Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-26 / 147. szám
táW? június 26. TOLNA MEGYÉI NÉPÚJSÁG 5 Utazás nyúlngjben A római és párizsi piac slágere — A háztáji gazdaságok kiaknázatlan kincsesbányája — Lesz-e Tolna megyében nagyüzemi nyúl tenyésztés? Három év után sem Autóba szálltunk és útra keltünk nyúlügyben. Nika Károly MÉK-igazgatóval, és Faragó Endrével, aki a MÉK részéről a nyúl- tenyésztők szervezője és főpatró- nusa. Azt vizsgáltuk meg, hogyan élnek megyénkben a nyúltenyész- tés kivételes lehetőségeivel. A téma hihetetlenül jelentős és közérdekű. Szinte korlátlan menynyi ségű nyulat vesz át a nyugata piac, különösen az olasz és a francia, de belföldön is növekszik a házinyulak iránti kereslet. Ugyanakkor minden lehetőségünk megvan arra, hogy elsősorban a háztáji gazdaságokban, de kertészettel foglalkozó'tsz-ekben is fellendítsük a házinyulak tenyésztését. Nálunk a marha-, sertés- és csirkehús, még kétségtelenül kedveltebb a házinyúl húsánál. Néhány nyugati országban azonban a házinyúl húsa ínyencségből maholnap tömegélelmezési cikké lép elő. Ez nem is csoda, mert a nyúl- hús sok jó tulajdonsága mellett — ízletes, könnyen emészthető, por- hanyós, stb. — tápértékben igen gazdag. Míg egy kiló sertéshúsban 16, egy kiló csirkehúsban 18, egy kiló marhahúsban 20 deka fehérjét találunk, addig a házinyúl húsa kilónként 25 deka fehérjét tartalmaz. Ugyanakkor a nyúlhús előállítása olcsó, a házinyúlte- nyésztés pedig jövedelmező. Mindezek indokolják, hogy segítsük elő megyénkben is a nyúl- tepyésztés egyre nagyobb mértékű elterjedését. Az eddigi eredményekkel elégedettek lehetünk. Heroin év alatt kétezerről huszonöt- ezerre emelkedett a szervezetten értékesített házinyulak száma, és megyénkben harminckét jól működő nyúltenyésztési társulást tartanak számon, mintegy ötezer anyával. Bíztató kezdet Néhány olyan társulást látogattunk meg, amely most alakult, s biztatóan kezdte meg munkáját. Ilyen a tolnai társulás. Tíz taggal alakult, különböző foglalkozású emberekből. Ennek tagja Rajnai Ferenc is. akinek nyúlállománya felülmúl minden várakozást. Magyar óriásokat tart, magyar vadas színben. Láttunk tenyészetében nyolc hónapos anyát, amelynek öt kiló a súlya. A hathetes nyulak súlya eléri, meghaladja az egy kilót. Rajnai Ferenc neve ismert az egész ország nyúltenyésztőinek körében. Érdeklődő, tapasztalatcsere jellegű leveleket kap Szegedről. Kiskunmajsáról, Révfülöpről. Rajnai eddig híres galambász volt, postagalambokkal foglalkozott, de szerinte a nyúltenyésztésben még több a fantázia. Jó szórakozás is, jó jövedelem is., Nagydorogon is kezdő társulást látogattunk. Ott tizenhárom taggal szerveződtek a tenyésztők, tagonként tíz tenyészanyával. Kun Pál egy volt szeszfőzdéi helyiséget alakított át nyulfarmmá, Szabó Gyula udvari fészerben helyezte el a ketreceket és a süldőnevelőt. Tengeliéen ugyancsak kezdő teAz É. M. 44. sz. Állami Építőipari Vállalat (Budapest, V.-ker. Kossuth L. tér 13-15.) azonnal felvesz budapesti munkahelyekre kőműves, ócs, állványozó szakmunkásokat, építőipari könnyűgépkezelőket, kubikosokat, férfi segédmunkásokat. Szállást és napi egyszeri étkezést biztosítunk. Munkaruha és — vidékieknek — tanács-igazolás szükséges. Szakmunkások szerszámot hozzanak magukkal. (7) nyésztők szerveződtek, Sebestyén Ferenc sertésólat alakított át nyúlfarmmá, Neidert Imre egy udvari kamrában tartja ketreceit. Az új társulások megtekintéséből az a legfőbb tapasztalatunk, hogy: kevés befektetéssel, ötletes megoldásokkal nagyon olcsón lehet elkezdeni, tíz—húsz anyával a tenyésztést. A megyei nyúl tenyésztés egyik bölcsője Szedresen már kialakult tenyészeteket láttunk. Szekeres Ferenc vasúti munkás 32 anyanyúllal foglalkozik. évente több száz nyulat értékesít. Jelenleg is 200 nyúl található ketreceiben és egy süldőnevelőnek átalakított udvari fészerben. A Szedreshez tartozó Já- nosmajorban Meiszel Károly az elnöke a nyúltenyésztési társulásnak. A jánosmajoriak sok akáclevélhez jutnak, amely igen tápláló takarmány a nyulaknak, s etetésével még olcsóbbá válik a tenyésztés. A leggazdagabb tapasztalatokat Kölesden szereztük, ahol Kovács Istvánt és dr. Jeszenszky Andort, országszerte ismert nyúltenyésztő- ket látogattuk meg. Kovács István egy volt istállót alakított át nyúl- tenyésztés céljára. Tőle terjedt el megyeszerte a magyar vadas és a magyar óriás. Állításai szerint a nyúltenyésztés sokkal jövedelmezőbb. mint a csirketenyésztés. Egy anya szaporulatából szakszerű tenyésztés esetén 800—1200 forint jövedelmet lehet évente szerezni. (Nem számítva költségnek a munkabért, a nem pénzért vásárolt zöldtakarmányt és a megetetett kerti, konyhai hulladékokat.) Kovács István országszerte ismert tenyésztő. N.yúlfarmja egyik, bázisa volt a megyei nyúltenyésztési társulatok tenyészanyaggal varló ellátásának. Tenyészállatai rendszeresen részt vesznek a Mezőgazdasági Kiállításon és díjakat nyernek. Üzeni Kovács István a tenyésztőknek, hogy a választási nyulaknál jól bevált az ultrasep- til-kúra kísérlete. Száz nyúlra számítva száz gramm ultraseptilt kever hét napra megosztva a darába, s ezzel elejét veszi a fertőző megbetegedéseknek. Egyébként Kovács István autót vásárolt a nyulakbó) származó jövedelméből. Kialakulóban a Dániel-törzs Dr. Jeszenszky Andor kölesdi országoshírű nyúltenyésztő a Magyar Agrártudományi Egyesület és a KisáUattenyésztők Országos Egyesületének vezetőségi tagja, négy aranyérmes angóranyúl tulajdonosa, az új csincsillatörzs kialakításának fáradhatatlan kísérletezője. Baknyuláról Dániel- törzsnek nevezi majd el azt az új csincsillafajtát, amely egyesíti magában a húsnyúl és prémnyúl legelőnyösebb és leggazdaságosabb tulajdonságait. Szabadban elhelyezett, ideális környezetben tartott ketreceiben az angórák mellett csincsillákkal foglalkozik, tenyésznyulakat nevel. országra szóló elismeréssel és kérdése. A legtöbb helyen ez nem probléma, a tsz szívesen ad át a társulásnak egy-két hold földet, ahol a nyúltenyésztők lucernát termelhetnek. Amikor szót emelünk a nyúltenyésztés népgazdasági jelentősége mellett, akkor egyben helyeslünk is rríinden olyan segítséget, amely W nyúltenyésztési társulások alakítását, fejlesztését elősegíti.’ Helyes, ha a tsz is segíti a társulást. Tengelicen nem adtak eddig még földet. Kajdacson pedig olyan magas bérleti díjat kérnek, amely egyenesen elképesztő. Horváth József kajdacsi nyúltenyésztő elmondja, hogy egy hold földért a tsz 3200. azaz háromezer- kettőszáz forint évi bérleti díjat kér a szakcsoporttól. Szinte hihetetlen... Horváth József egyébként a megye egyik legnevesebb nyulásza. Negyven anyanyulát a volt istállójában helyezte el. Több, mint ezer nyulat értékesít szerződésre, és azonkívül évdnte. Bevétele any- nyi, hogy ha máshonnan nem is jutna jövedelemhez, akkor is gondtalanul élne belőle a család Ezt a szakmát azért űzi ilyen nagy mértékben Horváth József, mert beteges ember, nemrég operálták ki egyik veséjét, és nehéz munkát nem végezhet. A nyulak körül azonban minden nehézség nélkül tevékenykedhet. Az utazá* legfőbb tapasztalatai Házinyulat tenyészteni érdemes, és népgazdasági szempontból is kívánatos. Ezért helyes a társulások alakítása és csak javasolni tudjuk, főleg tsz-tagoknak. hogy háztáji gazdaságukban másra nem használható gazdasági épületekben rendezkedjenek be . nyúlté- nyésztésre. A háztáji gazdaság sok. fel nem használt melléktermékét értékesíthetik így és hasznos foglalkozást biztosítanak a gyermekeknek, öregeknek, csökkent munkaképességűeknek. A nyulak értékesítésére nincs gond. mert a földművesszövetkezet szerződéses alapon kis és nagy tételben. jó áron veszi meg a nyulakat. Nem volna haszontalan az sem. ha főleg a kertészkedő tsz-ek a kerti hulladékok értékesítésére berendezkednének nagyüzemi nyúl- tenyésztésre. öregeket tudnának [egész éven át, jó keresettel foglalkoztatni és ezzel is belterjesebbé tehetnék gazdaságukat. A MÉK arra gondolt, hogy egyik zöldségraktára mellet érdemes volna egy minta-nyúltenyé- szetet szervezni. A gondolat hasznosnak látszik, akár a hulladékok értékesítésére, akár a nyúltenyésztés propagandájára gondolunk. Felettes szövetkezeti szervek nem érlenek még egyet a gondolattal. Jói lenne végleges elutasítás előtt még egyszer alaposan megvizsgálni és megvitatni a kérdést. A társulások további fejlesztését. a nyúltenyésztés nagyüzemesí- tését szolgálná a közös süldőnevelés megvalósítása. Sokféle elképzelés született már ezzel kapcsolatban. Egyik legéletrevalóbb ötlet az, hogy a tsz nevelné a süldőket és felvásárolná a háztáji gazdaságokban tenyésztett nyulak szaporulatát. sikerrel. Uj törzsének kialakítása nagymértékben járul majd a nyúltenyésztés gazdaságosabbá tételéhez és nagyarányú fellendítéséhez. A kísérletek jól haladnak, eredményeiről hamarosan bővebb híreket adhatunk. A te i"ni e I őszi» vetkezel is segíthetne Sokan talán idegenkedve fogadják mindezt, amit közzétettünk, s kételkednek a leírtakban, vagy mosolyognák, hogy ilyen nagy jelentőséget tulajdonítunk egy eddig semmibe vett kisállattenyésztésnek. A kétkedők látogassák meg megyénk bármelyik nyúltenyésztési szakcsoportját, beszélMár Tengelicen is felmerült, de még élesebben Kajdacson a nyúltenyésztési társulás és a községi termelőszövetkezet kapcsolatának gessenek el a tagokkal és győződ- I jenek meg az igazságról. ., Gy. J. kaptak válását as újítók Az újítás, kísérletezgetés, szá- mítgatás után elkészült, beadható formába öntötték, az akkori Duna- rost dolgozói: Arany. Varga, Mezei és Czeller. A kísérletek kisüzemi módon folytak. Konyhakertben próbálták: magfelcló-e, I az előzetes elképzeléseket iga- \ zolja-e az áztatószenny vízzel roló | öntözés. A kísérlet a várinál nagyszerűbb eredményt hozott. S amikor e nagyjelentőségűnek tűnhető újítást a kis brigád elkészítette és beadta a Földművelésügyi Minisztériumba, abban bízott, hogy majdcsak sikerül hasznosítani több ezer köbméter szennyvizet. És reménykedtek abban is. hogy újításuk után, mint általában szokás. törvény biztosítja, jutalmat is kapnak. Az újítást 1061-ben adták be. Most tavasszal múlott három éve. hogy az újítást postázták, három kender- áztatási szezon múlott el. Három év alatt, volt. amikor vízhiány volt, s öntözni illő lett volna e szennyvízzel, ki sem lehet számítani. mekkora terméskiesést jelentett e víz nem hasznosítása. Az újítók, amikor elkészítették a Tolnanémedi Kendergyár szennyvizének hasznosításáról szóló újításukat, kidolgozták az egész öntözési rendszert: egy szivattyú segítségével átemelnék a Kapos folyón az áztatómeden- cékből a vizet, és azt a tsz földjén árasztásos módon öntözésre hasznosítanák... A terv, az elképzelés. az újítás szép. és mint a kísérletek igazolják, jó eredményt is ígér. Azonban elmúlott három év, de még választ sem Kapták az újítók az FM-töl. Pedig nemcsak az újítási Vendeletek szellemében lett volna illő válaszolni rá — a Találmányi Hivatal még egészen képtelenségnek tűnő dolgokra is válaszol —, harem már az is indokolta volna a i'álasz- adást. hogy éppen az FM-ne.k egyik legfontosabb teendője, hogy elősegítse az öntözést, a termelés-kultúra korszerűsítéséi... S ha ez a kis újítás nem is világot rengető, de öntözésre és vá laszra mindenesetre érdemes! — pj — Békebeszélgetés Bátaszéken Hétfőn délben röpgyűlésre jöt- ktsz ajándékát, egy díszes kis hor- tek össze a Bátaszéki Kádár Ktsz |dót. átadták az illetékeseknek, dolgozói. A résztvevőknek Hajdú akiktől majd a kongresszuson egy István, járási népfront-titkár tar- külföldi delegáció kapja meg. Hí tott előadást a nemzetközi helyzet- rül viszi a ktsz dolgozóinak békéről és ismertette számukra a VI. akaratát és szolidaritását a még magyar békekongresszus felhívá- elnyomott népek felszabadító es sát. Egyúttal bejelentette, hogy a békeharcához. Szakcsra járnak iskolába, a Iápafői, várongi Az új tanévvel kezdődően a lápafői, várongi ötödikes—nyolcadikos tanulókat autóbusz szállítja majd iskolába — Szakosra. A szakcsi általános iskola négy felső évfolyamának létszáma 39 fővel gyarapodik, eddig tizenegy fős tantestülete pedig újabb kettővel. Szeptembertől körzeti iskola lesz a három éve épült modern, négytantermes szakcsi iskola, örülnek is ennek a lápafői, várongi. szülők. Az itteni gyerekek azelőtt a továbbtanulásnál hátrányban voltak. A nyolc osztályt mindössze két pedagógus tanította, a gyerekek így nem szerezhettek olyan alapos tudást, gyerekek mint olyan iskolában, ahol minden tárgyat szaktana- tanított. A körző'; iskola napközis ellátással is segíti a két kis község gyerekeinek tanulását. Eddig Szakcson egy napközis csoport volt, negyvenes létszámmal, most a bejárók újabb csoportot alkotnak. Tanári felügyel ;t és tanácsadás mellett készíthetik el házi feladataikat, tanulhatják meg a feladott leckét. A szakcsi pedagógusokra is nagyobb feladatot ró a körzeti iskola. A szaktanári képesítéssel rendelkezők mellett többen végeznek szakosítón, vagy jelentkeztek további képzésre, hogy megfeleljenek a magasabb követelményeknek. Tábori előkészületek Szerdán reggel a Bátaszék— budapesti vonaton utaztam, néhány diákkal együtt. Vidáman beszélgettek. — De jó is volt tegnap! — ábrándozik egy kislány. Ismerősnek tűnik a hang és íme. egyik volt osztálytársammal találkoztam. A váratlan, boldog találkozás után Ági mesélni kezdte a tegnapi történetét. — Fadd-Domboriban voltunk. A tábort készítettük elő azok számára, akik majd továbbképzésen vesznek részt. A megyei KISZ- bizottság elől autók vittek bennünket a táborba, 75 fiú és 35 lány töltötte a szünet második napját - a Duna-parton. A kiküldetés célja, hogy társadalmi munkában készítsük elő a tábort. Délelőtti program: a lányok fát ültettek, a fiúk az alacsonyabban levő részeket töltötték fel salakkal. Ebéd után fürdés volt. Utána friss erővel tovább folytattuk a munkát. Sajnos, nagyon hamar elérkezett az 5 óra. Megérkezett a teherautó és mi indultunk hazafelé. — Maradjunk itt egy hétig! — Csak nem akartok hazamenni! Jöjjünk ki holnap is! — hangzott innét is, onnét is a gyerekek kiáltozása. De a feladatot elvégeztük, s így búcsúzni kell a Duna-part- tól. A teherautón vidáman csendült fel az ének: „A fény a Napból jön .. ." Kissé irigyeltük azokat, akik ide jönnek a táborba! Az vígasztalt meg bennünket, hogy 2 hetet a dalmandi táborban tölthetünk! — fejezte be az elbeszélést. íme 110 diák, aki a nyári szünet második napján társadalmi munkát végzett, és szívesen dolgoznának még tovább is Fndd- Domboriban. Nász Anna levelező
