. Gromi- ko külügyminiszter és Malinovsz- kij marsall, honvédelmi minisz­ter; ’ á Csehszlovák Szocialista Köztár­saság részéről: Antonin Novotny, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a CsSzK elnöke, Wiliam Siroky, a kormány elnöke, Otakar Simunek, a kormány elnökhelyettese, és Bohumir Lomsky nemzetvédelmi miniszter. A politikai tanácskozó testület .'lésén megvizsgálták a Varsói Szerződésben részt vevő államok fegyveres erőinek Helyzetével kap­csolatos problémákat. Erről a tárgyról Grecsko marsall, a Var­sói Szerződés egyesített fegyve­res erőinek főparancsnoka tartott beszámolót. A kérdések megvitatása, a le­zajlott eszmecsere eredményekép­pen á téstület határozatokat foga­dott el. A politikai tanácskozó testület megbeszélései a kölcsönös megér- és a teljes egyöntetűség lég­ponti Bizottságának első titkára, a i -őrében zajlottak le. nyeképpen gyorsan kiküszö­bölnek majd minden korláto­zást az államközi kereskede­lemben.” WASHINGTON. A légköri, víz alatti és magas­légköri atomfegyverkísérletek el­tiltásáról szóló szerződés akkor lép érvénybe az Egyesült Álla­mokban, ha azt a szenátus rati­fikálja. Hogyan reagálnak az amerikai szenátorok a szerződés parafálására és milyenek a rati­fikálás kilátásai? A TASZSZ tu­dósítója erre vonatkozólag kér­dést intézett Mansfieldhez, a sze­nátus demokrata többségének ve­zetőjéhez és Albert Gore-hez, a szenátus külügyi bizottságának tagjához. — Jó kezdet, — mondotta Mansfield szenátor. — Első lépés ez, amely kezdete lehet a légkör felmelegedésé­nek. Meggyőződésem — foly­tatta a szenátor hogy a szenátus jóváhagyja a szer­ződést”. Mansfield kifejezte azt a véle­ményét is, hogy a szenátus kül­ügyi bizottsága, amely megvizs­gálja a szerződést, mielőtt jóvá­hagyásra átadná a szenátusnak, támogatni fogja ezt a megállapo­dást. „Fulbright szenátor — hang­súlyozta Mansfield — nem fogja elhúzni a szerződés megvitatá­sát”. Gore szenátor kijelentette, hogy a szerződés megkötése nagyjelen­tőségű esemény. „Én 1959-ben részt vettem Genfben a tárgya­lásokon és megértettem, hogy mi akkor elfogadhatatlan feltételeket szabtunk a Szovjetuniónak, mi­vel a Szovjetunió sohasem fogja megengedni területén a felügye­letet. Most, amikor létrejött a megállapodás, igen fontos, hogy más államok — az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai — is csatlakozzanak a szerződéshez”. LONDON. John Bemal professzor, a Béke­világtanács ügyvezető elnöke: „öt évig tartó nehéz tárgyalások után jelentős lépés ez, A szer­ződés eléréséhez jelentős, mér­tékben hozzájárultak a békéért harcoló népek és szervezetek erőfeszítései”. A szerződés megkötése jelszó egy egész világra kiterjedő fo­kozott kampány megindításához, amelynek célja: kényszeríteni a kormányokat, hogy újabb, még jelentősebb lépéseket tegyenek az általá­nos és teljes leszerelés irá­nyába, HELSINKI Karjalainen- finn miniszter- elnök a finn távirati irodának adott nyilatkozatában üdvözli a szerződést. Véleménye szerint a szerződés politikai jelentősége is igen nagy, mert bizonyítja, hogy a három nagyhatalom együttműködésre törekszik a feszültség enyhítése és a béke megőrzése céljából. BRÜSSZEL „Július 25-e történelmi neve­zetességű nap” — írja pénteken szerkesztőségi Cilikében a Dra- peau Rouge. — Most nincs ér­telme feladni a kérdést — foly­tatja a lap —, hogy ki fog győzni egy jövendő termonukleá­ris háborúban. Az államok bé­kés együttélése az egyedüli he­lyes út.

Next

/
Thumbnails
Contents