Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-30 / 151. szám
TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1963. június 3Í rR ALEKSZANDE NASZIBOVj EJTEKHELY a<z xíLbán Fordította: Szathmári Gábor a műszergyár 94. A katonák leugráltak a teherautókról, s odaszaladtak az út- szélén veszteglő két személykocsihoz. A tank tornyának felcsapódott a teteje, s egy tiszt emelkedett ki rajta. — Mi az ott? — kérdezte. A Gefreiter végignézte Torp összes zsebét, aztán felállt. — Civil. — Él? — Már nem. — Kutassák át a zsebeit. A Gefreiter végignézte Torp összes zsebét, aztán felállt. — Hé, kinél van egy zseblámpa? Odament hozzá egy katona. A zseblámpa fénye először a Gefreiter mellén táncolt, majd megállapodott a kis igazolványon, amelyet a tiszthelyettes a kezében tartott. — Abwehr-igazolvány, — szólt oda a tankban álló tisztnek a Gefreiter. — Adolf Torp Sturm- führer. — Ezek ők lesznek! — A tiszt intett a katonáknak. — Gyorsan kocsira! — Nem kellene itt körülnézni? — kérdezte bátortalanul a Gefreiter. — Azt hiszed, hogy ölhetett kézzel várnak itt téged, mi? — fakadt ki a tiszt. — De mi legyen a holttesttel? — Vigyétek le az úttestről, fektessétek le oda a földre. Ha visszafelé jövünk, majd feltesszük a kocsira. A tank tornyának teteje lecsapódott. A katonák az út mellé helyezték a hullát, aztán gyorsan felugráltak a két teherautóra. Felbúgtak a motorok. A tank megmozdult, a zörögve indult tovább, nagy ívben elkerülve Upitz és Torp kocsiját. A két teherautó követte. Jónéhány perc telt el, míg Aszker megmoccant, s felemelte a fejét A tank zörgése már csak messziről hallatszott, s hamarosan ismét csend ült a tájon. Abból az irányból, amerre a tank és a két teherautó ment, nemsokára távoli robbanások, tompa lövések hallatszottak. Két felvillanó fénycsóva világította meg a horizont alját egy pillanatra. Utána néhány lövés hallatszott még, aztán elült a harc zaja. Aszker mozdulatlanul feküdt Rágondolni se mert, mi történhetett ott a repülőtérnél, ahová a tank és a két teherautó igyekezett Aztán megmozdult, felemelte a fejét. Hajnalpir festette vörösre az ég alját. S miközben elgondolkozva nézett a távolba, messze az úton egy kis mozgó pontot vett észre. Aszker az összesározott marko- latú pisztolyához kapott, s nyugtalanul köhintett egyet. A mozgó pont mind nagyobb lett. A körvonalai szerint, ahogy Aszker kivette, nem lehet sem személygépkocsi, sem teherkocsi. De akkor mi? Könnyű szellő kezdett lengedezni. Közelebb hozta a motor zaját. Aszker most már azonnal rájött: motorbicikli közeledik Motorbicikli!... Aszker összeszedte minden erejét s közelebb kúszott az úttesthez. A talaj egy mélyedésébe húzódott le. Most már tisztán kivehető volt a motor hangja. Aszker rögtön felismerte: négyütemű, egyhenge- res motor, minden valószínűség szerint tehát csak BMW lehet. Upitz és Torp gépkocsija mellett megállt a motorkerékpár. A férfi, aki vezette, gyorsan leugrott a nyeregből, az úttestre döntötte a motort, s egyenesen Torp holttestéhez ment. Aszker felemelte a pisztolyát. A keze már nehezen engedelmeskedett, ide- oda táncolt a holttest fölé hajló motorbiciklista hátán a célgömb. A férfi kiegyenesedett, s megfordult. Aszker felnyögött, s kiejtette kezéből a pisztolyt. Pereev észrevette, s odarohant. Leborult mellé a földre, s elérzé- kenyülten csókolta Aszker vérrel és sárral összemázolt arcát. — Beszélj, — suttogta Aszker. — Elszállítottuk! — És Ribin? — ö már nincs.;. Elesett. Aszker feljajdult. — Torp? — ö a tettes. De te leszámoltál vele! — És... Upitz? — Elinalt... Mintha a föld nyelte volna el az átkozottat! — Elmulasztottam! — Aszker ismét felnyögött. —- A tankot... ti lőttétek ki? — Az ejtőernyősök. Megadták neki a magáét. A repülőtér mellett még három másik is ég. Más irányból jöttek. — Pereev kis szünetet tartott. — Sokat elvesztettünk a mieink közül is. Géppuskáztak bennünket a Messer- schmidtek. Két repülőgépünket is lelőttek az átkozottak... És itt vagy te... Mögém tudsz ülni a motoron? Aszker bólintott. Pereev megfordította a motort, és felállította. Aztán odaszaladt Aszkerhez, karjába vette, s a motorhoz vitte. — Azt hittem, lejárom a lábamat, mire megtaláltalak, — Szerdán délután ünnepség volt a Szekszárdi Építők rékavári tú- ristaházánál. Ekkor avatták fel, a több hetes munka után elkészült impozáns, szép fekvésű völgyben lévő turistaházat. Az avató ünnepségen a vállalat vezetői is részt vettek, ott volt az ünnepségen Me- cseknádasd község tanácselnöke, s a Baranya megyei turisztikai szakemberek mondta hadarva Pereev, miköz* ben a hátsó nyeregre ültette Asz- kert. — Már arra gondoltam, hogy itt maradunk Stirevával.., — Tamara!... — jutott eszébe Aszkernek. — Mi van vele? — Keletre utazik, a csehekhez, Onnan jön haza. No, induljunk. — Hová? — Vár 4 repülőgép. — Itt tartottad? — Likov tábornok utasítására. Pereev is felült. A motorbicikli előre lendült, s mind nagyobb sebességgel, egyenletes búgással haladt. Aszker igyekezett tartani magát Pereev válla mögött.- S közben ezer gondolat járt a fejében* Ribin ezredes!... Nincs többé Ribin ..: Az ejtőernyősök közül is hány adta életét ezért a vállalkozásért! ... Egymás után jelent meg Aszker előtt Schubert, Krieger és Stalecker arca. Vajon hol vannak? Mi lehet velük? ... Aztán Stireva nagy, mindig tágra nyílt kék szemét látta maga előtt. Szinte látta, amint egyedül, magányosan, útitáskával a kezében megy Tamara az idegen, ellenséges városok utcáin. Egyszerű orosz lány. Életének minden órája, minden perce önmagában hőstett itt, a vicsorgó fasiszta fenevad barlangjában. Aztán elvonult gondolatban Aszker előtt Upitz Gruppenführer is. Torp megkapta a magáét* Torp, Wiesbach, Becker, Bohlm elnyerte a méltó jutalmát. De Upitz egérutat talált. Upitz, Seifert és a többi hasonszőrűek élnek, s nem tétlenek. Igen, a harc még nem fejeződött be!... Aszkert mindjobban elhagyta ereje. Két karjával átölelte Percevet, s teljes súlyával Pereev széles, meleg hátára dőlt. Aszker megkönnyebbült, amikor a repülőgép felszállt a magasba. Mélyet sóhajtott, s lecsukta a szemét, elaludt..« Az építők turistaházában jelenleg tizennégy ágyat helyeztek el — három szobában, de van lehetőség, hogy emeletes ágyakat is beállítsanak, akkor huszonnégy személy részére nyújt kényelmes otthont. Jövőre azonban — az épület bővítésével — negyven fő befogadására teszik alkalmassá a turistaházat. Alig több, mint egy éve kezdték meg a Komlói Állami Épitő- ipari Vállalat dolgozói a munkát a második ötéves terv legnagyobb Tolna megyei beruházása, a szekszárdi mérőműszergyár építkezésén. Ma már állnak az épületek« Kép az üzemcsarnok belsejéből. A csatornahálózat és a földben futó egyéb vezetékek elkészültek a csapadékvizet már a csatornák vezetik el. Az üzemépületben most folyik a fűtőberendezések felszerelése — mennyezetre szerelt hősugárzókkal fűtik majd az üzemet — és az aljazatbetonozáshoz végzik az előkészítő munkát. Gépi vakolás az irodaépületben, amely nemrég került tető alá Fritz János és Ritterwald Ádám kőművesek a „habarcságyuval”. f CS. HORVÁTH TIBOR—ZÖKÁD ERNŐ: A CAPUAI FENE VAD | Előzmények: Az időszámításunk előtti 74. esztendőben egy hatalmas termetű néger gladiátor szerez hírnevet magának Itáliában: Mnogo a „capuai fenevad” \ fekete óriás, az egyik összecsapás során a küzdelem hevében ledöfi sebesült, fegyvertelen ellenfelét. 1 VÉGE. Felavatták az Építők rékavári turistaházát 12
