Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-27 / 174. szám

I9C3. július 27. fOLNA MEGYEI VPPtfJSÄG 3 A moszkvai siker jelentősen hozzájárulhat a nemzetközi feszültség csökkentéséhez Világszerte megelégedéssel fogadták a részleges atomcsendről szóló megállapodást A nemzetközi közvélemény túl­nyomó többsége örömmel és megelégedéssel fogadta azt a hírt, hogy Moszkvában végre sikerült megállapodásra jutni a légköri, a magaslégköri és a vízalatti nuk­leáris kísérleti robbantások rész­leges beszüntetésében. A kommentárok utalnak arra, hogy a Moszkvában született megegyezés hosszú évek óta az első fontos közeledés a Szovjet­unió és a nyugati hatalmak kö­zött. A megfigyelők azt is han­goztatják, hogy a moszkvai si­ker jelentősen hozzájárulhat a nemzetközi feszültség csökkenté­séhez és utat nyithat a Kele­tet 'és a Nyugatot kölcsönösen érdeklő kérdések további meg­vitatása felé. WASHINGTON örömmel üdvözölte a részleges atomcsend-kérdésben történt meg­állapodást az Egyesült Államok közvéleményének túlnyomó több­sége. Humphrey, demokratapárti szenátor kijelentette, a megálla­podás megfelelő alapként szolgál­hat ahhoz, hogy az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió, további tárgyalásokat folytasson fontos politikai és gazdasági kérdések­ről. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió népei szempontjából — folytatta a szenátor — elen­gedhetetlen, hogy megteremtsék a kölcsönös megértés légkörét. A moszkvai megállapodás viszont alapként szolgál az ilyen kölcsö­nös megértéshez. Amerikai kommentátorok az atomcsenddel kapcsolatos meg­állapodásról hangoztatják,^ hogy. a végleges ratifikálásig még né­hány akadályt le kell győzni.; Az első kisebb akadályt jelenti a hi­vatalos aláírás, ahol a szerződő feleket valószínűleg Nagy-Britan- nia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminiszterei képviselik. Ezután következik a komolyabb akadály, az amerikai szenátus. A hírügynökségi tudó­sítók utalnak arra, hogy Gold- water, amerikai szenátor, aki je­lentős politikai személyiség, már­is kijelentette, hogy a szerződés ellen szavaz. Ugyanakkor azon­ban várható, hogy Kennedy el­nök latbaveti politikai súlyát an­nak biztosítására, hogy sem Goldwater, sem más ne szabo­tálhassa a moszkvai megállapo­dást. LONDON Macmillan, angol miniszterel­nök a londoni alsóházban kije­lentette, hogy a Moszkvában el­ért megállapodás nemcsak „ön­magában értékes, hanem remény­re jogosít fel arra is, hogy a jö­vőben sikerül további haladást elérni". A megállapodás parafáláeával kapcsolatban Macmillan köszöne­tét fejezte ki Hruscsov, szovjet miniszterelnöknek. Macmillan után Wilson, az An­gol Munkáspárt vezetője hang­súlyozta. hegy az egész világ né­pei hálával fogadták a megálla­podást. Kijelentette, most fel­csillant annak a reménye, hogy eredményeket érjenek el az atomfegyvermentes-övezetek lé­tesítésében is. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának Politikai Bizottsága közleményt adott ki és ez han­goztatja, hogy a moszkvai meg­állapodás az atomfegyverek ellen küzdő népek első fontos győzel- XTÍ10. Az atomfegyverek betiltásáért küzdő százak bizottsága bejelen­tette, hogy pénteken tüntetést rendez Frahciaonszág londoni nagykövetsége előtt, ha Francia- ország nem hajlandó aláírni a moszkvai szerződést. PÄRIZS. A francia kormány — mint is­meretes — kelletlenül fogadta a hírt, hogy sikerült megállapodás ra jutni a , részleges atomcsend kérdésében. Couve de Murville francia külügyminiszter nyomban kijelentette, hogy Franciaorszá­got a megállapodás semmiféle­képpen sem kötelezi, majd azt állította, hogy a szerződés csupán arra jó, hogy „lukristólyositsa a nukleáris fegyverrel rendelkező és nem rendelkező országok közti különbséget”. A francia kabinethez közelálló körök szintén olyan értelemben nyilatkoznak, hogy Franciaor­szág a moszkvai szerződés elle­nére is folytatja atomprogram­ját. OTTAWA. Pearson kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy a Moszkvában parafáit szerződés rendkívüli je­lentőségű, mivel távlatokat nyit a Kelet és Nyugat kapcsolatai­nak további megjavítása előtt. Mi — hangsúlyozta a miniszter- elnök — mélységes elismerésün­ket fejezzük ki a moszkvai ta­nácskozások résztvevői iránt. A kanadai kormány kész arra, hogy aláírja a megállapodást. RÓMA. Giovanni Leone olasz minisz­terelnök táviratot intézett Hrus­csov szovjet miniszterelnökhöz és Kennedy amerikai elnökhöz, va­lamint Macmillan angol minisz­terelnökhöz. A távirat elismeré­sét fejezi ki a Moszkvában aláírt megállapodásért. Hírügynökségi jelentések sze­rint számos kormány hivatalosan üdvözölte a Moszkvában szüle­tett sikert. így elismerését fejezte ki az atomcsendről kötött meg­állapodás miatt a japán, a hol­land, a dán, a svéd, s az új-zé- landi kormány. Norstad tábor- nik, a NATO európai haderőinek volt főparancsnoka szintén kije­lentette. hogy a szerződés igen fontos lépés lehet a biztonság felé. FRANKFURT. Nixon volt amerikai alelnök, a szélsőséges politika ismert híve, aki most az NSZK-ban van, tar­tózkodóan szólott a moszkvai szerződésről. Kijelentette ugyan, hogy senki sem kifogásolhatja, ha az atomcsendről folytatnak tárgyalásokat, de szerinte az Egyesült Államok „semmiesetre sem fogadhatja el, hogy a nuk­leáris kísérleti robbantások be­szüntetéséről szóló megállapodást a Kelet—Nyugat közti megnem­támadási szerződéssel kapcsolják össze. Nixon a megnemtámadási szerződés gondolatát azzal az ürüggyel utasítja el, hogy ez „a keletnémet kormány elismeré­sét jelentené". Harri man sajtóértekezlete Moszkvában Moszkva (MTI). Pénteken a déli órákban Averelí Harriman ame­rikai kiüügymiaÁszter-helyettes, aki a tíznapos atomcsend-tárgyaláso- kon az amerikai küldöttség veze­tője volt, sajtóértekezletet tartott az amerikai nagykövetség épület tében. Harriman kijelentette: A megegyezés azért jöhetett létre, mert Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök a leg­nagyobb készséget tanúsította. A csütörtökön parafáit atom- csend-megállapodásról kijelentet­te: ez az első, egyszersmind na­gyon fontos lépés a Kelet— Nyugat közötti hidegháborús feszültség enyhítésére. Sok­kal nagyobb jelentőségű, piint amennyire az egyes cikkelyei­ből látszik. Az egyezmény újabb területeket nyit meg a Kelet—Nyugat közötti kölcsönös megértés számára. Van­nak más politikai ügyek is, ame­lyekről tárgyalni lehetne a továb­biakban, s ez a körülmény igen nagy jelentőségűvé teszi a csütör­tökön elért megegyezést — mon­dotta Harriman. — Ez a tíz nap életem legszi- vélyesebb és egyszersmind leg­szakszerűbb tárgyalása volt a Szovjetunióval — fűzte hozzá. Harriman kijelentette, hogy pénteken, magyar idő szerint 13,00 órakor a Kremlben találkozik Hruscsovval, majd Lord Hails- ham-mel, az angol küldöttség ve­zetőjével együtt Hruscsov vacso­ravendége lesz. Szombaton vissza- repül az Egyesült Államokba és jelentést tesz Kennedy elnöknek a tárgyalásokról. Egy kérdésre vá]aszolva elmon­dotta, hogy a földalatti kísérleti robbantások kérdésében továbbra sincs haladás. A Szovjetunió úgy véli, hogy az országok rendelkezé­sére álló nemzeti tudományos észlelési eszközök elegendőek a robbantások észlelésére és a föld­rengéstől való megkülönböztetés- e, az Egyesült Államok azonban ■agaszkodik évente legalább hét ellenőrző csoport beengedéséhez, a Szovjetunió viszont három cso­portot is tökéletesen elegendőnek tart. — A további távlatokkal kap­csolatban nem bocsátkozhatom jóslatokba — mondotta. Hruscsovnak arról a javaslatá­ról, hogy ‘a váratlan támadások megelőzésére a nagyhatalmak egy­más területén létesítsenek a re­pülőtereken, vasúti csomóponto­kon és kikötőkben ellenőrző állo­másokat, Harriman kijelentette: „Ez a javaslat katonailag és lé­lektanilag egyaránt fontos. Azt mutatja, hogy egyik fél sem akar­ja elsőként bevetni a nukleáris fegyvereket”. Egy kérdésre válaszolva kije­lentette, hogy nem tárgyaltak a NATO és a Varsói Szerződés tag­államai közötti megnemtámadási szerződésről, erről ugyanis a há­rom nagyhatalom előbb szövetsé­geseivel fog konzultálni, s utána térnek csak vissza a kérdés meg­vitatására. „A tárgyalások során az összes problémákat gyakorla­tiasan beszéltük meg, s látnivaló volt, hogy mindkét fél megértésre törekszik”. Harriman elmondotta, hogy William R. Tyler, az Egyesült Ál­lamok európai ügyekkel foglal­kozó államtitkár-helyettese a kö­zeljövőben Párizsba megy és be­számol az Egyesült Államok szö­vetségeseinek a moszkvai tárgya­sokról. Remélem — jelentette ki Harriman —, hogy a lehető legtöbb állam csatlakozik a csütörtökön parafáit egyez­ményhez. Egyéb kérdésekre válaszolva, Harriman kijelentette, hogy Hrus­csovval folytatandó péntek dél­utáni megbeszéléséről előbb Ken­nedy elnököt tájékoztatja, s csak ezután számol be újságíróknak. „Annyit azonban elmondhatok — mondotta —, hogy a megbeszélé­sen felvetem a laoszi helyzetet”. Ugyancsak elmondotta, az ame­rikai küldöttség a Genfben július 30-án újból kezdődő tizennyolc­hatalmi leszerelési tárgyalásokon arra fog törekedni, hogy az érte­kezleten meg legyen a hatása a moszkvai atomcsend-egyezmény- nek. Húszezres tömeg tüntetett Párizsban a sztrájktörvény ellen Párizsban csütörtök este hatal­mas tüntetés zajlott le a Repub- lique-téren, a központi munkás­ház előtt. Mintegy húszezer főnyi tömeg tiltakozott a sztrájkjog kor­látozása ellen. A gyűlés szónokai élesen bírál- tik a kormányt és a parlament elé terjesztett sztrájkellenes tör­vényjavaslatot. A nagygyűlés résztvevői elvetet­ték a sztrájkellenes törvényt, az erről széló határozatát küldöttség vitte a parlamentbe. A nemzetgyűlés a késő esti órákban tárgyalta újra a kormány javaslatát, amelyet a degaulleista többség egyszer anár megszava­zott, de a szenátus .203 szavazat­tal 36 ellenében elvetett. A két ház közös egyeztető bizottsága azt javasolta, hogy a törvényjavasla­tot vegyék le a napirendről, a kormány azonban ragaszkodott a sztrájkellenes törvény megszava­zásához. Több ellenzéki képviselő tiltakozása után éjfélkor került sor a szavazásra. Ä degaulleista többség ismét elfogadta a tör­vényjavaslatot. Á szenátus ismét elutasította a törvényjavaslatot A francia szenátus pénteken 213 szavazattal 35 ellenében másod­szorra is elutasította De Gaulle kormányának sztrájkellenes tör­vényjavaslatát. A francia nemzetgyűlés viszont csütörtökön este a szakszerveze­tek heves tiltakozása ellenére má­sodik olvasásban is jóváhagyta a javaslatot. A javaslat törvényerőre emel­kedik, ha á nemzetgyűlés har­madszorra is jóváhagyja. •• Ünnepel Kuba népe Havanna, a TASZSZ tudósí­tója jelenti: A kubai nép ünnepélyes kere­tek köze : ián a Momcada-erőd hősi ostromának 10. évfordulójáról, a kubai for­radalom kezdetéről. A forradalom győzelme óta 26 új nagy gyár és üzem létesült Kubában. Most épül 32 új ipari vállalat.' A • fiatal szocialista ál­lam iparosításának ezek az első, de biztos lépései. „Elmondhatjuk — írja a Revo- lucion című lap —, hogy maga,- biz'osan haladunk az ország ipa­rosításának útján, tudomári’íosan megalapozott, tervszerű és szer­vezett, reális alapon”. Idén több mint 150 millió pesót fordítanak az iparra, az energe­tika fejlesztésére, a mező gazda­ságra és a lakóház-építésre. Ez csaknem kétszerese az 1962. évi beruházásoknak. A Moncada-erőd hősi ostromá­nak 10. évfordulóját a sziget tör­ténetében egyedülálló munka­sikerekkel ünneplik Kuba dol­gozói. Valamennyi ipari és me­zőgazdasági vállalat részt vesz a dexmelé§,,emeléséért és a minő­ség javításáért indított országos versenyben. íz iraki miniszterelnök feltűnést kelte nyilatkozata Bagdad (MEN). El Bakr minisz­terelnök, exkluzív interjút adott a MEN-hírügynökség tudósítójá­nak abból az alkalomból, hogy Egyiptom most ünnepelte a jú­lius 23-i forradalom 11. évfordu­lóját. A baathista* iraki kormány vezetője rendkívül meleg hangon emlékezett meg e történelmi ese­ményről. Megfigyelők a nyilatkozatot is­mertetve hangsúlyozzák, hogy az iraki és Szíriái Baath-párt min­dig egynek vallotta magát. A Szíriái baathisták azonban leg­utóbb Nasszer elnök hétfői be­szédét kommentálva élesen tá­madták „Kairó manővereit”, amelyek szerintük az arab egy­ség ellen irányulnak. Ezért kel­tett meglepetést, hogy a szíriai baathistákkal önmagát azonosító iraki kormány vezetője egyebek között kijelentette: „A július 23-i egyiptomi forradalom új mérföldkő az arab nemzet tör­ténetében. nagy lendítő erő min­den fiatal arab számára, hogy megtalálja a kiutat hazája ne­hézségeiből”. Az iraki miniszterelnök azt mondta: „legboldogabb órái azok voltak, amikor Egyiptomban alá­írták az április 17-i szövetségi alapokmányt”. Megfigyelők kétségbe vonják, hogy az iraki kormány a nem­zeti frontba helyet ad majd Nasz- szer-barát politikusoknak is. Az iraki miniszterelnök a MEN középkeleti hírügynökségnek adott kizárólagos interjúja to­vábbi részében a kurd felkelők éllen vívott hadjáratról is be­szélt. Kijelentette, hogy eredetileg egy éven belül akartak végezni a felszabadító mozgalommal, most azonban „olyan nagy ered­ményeket értek el”, hogy a sza­badságharcosok mozgalmának felszámolására esetleg sokkal rö- videbb idő alatt is sor kerülhet. Új amerikai hírközlő mesterséges hold Cape Canaveral (MTI). Pén­teken a Cape Canaveral-i tá­maszpontról felbocsátották a II. Syncom elnevezésű hírközlő mesterséges holdat. A dob-alakú mesterséges hold súlya 39 kilo­gramm. Műszereit napelemek működtetik, a hírközlő berende­zések távbeszélő és teletype üze­netek továbbítására alkalmasak, de televíziós képek továbbítására, vagy vételére nem. Az amerikai tudósok azt tervezik, hogy ké­sőbb televíziózásra alkalmas Syncom-típusú mesterséges hol­dakat is felbocsátanak. Nem sokkal a kilövés után a mesterséges hold rátért ideigle­nes pályájára (kb. 320 kilométer magasságban). Innen öt és fél óra elteltével különleges rakéta- hajtómű-motorral jut el a mes­terséges hold az igen nagy ma­gasságban lévő (35 900—36 700 kilométer) végleges pályájára. Ebben a magasságban a mester­séges hold rakétaberendezésének segítségével próbálják megadni a végleges sebességet, amelynek a számítások szerint egyeznie kell a Föld tengelykörüli forgásának •-sebességével. .

Next

/
Thumbnails
Contents