Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-30 / 124. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAÖ 1963. május 30. MELYIKET VÁLASSZAM? Nyári szandál vásárlás a Tolna megyei Népbolt 38-as számú cipő- üzletében Pakson. Mind több embert vonz a marxizmus—leninizmus eszméje A SZEKSZÁRDI VÁROSI Járási Pártbizottság értékelte az 1962/63. évi pártoktatás eredményeit. Az oktatás megszervezésénél a Központi Bizottság határozata alapján az az elv érvényesült, hogy minél nagyobb tömegeket vonjanak be a politikai oktatásba. A határozat szellemében érvényesítették azt az elvet is, hogy az elméleti oktatásban minőségi változást kell elérni. Olyan propagandistákat vontak be a pártoktatás vezetésébe, akik megfelelő műveltséggel és politikai felkészültséggel rendelkeztek. Az értékelés szerint a szekszárdi járásban és a városban az 1962/63-as oktatási évben 129 tanfolyamon 4170 hallgató vett részt. Ez a szám amellett szól, hogy mind többen akarják megismerni és elsajátítani az ország fejlődését szolgáló elmélet alapját, a marxizmust-leninizmust. A propagandisták felkészültségében az elmúlt évhez viszonyítva előrelépés történt. Ezt elősegítette a járási pártbizottság ágit. prop. osztálya, egyrészt a megfelelő propagandisták kiválasztásával, másrészt azzal, hogy minden egyes új anyagból konzultációt tartottak. A POLITIKAI OKTATÁSON szép számmal vettek részt pár- tonkívüliek, s különösen emelkedett a nők aránya. Amíg az előző oktatási évben 777 nő hallgató I volt, addig az idén 1238 nő vett részt a politikai tanfolyamokon. Az oktatáson résztvevőket — a különböző témaköröktől függően — nagy vitakészség jellemezte. A kommunista erkölcs című témakör csaknem mindenütt élénk vitát váltott ki. Négy témakörben dolgozták fel a VIII. pártkongresszus anyagát. A járási párt- bizottság értékelése szerint a legfontosabb elvi kérdések az anyag feldolgozásán keresztül közelebb kerültek az élethez, a gyakorlathoz. A kongresszus anyagának tanulmányozása segítette az emberek tudatának formálását, a párt politikájának megértését és gyakorlati alkalmazását. Az eredmények értékelése mellett a politikai oktatásban előforduló hiányosságokat is feltárták. Néhány tsz-pártszervezet megtervezte ugyan a politikai oktatást, de a terv végrehajtása már elmaradt. Az ilyen községekben a járási pártbizottság elő- adásos propaganda tartásával oldotta meg a politikai oktatást, örvendetes jelenség a párton- kívüliek érdeklődése a politikai kérdések iránt. Ugyanakkor nem kielégítő a párttagok aktivitása. A járásban és a városban a párttagság 62 százaléka vett részt politikai oktatáson. Az ezzel kapcsolatos vizsgálódásnál egyik-máI sik pártszervezet azzal indokolta a lemaradást, hogy több az olyan idősebb párttagjuk, akik koruknál fogva nem tudnak bekapcsolódni az oktatásba. Ez csak részben elfogadható indok. A hiba gyökere abban keresendő, hogy a pártszervezet nem megfelelően mozgósította a tagságot. A PÄRTOKTATÄS MEGSZERVEZÉSÉBEN és ellenőrzésében nagy segítséget adott az ágit. prop. osztály mellett működő oktatási bizottság. Valamennyi tagja lelkiismeretesen látta el feladatát. A járási pártbizottság az 1962/63- as oktatási év munkáját reálisan értékelte, amikor megállapította: Az emberek mindjobban vonzódnak a marxizmus—leninizmus eszméjéhez, amely az emberi haladás, a béke, a boldogabb élet megvalósulásához vezet. Ugyanakkor nem álltak meg az eredmények megállapításánál. Foglalkoztak az 1963/64-es pártoktatási év előkészítésével. A tennivalókat, amelyeket meghatároztak így lehetne summázni. A párt politikájának gyakorlati megvalósítása azt jelenti, hogy meg kell tanítani az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni. Ebben a munkában óriási szerep hárul a marxizmus— leninizmus eszméit terjesztő pártoktatásra. „Vándor müvé&sttelep Tolna megyében A Tolna megyei Tanács művelődési osztálya már negyedik esztendeje. — mintegy tízezer forint költséggel — minden év nyarán alkotótelepet rendez be négy hétig a megye legszebb vidékén a festőművészeknek, .éyben. a Duna mentén, a faddi kollégiumban adtak helyet a művészeknek, harmadik éve. pedig .,á dunaföldvári gimnáziumban rendeznek be mintegy 25 festőművésznek szállás- és munkatermet, s napi élelemellátásban is részesülnek a művészek, hideg-meleg- vízű fürdőt használhatnak. A Képzőművészek Országos -Szövetsége megyéi csoportjának tagjain kívül a művelődési házak képzőművészeti szakköreinek legtehetségesebb festőit is „beutalják” jutalomként a művésztelepre. Ott alkotják meg a megye festői az őszi, „hagyományos” november hetediki kiállításuk anyagának képeit, és vázlatait, s élményeket gyűjtenek, kicserélik véleményüket, tapasztalataikat. Az idei nyáron a megyebeli származású Sarkantyú Simon festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára vezeti majd az alkotótelepet. A témák változatosságának gazdagítására a mostani folyam menti tájról, jövőre a megye egyik legfestőibb vidékére, a hét völgyben fekvő Kölesd termelőszövetkezeti község várába teszik át a művésztelepet. Hetenként ezren látogatják a Tolná megyei népművészeti kiállítást Szekszárdon igen nagy sikere van a Tolna megye — közte a Sárköz — mai népművészetét bemutató kiállításnak a Béri Balogh Ádám Múzeumban. A szín- pompás kiállítást megnyitása óta, az eltelt három hétben háromezernél többen nézték meg, más vidékiek is. Az érdeklődésre való tekintettel a kiállítást most meghosszabbították. Szóba került az is/ hogy a megye híres népművészeinek munkáiból bemutatott szőtteseket, hímzéseket, fafaragásokat, kerámiákat és más remekműveket állandó kiállítás céljára megvásárolja készítőitől a Megyei Tanács művelődési osztálya és a múzeum. H°g\f is kezdődön ? János bácsi, a népszerű szekszárdi postás, a szocialista brigád vezetője, kéthetes jutalomüdülésről, a Kékesről jött haza. Otthagyta az üdülőt, a társakat, hogy részt vegyen a szocialista brigádvezetők tanácskozásán. Horváth János bácsival, mert így, — János bácsinak hívja öt mindenki, — könnyű interjút készíteni. Lássuk csak: — Hogy is kezdődött ez a brigádverseny? — Hát úgy. hogy egyszer azt mondja nekem a főnök elvtárs, a Jóska, hogy ide figyeljen, János bácsi. Kaptunk egy papírt, azt írják, nekünk is kell alakítani brigádot, mely majd szocialista lesz. Megcsinálja? — A kezdeményezés tehát „fentről” jött? Ember és gép próbatétele [ keze úgy jár Bozóky Lajos a fogantyúkon, ______________I mint a műv észé a zongora billentyűin. Jóformán elvesz az ülésben, a lomha, nehéz gép mégis, játékszerként engedelmeskedik neki. A »láda« legurul az SZ—100-as mögött a Sió-part füzesei közé. feldübörög a százlóerős motor és a szkréper nekilódul a töltés meredek, laza oldalának. Farkas Ferenc munkavezető és az éppen odaérkező vízhordólány izgatottan figyeli, sikerül-e felkapaszkodnia. A szkréperek, mint óriás, lomha állatok, másznak a töltésen, egyenletesen teregetik szét föld- terhüket. Uj helyen kell rámpát, feljárót kialakítani és a munkavezető Bozókyt küldte gépével, csinálja meg az első nyomot. Lejutni könnyű volt. de feljutni a frissen hordott töltés oldalán, már rendkívül nehéz. Nem sikerült az első nekilendülés. A gép megcsúszott, a lánctalp belesüllyedt a földbe. A vezető óvatosan visszacsúsztatja a gépet a töltés aljára, hogy vasparipáját újból nekihajszolja az akadálynak. Mert Bozóky Lajos nem az az ember, aki visszariad az első akadálytól. Közben segítségére siet eev másik szkréper. amely már az ő gépe csapósán ereszkedik le, és üríti ki ládáját a töltés alján. — Valamivel könnyebb lesz talán az út... — jegyzi meg a munkavezető. töltés A szkréper ismét a oldalának iramodik. Bozóky ismét boszorkányos gyorsasággal »zongorázik« a fogantyúkon, lábával ütközésig nyomja a gázpedált. A töltés koronájánál úgy mered néhány pillanatig a magasba az SZ—100-as orra. mintha egyenesen az égre akarna törni. Aztán lassan a föld felé hajlik, még egyszer felbőg a motor, aztán a hatalmas test már biztosan áll a töltés koronáján. Csikorog a lánctalp, surrog a ládát mozgató acélsodrony, fordul a nehéz traktor, és máris ott halad a töltésen, újabb teherért. Bozóky Lajos arcán játszi mosoly, egy intéssel nyugtázza, hogy sikerült az embert, gépet egyaránt próbára tevő feljutás. A munkavezető elismerően bólint feléje, majd megjegyzi: — Ilyen teljesítmény naponta, és nem is egyszer ismétlődik meg. Persze jó gép. és jó vezető kell hozzá. Mint ez a Bozóky. Huszonnyolc éves és hat év óta dolgozik a vállalatnál. De van még jónéhány másik, ügyes szkréneresünk is. A Sió-híd. a hatos út környéke gépek dübörgésétől bánros. csak nem fel Sióagárdiff. Tizenhat szkréper, ugyanannyi dömper, négy dózer építi, erősíti a töltést és két kotrógép marja, harapja a földet. A vízügyi építő vállalat munkásai évek óta folyó nagy munka, a Sió gátjának erősítésén dolgoznak, annak is a befejező részén. Elkezdődött a Sió torkolatánál és húzódott egvre feljebb, feljebb. Gépek százai, emberek ezrei — köztük a megye középiskolás fiataljai — millió köbméternél több földet mozgattak meg. — Ezen az utolsó, hét kilométeres szakaszon 78 ezer köbméter földet kell megforgatnunk — mondja Farkas munkavezető. — És reméljük,. ezzel a munkával elejét vesszük az árvíz- veszélynek. Az 1956-os árvíz szintjénél nyolcvan-száz centivel lesz magasabb most a töltés és sokkalta szélesebb, erősebb. Aztán, ha elvégeztük ezt a munkát, egy megyével tovább állunk. Mert mi vagyunk az "ismerd- meghazádat-vállalat«. Alig van az országnak olyan része ahol ne dolgoztunk volna. Nyáron töltéseket építünk, ősszel, télen rónázunk. szőlőtelepítések alá egyengetjük a talajt. kihallatszik a A városból déli harangszó. A szkréperesek. a dömperesek egy helyre sorakoznak gépeikkel, előszedik az elemózsiás batyukat, és a fűbe telepszenek falatozni, — Mi is olyanok vagyunk, mint a vándor, akinek hátán háza, kebelén kenyere... — tréfálkozik az egyik. Mert csakugyan, tanyáznak lakókocsikban, sióagárdi parasztházaknál. Szekszárdon, ideiglenes szállásokon. Aki meg műszakban van, csak hideget ehet, mert másként nem tudják megoldani az ellátást. Pedig jó lenne ilyenkor is a meleg étel, mert a munka alaposan kifárasztja a leg. keményebb embert is. Talán ezért is van. hogy jobbára fiatalokból áll a munkásgárda, akiknek még nem okoz olyan gondot a vándorélet. Hajdani kubikosok modern utódai... Lejárt az ebédidő, az emberek újra elfoglalják helyüket a vezetőfülkékben. ismét porfelhőt kavarnak a lomha gépek, az agyaggödrökből felmarkolják a földet és viszik a töltésre. Tompa dobbanással zuhannak a földre a nehéz vasládák, surrognak a vastag acélsodronyok, furcsán bukdácsolnak a hatalmas monstrumok a hepehupás talajon. Naponta próbatételre kérlyszerül itt az ember és gép — együttes — ereje. Magasodik, erősödik a Sió töltése. Eszembe jut, hogyan állt víz alatt 1956-ban Sióagárd, Palink. Pogviszló. Ez a töltés már „■tra útját állja basnnló ór_ víznek. Bognár István — A jófene tudja, de hát ha azt mondák, hogy meg kell csinálni, akkor megcsinálom. Mert. olyan vagyok én kérem, amit elkezdek, azt nem hagyom abba. Pláne, ha látom azt is, hogy jó. Hát ez jónak ígérkezett, pedig olyan bizonytalanságban voltunk ám! Hű,_ azt el sem lehet mondani. Azt sem tudtak, eszik-e, vagy isszák a mozgalmat. Hát azután nekifeküdtem az újságoknak és olvastam,, hogy itt is, meg argott is, ezt, meg ezt teszik a szocialista címért versenyző brigádok. Egyiktől, másiktól ellestünk valamit és azután dolgoztunk. Dolgoztunk. Úgy ám. Jobban, mint máskor. — Akkor nem is bánta meg, hogy a felettesek „kezdeményezésére” indították a versenyt? — Nem. Ezt nem bántam meg... Igazság azonban az is, hogy az országos konferenciáig csak tapogattunk, mint a vakok. Most már látjuk az utat, tudjuk mit kell tennünk. — A kezdet döcögött, de a folytatás már jó, így van? — Az ördög tudja, mert nálunk mindig van valami újítás, úgy ám! Nem állhatunk meg ott, ahol elindultunk három éve! Brigádunk már a szocialista nevet viseli, nekünk nagyobbak a kötelességeink! A könyvhét könyveiből Ivó Andric: A vezír elefántja. A Magvető Világkönyvtár sorozatában jelentette 'meg a Nobel- díjas jugoszláv író elbeszéléseit. A kötet átfogó képet ad Andric egész pályájáról. Sean O’Casey: Zörgettem az ajtón. A Világkönyvtár sorozat másik kötete a nagy ír kommunista író önéletrajzi regénye, mely hazájában több kiadást ért meg. A regény az önéletrajz első része, amelyből az olvasó nyomon követheti a Shaw-val rokon indulá- sú művész útját. Benedek Marcell: Könyv és színház. A Kossuth-díjas szerző új kötete jórészt a francia irodalom mestereiről: Diderot, Balzac, Stendhal, Zola. Romain Rolland művészi törekvéseiről írott esszéket tartalmazza.