Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-26 / 147. szám

Sárpilisen szépen muzsikálnak (2. o.) épen | ak •euróbái * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 147. szám. ARA 60 FILLÉR Szerda, 1063. június 26. ARATUNK Sárgák már a gabonatáblák. Be­érett az Élet. Tegnap még aratógépek, ma már kombájnok hada úszik az ár­pa-, rozs-, búzatengerben. Ara­tunk. Egy év munkájának gyümölcsét, termését gyűjtjük be. Egy év — sajnos természeti csapásoktól gaz­dag — után állnak jó gépeink a gabonatáblákba, hogy begyújt­sák mit gondos munka, szakszerű agrotechnika, az ember verejtékes munkája segítségével a természet létrehozott. Ünnepnek is mond­hatjuk e napokat, mert a paraszt- ember mindig különös ünnepé­lyességgel fogott e nehéz, de an­nál szebb munkához. Az aratás kiemelkedő gazdasági esemény. A választ ekkor kapjuk: jól dolgoztunk-e, helyesen művel­tük-e a földet, alkalmaztuk-e a legjobb technológiát? S ahogy ha­ladunk, ahogy egyre közelebb érünk nagy célunkhoz, válik a fe­lelet a fenti kérdésre mind pozití­vabbá. Különösen ezekben az években, a termelőszövetkezeti mozgalom nagy előrelépése után tapasztalható a fejlődésben roha­mos ugrás. Gazdasági esemény az aratás, de ugyanúgy mondhatjuk, mint ahogy úgy is van, politikai eseménynek is. Hisz mezőgazdasá­gi politikánk megvalósulását, vizs­gáját látjuk terméseredményeink­ben. Nem szükséges e helyütt sok számot érvnek sorolni. Csak egyet említek: Az idén kétszázötven négy kombájn és 217 aratógép dolgozik a Tolna megyei földeken. A múlt évben csak alig több, mint száz kombájn aratott. Kell ennél a számnál ékesebb, s nagyobb bizonyíték? Kell még ezenkívül bizonyítani, hogy mek­kora, s milyen fejlődés áll mező- gazdaságunk előtt? Kell még ma­gyarázni, hogy a 114 ezer hold ka­lászos aratását — ebben nincs a több ezer holdnyi repce, here, stb. — már az idén 86,5 százalékban tudjuk kézierő nélkül betakaríta­ni, amikor a múlt évben csak 65 százalékot mérhettünk? Gazdasági siker, politikai eredmény mind­kettő... De csak akkor válik igazán azzá. ha úgy dolgozunk, hogy mielőbb raktárba kerüljön a gabona minél kevesebb szemveszteséggel. S biz­tatók, reménytkeltők e tekintetben a gazdaságok tervei. Az aratási munka szervezése. gépesítése, munkaerőelosztása olyan magas­fokú, hogy hasonló még egy évben sem volt Tolna megyében. S ez is biztosítéka: időben, veszteség nél­kül takarítjuk be a gabonát. És biztosíték még erre az is, hogy olyan nagytudású, szakmát szere­tő dolgozók állnak csatasorba, akik az elmúlt évek nehéz körülményei között is országra szóló eredmé­nyeket értek el. Készülnek már a gépállomásokon, állami gazdasá­gokban. hogy a következő napok­ban teljes gőzzel, teljes erővel in­duljon meg a munka. Aratunk. Az életet takarítjuk be. Száztizennégyezer hold ter­mését gyűjtjük magtárba. Renge­teg gabonát kell learatni, és ezt tá­rolni, úgy, hogy ne dohosodjék, ne romolják meg. Ez a felvásárló szervek dolgozóinak kötelessége. Tudunk arról, felkészültek a ga­bona fogadására, várják a raktá­rakban, várják a malmokban... S várjuk mi is, hogy mielőbb szeg­hessünk az idei termésű búzából készült kenyérből... Az lesz majd az igazi ünnep... Akkor már tud­juk, amit most csak remélünk: si­keres volt népünk erőfeszítése. — pj — _____l F olytatja tanácskozását a moszkvai nőkongresszus Kennedy nyugat-európai útja (3. o.) Utazás nyúlügyben (5. o.) GYORSLISTA a III. és IY. Békekölcsön sorsolásáról (7. o.) Moszkva, (MTI). A nők világ- kongresszusának keddi ülését ma­gyar idő szerint reggel hét óra­kor a Kreml kongresszusi palo­tájában Umi Sarjőno, az indo­néz nőszövetség képviselője nyi­totta meg. Az ülésen meleg ün­neplésben részesítették Isabelle Blume asszonyt, a belga és a nemzetközi nőmozgalom ismert személyiségét, aki elfoglalta he­lyét az elnökségben. Az elnök ezután bejelentette, hogy a kong­resszus negyedik koreferátumát, amelynek címe: „A gyermekek és az ifjúság egészsége és oktatása” a gyengélkedő Vilma Espin de Castro helyett a kubai nőküldött­ség másik tagja, Carmen del Busto, a kubai nőszövetség tit­kára tartja meg. Carmen del Busto részletesen beszélt a gyermekek és az ifjú­ság helyzetéről a világ különböző országaiban. Szólt arról, hogy a Szovjetunióban és a többi szocia­lista országban világrekordot ér­tek el a gyermekhalandóság csök­kentésében, az írástudatlanság felszámolásában. Megállapította, hogy a szocialista országok okta­tási rendszere elismerten a leg­fejlettebb a világon. A beszámoló részletesen foglal­kozott a tőkésvilág és az újonnan függetlenné vált országok ifjúsá­gának helyzetével, szólt azokról a feladatokról, amelyek a nemzet­közi mozgalomra hárulnak a gyermekek és az ifjúság érdekei­nek védelmében. A beszámoló elhangzása után a ceyloni nőküldöttség vezetője fel­olvasta Bandaranaike asszony, ceyloni miniszterelnök üdvözletét. Bandaranaike asszony méltatta Valentyina Tyereskova* űrrepülé­sét és megállapította: ettől a nap­tól fogva a világon senki sem ké- telkedhet-a= a nők teljes egyen­jogúságában. Ugyancsak üdvözölte a kong­resszust Erzsébet belga anyaki­rálynő és Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke. A Béke-világtanács nevében John Bernal ügyvezető titkár kül­dött üdvözlő táviratot a kong­resszusnak. A táviratot a jelen­lévők nagy lelkesedéssel fogad­ták. Ezután megkezdődött a beszá­moló feletti vita. A vitában a ciprusi, a marokkói és a kame­runi nők képviselője szólalt fel. Maria Daluz Candimba. az an­golai harcoló asszonyok küldötte kijelentette: — Fokozzuk harcunkat az em­ber ember által való kizsákmá­nyolása ellen. Korunkban az el­nyomók visszavonulóban vannak és a nők egyre fokozódó aktivitá­sukkal lé fogják küzdeni a kolo- nializmus minden formáját. Floria Hernandez, a columbiai demokratikus nőszövetség titkára kijelentette: — Harcolunk az észak-amerikai kizsákmányolok ellen. Latin Amerika minden asszonya a ku­bai nőkről vesz példát, mert a kubai asszonyok saját kezükkel harcolták ki jobb jövőjüket. Kha Thi Koué vietnami küldött üdvözölte a kubai és az algériai forradalmat. Részletesen beszélt az amerikai imperialisták délvietnapü gaztet­teiről és felhívta az amerikai , nő­ket és a világ minden asszonyát: egyesítsék erőfeszítéseiket azért, hogy Dél-Vieínamban szűnjenek meg a hadművele­tek és vonják ki az ország déli részéből az amerikai csapatokat. Szalam Adil, az Iraki Kommu­nista Párt kivégzett első titkárá­nak özvegye. Tárni na Adil asz- szony gyászruhában lépett a mik­rofonhoz. A kongresszus résztve­vői megindultan hallgatták sza­vait. — A legkegyetlenebb elnyo- I más zúdult Irakra, a törvé­nyeket lábbal tiporják és sárba tapossák az emberi jo­gokat —t mondotta. Adil asszony részletesen be­szélt arról a halálos ítéletről, amellyel három harcos iraki asz- szonyt sújtottak és megköszönte Hruscsovnak azt az üzenetét, amelyben az ítélet hatálytalaní­tását kérte. Az iraki- nők képviselője ez­után leveledét olvasott fel. ame­lyek a nőkongresszus előtt érkez­tek Irakba. A levelek ártól szá­molnak be, hogy az utóbbi idő­ben fokozódott a terror. Felejthetetlen jelenet követ­kezett ezután: a kongresszus nő­küldöttei a szónoki emelvényhez tódultak és ölelték, csókolták a nagy iraki hazafi özvegyét. A teremben sokan sírtak. Isabelle Blume, Nyina Popova és a Nem­zetközi Demokratikus Nőszövet­ség több vezetője kézenfogva ve­zette Tamina Adilt a kongresszus elnökségének széksoraiba. A brazil küldöttség egyik tag­ja kért ezután szót. Kérte, hogy a kongresszus tiltakozzék az ira­ki kormánynál a szabadsághar­cos asszonyok üldözése ellen. A javaslatot a kongresszus óriási tapssal fogadta el, majd elhatá­rozták, hogy bizottságot küldenek Irakba a nők helyzetének és életkö­rülményeinek kivizsgálására. A délelőtti ülésen az észak- vietnami küldöttön kívül felszó­lalt a dél-vietnami asszonyok küldötte Ma Thi Trou is. Rész­letesen jellemezte a Diem-klikk gaztetteit, az amerikai csapatok segítségével folyó szennyes hábo­rút. Elmondotta, hogy a dél­vietnami börtönökben sok ezer gyermek sínylődik. — Előfordul, hogy a gyerme­kek a börtönben születnek és börtönben halnak még. öt magát 6 évvel ezelőtt 2 éves kislányával együtt vetették börtönbe. A Diem klikk napalm bombákkal írtja az embereket és az utóbbi időben á buddhisták békés vallásos tünte­tői ellen is fellép. Több békés buddhista tüntetőt agyonlőttek — mondotta. Á Pravda cikke a nőkongresszusról Moszkva. (TASZSZ). Olga Csi- csotkina. a Pravda szemleírója a lap keddi számában a moszkvai nőkongresszus jelentőségéről és feladatairól ír. A világon minden anya és min­den nő békét akar — hangzik a cikk — és ezért harcolnak. Ez a harc azonban nem lehet eredmé­nyes, ha szervezetlenül folyik. Napjainkban az atomfegyver ra­vaszán tartott ujj egy pillanat alatt embermilliók sorsát dönt­heti el, A világ asszonyai és a népek sohasem feledkezzenek meg erről! A nők ma nagy erőt jelentenek a békéért és a teljes leszerelé­sért folyó harcban. Sőt, egyes országokban, többek között az Egyesült Államokban a békeharc legaktívabb erejévé váltak. A szemleíró ezután így foly­tatja: Az ázsiai és afrikai országok­ban folyó i lendületes nemzeti' felszabadító mozgalom még in­kább szükségessé teszi, hogy a két kontinens női egyesítsék ere­jüket a szocialista országok női­vel, a világbéke-mozgalommal. A népek" alapvető érdekei, s kö­vetkezésképpen, az ázsiai és afri­kai nők érdekei is, tökéletesen azonosak azzal, amiért a szocia­lista országok küzdenek. Csicsotkina a továbbiakban így fejezi be cikkét: A kongresszusi palota kapuja szélesre tárult; minden nő. aki belép rajta, szabadon és őszintén beszélhet arról, ami foglalkoztat­ja. Elhangzanak majd a kong­resszuson természetesen különbö­ző nézetekből és szempontokból fakadó kijelentések, lesznek eset­leg nehézségek is. De a kong­resszus küldöttei azért gyűltek össze, hogy megvitassák azokat a problémákat, és megtalálják azo­kat a megoldásokat, amelyek egyesítik őket. A nők előtt nem áll halaszthatatlanabb feladat, mint az erők egyesítése a béké­ért, a nemzetközileg ellenőrzött leszerelésért, a nemzeti független­ségért és a demokratikus jogo­kért folytatott harcban. J Hruscsov az NDK-ba látogat Moszkva (TASZSZ) Június 30-án ! lesz 70 éves Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első tit­kára. az NDK államtanácsának elnöke. Ez alkalomból baráti lá­togatásra a Német Demokratikus Köztársaságba utazik Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára, a Szov­jetunió minisztertanácsának el­nöke. Az új pápa két beszéde Róma (MTI). VI. Pál pápa hét­főn két beszédben is állást fog­lalt amellett, hogy a katolikus egyháznak folytatnia kell XXIII. János pápa a békére és az eny­hülésre törekvő politikáját. Aa első beszédre a római papok előtt keihilt sor — itt a pápa. mint Róma püspöke beszélt —. a második beszédet a Vatikánban akkreditált diplomáciai kar előtl tartotta. A római klérus előtt a pápa hangsúlyozta annak fontosságát hogy a papok kizárólag vallási tevékenységet fejtsenek ki. A diplomáciai testület tagjai előtt VI. Pál megerősítette XXIIT János álláspontját, amely szerinl az egyháznak nem szabad állási foglalnia a nemzetközi vitákban egyik, vagy másik hatalom mel­lett. és minden nemzetet egyen­lően kell kezelnie. Az egyház nem akar beavat­kozni a földi politikai vitákba — mondotta VI. Pál —. hanem a béke. a szabadság, a társadalmi igazság és az igazságosság érde­kében óhajt dolgozni. A spanyol szakszervezetek le­velet intéztek a spanyolországi pápai nunciushoz, s ebben fel­kérték VI. Pál pápát, tegyen meg minden tőle telhetőt a bebörtön­zött spanyol dolgozók szabadon bocsátásáért. VI. Pál ugyanis né­hány hónapja, mikor Milánó ér­seke volt, felemelte szavát a spa­nyol hazafiak érdekében. Harcok Kurdisztánban Teherán. (TASZSZ). Jelentések szerint iraki Kurdisztánban elke­seredett harcok folynak. Nem fe­lelnek meg a valóságnak azok a bagdadi közlések, amelyek sze­rint az iraki csapatok könnyű si­kereket arattak a kurdok felett. Az értesülések szerint erős har­cok folytak Kojszandzsak térsé­gében. Irak északkeleti részében, s a kormánycsapatok nagy vesz­teségeket szenvedtek emberben és hadfelszerelésben egyaránt. Egy­másután érkeznek Bagdadba az elesett- és sebesült-szállítmányok. A hadsereg veszteségeinek pót­lására Irak északi részébe irányí­tották a baathista nemzeti gárda Csapatait. Gyors ütemben folyik három korosztály néhány nappal ezelőtt bejelentett mozgósítása. A rádió gyakran ismétli meg a behívó parancsot és súlyos büntetést he­lyez kilátásba azok számára, akik nem engedelmeskednek. A ható­ságok a kávéházakban, a piaco­kon és más nyilvános helyeken a behívás elől rejtőzők után razziáznak. Irakból Teheránba érkezett személyek igazolják azokat a je­lentéseket. amelyek szerint a meghódított területek békés kurd lakossága körében a kormány büntetőalakulatii vérfürdőket rendeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents