Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-18 / 166. szám
1963. július 18. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Tíznapos átfutási idő9 százezer forint értékű terrtúlteljesítés a szekszárdi Patyolatnál — Csak még néhány fokkal szárazon, „vasalva” szedi el, s A fehérnemű-részlegben a muncsökkenne a meleg — száll a só- hajtogatja nagy gonddal. ka ütemét a mosó diktálja. Az ő haj, de bizony mindhiába. A hi- _ Megszámolták-e már. hogy adagolásától függ a gőzmángorló- ganyszál, mintha csak odaszegez- hány darab megy át kezükön? nál és a kézivasalóban dolgozók lék volna, makacsul kitart a 40 — Kinek van arra ideje. Csak tervteljesítése. Nos. Naszladi JáCelsius foknál, se alább, se fel- azt lessük, hogy a mosoda hoz-e nos nem fukarkodik, egész mű- jebb nem mozdul. Bár az utóbbi még. Ha ott elcsendesülnek a gé- szakon át ellátja az asszonyokat napokhoz viszonyítva „enyhülést” pek tudjuk, hogy a műszak vé- munkával, úgy. hogy azoknak jelent ez is, a Patyolat Kelmefes- gefele járunk — mondja Báló még percnyi pihenésre sem matti es Vegytisztító Vállalat fehér- Zoltánná, aki már nyolcadik éve ra<t idejük. nemű-részlégénél mertek már 48 szolgálja a gőzmánvorlót — De hát mit is tehetnék mást. f°*0t is' . A mosoda most még nem csen- ™ég mindig nagyo" sok.ka mun’ A mosásra varo ruhák nem- Hegedik Az öt eén szünet nélkül kank ~ moníUa- hangjában egy hogy fogynának, egyre csak sza- pörög, az egyik hatvan, a másik kis részvéttel az asszonyok iránt, porodnak. Hej. pedig, de jól esne harminc kiló ruhából gyúrja a Általában a nyári hónapokban egy kis pihenés, egy kis lazsálás piszkot. Az első pillanatban úgv csökkenni szokott a Patyolat mun- az asszonyoknak! Most azonban tűnik hogy nem is olyan nehéz kája' “ nfm következett be. arra ®í*?cs ‘hejük, hogy arcukról ez a rnUnka, gépek végeznek min- letoroljek a yerejtekcseppeket. dent, a mosást, s a csavarást is. — al|nek 1S> csak magunkat Csak amikor Naszladi János, a bosszantanánk, mert alighogy vé- „mosómester” a hatvan kilónyi gighuzzuk arcunkon a zsebken- vizes ruha kiszedéséhez kezd, s , ,,,, , dot. kezdhetjük újra az egeszet. karjain kidudorodnak az izmok. ™ok a, f?léves, íerv 13,3 százaié- Boseges az „utánpótlás” — mond- akkor hagy alább az ember lelke- kos tulteljesiteset igazolják, s ez ják fanyalogva. sedése, hogy valaha is kipróbálja 'gen dicsérendő eredmény. KülöA gőzmángorló mellett szinte a mosást nagyüzemi módon. Férfi posep a ket hónappal ezelc.ti al- éget a meleg. Két asszony még ereje kell ahhoz, nem úgy. mint után. Májusban meg egv. gyűrötten, nedvesen rakja a hen- a háztartáson belüli nagymosás- ™sfe hónapos volt az átfutási ger alá a ruhákat, egy pedig már hoz. ldo vegytisztitasnal. mosásnál, testesnél egyaránt — ma tíznapos.----------------------------- -............ ■ ■■■ .................... ,a vállalat dolgozói a félév során 1 144 000 forint értékű munkát véAz első félévet a sok nehézség dacára is sikeresen zárták. A tervtúlteljesítést bizonyító számok az elmúlt napokban kerültek nyilvánosságra. Ezek a száA kártérítési kötelezettségről Szerkesztői üzenet SZ. K. DUNAFÖLDVÄRI OL-1 szes igásállatokat és főbb gazdaA Bölcskei Gépállomás vezet az aratási versenyben A Tolna megyei Gépállomások Hörnyéki János a Dalmandi Gép- Igazgatóságának legutóbbi érté- állomás ifjú kombájnosa az első kelése szerint az aratási verseny- 126 holdas 165 tonnás teljesítmé- ben a Bölcskei Gépállomás tört nyével. az élre. A kombájnaratás tervét Az SZK—3-as kombájnok át- a Bölcskei Gépállomás a megyei lagteljesítménye a legmagasabb 46.6 százalékos átlaggal szemben a Bölcskei Gépállomáson: 225 105.5 százalékra teljesítette. hold, 191 torma. A B—62-es komAz SZK—3-as kombájnosok bájnokkal a Nagydorogi Gépállo- versenyében Gottschál Péter más kombájnosai érék el a leg- bölcskei kombájnos vezet 364 magasabb átlagteljesítményt: 104 holdas és 358 tonnás teljesítmé- hold, 108 tonna gabona learatása nyével. A B—62-es és AC—400-as illetve cséplése esik egy B—62-es kombájnvezetők versenyében kombájnra. Befejezik 20 napos gyakorlatukat a Pécsi Építőipari Technikum tanulói A tanév már befejeződött, de nem élvezhetik a vakációt, mivel a technikumokban most nyári kötelező gyakorlatok vannak. Szekszárdra a Pécsi Polláck Mihály Építőipari Technikum ta- ..... nulói jöttek el. Hlavati János elmennek^ megkezdődik az igaa technikus tanár vezetésével, hogy szárdon. Tetszik nekik a város, csak azt kifogásolják, hogy több vizet kapnak, mint kadarkát. Jól érzik itt magukat, egy-két fiúnál már szívbéli dolgok is nehezítik a válást. Befejezik a gyakorlatot. itt alkalmazzák az elméletben ta nultakat. — Először kicsit idegeskedtünk — mondta Schmidt Ádám oktató. — Fiatalok, tanulók, nem sok reményt fűztek hozzájuk. De ők bebizonyították, hogy szeretik a szakmájukat és szeretnek dolgozni. A szekszárdi irodaház építésénél már egészen komoly feladatokat is bíztak rájuk, ök sikeresen teljesítették. Napi 6—8 órát dolgoztak, sokszor a tűző napon, de senki sem kedvetlenedett el — azért jöttünk hogy dolgozzunk — mondták. A laktanya mögötti lakóház alapjait is ők rakták le. úgyszólván egyedül. A csoportok irányítását maguk közül választott brigádvezetők végzik. A Komlói Építőipari Vállalat igyekezett mindent megtenni. vakáció. Egy ígérettel búcsúznak a várostól. — Jövőre is visszajö vünk! K. J. geztek a megye lakosságának, illetve a közületeknek. — Ennek az összegnek több mint felét, pontosan 752 ezer forintot — a fehérnemű-részleg munkája hozta — dicsekednek az asszonyok. És tegyük hozzá, joggal, mert nem mindennapi feladatra vállalkoztak. Termelékenységüket minden beruházás, újítás, vagy gépesítés nélkül növelték. A már egyetlen tartalékukhoz, a munkaidő száz százalékos kihasználásához nyúlhattak csak. — Persze, ez alatt nem azt kell érteni, hogy azelőtt nem használtuk ki a rendelkezésünkre álíó időt. Iparkodtunk akkor is. hisz állandóan sürgettek bennünket, de néha-néha meg is pihentünk, az engedélyezett időn belül. Most lemondtunk erről a néhány nerces pihenőről — magyarázkodik Dudás Antalné. Szünet nélkül, három műszakban. és „árnyékban” 40 fokos melegben dolgoznak, hogy a lakosság igényeit kielégíthessék. Egy a kérésük csupán: a lakosság ne várja meg, míg hidegebbre fordul az idő — bár ez után ők áhítoznak leginkább — a téli holmikat adják le már most tisztításra. Most. míg tíznapos az átfutási idő. Rácz Mária VASÖNKNAK arra a kérdésére, hogy jogosan hozhat-e a tsz ellőne 300 forintot meghaladó kártérítési határozatot azért, mert nem vitte be lovát a tsz-be és nem vett részt a közös munkában, valamint arra a kérdésére, hogy a kártérítési határozatokat jogosult e a tsz végrehajtani, a következőket válaszoljuk: Az a termelőszövetkezeti tag, aki egyrészt nem tett eleget beviteli kötelezettségének, lovát nem adta át a termelőszövetkezetnek és a közös munkában sen» vesz részt képességei szerint, a termelőszövetkezetnek kárt okoz és zavarja a gazdálkodás rendjét. Értesüléseink szerint a tsz vezetősége különféle rendszabályokat foganatosított már eddig is, megfelelő felvilágosító munkát végzett, sőt fegyelmi eljárást is indított az ilyen tagokkal szemben. Miután ezek a rendszabályok nem vezettek eredményre, hozta meg kártérítésre kötelező javaslatát a tsz vezetősége. A 300 forint feletti kártérítési határozatok meghozatalára a tsz közgyűlése az 1960. évi 8. sz. tvr. által módosított 1959. évi 7-es számú tvr. 15 §-ában foglaltak alapján jogosult. A tag kártérítési felelőssége ugyanezen tvr. 14. § (2) bek. szerint a kár teljes mértékig terjedhet, ha azt szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból idézte elő. A fentiekre való tekintettel a kártérítési határozat meghozatalára megfelelő eljárás lefolytatása után a tsz közgyűlése jogosult az alábbiakra is: A Legfelsőbb Bíróság 800 3 sz. kollégiumi állásfoglalása szerint a munkamulasztással okozott kárt illetően azt kell szem előtt tartani, hogy a termelőszövetkezet tagjai a belépéssel á közös munkában való részvételre vállal kötelezettséget. E közös munka az alapja a termelőszövetkezet gazdálkodásának és a termelőszövetkezet tagjainak a jövedelmét is az biztosítja. Az alaptörvény 12. § szerint a tag alapvető kötelezettsége. hogy a tsz közös munkájában a legjobb képességei szerint részt vegyen ós legalább az alapszabályban kötelezően előírt számú munkaegységet teljesítse. A 24. § szerint pedig köteles a közgyűlés határozatának megfelelően — térítés ellenében — a közös gazdálkodás céljára a termelőszövetkezet tulajdonába adni a saját és a vele közös háztartásban élő családtagók tulajdonát képező öszsági eszközöket stb. Ha ennek az alapvető kötelezettségnek vétkes megszegésével a terme löszö vetkezetnek ténylegesen kárt okoz, ez a kártérítési felelősséget megalapozza. A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint az ezen mulasztás miatt keletkezeit kárt szándékosan okozott kárnak kell tekinteni, mert a tag a felhívás és figyelmeztetés után ismerte magatartásának károsító követelményeit. A KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG a ténylegesen felmerült kárra terjed ki. ami mező- gazdasági művelésnél terméskiesésben is jelentkezhet. Az ilyen terméskiesés tényleges kár. mert a termelőszövetkezet reálisan számbajövő gazdasági eredményét csökkenti. Emellett az okozati összefüggés is fennáll, mert a terméskiesés a gazdálkodás rendjét megzavaró tsz-tag vétkes magatartásának egyenes következménye. Ugyanez vonatkozik az eszközök elvonására is, ami ugyancsak a termelőszövetkezetnél tényleges kárként jelentkezhet. Amint a fentiekben felhívott bírósági állásfoglalásból és törvényes rendelkezésekből is kitűnik ez a két kötelezettség olyan alapvető kötelezettsége a tagnak, amely a gazdálkodás rendjére és a jövedelmezőségre is befolyással van. Nem lehet kétséges az, hogy akikkel szemben a minden irányú politikai és felvilágosító mun ka nem bizonyul hatásosnak, azzal szemben felelősségre vonást kell alkalmazni a becsületesen dolgozó tagok érdekeinek védelmében is. Mindezekre példának hozhatjuk fel a bátai tsz-nél alkalmazott kártérítési határozatokat, amelynek eredmén yeképpen a jövedelmezőség is komoly eredményt mutat a termelőszövetkezet gazdálkodásában. A vezetőséget az ilyen eljárásoknál főként az vezeti, hogy a tagok megértsék kötelezettségeik összefüggnek jogaikkal, s azok mikénti teljesítése társaik boldogulását is elősegíti. Az eljárás során lehetőség van arra is. hogy megfelelő magatartás esetén a kártérítés felfüggesztése. vagy részbeni elengedése utján nevelji# a dolgozókat amint azt a bátai termelőszövetkezetnél is tették. A határozatok végrehajtására a termelőszövetkezet jogosult, de igénybe vehet bírói végrehajtást is. Először a kövér asszony lépett ki a kapun, utána pedig a kövér férfi. Az asszonyon selyemruha feszült, a férfin habselyem ing és ballon-nadrág. Peckesen, magabiztosan lépkedtek a járdán, minden lépésükön, egész magatartásukon látszott: itthon érzik magukat. Szótlanul mentek a hármas hídig, ott az asszony szólalt meg először. Szekszárdi krónika ESTELI SETA szóból zongora hangja szűrődött ki az utcára és előtte fiatalok ácsorogtak, fiúk, meg lányok. — Ezeknek a népeknek való — bökött a kövér ember az — Sok most ebben a városban ácsorgókra, s megvetés hallott a gyiittment... Az ember fölényesen nevetett, megsimogatta a pocakját és csak néhány lépés után válaszolt. — Elég sok. A Széchenyi utcán már na.................... . . gyobb volt a forgalom. Nem térh ogy a fmtalokjó^ \ tek senkinek, a szembejövők le ki hangjából. kellett volna elcsavarni a nyakát, amikor megszületett ebben a kórházban. Az asszony a lánya taníttatására gondolt. Sok pénzt áldoztak érte. — Így hálálja meg a szerete- hogy a mi házunkat is lebont- tünket, meg azt a sok pénzt, ják — mélázott el az asszony és amit ráköltöttünk... majdnem kibuggyant a könny a Az ember a pénzre gondolt, szeméből. Az asszony azt ,már nem — Még rákerülhet — hagyta merte megmondani, hogy Y-ék rá az ember szomorúsággal. — is vettek egy Trabantot, mert Én pedig nem fogok ilyen papír- nem merte az urát mérgesíteni. gukat. Munkaruhát, kedvezmé nyes ellátást, és még zsebpénzt is kapnak. A vállalat a legjobban dolgozó 15 diákot külön jutalomban is részesíti. A fiúk közül különösen Siófoki István és Kovács László emelkednek ki szaktudásukkal és szorgalmukkal. A lányok éppen úgy vakolnak, falaznak, mint a fiúk, de a mal- terhordástól sem húzódoznak. A lányok példaképei Horváth Ilona. Szabiár Klára és főleg Vinkovics Erzsébet, aki munkaidő után is ott marad egy-egy órára, hogy többet tanulhasson. Legtöbbjük először van Szék szorultak a járdáról. Ismét az kerékpár asszony volt a beszédben a kezdeményező. — Szemérmetlenek ezek a mai lányok. Alig van , rajtuk valami ruha... Az ember alig észrevehetően mosolygott és kicsit feltartotta A presszó előtt felkacagott egy falú házakban lakni. Akkor épi- Elég nagy csapás, hogy a lány, lány, erre a kövér ember visz- tünk magunknak házai a telken... aki olyan sok pénzbe került, sza nézett, a kövér asszony pe- — Ha addig még megmarad a olyan rosszul ment férjhez. Egy dig meggyorsította lépteit... telek is... falusi tanítóhoz... Jaii. jajj... A központban úgy mentek át A beszédből sok volt. A telek- A kórház után visszafordultak, az úttesten, hogy leállt egy ma- úgy mindkettőjüket elszomori- Az asszony feltette a napszem- stek gépkocsi és két motor- tóttá, emelt fővel, hallgatagon üvegéi, mert szerinte ro'ntja a. mentek tovább. A kórháznál egy szemet a neon. — Ezeket a lámpákat is hagyAz asszony nem reagált az o.u- a fejét. Kényelmesen lépdelt to- tokra, más jutott eszébe. vább és nézegette a szemérmetlen” lányokat, akiken alig van valami ruha. Nem szólt semmit, minek is szóljon, valóban szemérmetlenek ezek a mai lányok. — Megnyílt a zenés presszó... — szólalt men ismét az asszony és meglassította lépteit. A presz— Minden senkinek van most fehérköpenyes fiatal orvos szamár autója. — Ezt az ember ladt át az úttesten. Megjelenése mondta és legszívesebben meg- ismét szólásra bírta az asszonyt, állt volna az úttesten. hadd — Ez veszi el maid X-ék lá- ácsorogjon tovább a maszek nyát... Jó lesz annak a rafanc- autó. meg a két motorkerékpár, nak... — Jó. Ma az orvosoknak még ió. Kereshetnek... — X-ék szerencsések. A mi lányunknak nem volt elég esze. Az ember paprikavörös lett. Dühödten oldalba lökte az asz— Azt mondják, itt végig emeletes házakat építenek. — Megette a fene — kopott a szón a kövér férfi. — Kiűzik az embert megszokott o>‘honó- ból és bérkaszárnnánnt ép'tenek az ő'i házak helyibe. — Majd még rákerül a sor. hattok volna a francba... Az ember nem szólt rá semmit. Mérges volt a lányára, aki olyan rosszul ment férjhez. A Kispipa elé érve szólalt csak meg újból. — Bemegyünk egy pohár sörre... — Jó. bemegyünk egy pohár sörre — hagyta rá az asszon’./—, de nehogy kettő legyen belőle... A kövér férfi ezen megdiihö- dött ismét és mereven lépett he sz'onyt és ráförmedt. — Fogd be a szád! Nem is elsőnek a kocsma ajtaján, akarok Ételről hallani. Akkor ÉRDI ZOLTÁN
