Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-23 / 170. szám
Bíztató légkörben kezdődött a moszkvai tárgyalások második hete <2. o.) Elutazott Moszkvából a magyar pártós kormányküldöttség (3. o.) n Magyar—szovjet közös nyilatkozat Teljes nézetazonosság a két párt- és kormányküldöttség között valamennyi megvitatott kérdésben Moszkva (MTI). A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának meghívására 1963. július 10—22-ig baráti látogatást tett a Szovjetunióban a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormányküldöttsége Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás— paraszt kormány elnökének vezetésével. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a Szovjetunióban való tartózkodása alatt tárgyalásokat és megbeszéléseket folytatott és ellátogatott Taskent- be, Irkutszkba, és Bratszkba. t A magyar és a szovjet fél a tárgyalások során tájékoztatta egymást országa belső helyzetéről, az új társadalom építésén fáradozó két ország pártjának és kormányának tevékenységéről. A Magyar Népköztársaság pártós kormányküldöttsége őszinte elismerését fejezte ki a kimagasló eredményekért és nagyszerű tervekért, amelyekkel a szovjet nép. a Szovjetunió Kommunista Pártja és annak lenini Központi Bizottsága vezetésével szilárdan halad előre a kommunista társadalom teljes felépítésének útján. A magyar nép szívből örül a szovjet munkások, kolhozparasztok és értelmiségiek áldozatos, hősies munkája eredményeinek. A szovjet nép alkotó munkájának köszönhető, hogy a Szovjetunió ma a világ legfejlettebb országainak egyike, amely a gazdasági élet számos területén elérte, sől túlszárnyalta a kapitalista országok vezető hatalmát, az Amerikai Egyesült Államokat. Különösen kitűnik a Szovjetunió fölénye és elsőbbsége a világűr békés fel- használásában elért tudományos és technikai eredményekben, amelyek új távlatokat nyitnak a világtörténelemben. A magyar küldöttség hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió tapasztalatainak nagy jelentősége van a lenini elveknek a népgazdaság párt- és állami irányításában való alkalmazásában, ellenőrzésének fejlesztésében, valamint a párt ideológiai tevékenységének fokozásában. A szovjet fél nagy megelégedéssel állapítja meg. hogy a Magyar Népköztársaság dolgozói, a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak Központi Bizottsága vezetésével, kimagasló sikereket értek el a szocializmus építésében, a népgazdaság fejlesztésében, erkölcsi és politikai egységük megszilárdításában. A magyar nép életében történelmi jelentőségű esemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Vili. kongresszusa, amely kifejezésre juttatta a párt sorainak megbonthatatlan egy ró'“ ét, a párt rendíthetetlen hűségét Marx és Lenin tanításaihoz. A szovjet emberek őszintén örülnek a magyar nép kimagasló eredményeinek, a Magyar Szocialista Munkáspárt állandóan növekvő tekintélyének, a Magyar Népköztársaság szocialista társadalmi viszonyai zavartalan fejlődésének. A Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország gyorsütemű politikai, gazdasági és kulturális fejlődése igazolja azt a marxi—lenini tételt, hogy a szocialista országok többé kevésbé egyidejűleg, azonos történelmi korszakban érkeznek el a kommunizmus időszakába. E cél elérésében, a belső erőforrásoknak és az egyes országok lehetőségeinek legmesszebbmenő felhasználása mellett, fontos szerepe van a termelés szakosításának és az együttműködés további bővítésének, a szocialista világpiac adta lehetőségek hatékony felhasználásának, a nemzetközi szocialista munkamegosztás további szélesítésének. Mindkét fél megállapította, hogy ezen együttműködés előnyeinek felhasználásával egyfelől a szocialista testvéri közösség minden egyes országa teljes mértékben megőrzi szuveré- nitását, másfelől nemcsak saját erejére, hanem az egész testvéri közösség segítségére is támaszkodik. Mindkét fél szükségesnek tartja, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében a többi tagországgal együttműködve, továbbfejlesszék a népgazdasági tervek, a termelés egybehangolását és a kollektív gazdasági együttműködés szakosításának más formáit. A felek kifejezésre juttatták, hogy a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai eredményesen fejlődnek. E kapcsolatok a teljes egyenjogúságra és a két ország szuverénitásának tiszteletbentartására épülnek. A tárgyalások során hangsúlyozták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió gyümölcsöző, baráti, a két ország népei létérdekeinek megfelelő gazdasági együttműködés nagy fejlődését. Állandóan növekszik a két ország árucsere-forgalma. Többek között mindkét fél megállapította, hogy a magyar timföld és a szovjet villamosenergia egységes termelési ciklusban való felhasználására vonatkozó alumíniumegyezmény egyik ragyogó példája a mindkét ország javát egyaránt szolgáló baráti, gazdasági kapcsolatoknak. Hangsúlyozták, hogy a továbbiakban kívánatos újabb ilyen bosszúlejáratú megállapodások létrehozása a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatainak különböző területein. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió távlati nép- gazdasági terveinek egyeztetése érdekében jelenleg folyó mankónak. A felek szükségesnek tartják a tudomány, a kultúra, és a művészet területén dolgozók utazásainak, a filmek és a sajtókiadványok cseréjének, a rádió és a televízió kapcsolatainak további bővítését. Mindkét fél kedvezően értékeli a magyar és a szovjet társadalmi szervezetek, üzemek és tanintézetek, testvérvárosok és megyék sokoldalú kapcsolatainak fejlődését. A kulturális együttműködés fejlesztésében és a tapasztalatok cseréjében mind nagyobb feladat vár a magyar—szovjet és a szovjet—magyar baráti társaságokra. n, A tárgyalások során eszmecsere folyt a jelenlegi nemzetközi helyzet leglényegesebb kérdéseiről. Áz eszmecsere igazolta, hogy a felek egyetértenek a mai nemzetközi helyzet értékelésében es abban, hogy eltökélten folytatják harcukat az új háború veszélye ellen, a tartós világbékéért. Mind a Magyar Népköztársaság, mind a Szovjetunió külpolitikáját a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvei vezérlik. Mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy az imperializmus ragadozó természete nem változott, és így még mindig fennáll az a veszély, hogy termonukleáris világháborút robbant ki. Az imperialista körök egyre jobban fokozzák a nukleáris fegyverkezési hajsza ütemét. Ilyen körülmények között a szocialista államok kénytelenek maximális éberséget tanúsítani és megfelelő intézkedéseket foganatosítani védelmi erejük fokozására. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányának meggyőződése, hogy a szocialista államok e védelmi politikája szükséges és helyes, megfelel a szocialista testvéri közösség országai biztonságának és elősegíti az általános béke biztosítását. A felek határozottan elítélik a2 imperialista hatalmaknak külföldi területek, valamint a tengerek ra- kétakilövő-terekké való átalakítására irányuló tevékenységét és állandó harcot folytatnak annak érdekében, hogy a népek jogos követeléseinek megfelelően rakétanukleáris fegyverektől mentes övezetek jöjjenek létre. Magyarország és a Szovjetunió népeit aggasztja, hogy a nyugati országok kormányai tovább folytatják a rakéta- és nukleáris fegyverkezési hajszát. A magyar és a szovjet kormány kötelességének tartja, hogy figyelmeztessen arra, milyen veszélyes következményekkel jár az, ha atomfegyverhez juttatják a nyugatnémet militaristákat és revansistákat, akik mérhetetlen szenvedéseket okoztak már a Szovjetunió, Magyarország és más európai országok népeinek. Mindkét fél úgy véli, hogy a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei által folytatott re- vansista politika az európai feszültség fő oka. Ennek a politikának a nyugati államok részéről történő bármiféle támogatása csak fokozza az európai és a világbékét fenyegető veszélyt. Ezzel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya az ez év januárjában kötött francia—nyugatnémet szerződést úgy tekinti, mint bizonyos francia körök veszélyes lépését, amellyel a francia nép és más európai országok népeinek érdekei ellenére a nyugatnémet revansista erőkkel való összeesküvés útjára tértek. Ha valóra válnának a Nyugat- Németországnak atomfegyverhez juttatására vonatkozó tervek, új helyzet állna elő Európában és ez újabb intézkedéseket követelne a szocialista államoktól. El kell tüntetni a második világháború maradványait, alá kell írni a német békeszerződést és ezen az alapon rendezni kell a nyugatberlini helyzetet. Mindkét fél abból indul ki, hogy lehetséges e kérdést a nyugati államokkal egyetértésben megoldani, ha az utóbbiak készek lesznek józanul és ésszerűen cselekedni, figye- lembevéve a ténylegesen kialakult helyzetet és a két szuverén német állam, vagyis a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság létezését. A német békeszerződés megkötése alapján rendeződne a nyugatberlini helyzet is. Nyugat-Berlin semleges, szabad város státusát kapná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya teljesen egyetért abban, hogy ezek a javaslatok jó alapot nyújtanak a német kérdés rendezéséhez és a maguk részéről minden szükséges lépést megtesznek, hogy biztosítsák a kérdés megoldását. Mindkét fél szükségesnek tartja, hogy haladéktalanul megoldódjék a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek örökre szóló megtiltása. Minthogy a nyugati hatalmak a végtelenségig el akarják húzni az e kérdésben folyó tárgyalásokat, ürügyként követelik az úgynevezett nemzetközi ellenőrző állomások létrehozását a földalatti atomkísérletek megszüntetésének ellen őrzésére, bár tudományosan és gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy ilyen ellenőrző állomásokra nincs szükség. A Magyar Népköztársaság korinánj a osztja a Sznv- 1 jetvnió kormányának azt a nézetét, hogy a nyugati hatalmaknak a nemzetközi ellenőrző állomások létrehozására vonatkozó követelése ilyen körülmények között a NATO-országok bizonyos köreinek ama törekvéseiről tanúskodik, hogy kémkedés céljából megteremtsék a Szovjetunió területére való behatolás csatornáit, amit éppen a béke védelme érdekében nem szabad megengedni. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben egyetért a Szovjetunió kormányának azzal a javaslatával, hogy mivel a nyuga- , ti hatalmak lehetetlenné teszik a i nukleáris fegyverekkel folytatott összes kísérletek megszüntetésére vonatkozó szerződés megkötését, meg kell egyezni abban, hogy tiltsák meg a nukleáris kísérleteket a föld légkörében, a világűrben és a víz alatt. A Magyar Népköztársaság kormánya, mint a barátságról, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerződés résztvevője, teljes mértékben támogatja a Szovjetunió kormányának azt a javaslatát, hogy a NATO-országok és a Varsói Szerződés tagállamai kössenek megnemtámadási szerződést. A felek nagyra értékelik Fidel Castro elvtársnak a Szovjetunióban tett látogatását és hangsúlyozzák, hogy a kubai népnek és Fidel Castro által vezetett kormányának bátorsága és rendíthetetlen helytállása, valamint a Szovjetunió és a többi szocialista ország határozott fellépése a kubai forradalom védelmében, elhárította az imperialisták Kuba elleni közvetlen fegyveres támadását és békés úton rendezte a Karib-ten- ger térségében kialakult válságot, amely az emberiséget a nukleáris háború szélére sodorta. A Karib-tenger térségében kitört válság békés rendezése újra bebizonyította a szocialista világ- rendszernek a világhelyzet alakulására gyakorolt növekvő befolyását. megmutatta annak lehetőségét, hogy a szocialista államok és a tőkés államok között lehet ésszerű és kölcsönösen elfogadható megoldásokat találni a vitás nemzetközi problémákban. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya határozottan elítéli a gyarmatosítás valamennyi megnyilvánulási formáját és újból leszögezi, hogy a jövőben is támogatják Ázsia. Afrika és Latin-Amerika népeinek nemzeti felszabadító mozgalmát, a politikai és gazdasági függetlenség megszilárdításáért a szégyenletes gyarmati rendszer teljes felszámolásáért vívott küzdelmét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió követeli az ENSZ-köz- gyűlés által elfogadott, a gyarmati országok függetlenségének biz- sításáról szóló nyilatkozat azonnali és maradéktalan megvalósítását és vallja, hogy a népeknek a kolonializmus elnyomatása alól való felszabadítása, a szabadságszerető erők halaszthatatlan feladata. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya kiemelke dő nemzetközi jelentőségű ese ménynek tartja a független afri kai országok vezetőinek az afri kai egység megvalósításának prob lémáival foglalkozó addisz-abeba-i értekezletét. Mindkét fél megállapítja, hogy Dél-Korea amerikai megszállása, amely a koreai nép akarata ellenére tovább tart, komolyan veszélyezteti a távolkeleti békét és fő (Folytatás a 3. oldalon)
