Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-23 / 170. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÁG 1963. július 23. Az ideológiai offenzív» kibontakozásával kapcsolatos feladatok ii. Bekövetkezik a torzítás, ha az elméleti következtetések és általánosítások nem tartanak lépést a gyakorlati élet fejlődésével. Éppen ez teszi szükségessé, hogy az eszmei offenzívá- nak velejárója legyen a marxizmus állandó továbbfejlesztése. Pártunk VIII. kongresszusa megállapította, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait. A népgazdaság mind két ágában, — az iparban és mezőgazdaságban is — a szocialista szektor vált uralkodóvá. Közvetlenül napirendre került a szocializmus teljes felépítése. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában a gazdasági építés, valamint a szocialista tudat elterjesztésének teendői kerültek előtérbe. Az ideológiai ofíenzívát nem lehet öncélúnak tekinteni, mert az ideológiai munka elválaszthatatlanul szoros összefüggésben, kölcsönhatásban van gazdasági építőmunkánk feladatainak megoldásával. Tehát az ideológiai munkánk színvonalát és eredményességét elsősorban azzal lehet mérni, hogy milyen hatással van a termelő munkára, szocialista építésünkből fakadó gazdasági feladatok megvalósítására. A gazdasági építőmunkánk eddigi eredményei növelték népünk bizalmát, kedvezően befolyásolták hozzáállását a szocialista építés feladataihoz. Hűen példázza ezt a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a jelenleg fennálló helyzet. Nyugodtan mondhatjuk, hogy tsz-parasztok munkához való viszonya lényegesen javult. Általánossá vált az a törekvés, hogy a ■'tsz-etoet ' megalapozottá, jövedelmezővé tegyük, amelyben az egész tsz-tagság megtalálja számítását. Még, élén-, ken él emlékezetünkben az átszervezés utáni közvetlen helyzet Több helyen, amikor még nem bíztak az emberek kellően a tsz-ben, fenntartásokkal éltek. Ennek nyomán széthúzás jelentkezett, ami lassította a fejlődést. Nem érezték magukénak a közös vagyont, laza volt a munkafegyelem, nem léptek fel a társadalmi tulajdon, a közös vagyon herdálóival szemben. A közösség érdekei, valamint a köztulajdonnal szembeni közömbösséget nálunk még erőteljesen táplálja az emberek gondolkodásában meglévő kistulajdonosi, magántulajdonosi lelkűiét, amely nagy visszahúzó erőt jelent, A társadalmi tulajdonhoz való Szocialista viszony kialakítása az Új típusú ember kialakításáért vívott küzdelem döntő láncszeme. A szocializmus teljes felépítéséből fakadó céljainkat előbb érjük el, ha a dolgozó népünk mélyrehatóan törődik és magáénak érzi, óvja a társadalmi tulajdont és erőteljesen annak gyarapítására törekszik. Ez viszont azt követeli, hogy a közvéleményben ki kell alakítani a közösség javait megbecsülő emberek iránti tiszteletet, valamint a megvetést azokkal szemben, akik a közösség javait herdál iák, gondatlanul kezelik. Üzemekben és tsz-ekben a dolgozók különböző fórumait, termelési tanácskozásokat, közgyűléseket stb. az eddiginél jobban fel kell használni a közösség javára végzett, fegyelmezett, szakszerű munka, a közös tulajdont óvó cselekedet konkrét elismerésére, ugyanakkor az. ezzel ellentétes, a közösség érdekeit sértő közömbösség, nemtörődömség, szervezetlenség konkrét bírálatára. A dolgozók igénylik a közösség érdekeinek az eddiginél határozottabb védelmezését, valamint az ezzel ellentétes cselekedetek bírálatát. A tsz-ek fejlesztésében, megszilárdításában elért eredmények nem könnyen és nem önmaguk- tól jöttek létre. Ezek nagyon komoly erőfeszítéseket igényeltek a pártszervezetektől, a gazdasági vezetésitől, és a tsz tagságától egyaránt A tsz-tagok ma már a politikai tömegmunka hatására, valamint a saját tapasztalataik alapján egyre világosabban látják a nagyüzemben rejlő lehetőségeket. Az átszervezés után kialakult helyzet a termelésben elért eredményeink példázzák, hogy az új termelési viszonyok kialakításának tevékeny és mind tudatosabb részesei. A párt politikája az átszervezés utáni időszakban is helyesen fejezi ki a tsz-ek megszilárdításának útját és módszerét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tsz-ek politikai és gazdasági vezetésének elsőrendű szerepe van a tsz-ek megszilárdításában. A nagyüzemi gazdaságok lehetőségének kihasználása, a tsz-tag- ság irányítása és összefogása politikailag fejlett, szakmai szempontból hozzáértő vezetést igényel. A tsz-ek vezetésének gyakorlatilag kell megküzdeni mindazokkal a problémákkal, amelyek a tsz-ek fejlesztésével kapcsolatosak. Ezt azért tartjuk lényegesnek kiemelni, mert a tsz-ek vezetőinek ideológiai és politikai tisztánlátása, szakmai hozzáértése tovább keli, hogy gyarapodjon. Az állandóan növekvő feladatok mellett a tsz tagsága is egyre igényesebb a vezetéssel szemben, ugyanakkor a tsz-tagság a helyes vezetést elfogadja és egyre aktívabban támogatja is azt. Számtalan példát lehetne arra felhozni, hogy a tsz-vezetés megszilárdítása után rohamos fejlődés következett be. Ezek közül csak néhányat ragadunk ki: Mözs, Pincehely, Bogyiszló. Dunaszent- györgy. A tsz-vezetés megszilárdításában elért eredmények mellett vannak nyugtalanító, hibás jelenségek, ezek korántsem általánosnak, de szóvá tesszük, mert e jelenségek a vezetés gyengeségeit tükrözik és a fejlődésre fékezőleg hatnak. Egyes esetekben tapasztaljuk, hogy a vezetés nem veszi kellően figyelembe a tsz- tagság javaslatait, véleményét. A tsz-tagság öntudatának, felelősségérzetének növekedésével pedig egvütt jár az, hogy jobban beleszól a vezetésbe, igényli a tájékoztatást, emberséges bánásmódot. és a kellő határozottságot is. Egyes tsz-vezetők az elért gazdasági sikerektől elbizakodnak. az eredményeket csak sajátjuknak tulajdonítják, figyelmen kívül hagyva azt, hogy az eredmények a vezetés és a tagság egvüttes munkája alapján születnek. Az ilyen önteltség, elbizakodottság a tagságtól való elszakadáshoz vezet. A mozgalomnak is és az egyénnek is káros ez. A tsz tagsága helyenként indokolatlanul rágalmazza a vezetőket. Az ilyen próbálkozás azonban a legtöbbször kudarcot vall, a tagság tárgyilagos, józan ítélőképessége, magatartása következtében. Nyugodtan, magabiztosan lehet és szükséges is a tagságra támaszkodni, hogy úgy mondjuk „kényes” kérdésekben is. A tsz-tagság aktív alkotó munkájának további kibontakoztatása nélkülözhetetlenül igényli, hogy a vezetés mindenkor építsen az emberek helves véleményére, az ügyet előmozdító javaslataikra. A megyei pártbizottság, a járási bizottságok, a pártszervezetek, a tanácsok, valamint más állami szervek komoly erőfeszítéseket tettek és tesznek a gyenge tsz-ek megszilárdításáért. A gyenge tsz-ek gazdasági és politikai megszilárdítása szorosan összefügg a szocialista öntudat növelésével kapcsolatos ideológiai és politikai munkánkkal. Nyilvánvaló dolog, hogy amelyik tsz-ben főleg a munka termelékenysége alacsony, vagy más okok miatt a termelés alacsony színvonalon van és ennek következtében a jövedelem sem kielégítő, ott ez messzemenően kihat a dolgozók öntudatára, munkához való hozzáállására. A gyenge tsz- ben a vezetés megszilárdítása, .és a gazdasági intézkedésekkel párhuzamosan lankadatlanul ideológiai és politikai munkát kell kifejteni, hogy a tagság felismerje és magáévá tegye: az adott tsz fejlesztése elsősorban az egész tagság együttes, fegyelmezett, odaadó munkája következtében tud megvalósulni. Az állami dotáció nagyon lényeges megsegítést jelent a gyenge tsz-nek, de ha nem párosul a tagság cselekvő, szorgalmas munkájával, a vezetés megszilárdításával, valamint a szervezettséggel és szakértelemmel, akkor a tsz nem tud megfelelően fejlődni. A gazdasági építő munkánkban központi helyet foglal el a munka termelékenységének növelése, termékeink minőségének javítása, általában a gazdaságos termelés, mert ez teremti meg az alapját az életszínvonal rendszeres emelkedésének. Éppen ezért a munka termelékenységének emelése egész népünk elsőrendű feladata. Lenin tanításaiban világosan és egyértelműen kifejezésre jut, hogy a szocialista társadalomnak a kapitalizmus feletti győzelme szempontjából a munkatermelékenység legmagasabb fokú elérése a legfontosabb és a legfőbb. „A kommunizmus a kapitalizmussal szemben az önkéntes, a tudatos, az egyesült, a modem technikát felhasználó munkások magasabb fokú termelékenységét jelenti” — írja Lenin. Pártunk VIII. kongresszusának határozatai, a szocializmus teljes felépítését magába foglaló céljaink csak óhajok maradnának népünk szorgalmas, alkotó munkája nélkül. A munka termelékenysége emelésének feladataiban egyaránt összpontosulnak gazdasági erőfeszítéseink és Ideológiai nevelőmunkánk elemei. A dolgozók ismerete a termelékenység emelésével kapcsolatban eléggé általános. A termelékenység növelése irányába ható ideológiai és politikai munkánk legnagyobb gyengesége, hogy általában beszélünk a munka termelékenységéről, annak fontosságáról, de konkrétan sok esetben nem tudjuk azt megmondani, hogy egy-egy brigád, vagy akár egyes személyek mit tudnának tenni a munkatermelékenység emeléséért. E feladatot a gazdasági, műszaki vezetéssel és közgazdászokkal szorosan együttműködve tudjuk csak megoldani. Az új, szocialista munkafegyelemre való nevelés szempontjából nélkülözhetetlen jelentősége, szerepe van az anyagi és erkölcsi ösztönzők helyes alkalmazásának. Az eddigi tapasztalatok szerint nagy mértékben hozzájárul a dolgozók munkafegyelméhez, munkamoráljához. Az anyagi és erkölcsi ösztönzőket nem lehet és nem szabad egymással szembeállítani, vagy egymással helyettesíteni, mert a termelés szenvedi kárát minden esetben. A tsz-ben kialakult helyzet e téren híven példázza, hogy megyénkben is célravezetők azok az erőfeszítések, amelyeket teszünk az anyagi érdekeltség helyes alkalmazásáért. A növénytermesztés területén jelentősen előreléptünk a célravezető, differenciált anyagi ösztönző módszerek alkalmazásában. Az állattenyésztés területén azonban több tsz-ben nem alkalmazzák az anyagi ösztönzés módszereit kellően. Ez természetesen kihatással van az állattenyésztés hozamaira. (Folytatjuk) Bíztató légkörben kezdődött a moszkvai tárgyalások második hete Moszkva (MTI). Hruscsov szov- I jet miniszterelnök, a Kádár Já- ’ nos vezette magyar küldöttség társaságában, a Lenin-stadion- ban Averell Harriman amerikai külügyminiszter-helyettessel és Foy Kohlerrel, az Egyesült Ál- lajyiak moszkvai nagykövetével együtt megtekintette a szovjet— amerikai atlétikai viadalt. A mérkőzés után Hruscsov a két amerikai politikus társaságában a stadion fogadószobájába vonult, ahol egyórás tanácskozást folytatott velük. Jólértesült körök szerint a megbeszélésen az atomkísérleti robbantások részleges beszüntetéséről volt szó. Ezenkívül Harriman felkérte Hruscsovot, részletezze azt a javaslatát, hogy a meglepetésszerű támadások megelőzése céljából a keleti és a nyugati haderők megfigyelőket cseréljenek ki. Moszkvai megfigyelők továbbra is derűlátóan nyilatkoznak az atomkísérleti robbantások beszüntetéséről. sőt egyesek azt hangoztatják, hogy a részleges atomcsendről szóló egyezményt I hamarosan, még a hét közepe táján alá is írják. A New York Times hétfői cikkében arról ír, hogy „nem mindenki lesz boldog”, ha sikerül is megállapodást aláírni az atomcsendről. „Lesznek olyan tábornokok, akik több értesülést akarnak, és olyan politikusok, valamint államférfiak, akik olyany- nyira mélységesen bizalmatlanok, hogy az egyezmény megkötése után is félelemben élnének" — írja a lap. Ezt követően hangsúlyozza, hogy „Franciaország De Gaulle- ja fokozza erőfeszítéseit, hogy felrobbantson néhány atombombát és ilymódon bizonyos hazafias megelégedésbe és nemzeti kényelembe ringassa magát”. Aggodalommal tekintenek a nyugatnémetek is a moszkvai tanácskozások felé. mert attól tartanak, hogy a nukleáris kísérletek beszüntetéséről szóló megállapodást összekapcsolják a megnemtámadási szerződés valamilyen fajtájával — írja befejezésül a New York Times. Moszkva: Munkában az értekezlet. (MTI Külföldi Képszolgálat) Összeült a moszkvai háromhatalmi értekezlet szövegező bizottsága Moszkva (MTI). Hétfőn délelőtt Moszkvában összeült a nukleáris kísérleti robbantások beszüntetéséről tárgyaló háromhatalmi értekezlet szövegező bizottsága. Gromiko s ovjet külügyminiszter, Harriman amerikai külügyminiszter-helyettes és Hailsham, Nagy-Britannia képviselője 13 órakor kezdte meg tanácskozásait. A Reuter szerint a megbeszélések második hete is a derű- ( látás légkörében kezdődik. Az optimizmust tovább növelte az a hír, hogy Hruscsov vasárnap meglepetésszerűen fogadta Harri- mant, az amerikai küldöttség vezetőjét. Közlemény az SZKP és a KKP tanácskozásairól Moszkva (TASZSZ). Moszkvában hivatalos közleményt adtak ki az SZKP és a KKP képviselőinek moszkvai tanácskozásairól. A közlemény hangoztatja: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége és a Kínai Kommunista Párt küldöttsége jú- l;us 5-től július 20-ig megbeszélé- S3ket folytatott. A megbeszéléseken részt vettek: Az SZKP részéről Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizottságának titkára ( a küldöttség vezetője), Viktor Grisin, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Leonyid Iljicsov. az SZKP Központi Bizottságának titkára, Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Pavel Szatyukov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, Sztye- pan Cservonyenko, az SZKP Központi Bizottságának tagja. A KKP részéről: Teng Hsziao- ping, a Kínai KP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott- sig főtitkára, (a küldöttség vezetője), Peng Csen, a Kínai KP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkárságának tagja (a küldöttség vezetőjének helyettese), Kang Seng, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkárságának tagja, Jang Sang-kun, a Központi Bizottság titkárságának póttagja, Liu Hing- hi, a Központi Bizottság tagja, Vu Hsziu-csüan, a Központi Bizottság tagja. A tárgyalások során a két fél kifejtette nézeteit és álláspontját a jelenlegi nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista mozgalom és a szovjet—kínai kapcsolatok egész sor elvi fontosságú kérdésében. A Kínai Kommunista Párt küldöttségének javaslatára megállapodás született arról, hogy megszakítják a küldöttek munkáját és a tanácskozásokat a jövőben folytatják. A megbeszélések helyéről és idejéről az SZKP Központi Bizottsága és a KKP Központi Bizottsága között folytatott tanácskozások útján későbbi időpontban döntenek”. Az Uj Kína’ hírügynökség jelentése szerint Pekingben hasonló szövegű közleményt adtak ki. I r
