Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-18 / 166. szám

6 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAÖ 1963. július 18. Az ünnepi sportnapok most — és a jövőben Jóssá nemzetközi női mester és Gombás Judit mesternő vezet a csillagszerző sakkversenyen Szerdán a versenyen további színvonalas változatos küzdelmet vívtak a résztvevők. Még tömör az élmezőny, de kezd kialakul­ni a vezetők sorrendje is. A megnyitók változatos skálája mellett újabb francia és szicíliai védelmű játszmát is váltottak. A félig nyílt megnyitók viszonylag gyakoribbak voltak. A verseny egyik rangadó mér­kőzését Bilak Istvánná mestemő és Karakas Gyuláné nemzetközi mesternő vívták, 6 órás küzde­lemben, döntetlen eredménnyel. A francia védelmű játszma nyi­tási részében Bilekné gyalogáldo­zata színes, érdekes állást ered­ményezett. A rendkívül fordula­tos játék végig izgalomban tar­totta a résztvevőket és az érdek­lődőket egyaránt. A küzdőszelle­met tükrözik a játszmák, döntet­lenre csak olyan játszmát adtak eddig, amelyben egyik fél részé­re sem volt további játéklehető­ség, árnyalatnyi fölény és kilátás sem volt ilyenre szert tenni. A mezőny legfiatalabb játékosa ifjú Mechtl Béla hármas huszár- játékot játszott Gombás Judit mestemővel szemben. A nyitás­ban fölénybe került, bástyát nyert — amely azonban a mestemő helyes ellenlépései után csakha­mar minosógelőnyre olvadt le. Ezután Gombás fokozatosan fö­lénybe került és a 46. lépésben feladásra kényszerítette középis­kolás megyei sakkbajnokunkat. Jablonszky Lajos — Lángos Jó- zsa 0:1 (Aljechin védelem). A vi­lágos bábok vezetője a játszma elején és középső szakaszában egyenrangú ellenfélnek bizonyult, sőt némi pozíciós fölényt harcolt ki. A végjátékban azonban nem­zetközi mesternőnek nagyobb játszmarutinja, tapasztalata érvé­nyesült — és előbb gyalogot, majd a 62. lépésben játszmát nyert. A forduló legrövidebb játszmá­ját Kunos Ferenc és Lódy Károly váltották. A hármas-huszárjáték rendkívül éles cselváltozatában Lódy Károly hibás lépését Kunos jó érzékkel használta ki és a 12. lépésben nyert. Fehérvári Örs — Sinka Brigitta mestemő 0:1 (Réti megnyitás). A játszma színvonalas küzdelmet hozott és elméleti érdekességü és értékű végjátékot. Fehérvári gya­logot veszített a középjátékban, amelyet a mestemő jó érzékkel, hajszálpontos technikával érvé­nyesített és az 5 és fél órás küz­delem a sötét bábok vezetőjének győzelmével ért véget. Pékár Kornél — Szokolics György 1 :Q (Szicíliai védelem). Értékes játszma alakult ki és vérbeli küzdelem, ezen a táblán is. A nagyobb elméleti felkészült­séggel rendelkező Pékár Kornél a nyitásban fölénybe került és ezt végigmegtartva győzött. A verseny állása a IV. forduló után: Lángos Józsa, Gombás Ju­dit 3.5 pont, Karakasné, Bilekné, Sinka 3, Kunos 2.5, Jablonszky, Pékár 2, Szokolics 1, Fehérvári 0.5, Lódy, ifjú Mechtl 0 pont. II megyei spartakiád teke és kerékpár versenyérííl Amíg a rendkívül izgalmas at­létikai versenyek zajlottak a pá­lyán, addig a tekézők a teke- csarnokban harcoltak a győze­lemért, a kerékpárosok pedig a budapesti 6-os úton mérkőztek meg egymással. A tekeversenyek során a küzdelmeket a dombóvá­riak elvitathatatlan fölénye jelle­A szekszárdi járás Kilián kupa labdarúgó bajnokságának 1963. évi sorsolása Északi csoport: II. forduló*július 21: Decs—Ten- gelic, Szekszárdi Gépjavító—Kistor­más, Bogyiszló—Kajmád, Szedres szabad napos. III. forduló, augusztus 4: Kaj- mád-Szekszárdi Gépjavító, Klstor- más-Decs, Tengelic—Szedres, Bo- gyíszló szabad napos. IV. forduló, augusztus 1.1: Szed­res-Kistormás, Decs—Kajmád, Szek­szárdi Gépjavító—Bogyiszló, Tenge- lic szabad napos. V. forduló, augusztus 18: Bo- gyiszló—Decs, Kajmád-Szedres, Kis- tormás—Tengelic. Szekszárdi Gép­javító szabad napos. VI. forduló, szeptember 1: Ten­gelic—Kajmád, Szedres-Bogyiszló, Decs—Szekszárdi Gépjavító, Kis­tormás szabad napos. VII. forduló, szeptember 8: Szek­szárdi Gépjavító—Szedres, Bogyisz- ló—Tengelic, Kajmád-Kistormás. Decs szabad napos. Déli csoport: I. forduló, július 14: Pörböly­Alsónána, Sárpilis—Báta, Öcsény— Szekszárd-Szőlőhegy. II. forduló, július 21: Öcsény— ’örböly, Szekszárd-Szőlőhegy—Sár­pilis, Báta—Alsónána. III. forduló, augusztus 4: Pőr­óöly—Báta, Alsónána—Szekszárd- Szőlőhegy, Sárpilis—Öcsény. IV. forduló, augusztus 11: Sár­pilis—Pörböly, öcsény—Alsónána, Szekszárd-Szőlőhegy—Báta. V. forduló, augusztus 18: Pör­Pöly—Szekszárd-Szőlőhegy, Báta- öcsény, Alsónána—Sárpilis. mezte, a kerékpárversenyen is a női bajnokság dombóvári, a férfi pedig a szekszárdi járásba ván­dorolt. A versenyek eredményei­ről és lefolyásáról az alábbiakban adunk tájékoztatást: Teke: Nők: Nagy fölényben voltak a dom­bóvári lányok különösen a csa­patversenyben, ahol éppen 100 fával előzték meg Sióagárdot. Az egyéni versenyben is a dombó­vári és a sióagárdi versenyzőgár­da harcolt egymással, de csak a sióagárdi Sándornak sikerült el­csípni a bronzérmet. Eredmények: Csapatban: 1. Dombóvár (D. j.) 320 fa, 2. Sióagárd (Sz. j.) 220 fa. 3. Mórágy (B. j.) 202 fa. Egyénileg: 1. Neth (Dombóvár) 138 fa, 2. Szemenkeí (Dombóvár) 108 fa. 3. Sándor (Sióagárd) 92 fa. Férfiak: A dombóvári és a szekszárdi járás vívott egymással küzdelmet az első helyért, végül is a jobb egyéni versenyzőkkel rendelkező dombóvári csapat szerezte meg a bajnoki címet. Az egyéni verseny­ben a dombóváriak biztosabban szerezték meg az első két helyet. Eredmények: Csapatban: 1. Dombóvár (D. j.) 478 fa, 2. Tolna (Sz. j.) 459 fa, 3. Bonyhád (B. j.) 403 fa, 4. Gyönk (T. j.) 359 fa. Egyénileg: 1. Árvái (Dombóvár) 169 fa, 2. Illés (Dombóvár) 167 fa, 3. Timrner (Tolna) 157 fa. „PorfelhlT-lovagok a 6-as úton Tizenöt keménykötésű, az el­múlt hetek lázas felkészülésében acélossá edzett fiú várta a rajt el­hangzását. Itt dőlt el, ki a megye legjobb kerékpárosa, ki áll a győ­zelmi dobogó legmagasabb foká­ra. Rajt után fellángolt a heves harc. Kezdeményezések egész so­rából végül is a szekszárdi Csicsó tört az élre, lerázta hátsó kereké­ről a mágnesként tapadó dombó­váriakat. Asztalos, a tamásiak, — egyben a spartakiád résztvevőinek — legidősebb versenyzője, negy­ven éves korát feledve, döntő ak­ciót kezd. Elhúz a sereghajtók tá-' borából, megcsillogtatja küzdeni- tudását. Elszánt versenyt vív a bonyhádi Lengyellel, majd taplót tesz nyerge alá, és tőle is elfüstöl. Közben az élen a két dombóvári, Danes és Álló, váltott vezetéssel vészesen megközelítik Csicsót. Az erős ellenszél leveszi az éllovas iramát, győz az összefogás, be­fogják. Hárman küzdenek tovább, előnyük további növeléséért. For­dító után a dombóváriak „árnyé­kában” megpihent szekszárdi fiú új erőre kap. Eszeveszett iramot diktálva „robbant”. Az ellenfelek mintha a betonba ragadtak volna, tehetetlenül szemlélik. Az ádáz küzdelem folyik tovább a helyezésekért. Az utolsó kilo­métereken Álló megkísérli a lehe­tetlent: lerázva Dancsot, maradék ereje megfeszítésével rugaszkodik a szökevény után, de Csicsó ke­mény fából van faragva, nem ad­ja olcsón a győzelmet. A verseny izgalma tetőpontra hág, de a győ­zelem a szekszárdi fiúé lesz, — 37 kilométeres óra-átlag teljesít­ménnyel. Életének második verse­nyén második győzelmét aratta. A tavalyi győztes Kántor a 11. he­lyen gurul át a célon. A negyven éves Asztalos a negyedik helyre került. A nők 20 kilométeres versenyét a dombóvári Szabó Zsuzsa nyer­te, a többszörös győztes mórágyi Gilicze Józsefné előtt. A harmadik helyen szintén dombóvári ver­senyző, Tóth Ilona ért célba. — Gerenday — Kialakult az NB I. B, és az NB II. mezőnye. Az NB I. B-ben 16 csapat küzd a bajnoki pontokért. A kétcsoportos NB II-ben 18—18 csapat mérkőzik egymással. Az NB I. B-nek nem lesz Baranyából résztvevője. Az NB II-ben a PVSK mellett a Pécsi BTC, a Pécsi Bá­nyász csapatai játszanak. Az NB I. B és az NB II-ben részt vevő csa­patok: NB I. B. Salgótarján, Szombathely, Özd, Székesfehérvár, Miskolci VSC, Dunaújváros, Nyíregyháza, BVSC, Egyetértés, MÁV-DAC (Győr), Bor­sodi Bányász, Szállítók, Láng SK, Oroszlány, Ganz-MÁVAG, Buda­fok. NB II. Pécsi VSK, F.gri Dózsa, Budai Spartacus, Kecskeméti Dózsa, Za­A LEGFŐBB SPORTVEZETÖ­SÉG már ismertette, újságjaink sorra közölték, mit is tartalmaz­nak az idén megrendezésre ke­rülő ünnepi sportnapok. Tudja mór a nagyközönség, hogy ilyen ünnepi sportnapokat minden ne­gyedik esztendőben óhajt rendez­ni a sportvezetőség, mégpedig mindig az olimpiákat megelőző esztendőben. Tájékoztattak afelől is, hogy az ünnepi sportnapok zá­ró estéjén, augusztus 20-án, az olimpiai jelöltek leteszik a ma­gyar olimpiai esküt, illetve foga­dalmat és ezzel s sport élgárdája belép az olimpiai előkészületek utolsó szakaszába, a „hajrá”-ba. Az ünnepi sportnapoknak ta­lán ez lesz a közönséget legjob­ban fel aj zó része, — de semmi esetre sem a legfontosabb feje­zete, nem a magja. Az ünnepi sportnapok legfőbb feladata, hogy az egész magyar sport, sőt az egész magyar testnevelés kereszt- metszetét nyújtsa. Ezáltal adhat­nak a sportnapok nemcsak az olimpiai készülődésnek, de az egész magyar sportolás, sőt test­edzés ügyének olyan hatékony lökést, amely biztosíthatja sport- kultúránknak helyes irányú fej­lődését a továbbiakban, legalább is az elkövetkező négy esztendő­ben. A rendezvények közül a tö­megmegmozdulások állanak az első helyen. Ilyen tömegmegmoz­gató és a tömegek kedvét felkel­tő, vagy fokozó rendezvények el­sősorban a falusi spartakiódok- nak ezekre a napokra időzített döntői. A tömegek megmozgatá­sát, egyben további tömegek fel­lelkesítését szolgálják a nagysza­bású bemutatók, amelyek között látványos jeleneteket épp úgy megcsodálhat a néző, mint ahogy izgulhat a középiskolások, a fegy­veres erők tagjainak bemutatóin, a főiskolások remek gyakorlatain, azonkívül tornászok, kerékpáro­sok, motorosok, ejtőernyősök és más sportolók mutatványain. Csakhogy a sportnapok az egész magyar sport seregszemlé­je igyekeznek lenni. Tehát a mi­nőségi sportnak is ünnepnapjai. Nem maradhatnak hát el az au­gusztus 11-től 20-ig tartó ünnepi dekádról a nagyszabású vetélke­dések sem. Nemzetközi mérkőzé­sek, nemzetközi mezőnyű verse­nyek követik egymást a legkü­lönbözőbb sportágakban. MINDEZ MEGVALÓSUL már az idén is. A jövő, a következő ünnepi sportnapokra pedig olyan új elképzelésekkel készülődnek a tervezők, amelyek a magyar sportnapokat egészen eredeti, nagyszabású demonstrációkká emelik. A további cél ugyanis az, hogy a közönséget sokkal köze­lebb hozzák a sportolás „műhely­titkaihoz”, s bemutatók, magya­rázatos szakprodukciók hívják fel a figyelmet a sport fejlődésének menetére, az új keresésének kí­sérleteire. Technikai újítások sora kerül majd sorra ezeken a sport­laegerszegi TE, Szolnoki MÁV, Mosonmagyaróvári TE, Bp. Spar­tacus, Erzsébeti VTK, Szegedi VSE, Kőbányai Lombik, Bp. Előre, Győri Dózsa, Szolnoki MTE, Mis­kolci Bányász, Pécsi BTC, Nagy- bátonyi Bányász, Traktorgyár, Veszprém} Haladás, Gyulai MEDOSZ Nyíregyházi MTE, Kaposvári Hon­véd, KISTEXT, II. kér. TTVE, Pá­pai Textiles, Jászberényi Lehel, Fővárosi Autóbuszüzem, Pécsi Bá­nyász, Zalaegerszegi Dózsa, Békés­csabai Előre, Debreceni Dózsa, Szé­kesfehérvári MÁV Előre. A négy betöltetlen hely közül kettőre az NB III. északi csoport­jából Baglyasalja, a Kisterenye, kettőre pedig az észak-közép cso­portból a Vasas Izzó és Esztergom került. napokon. Olyanok például, ami­lyenek — ha az idén is már meg­valósulhatna ez a terv — pilla­natnyilag az üvegrúddal, a bam­buszrúddal és a fémrúddal törté­nő rúdugrások közötti különb­ségnek a látványos, szinkron be­mutatása, a különbség feltárása magyarázattal és demonstrációval. Ilyen lenne ma az újfajta — ma még szabályokba ütköző — raj- tolási mód bemutatása. Ebben a futók már nem guggolva indul­nak, hanem megfelelően előre dőlten álló helyzetben úgy, hogy a földbe rögzített, fogantyús kö­telet tartanak, — hogy előre ne essenek, s a rajtjelre ezt elenged­ve azonnal már a legjobb futó­helyzetben, az optimális testhely­zetben vehetik fel a küzdelmet. A különböző szabadtéri labdajáté­kok új és még újabb technikai fo­gásainak bemutatásaira is itt ke­rülne sor, valamint a pályán be­mutatható taktikai elemek gyakor­lati ismertetésére is, válogatott játékosok részvételével, — a fia­talok, a fővárosba ritkán felkerü­lő vidéki szakemberek és sporto­lók okulására. A szakmai magas­iskola, a szakmai mintabemutató a következő sportnapok program­jának csemegéje lehet. A MÁSIK TARTALMI BŐVÜ­LÉS a kupadöntők megrendezése volna. Erre bizonyos fokig már az idén sor kerül, csak éppen a legnépszerűbb sportág, a labda­rúgás nélkül. Egyre inkább kiala­kul az a vélemény, hogy a baj­noki küzdelmeket kiegészítő, nagyjelentőségű kupaküzdelmeket, egy év alatt — igazságosan! — lebonyolítani nem lehet . De nincs szükség erre. Sokkal helye­sebb, ha véget vetve a nálunk is lábrakapott „kiemelési” rend­szerrel, bizonyos csapatoknak az első fordulók alól való felmenté­sével rátérünk arra az útra, ami a kupa-rendszerű küzdelmek leg­főbb értéke, — minden csapat összekerülhet bármely másik csa­pattal, osztályozásra, minőségre, helyi viszonyaira, jellegére és je­lentőségére való tekintet nélkül. A négyesztendős időszakra kiter­jesztett kupaküzdelmek döntői ezután mindig a sportnapokon ke­rülnének sorra. Az előző évek alatt, illetve a közbeeső évek alatt végigjátszhatják a kupaküz­delmeket még akkor is, ha akár 500 csapat jelentkezik, mégpedig — végre! — úgy játszhatnék le, hogy nem egy, hanem két mérkő­zést vívna minden összesorsolt pár, oda-vissza alapon, tehát egyet otthon, egyet az ellenfél pá­lyáján. Ez a rendszer biztosítaná a kupa-mérkőzések tényleges tel­jes demokratikus lebonyolítási rendszerét a mai, kissé arisztok­ratikus rendszerrel szemben. Ha mindez megvalósul, akkor a sporthetet a „Kupa-döntők nap­jai”, a „Bemutatók napja”, a „Nemzetközi versenyek napja”, a „Sporttechnika napja” és az „Olimpiás zárónap” oly gazdag tartalommal — sportbeli és esz­mei tartalommal egyaránt — töl­tené meg, hogy valóban betöltené feladatát. Rendeztünk már mi nagyszabású sportbemutatókat, de ezek rendszerint csak a fővárosra szorítkoztak, nem voltak össze­kapcsolva országszerte rendezen­dő eseményekkel, nemzetközi via­dalokkal, mint most tervezik. Volt már remekül sikerült „Fény ünnepe”, s a többi részben mes­terséges fényben, villanyvilágí­tásban megrendezett látványos­ság. Mindezeket felülmúlja azon­ban sportbeli tartalomban, esz­mei mondanivalóban és országos méretű kiterjedésében az idei augusztus 11-től 20-ig tartó ünne­pély-sorozat, s még további, ra­gyogó perspektíva áll előttünk. OLYAN MÉRFÖLDKÖVEI lesz­nek a négyévenkénti sportnapok, a magyar testnevelés és sport ügyének, mint amilyenek az olimpiai játékok a világ sportjá­nak. Sőt nekünk még többet fog­nak mondani, még többet fognak jelenteni. Rejtő LászJú Kik játszanak az NB l-B-ben és az NB II-ben

Next

/
Thumbnails
Contents