Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-20 / 142. szám

1963. június 20. fÖtSTÄ MEGtfi! KEPÜJSAÖ Folytatja tanácskozását a SZKP Központi Bizottságának plénuma Moszkva, (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottságának plénu­mán szerdán az első felszólaló Izmail Juszupov, a Kazah Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára volt. Kijelen­tette, hogy Kazahsztán a dolgozók internacionalista nevelésének va­lóságos laboratóriuma, hiszen az ottani állami gazdaságok dolgo­zói tíz-tizenöt különböző nemze­tiséghez tartoznak. A kazahsztáni dolgozók mindenképpen erősíteni igyekeznek a népek testvéri ba­rátságát, például átengedtek a szomszédos Üzbekisztánnak 30 olyan szovhozt, amelyet az utóbbi időben létesítettek az éhség sztyeppén. A kazahok ugyanis így vélekednek: „Nem az a fon­tos, kié ez vagy az a föld, a fon­tos az, hogy e földeket minél job­ban kihasználják a mezőgazda- sági termelésben. Egy hazánk van, a nagy Szovjetunió”. Vlagyimir Szeröv, az OSZSZSZK művész-szövetségének első titkára felhívta a Szovjetunió és más or­szágok művészeit, alkossanak olyan műveket Lenin születésé­nek 100. évfordulójára, amelyek méltóképpen ábrázolják a dolgo­zók nagy vezérének életét és munkásságát. Hangsúlyozta, hogy az írók és művészek fontos szerepet tölte­nek be a szocializmusnak a ka­pitalizmus ellen folytatott ideoló­giai harcában. A szovjet művé­szek — mondotta — egyszer s mindenkorra magukévá tették a szocialista realizmus módszerét, mert „mindig együtt meneteltek és menetelnek ma is népükkel, műveiben pedig feltárják a nép hatalmas erejét, a társadalom éle­tének mélyreható folyamatait. — Mindamellett egyes művé­szeink engednek az eszmeietlen, formalista művészet csábításának — folytatta — az ideológiai együttélés elméletét kezdték hir­detni. Nem vették számításba, hogy a szovjet nép sohasem esik ebbe a csapdába. A párt szívén viseli a szovjet irodalom és művészet fejlődését, ezt bizonyítják a párt és a kor­mány vezetői és a szovjet kultúra művelői között lezajlott találko­zók. A szovjet művészet pártos­ságára vonatkozó lenini álláspont kifejezésre jut a szovjet művészek nemrég lezajlott második kong­resszusának határozataiban is. Adzsubej, az Izvesztyija főszer­kesztője felszólalásában megálla­pította, hogy az elmúlt évtized figyelemre méltó időszak volt a párt és a nép életében. Kudarcba fulladt egyes nyugati köröknek az a terve, hogy „a hidegháború megnyerésére” használják ki Sztálin halálát. — Ebben az évtizedben sokat megtanultunk — folytatta. — Megtanultuk a tárgyszerűséget, a gyakorlatiasságot, az élethűséget, a merészséget. Lenin elveinek megfelelően éltünk és valameny- nyien könnyebben kezdtünk lé- legzeni. Pártunk e tíz év alatt nem élt párttekintélyek nélkül, de ezek a tekintélyek együtt te­vékenykednek a párttal, az egész néppel, a nép érdeké­ben. Akadnak olyanok, akik hajlan­dók tisztán gazdasági és tisztán ideológiai szempontból felosztani a párt munkáját. Az ilyen „mar­xista teoretikus” azt hiszi, ha a párt állhatatosan harcol a munka termelékenységének növeléséért, új iparágak kifejlesztéséért, a mezőgazdaság fellendítéséért, ak­kor tisztán gazdasági problémák­kal foglalkozik s elhanyagolja az elmélet fejlesztését. Adzsubej hangsúlyozta: »Pár­tunk ereje abban is rejlik, hogy A világrekord után újra itthon Tudományos szem- leírónk írja: Szerdán délben — magyar idő szerint — 13 óra 15 perckor a TASZSZ-iroda hiva­talosan jelentette, hogy Bikovszkij és Tyereskova űrhajói az előre kijelölt tér­ségben épségben jói­dét értek a Szovjet­unió területén. Ezzel véget ért az űrhajó­zás korának eddigi legkiemelkedőbb ese­ménye. Bár pontosan nem ismerjük, hogy a Vosztok—5. és Vosztok—6. hányadik föld körüli fordulata során kezdte meg a leereszkedést, hozzá­vetőleges számítások szerint az adatok a következők: A Vosztok—5, fe­délzetén Bikovszkij alezredessel, 81—82 keringést végzett a Föld körül és körül­belül 3 380 000 kilo­méter utat hagyott maga mögött. Az ötödik szovjet űrha­jós teljesítménye új időtartamú világre­kord, mert mintegy 18 körrel és 800 ezer kilométerrel repült többet, mint az ed­digi világrekorder, a harmadik szovjet űr­hajós: Nyikolajev 1962. augusztus 11 és 15-e között. Súlyta­lan állapotban eltöl­tött ideje kereken 24 órával volt több, mint Nyikolajevé. Bikovszkij teljesít­ményének külön ér­dekessége, hogy ő a Föld első űrhajósa, aki egyvégtében tel­jesítette azt a maxi­mális óraszámot, amely a Hold eléré­séhez feltétlenül szükséges. Tyereskova, a világ első űrhajósnője, egy­huzamban körülbelül 61,5 órát, több mint három napot repült a Vosztok—6. kabinjá­val és a számítások szerint kereken 49 földkörüli fordulata során 2 000 000 kilo­méter utat futott be. Tyereskova teljesít­ménye körülbelül annyi, mint Popo- vicsé, a 4. szovjet űr­hajósé, aki a múlt év augusztusában 48 ke­ringést végzett. Tye­reskova köreinek szá­ma több, mint az összes amerikai űr­hajósé együttvéve! Mind a két űrhajós Karaganda térségében ért földet. A mostani kettős kísérlet érdekessége, hogy a Vosztok—5. és a Vosztok—6. egy­mást mintegy öt ki­lométeren belül kö­zelítette meg, ezzel is megdöntve Nyikola­jev és Pdpovics múlt évi, 6.5 kilométeres rekordját. A két űr­hajó megközelítőleg azonos, egymást eny­hén keresztező pá­lyán keringett. Ke­ringési idejük és né­hány más pályaele­mük hasonló volt. így a két pályát is hasonlónak mondhat­juk. Keringésük so­rán egymást elsőren­dű, fényes csillagként látták végigvonulni az égbolton a korom­fekete háttérhez vi­szonyítva, és közön­séges katonai távcső­vel figyelve egymást, űrhajóik alakját is felismerhették. A jelenlegi kísérlet nemcsak a páros űr­repülés. vagy két űr­hajónak azonos pá­lyára vezérlése szem­pontjából érdekes, hanem választ adhat arra — és ez elsősor­ban az orvostudo­mányt, a biológiát és a fiziológia területeit érdekli —, hogyan vi­selkedik a férfi és a női szervezet egy­azon időben, egyfor­ma feladat végrehaj­tása során — tehát teljesen azonos, de a megszokott földi élet szempontjából új, is­meretlen, kozmikus feltételek mellett. Az űrhajókkal fennálló közvetlen rádiókap­csolat során arra le­het következtetni, hogy a női szervezet a nehézségeket ugyanúgy el tudja vi­selni, mint a férfi űrhajósok szervezete, sőt igazolást nyerhet néhány szovjet, ame­rikai orvosprofesz- szornak az a vélemé­nye, hogy a nő a me­rőben szokatlan súly­talan állapotot job­ban bírja, mint a fér­fi. GAVSER KÁROLY az Uránia csillag- vizsgáló munkatársa. erősen összekapcsolta a forradal­mi elméletet és a forradalmi gyakorlatot. Az elmélet és a gyakorlat egységbe olvadt, kölcsönö­sen gazdagítja és kiegészíti egymást. Ez hozta meg szá­munkra a. világot annyira ámulatba ejtő sikereket... A szónok kijelentette, hogy a Szovjetunióban nem létezik az apák és fiúk, az idősebb és a fiatalabb nemzedék problémája. A fiatalok, bármely területen dolgozzanak is, egy sorban ha­ladnak az apákkal, az idősebb nemzedék tagjaival, az edzett, ta­pasztalt harcosoktól megtanulják a forradalmi hagyományokat és a lenini elvszerűséget. Hiába re­ménykednek ellenségeink, hogy gyengülni fog a szovjet emberek forradalmi energiája Adzsubej ezután arról beszélt, hogy változatosabb formák kö­zött kell folytatni az ideológiai munkát, megjegyezte, hogy »oly­kor gátol bennünket a bürokra­tizmus és a formalizmus, az olyan magatartás, amely nincs figyelemmel az emberre és az ember lelkiállapotára«. Zija Nurijev, az SZKP baski- riai területi bizottságának első titkára a Baskír Autonóm Szo­cialista Szovjet Köztársaság pél­dáján mutatta meg a lenini nem­zetiségi politika diadalmas meg­valósulását. Alekszej Romanov, a szovjet állami film-bizottság elnöke a filmgyártás nagy fejlődéséről be­szélt. Elmondta, hogy az utóbbi öt év alatt 510 egész műsort betöltő játékfilmet, valamint több ezer dokumentum, és népszerű tudományos filmet készítettek. Hangsúlyozta, milyen óriási sze­rep és felelősség hárul a film­művészetre a dolgozók kommu­nista nevelésében. Sajnálattal ál­lapította meg, hogy a szovjet filmművészet még nem támasz­kodik eléggé a pártszervezetekre a cél elérése érdekében. Hrennyikov, a szovjet zeneszer­zők szövetségének első titkára kijelentette, hogy a szovjet kul­túra minden dolgozója hálával emlékszik vissza a párt és a kormány vezetőivel folytatott be­szélgetésekre. amelyek során meghatározták a szovjet művészet további fejlődésének útját.. A plénum délelőtti ülésén fel­szólalt még az SZKP kuibisevi, tatár és primőrjei területének első titkára is. Az SZKP Központi Bizottságá­nak plénumán a szerda délutáni ülésen felszólalt Jekatyerina Fur- ceva asszony, a Szovjetunió mű­velődésügyi minisztere. A szovjet nők nevében hálás köszönetét mondott az SZKP Központi Bi­zottságának azért, hogy olyan ki­válóan készítették elő a világ el­ső női űrpilótájának útját. A to­vábbiakban Furceva megállapí­totta, hogy a szovjet művészek az elmúlt évek személyi kultusztól mentes légkörében sok kiemelkedő művet alkottak. Hang­súlyozta, hogy a történelemben még soha­sem vett a nép ilyen nagy­mértékben részt a művészeti alkotó tevékenységben. Furceva asszony bírálta azt a néhány művészt, aki engedett a formalizmus és a szemfényvesz­tés csábításának. Elmarasztalta azokat a kritikusokat is, akik „divatból” elvtelenül védelmük­be vették egyes művészek forma­lista alkotásait. Megállapította, hogy a párt és a kormány veze­tőinek a művészekkel tartott ta­nácskozásai különösen azért je­lentősek, mert a marxista—leni­nista esztétika alapján meghatá­rozták a kommunista művészet konkrét feladatait. Alekszej Jepisev hadseregtá­bornok, a szovjet hadsereg és haditengerészet politikai főcso­portfőnökségének vezetője a szov­jet katonák eszmei neve'ésével foglalkozott felszólalásában. Cerapkin beszéde a leszerelési értekezlet ülésén Genf (MTI). Szerdán tartotta 146. plenáris ülését a tizennyolc- hatalmi leszerelési bizottság. Az ülésen folytatták a vitát az álta­lános és teljes leszerelés kérdésé­ről. Carapkin nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője, beszédében összefoglalta az elmúlt öt hónap tárgyalásainak lefolyását. Ezt az időszakot az jellemzi, hogy a né­pek fokozott elszántsággal küzde­nek az atomháború veszélye el­len — mondotta Carapkin, és em­lékeztetett az Addlsz Abeba-i ér­tekezlet határozataira, valamint Kekkonen finn köztársasági el­nök és Spaak belga külügymi­niszter javaslatára. Ezután hang­súlyozta, ha a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság a nemzetkö­zi légkör ilyen alakulása ellenére sem volt képes eddig eredményt elérni, úgy ennek kizárólag az a magyarázata, hogy a Szovjetunió minden fáradozása és megegye­zési készsége a nyugati hatalmak elutasító magatartásába ütközött. A szovjet küldött emlékeztetett a kompromisszum érdekében tett szovjet engedményekre és sajná­lattal állapította meg, hogy a nyugati hatalmak üres kézzel ül­tek tárgyalóasztalhoz. Végül utalt Kennedy elnök június 10-ei be­szédére és hangoztatta, hogy a helyes szavakat most már megfe­lelő tetteknek kell követniök. Stelle amerikai fődelegátus fel­szólalásában jelentős „enged­ményként” próbálta feltüntetni az amerikai küldöttségnek azt az el­határozását, hogy hajlandó az ál­talános és teljes leszerelésről megkötendő szerződés tervezeté­be beiktatni egy szakaszt, amely a leszerelés céljai közt megemlí­ti az összes nukleáris, vegyi, bio­lógiai és más tömegpusztító fegy­verek eltiltását és megsemmisíté­sét. Még az AP amerikai hírügy­nökség tudósítója is kénytelen megállapítani azonban, hogy „az a bejelentés aligha segíthet a zsákutcába jutott értekezleten.” A tizennyolchatalmi leszerelési bizottság pénteken tartja követ­kező plenáris ülését. Ez lesz egy­ben az utolsó ülés a több hetes nyári szünet előtt. Szerdán délután ismét megbe­szélésre ült össze Carapkin és Stelle, a leszerelési értekezlet két társelnöke. Egy amerikai szóvivő szerint a „forró drót” kérdését vitatják meg. Újabb sikereket értek el a kurd csapatok Bagdad (MTI). Az AFP-hír- ügynökség londoni forrásokra hi. vatkozva közűi, hogy a Zibari kurd törzs, amelyet a kormány a Barzani vezette kurd felkelők el­len vetett be, majdnem teljes egészében átállt Barzani oldalára. Ugyancsak londoni arab körök közölték, hogy Barzani katonai egységei súlyos veszteségeket okoztak az iraki kormánycsapa­toknak. Mint a DPA nem hiva­talos értesülésekre támaszkodva írja, az utóbbi napok »tisztogató hadműveleteiben« mintegy ezer iraki katona esett el. A TASZSZ arról számol be, hogy a kurdok a városok kivéte­lével ellenőrzésük alatt tartják az ország egész északi hegyes vidé­két. A Kirkuk környéki olajüze­mek berendezéseinek egy része is a kurdok kezén van. A kormány­csapatok egyes osztagai a váro­sokba szorultak. A DPA jelenti Bagdadból: A kormány kedden június 30-ig, vagyis öt nappal meghosszabbí­totta azt a határidőt, ameddig a kurdok megadhatják magukat: aki addig leteszi a fegyvert, az büntetlenül elvonulhat — közöl­ték hivatalosan Bagdadban. Ismeretessé vált az is. hogy az iraki katonai főparancsnokság hatheti gyakorlatra behívta az 1940-es és 1941-es évfolyam vala­mennyi tartalékosát. Kennedy nyugat-európai útja elült kiéleződött a Irancia-amerikai ellentét Párizs (MTI). Francia kormány­körökben felháborodással fogad­ták az amerikai szenátus külügyi bizottságának Kennedy nyugat- európai útja küszöbén közzétett jelentését, amely nyíltan azzal vádolja De Gaullet. hogy vezető szerepre törekszik Nyugat-Euró. pában és a francia nyugatnémet szerződést csak azért kötötte, hogy a többi nyugat-európai ál­lam »a francia tengely« körül forogjon. Louis Terrenoire, volt tájékoz­tatásügyi miniszter, az UNR egyik vezetője, a degaulleista Nation című lap szerdai számában éles hangú cikkben válaszol Fulb- right szenátor vezetése alatt ki­dolgozott jelentésre. Az amerikai szenátus — írja cikkében Terrenoire — a francia­nyugatnémet szerződés ellen mozgósít... A Combat rámutat: Kennedyt kissé nyugtalanítja a degaullei külpolitika, amely arra irányul, hogy az Egyesült Államokat el­távolítsa Európából. Az Egyesült Államok ezért arra törekszik, hogy megerősítse kapcsolatait Európával és elszigetelje »az egyelőre bevehetetlennek látszó de- gaulli-bástyát«. Kennedy ezt a tervét három pillérre — európai útjának három állomására — Londonra. Rómára és Bonnra építi, egyelőre azonban nem lát­szik biztosítottnak, hogy rövide­sen eléri célját — hangoztatja a Combat. Állatorvosok és tsz-vezetők tanácskozása Pálfán Szerdán mintegy száz, Tolna, Baranya, Bács és Fejér megyei állatorvos és tsz-vezető tanács­kozott a pálfai Egyetértés Ter­melőszövetkezetben a termelő- szövetkezetek és állatorvosok kap. csolatáról. A tanácskozást a Ma­gyar Mezőgazdaság című folyó­irat szerkesztősége, az Országos Állategészségügyi Intézet és a megye; tanács mezőgazdasági osz­tálya hívta össze. Megjelent az ankéton dr. Schandl József Kos- suth-díjas akadémikus, Virág Ist­ván, az MSZMP megyei végre­hajtó bizottságának titkára, dr. Kádár Tibor, az Országos Állat­egészségügyi Intézet igazgatója, dr. Vígh Dezső, a megyei tanács vb-elnökhelyettese és sokan má­sok. a párt- és állami szervek képviseletében. Lakos József, az Egyetértés Termelőszövetkezet el­nöke üdvözölte a jelenlévőket, majd Horváth Sándor. a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztője mon­dott bevezetőt, s ezután került sor dr. Kovács Jenő megyei fő- állatorvos vitaindító előadására. A tanácskozás érdemi ismer­tetésére visszatérünk.

Next

/
Thumbnails
Contents