Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-26 / 147. szám
2 fOLNÄ MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. június 23. I gyermekek egészséges fejlődését szolgálja a körzeti gyermekorvosi szakrendelés Szekszárdon az elmúlt három hónap tapasztalatai azt igazolják, jól bevált és igen eredményes a körzeti gyermekorvosi ellátás. A körzetesítést — a csecsemő-, illetve a gyermek-egészségvédelem szempontjából — új elgondolásokból kiindulva alakították ki. Célja a betegségek megelőzése. Ennek egyik hathatós módszere, hogy a gyermek fejlődését — születésétől kezdve 6 éves koráig — ugyanaz a szakorvos kíséri figyelemmel. Betegség esetén a gyógyítását is ő végzi el. A városban két körzetet alakítottak ki. Dr. Scherer Sándor és dr. Hámori Gabriella körzeti gyermekorvosok naponta három- három órás szakrendelést és hetenként kétszer egy-egy órás tanácsadást tartanak a csecsemők és a 6 évednél fiatalabb gyermekek részére. A körzeti gyermekszakorvosi ellátásnak egyik igen fontos funkciója az, hogy az egy éven aluli beteg csecsemőhöz kihívhatják a körzeti gyermekorvost. A szakrendelés és a tanácsadás a körzeti gyermekorvosok betegséget megelőző és gyógyító munkájának csak egyik része. A másik része a családlátogatás, amely teljesen újszerű. Az újszülöttet és az anyát a kórházi kezelés befejezése után a körzeti gyermekorvos otthonában meglátogatja. *— A szekszárdi anyakönyvi kerület statisztikája szerint az idei évben a városban nem volt csecsemőhalálozás. Ebben nem kis része lehet a körzeti gyermekszakorvosok munkájának is? — érdeklődtünk dr. Scherer Sándor, körzeti gyermekorvostól. — Három hónap 'kévés ahhoz, hogy ilyen következtetéseket vonhassunk le. De mindenesetre örülünk az eredményeknek. A gyermekhalálozás leggyakrabban a koraszülötteknél fordul elő. A koraszülések száma az idén sem csökkent. Az elmúlt év hasonló időszakában is, jelenleg , is 16 koraszülés volt Szekszárdon. A koraszülések száma nem csökkent ugyan, de a született gyermekek súlya már sokkal kedvezőbben alakult. A 16 koraszülött között alig volt 2 kilón aluli súlyú gyerek. Ennél a megállapításnál feltétlenül dicsérettel kell megemlékeznünk a terhesgondozás fejlődéséről, eredményességéről és a védőnők lelkiismeretes munkájáról. És még valami, nagyon lényeges dologról kell szólni. A 20 hetes terhességi szabadság jótékony hatásáról. Az anyák miután erre lehetőségük van, már a szülés előtt kiveszik szabadságukat, és ez nagyon jó. Jó az is, hogy a szülés után nyugodt körülmények között ápolják, nevelik gyermeküket — mondja dr*. Scherer Sándor, körzeti gyermek- orvos. — Az elmúlt három hónap alatt hány gyermekkel foglalkoztak a két körzetben? — Körülbelül 500 újszülöttel, illetve 6 évesnél fiatalabb gyermekkel foglalkoztunk, s készítettünk róluk egészségügyi vonatkozású feljegyzéseket. A szülők szívesen hozzák el gyermeküket a tanácsadásokra, a szakrendelésekre, de örömmel fogadják az orvos látogatását is. Bizalommal mondják el gyermekük fejlődésével és egészségével összefüggő problémájukat, esetleges panaszaikat. — mondotta. Újszerű dolog, de máris igen népszerű Szekszárdon a körzeti gyermekorvosi szakrendelés. Országos viszonylatban még nem sok helyen van. örvendetes, hogy Szekszárd az elsők között Xapqtt körzeti gyermekszakorvosi ellátást, amely már most is, de a ké$pj$jJdő&ljgn, még hatványozottabban érezteti majd hatását és a gyermekek egészséges fejlődését szolgálja. P. M.EGY DÉLELŐTT a Parasztbecsület portáján A zombai Parasztbecsület Termelőszövetkezet majortelepe már messziről szemünkbe tűnik szép fekvésével, rendezettségével. Miután kocsink a takarmányos épület mellett megállt, önkéntelenül számolgatni kezdtük a létesítményeket. őri János, a tsz főkönyvelője készségesen segítségünkre sietett. — Itt a tsz főmajorjában jelenleg kilenc létesítmény áll készen. A majorban villanyvilágítás van, s ezen felül mélyfuratú kutunk bőven ellátja az állat- állományt vízzel — Zsebéből kis jegyzetfüzet kerül elő, abból sorolja tovább. — Az itt látható létesítmények értéke hárommillió kétszázezer forintot tesz ki. Azt hiszem, jogos büszkeséggel nézhet a zombai Parasztbecsület Tsz tagsága rá. — Ott a 102 férőhelyes istálló mögött még jókora üres terület van, talán oda is építenek valamit? — kérdeztük a főkönyvelőtől. — Igen — mondta —, ott műhely és gépszin épül. Gépparkunk nap mint nap bővül, feltétlen szükséges a gépjavító műhely és a gépszín megépítése. Jelenleg a tsz-nek hét értékes erő- és tizenhét munkagépe van. A gépek állandó karbantartását, valamint állagának megóvását csak korszerű gépműhellyel és géptárolóval tudjuk megoldani. Érdekesség kedvéért elmondom, hogy a tsz-gépek, gépi berendezések értéke egymillió-ötszázezer forint. Megkerülve a 60 férőhelyes sertésfiaztatót. a termelőszövetkezet serényen munkálkodó kőműves- és ács-brigádjára bukkantunk. Wenk Antal és Dani Vilmos éppen a 96 férőhelyes borjúnevelő falazásán dolgoznak. Már éppen búcsúzni akartunk, amikor feltűnt a borjúnevelő végén Kelemen János — kétszeres kormánykitüntetett — a termelőszövetkezet állattenyésztési brigádvezetője. Olyan kedvesen invitált a 102 férőhelyes tehénistállóba, hogy — bár az időből nagyon kifutottunk —, mégis eleget kellett tenni kérésének. Nem is bántuk meg, hogy benéztünk az istállóba. Szépen gondozott állatállományt láthattunk. „Kelemen gazda” — mert tréfásan így szólítják a tsz-ben a kiváló állattenyésztőt —, a következőket mondta: — Ótt fenn a majorban 249 szarvasmarha és 672 sertés van. Ennek az istállónak tejelési átlaga 10,5 liter. Tervünk az, hogy a most megüresedett helyeket betöltjük és már most beszerezzük az 1964. évi hízómarha-alapanyagot. Figyelembe- véve az eddigi hízómarha-eladásunkat, a tsz mintegy 18-cal teljesíti túl ez évi hizlalási tervét. De a fejlődés nem fog megállni a majorban. Ebben az évben építünk még egy 96 férőhelyes Iborjúnevelőt, egy 30 vagonos magtárt és egy 600 férőhelyes sertésfiaztatót. A három új létesítmény értéke ismét egymillió- ötszázhetvenezer forinttal növeli a közös vagyont. A termelő- szövetkezet a tagság részére a múlt évben is kifizette a rendszeres 10 forintos előleget. Ebben az évben 15 forint előleget fi- j zetünk és az egy munkaegység értékére 40,75 forintot tervezünk — mondotta látogatásunk végén 1 Őri János, a tsz főkönyvelője. Sárpilisen szépen muzsikálnak Hírüket először nem is Tolna megyében, hanem a fővárosban hallottam. Akkor még nem képviseltek olyan iránymutató színvonalat, mint napjainkban. Kis falusi együttes volt a Sárpilisi Népi Együttes, de már nagy reményekre jogosított. Arra, hogy a tánckedvelők szűk kis csoportocská j ából olyan együttes nő ki, amelyik híven reprezentálja a Sárköz gazdag népi hagyományait, s megmenti a népi kultúrának azokat az értékeit, amelyek méltán foglalnak el megtisztelő helyet nemzeti , kultúránkban. Es így történt. A dalosok híre vetekszik a táncosokéval. A népdalgyűjtésben is otthonosak a Sárpilisi Népi Együttes tagjai. Több mint tízéves működésük alatt országnyi közönség gyönyörködhetett magasszínvonalú, de mégis népi művészetükben. Aki látta őket színpadon, műsoruk alatt érezte a fűszagot is. Érezte, hogy itt a nép alkotó fantáziájával, sokszínű és gazdag ritmusú temperamentumával áll szemben. S a színes, művészi ka- valkád magával ragadta: tanult, szórakozott. Mert a Szekszárdi Állami Gazdaság Sárpilisi Népi Együttese ezt a kettős feladatot szinte tudományos igénnyel törekedett megvalósítani. Miben rejlik a titkuk? .. -r-Semmi--titkunk sincs — mondotta egyszer Bogár Isván, az együttes vezetője. — Talán csak .annyit, említhetnék meg, hogy fokozottabban" szeretjük a Sárközt, mint mások, s jobban vonzanak bennünket a hagyományok. Amikor pedig Kovács János bácsival, a Népművészet Mesterével beszélgettem, tőle ezt hallottam: — Szeretjük a zenét, a táncot és a mi kis falunkban, Sárpilisen szépen tudtak és tudnak muzsikálni ... Persze azért van elhallgatott titkuk, Arról ugyanis egyszer sem beszélnek: mennyi munka, küzdelem, a legapróbb részletekig kiterjedő tanulás rejtőzik egy-egy műsor mögött. Sokan már régen álomra hajtják a fejüket, amikor az együttes tagjai néha küszködve a lépésekkel és a fáradtsággal készülnek, tanulnak. Legutóbb a decsi járási kulturális szemlén lépett fel csoportjuk fiatal tánckara. Amikor a Tápéi darudübögőst járták megtelt a terem légköre, feszültté vált. Aztán felcsattant a taps, hangos ovációban fejeződött ki az ünneplés. A táncosok pedig mosolyogtak, örültek a sikernek. Err,e az időre már rég es rég elfelejtették: mennyi töredelembe került amíg megtanulták ... A, tánc , temé$zei£Sisa. -em? líiődik ha a Sárpilisi Népi Együttes szóba kerül. Munkájuk pedig nemcsak erre terjed ki. Szorgalmas gyűjtögetők is egyben. Dalkaruktól ritkán hallott gyönyörűséggel élvezhetik a népi ének és zene barátai a sokszor már elfelejtett régi dallanjpkat. A nép öröme, gondja, bánata és természetes optimizmusa tükröződik a régen keletkezett nótákban, s ők nem csak eléneklik, hanem a történelmi miliőt is a terembe varázsolják. Nem külsőségekkel díszletekkel, hanem őszinte átéléssel. Az országban már nevük van a sárpilisieknek. S ezt a hírnevet öregbítik akkor, amikor mostanában fáradtságot nem' kímélve hétvégeken felkerekednek és járják a falvakat. Viszik összegyűjtött értékeit népük gazdag kulturális hagyományainak, mindenkihez, mindenkinek. Sz. I. Lengyel módszerekkel szárítják a szénát Sióagárdon és Alsónyékei A szekszárdi járás termelőszövetkezetei tapasztalatcsere-látogatáson vettek részt a tavasszal a Szekszárdi Állami Gazdaságban, mint bemutató üzemben. A gazdaság ismertette a termelőszövetkezetek szakembereivel a szénaszárítás legkorszerűbb és leggazdaságosabb módját. A sióagárdi Siógyöngye és az alsónyóki Dózsa népe Tsz szakembereinek különösen megtetszett a lucemaszéna lengyel módszerrel történő szárítása. A módszert alaposan áttanulmányozták, s idén az első kaszálásé lucernát már lengyel módon szárították. Mivel lengyel szénafúvójuk nem volt, azt nagy sikerrel helyettesítették a forgalomban lévő gabonafúvókkal. Érik a feketeribizli Tolna megyében A C-vitaminban gazdag feketeribizli igen keresett gyümölcs külföldön. Levét Angliában • üdítő italként, szörpként fogyasztják. Állítólag a sugárzásós megbetegedések elleni védőital is. A valutát hozó gyümölcsöt 10 400 négyszögölön termeszti negyedik éve a bátaszéki Búzakalász Tsz. A feketeribizli-bokrok az idén bőséges termést hoztak, s bogyóik már érnek. A dús termés leszedése azonban körülményes, aprólékos munkával járó feladat, sok kezet kíván, ezért a szövetkezet diákokat is hív, megfelelő ellenszolgáltatásért. feketeribizke-szü- retre. A jól jövedelmező belterjes gyümölcsből az ősszel és az idei tavasszal 14 holdat telepített be a tamási Vörös Szikra és a pálfai Egyetértés Tsz is, a következő három évben pedig 120 hold feke- I teribizli-kertet ültetnek a megye- I beli termelőszövetkezetek. Az egyik öreg táncos, Kovács János, a Népművészet Mestere szólózik a fiatalok között.
