Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-15 / 111. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIII. évfolyam 111. szám. ÁRA 60 FILLÉR Szerda, 1963. május 15. f Elhalasztották a keddre tervezett amerikai űrrepülést (3. o.) A kanacsi munkásszálláson (2. o.) A kilencedik vasárnapi műszak a szekszárdi b állomáson * (4. O.) ság előtt a volt úsbolt-vezető i8- r ___) K özlemény a KGST végrehajtó bizottságának varsói ülésszakáról Varsó (MTI). Hétfőn Varsóban aláírtált a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bi­zottságának 6. ülésszakáról szóló jegyzőkönyvet Az okmányt a magyar kormány nevében Apró Antal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese írta alá: A végrehajtó bizottság varsói ülésszakáról a következő közle­ményt adták ki: Május 10—13 között ülésezett Varsóban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bi­zottságának 6. ülésszaka. A végrehajtó bizottság meg­vitatta és elfogadta azt a jelen­oldalúan megvitatta a KGST- államok gazdasági és tudományos —műszaki együttműködésének helyzetét, különös tekintettel a népgazdasági szervek összehango­lására, a termelés szakosítására és kooperációjára, a tudományos és műszaki kutatások összehango­lására. a mezőgazdaságra és a nemzetközi gazdasági kapcsola­tokra. A végrehajtó bizottság elemezte a KGST szerveinek tevékenységét és javaslatokat készített a kom­munista és munkáspártok első titkárai és kormányfői 1962. jú­niusi értekezletén a gazdasági együttműködés szervezetének fej­elnök-helyettes — erősödött az a meggyőződésünk, hogy minden kétséget kizáróan he­lyes úton járunk, amikor kö­zösen oldjuk meg legfonto­sabb gazdasági feladatainkat, egyre jobban egyesítjük erő­feszítéseinket és ennek ér­dekében felhasználjuk sok­oldalú gazdasági együttműkö­désünk valamennyi szervezeti formáját. Jaroszewicz a végrehajtó bi­zottság varsói ülésszakát érté­kelve rámutatott, hogy befejező­dött annak a munkának az első szakasza, amelynek célja a több­oldalú elszámolási rendszer meg­szervezése és a nemzetközi gaz­dasági együttműködési bank létrehozása volt. Mindez utat nyit a tagállamok kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatainak to­vábbi fejlesztéséhez. Vélemény- csere folyt arról is, hogy a KGST tagállamok aktívan részt vesznek az ENSZ-közgyűlés határozata alapján szervezett, kereskedelmi világkonferencia előkészítésében. A Pravda a varsói szerződés 8. évfordulójáról Moszkva (TASZSZ). „A béke és a szocializmus vártáján” címmel a Pravda keddi száma a varsói szerződés aláírásának 8. évfordu­lója alkalmából közli Podkljucs- nyikov cikkét. A cikkíró megálla­pítja, hogy az európai szocialista országok nyolc évvel ezelőtt alá­írt varsói szerződése — amelynek elgondolásait és cikkelyeit a Kí­nai Népköztársaság és a többi ázsiai szocialista ország is teljes­séggel támogatja — fontos esz­köze lett az európai és világbéke fenntartásának. A szocialista országok, ellen­tétben a nyugati hatalmakkal — hangsúlyozza a cikkíró — soha nem voltak, és ma sem hívei a világ katonai tömbökre való fel­osztásának. Erre az útra az im­perialista országok uralkodó kö­rei léptek, amikor 1949-ben meg­szervezték a NATO-t. A szocia­lista országok politikájára az jel­lemző, amit a varsói szerződés tagállamai számtalanszor kijelen­tették, nevezetesen, hogy készek feloszlatni honvédelmi szerveze­tüket, amennyiben a nyugati ha* talmak felszámolják az Észak­atlanti tömböt. A NATO vezetői Tanácskozik a KGST végrehajtó bizottsága. lését, amelyet a Kölcsönös . Gaz­dasági Segítség Tanácsának 18. ülése elé terjeszt; A jelentés tük­rözi, mit tettek a KGST tag­államai és szervei azon határo­zatok teljesítése érdekében, ame­lyeket a tanács 16. ülése a tag­államok kommunista és munkás­pártjai első titkárai és kormány­fői 1962. júniusi értekezlete in­dítványainak megfelelően hozott. A végrehajtó bizottság a je­lentés kidolgozása során sok­lesztésére és tökéletesítésére el­fogadott program további teljesí. tósére. Ezen belül valuta és pénzügyi vonatkozású javaslatok is születtek. A végrehajtó bizottság ülés­szaka megvitatta a KGST-t érin­tő más gazdasági és szervezeti kérdéseket is; A végrehajtó bizottság ülés­szaka a kérdéseket a teljes egyetértés és a kölcsönös meg­értés légkörében vitatta meg. A KGST végrehajtó bizottságának hatodik ülésszaka elnökének nyilatkozata Varsó (MTI). Varsóban befeje­ződött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bi­zottságának 6. ülésszaka. A ta­nácskozást elnöke, Piotr Jarosze­wicz lengyel miniszterelnök­helyettes az alábbiakban foglalta össze: Országaink vezetői számára el­készítettük a végrehajtó bizott­ság jelentését a KGST-nek az utóbbi évben végzett munkájáról és határozatokat hoztunk a gaz­dasági együttműködés egyéb kér­déseiben is. A jelentés nemcsak azért ki­emelkedő munka, mert a végre­hajtó bizottság első ilyen típusú összeállítása, hanem azért is, mert szerkesztése közben ismét al­kalom nyílt az eddigi ered­mények pontosabb értékelé­sére. A jelentés összeállítása során — folytatta a lengyel miniszter Újabb szovjet—amerikai megbeszélés Genfben a „forró drót* kérdéséről Genf, (AP). Genfben kedden újabb egyórás megbeszélést; foly­tattak a szovjet és az amerikai szakértők az úgynevezett „forró drót”, vagyis a Kreml és a Fehér Ház közötti közvetlen távbeszélő, illetve távgépíró-vonal gyakorlati megvalósításának technikai kér­déseiről. A találkozón jelen volt Carap- kin és Stelle, a genfi leszerelési értekezlet két társelnöke is. Ez volt a szakértők ötödik ta­nácskozása a „forró drót” kérdé­séről. Ma kezdődik a magyar—lengyel állandó gazdasági együttműködési bizottság negyedik ülésszaka Varsó (MTI). Varsóban szerdán kezdődik a magyar—lengyel ál­landó gazdasági együttműködési bizottság negyedik ülésszaka. A magyar küldöttséget Apró Antal, az MSZMP KB tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese vezeti. A két ország közötti állandó gazdasági együttműködési bizott­ság legutóbb 1962. február 12—15 között tanácskozott. Azóta Ma­gyarország és Lengyelország gaz­dasági kapcsolatai gyorsan fej­lődtek. Jellemző például, hogy az 1963. évi kereskedelmi jegyző­könyv csaknem ötven százalékkal nagyobb forgalmat tervez, mint amennyit az ötéves hosszúlejára­tú megállapodás erre az évre elő­irányoz. A bizottság harmadik és ne­gyedik ülésszaka közötti időben tanácskoztak a két ország terv­hivatalainak vezetői és a tárgya­lások eredményei azt mutatták, hogy a húszéves terv időszakában újabb nagy lehetőségek tárulnak A bizottság negyedik üléssza­kán megvizsgálja majd a gazda­sági együttműködés eddigi ered­ményeit és kitűzi a következő időszak legfontosabb feladatait a közös munkát illetően. azonban nemigen akarják meg­hallani ezeket a javaslatokat. Folytatják a fegyverkezési ver­seny veszélyes politikáját. Az amerikai veszettek mindez- ideig nem óhajtanak lemondani az erőpolitikáról, amelynek tart­hatatlansága pedig már régen be­bizonyosodott. Az agresszív nyugati körök szembehelyezkednek az általános és teljes leszerelési egyezmény megkötésével is. Szándékuk nem a leszerelés, hanem a fegyverke­zési verseny fokozása. A Szovjet­unió és a varsói szerződés többi tagállama a tartós béke és a né­pek biztonságának érdekében ha­talmas erőfeszítéseket tesz a nem­zetközi feszültség enyhítésére, áll­hatatosan küzd a szigorú nemzet­közi ellenőrzés mellett megvaló­suló általános és teljes leszerelé­sért, az atomfegyver gyártásának és a vele folytatott kísérleteknek a betiltásáért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos megoldá­sáért. A szovjet kormány és a varsói szerződés többi tagállamának kormánya a békét védelmezve számtalan olyan javaslatot tett, amelyek megvalósulása már most jelentősen csökkenthetné a veszé­lyes európai feszültséget. Végezetül a eikkífó megálla­pítja, hogy a szocialista országok politikája a béke és a különböző társadalmi rendszerű államok bé­kés együttélésének lenini politi­kája. A béke ellenségei azonban ne tápláljanak semmiféle illúziót: ha a szocialista országok békéjé­re és biztonságára mernének tör­ni, válaszul megsemmisítő csa­pásban részesülnek — fejeződik be a Pravda cikke. Az Egyesült Nemzetek tanulmánya a világ élelmezési helyzetéről Róma (MTI). Az Egyesült Nem­zetek élelmezési és mezőgazdasá­gi szervezete (FAO) nemrégiben nyilvánosságra hozta a világ élel­mezési helyzetével foglalkozó har­madik tanulmányát. A tanulmány tartalmazza azo­kat a feladatokat, amelyeket a vi­lág mezőgazdaságának meg kell valósítania ahhoz, hogy a világon az éhínség és a hiányos táplál­kozás — az ENSZ elgondolásának megfelelően — 1975-ig megszűn­tethető legyen. Az egyes élelmi­szereik termelését különböző .r , , arányban fokozni a cél megvaló­Magyarország es Lengyelország , sítása érdekében. gazdasági együttműködése elé. I A FAO tanulmánya a világ r.é­Francia—Algériai Baráti Társaság alakult Párizsban Párizs, (MTI). Párizsban meg­alakult a Francia—Algériai Ba­rátsági és Szolidaritási Szövetség. A szervezet különböző politikai irányzatokhoz tartozó személyek kezdeményezésére jött létre. Programjában rámutat: a francia nép kötelessége, hogy támogassa az algériai népet a gyarmati rendszer következményeinek fel­számolásában, szembeszálljon a francia—algériai kapcsolatokat zavaró neokolonialista törekvé­sekkel. A társaság az algériai gyermekek megsegítését íűzte ki közvetlen feladatául. További céljai: az algériai kormány támo­gatása az írástudatlanság felszá­molásában, szakemberek képzésé­ben, továbbá a Franciaországban dolgozó algériai munkások gaz­dasági és szociális érdekeinek vé­delme, a francia—algériai kultu­rális kapcsolatok ápolása. pességének évi 1,8 százalékos nö­vekedésével számol az 1975-ig terjedő időben, azon túl a népes­ség növekedése meggyorsul. Ha az élelmiszerek termelését a ki­tűzött mértékben emelik, az egész világ lakosságának megfelelő táp­lálkozása a 2000. évig biztosítható lesz — állapítja meg a tanul­mány. Abszolút értelemben vett éh­ségtől a világ lakosságának 10— 15 százaléka, vagyis mintegy 300 —400 millió ember szenved. Az alábbi felsorolás mutatja, hogy a FAO elgondolása szerint — az 1957-től 1959-ig terjedő időszak átlagának alapul vételével — a világ élelmiszertermelésének in- dexszerűen hány százalékkal kell emelkednie, hogy a világon az éhínség és a hiányos táplálkozás 1975-ig megszűnjék. A világ élelmiszertermelése in­dexszerű növelésének adatai: 1957—1959 egyenlő 100 gabonaneműek 136 gumósnövények 122 cukor (47 hüvelyesek 186 zöldség, gyümölcs ICO hús 156 tojás 185 hal 185 tej 158 A FAO szerint ezeket a célo­dat nagy erőfeszítéssel el lehet érni.

Next

/
Thumbnails
Contents